Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-10 / 210. szám
SZOMBAT, 1949 SZEPTEMBER 10 NYÍRSÉGI MAGYAR K*B 3. oldal Gyermekek, nevelők, szülők EGYÜTT ÜNNEPELTEK CSÜTÖRTÖKÖN ESTE TARTOTTÁK MEG NYÍREGYHÁZÁN A TANÉVNYITÓT man dörömbölő kisdobosra figyel. — Mit szólsz a tanuláshoz? Felrántja a vállát. — Én már tanultam. 100-ig már el tudok számolni. Rögtön be is mutatja a tudományát, tízszer kezdi elölről a hüvelyk, ujjánál, míg eljut a százig és a végén diadalmasan kérdezi. — Ugy-e jól számoltam!? MegVezet a tejcsokoládé és Stauiíer-sajt A csemegeáruk háromszorosa fogy el Nyíregyházán Életszínvona/unk emelkedését azon keresztül is lemérhetjük, hogy meglátogatjuk a csemegeüzleteket és megnézzük a forgalmat. Ezek az áruk a múltban luxus-számba mentek és a dolgozók /eg. feljebb csak a kirakatok üvegén keresztül élvezhették őket. Ma már egyre több dolgozónak telik csokoládé, szalámi, sajt, gyógy. likőr vásárlására is. Megkérdeztünk néhány csemegeüzletet Nyíregy. házán és azt az egyöntetű választ kaptuk, hogy a csemegeáruk vásárlásának forgalma körülbelül háromszorosa a háborúelőtti béke. éveknek. A legkeresettebb cikk a városban a tejcsokoládé és a Stauffer-sajt. Persze ehhez a népszerűséghez az is hozzájárult, hogy mindkettő ára körülbelül 10—12 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. A tejcsokoládé forgalma például a 42. számú Népboltban havonta több mint 6000 forint. Igen népszerű még a dolgozók köré. ben az úgynevezett gyógylikőr —amelyet biztosan nemcsak a betegek isznak meg. Rosíkenderföldőai dolgozik a gége savi Eposz-brigád mondjam azt is? hogy miKor megyünk iskolába? — Hát tudod? — Kiszámítottam azt is. Pontosan hármat kell addig aludni. — Na és mi leszel, ha megnősz? Egy pillanatig sem gondolkozik. hanem Sájerman kőműves szaktárs lánya rögtön rávágja a feleletet I — Úttörő. Mi lesz az öregekkel? Első útjuk a szovjet hősök emlékművéhez vezetett. A kicsik, nagy- • züleikkel jöttek, több mint háromezren, a kezükben virágokat tartottak, pirosat, kéket. Minden iskola koszorút, csokrot helyezett a szabadságunkért vérüket áldozó bő sok emlékművéhez. — A Szovjetuniónak köszönhetjük, hc.gy most vidám és boldog jövő áll előttünk — mondta a diákok nevében egy egyenruhás fiú. —• ígérjük, hogy Rákosi pajtás útmutatásával fogunk tanulni ebben az évben — tett ígéretet egy kis úttörő pajtás, kéknyakkendős, kék- szoknyás leányka. Eäto pedig tizennégy iskola tanulói, tanítói gyűltek össze a szülőkkel együtt. A bejárat fölött nagy szalagfelirat volt: „Üdvözöljük az elsőosztályosokat“ és a népköztársaság kalapácsos, kalászos címere. A menet élén haladó apróságok még nem tudták elolvasni a betűket, előttük még olyan kavargó, zavaros az egész: a tantermek, a pajtások, a betűk, a padok, még nem sokat értenek meg az egészből, csak érzik azt a nagy szeretetet, amellyel fogadják őket. Ott volt az elsőosztályosok között Sájerman Magduska is. Tóth Laci, Bodnár Bandi lakatosok, kőművesek fiai, lányai. Mag- duskának kicsit pityergőre állt a szája eleinte, minduntalan a mamát kereste a szülők között, de később egészen lekötötte figyelmét az egyik ,,felnőtt“ úttörő pajtás szép ruhája és a végén ő is felemelte a fejét, vidáman lépkedett a sorban. A főigazgató beszédéből sem értett sokat, 'összevissza zúgtak szösz, ke fejében az ilyenek, hogy: „Ma már a dolgozók gyermekeié az iskola ... a Párt vezetésével elértük ezt is ■ . . mindenkinek joga és kötelessége a műveltség emelése .. Nem sokat értett ezekből a Magdus, csak azt látta, hogy amikor felzúgott a taps, akkor az édesanyja mosolyogva integetett neki, hogy tapsoljon 5 is összeverte apró tenyereit és a szomszéd úttörőpajtástól elleste a kiáltást is. — Éljen Rákosi! Éljen Rákosi! JAVÁBAN TART AZ ÜNNEPSÉG sénekelnek, táncolnak a színpadon. Előttem két ember beszélget, halkan, hogy ne zavarják az előadást. Egy idősebb és egy fiatalabb. {Mint később kiderült: Oszonics La. jós géplakatos és Darkó Feri csepeli iparostanuló.) összehajolnak és úgy mondják el egymásnak azt, ami itt hirtelen meglepte őket a sok vidám gyerek láttán. — Nekem már tizennégy éves ko. romban a műhelyben kellett dolgoznom —• súgja az idősebb. — Fát cipeltem, meg vizet, nem tanítottak. —‘ Én is tanuló vagyok — feleli a fiatal. Lehet vagy 16 éves. — Ta- íiulóolthonban lakom és nemcsak a gyárban tanítanak szeretettel, hanem este a gimnáziumi osztályokat is végzem . . . —i A felszabadulás előtt nem tudtam taníttatni a gyermekeimet Öten vagyunk, hetente 30 pengőt kerestem Csak maga a tandíj 20 pengő volt és még hozzá a drága tankönyvek. Meg sem próbálhattam. — Mit csinál most Kató? —1 Az idén már a gimnáziumban tanul ... ÉPPEN AZ ÚTTÖRŐ ZENEKAR SZEREPEL — Odafurakodtam az elsőosztályosok közé. Sájerman Magdussal szeretnék szót váltani. Nehezen indul eleinte a beszélgetés, mert minduntalan a zenekar szélén álló vidáA gé'gényi Eposz-brigád még a Világifjúsági Találkozó előtt alakult önkéntes rohammunkák, aratás, behor dás, cséplés elvégzésére, hogy ezzel a munkájukkal ők is hozzájáruljanak 3 világ fiatalságának nagy békemozgal- mához, munkájukkal ők is A közelmúltban írtuk, hogy megkezdték a városi- és megyeházi könyvtár egyesítését és ezzel kapcsolatban a lel tározási és selejtezési munkálatokat. A munkát, már megkezdték és előreláthatólag 15 ezer értékes könyv erősítsék a békét. A brigád a Találkozó után sem oszlott fel, hanem továbbra is dolgozik. Ezekben a napok ban három hold rostkender- főldön végeznek munkát. Ebben a munkájukban nagy segítségükre van a leánykoszo rú is. nasz volt a műjéggyár működé, sére, A panaszok végleges megszüntetésére a városi műszaki hivatal tervbe vette a jéggyár kibővítését. Az eddigi tervek szerint évről- évre nagyobbítják az üzemet mind. addig, amíg eléri a megfelelő kapa. citást. A tervek alapján napi 60 mázsáról 100 mázsára emelik a műjéggyár termelését. Bereznyiki, Gremjacsinszk és mások. Bereznyikiben hatalmas vegy. ipari üzem, Krasznovicserszkben cellulózé és papír-kombinát létesült. Nagy villanytelepek látják el a gyárakat, városokat és a gazdag kolhozokat, állattarmokat áram. mai, Napról.napra nő az utak és vasutak hálózata. áll majd az egyesített könyvtárban a látogatók rendelkezésére. Az érdelődők tábora most is egyre növekszik és a májusi hónaphoz képest háromszorosára emelkedett. A múlt hónapban meghaladta az olvasók száma az 1500-at. (MI). Ez ma a falu egyik nagy kérdése. Ott ég kérdésként az emberek szemében,homlokuk rán. caiban, amint hallgatják a kisgyű. lések előadóit, szövetkezeti taggyűlésen, vagy termelőszövetkezeti alakuló megbeszélésen vesznek részt. „Mi lesz az öregekkel?” „Mi lesz akkor, ha egyszer kiesik kezemből a szerszám, elfáradok és pihenésre, békére vágyom?” Jogos és indokolt ez a kérdés. Indokolt, mert valamennyien em. lékszünk a kirúgott cselédek, a vén szolgák sorsára és életére. Emlékszünk kivénült grófi cselédekre, akiknek a gróf úr negyvenéves becsületes szolgálatuk elis. méréseképpen 50, azaz ötven pen. gőt nyújtott átj ha jókedvében volt az akkori reakciós földmíve- Iésügyi miniszter, akkor arany oklevelet is adtak át nevében a meghatottságtól és öregségtől könnyező szemű vénembernek — aztán: elmehet kend. Elmehet kend! Elmehet, mert már nem nyújt profitot, úri hasznot zsákolástól megremegősödött vékony lába, trágyalé maró szagától és kipárolgásától tönkre, ment szeme és tüdeje. Elmehet kend, mert negyven év alatt elég idő volt arra, hogy ereje, ifjúsága, kedve és becsülete pénzzé váljon és urak zsebében csörrenjen. Elmehet kend! Fogja ezt az ötven pengőt negyvenéves becsületes szolgálata jutalmaképpen, itt van melléje a földmívelésügyi miniszter út őkegyelmessége arany oklevele is, de most már aztán gyorsan kotródjon. öregcselédek, vénszolgák sorsa volt ez, koldúsok útja. Jobb volt korán meghalni a munkától elcsigázottan, mint tisztes, hosszú öregkort megérni. Mert átok volt a hosszú élet valamikor, még nem is olyan régen. Kifogyhatatlan, hosszú sorokban indultak el ezek az öregek a városok felé, hogy eltűnjenek örökre egy rothadt ve. lejéig züllött társadalom mélységeiben, városi nyomornegyedei, ben, utcasarkain, templomküszöbein, szegényházaiban, kórházi hullakamráiban, egyetemi klinikai boncolóasztalain. A Magyar Közlöny szeptember 7-i száma rendeletet közöl a Magyar Népköztársaság címerének használatáról. A rendelet szerint az új c; mert csak külön engedéllyel használt hatják az állami és más közületi vállalatok és üzemek. Az engedélyt a minisztertanács csak abban az esetben adja meg, ha a vállalat jelentőségénél fogva megokolt, hogy állami jellegét a címer használatával is kifejezze. A használatra vonatkozó engedély pontosan megszabja a címer használtának módját. Tegnap reggel szokatlan jelenségre figyelhettek fel hét óra tájban városunk lakói. Nyíregyháza felett valósággal megtelt a levegő a keringő, cikázó, hangosan cse- vegő fecskék ezreivel és ezreivel. Gyülekeztek a fecskék. Nagy ívben röpködtek, néha-néha lecsap. Mi lesz az öregekkel? •—< vetődik fel tehát a jogos kérdés ma, amikor dolgozó parasztságunk egyre szélesebb tömegei rakják le jövőjük, jólétük alapjait a termelőszövetkezeti gazdálkodás megteremtésével. Egy percig sem vitás, hogy a szocialista társadalmi rend, amelyet mi építünk, emberhez méltó öregkort fog biztosítani a társadalom minden dolgozójának, azonban ma még dolgozó parasztságunk felteszi ezt a kérdést. A Szovjetunió mezőgazdasága évtizedes múltra tekinthet vissza, tehát az öregek ellátása terén is példát tód mutatni számunkra. Az öregek, munkaképtelenek számára olyan járandóságot bízosítanak a kolhozok, amelyből életük végéig nyugodtan és ahhoz méltóan jól élhetnek, ahogyan ők is hozzájárultak a közösség boldogulásához, amikor még munkabírók voltak. A közösségi ember kötelességének tartja, hogy békét és jólétet bizto. sítson annak az embernek, aki munkaképes korában hozzájárult 3. közösség felvirágoztatásához. — Ugyanez áll a kolhozban a bete, gekre is. Tehát nem úgy van a kolhozban, mint a kapitalista országokban, ahol az öreg magára marad, teher lesz a családnak és a rokonságnak és nyomorúság a sorsa. Termelőszövetkezeteink ma még a kezdet kezdetén vannak, azon. ban már eddigi eredményeik is azt mutatják, hogy a nagyüzemi gaz- dálkodás megteremtésével soha eddig nem látott és nem remélt anyagi fellendülésre számíthatnak. Minden évben félretett tartalékjaik a csoport fejlesztésére és a nem várt kiadásokra, biztosítani fogják az öregek nyugodt életle. hetőségeit is. Ez tehát a felelet a sok, sok helyen feltett kérdésre. Éppen a nagyüzemi gazdálkodás az, amely a szocialista utat biztosítja a falvak dolgozói számára és ezen keresztül a békés, nyugodt öregkort; el. lentétben a kapitalista úttal, amely a csődhöz és a reménytelen, kol- dúsbotra támaszkodó öregkorhoz vezet. A minisztertanács elnöke az engedélyt bármikor visszavonhatja. Az állami hatóságok, hivatalok, intézetek és más intézmények 1950 április 30-a után csak az új címert használhatják. A határidő letelte után a középületekre is a Magyar Népköztársa, ság címerét kell elhelyezni. Meghagyható a korábbi címer a műemlék jellegű épületeken és emlékműveken. Ezeken csak abban az esetben kell az új címert is feltüntetni, ha ez művészeti vagy műtörténelmi szempontból nem kifogásolható. tak Sl házsorok közé, az ereszek alá. Gyülekeztek, riadót csicsereg, tek. Szeptember nyolcadikén vándor, útra kelnek a fecskék. Nyíregyháza környékén és a város felett tegnap a reggeli órákban gyülekeztek és mondtak búcsút a vidám nyárnak. Uránia filmszínház Apolló filmszínház Szeptember 8—14 Szeptember 8—14 Móricz Zsigmond regénye Shakespeare világhírű filmen tragédiája filmen Uj mag,« film! fi A »41 CT Forró mezők HAMLE1 Csaknem kétszeresére emeli termelését a nyíregyházi jéggyár Már hosszabb idő óta működik Nyíregyházán a városi jéggyár. A nyári forróság idején, , de még most is nagy szolgálatot tesz az általa gyártott műjég, mert megfelelő hűtést biztosít a romlandó élelmiszerek számára. A műjéggyár eddig meglehetősen kezdetleges felszereléssel dolgo. zott. Az élelmiszeripart nem min. dig tudta ellátni megfelelő meny- nyiségű jéggel, ezért időnként pa. Nyugat-Ural épít Az uráli Molotov vidékén nagy lendülettel folyik az építkezés. A cári időben elhanyagolt vidéken hatalmas központok létesülnek. A szovjet kutatók által felfedezett gazdag káli-, vasérc., kőolaj és kőszénbányák kiaknázása folyik, ezek közelében szép és modern új városok épültek, mint például Krasznokamszk, Krasznoviserszk, Megindult a könyvtárrendezés A minisztertanács rendelet« a Mcsgyar Népköztársaság címerének használatáról Elbúcsúztak a fecskék Nyíregyházától
