Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-09 / 209. szám
LJ 'hgikségl |i Magyar Nép Esti körút a nyíregyházi üzemekben f A gabona Követel juh, hogy Olaszország kezdjen békepolitikát a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal — mondotta Togliatti nápolyi beszédében (MI) Mi a most folyó ter- ménybegyüjtés jelentősége ? Mifoein különbözik ez a begyűjtés minden eddigitől ? Nyilvánvaló és kézenfekvő a különbség. A háború előtti években és alatt arra szolgált a beszolgáltatás, hogy a legmesszebb menőkig kiuzso- rázzák a földet és a föld népét, hogy támogassanak vele ■egy elnyomó, rabló háborús gépezetet és a dolgozó milliók széles rétegeinek fogához mérjék a szűk fejadagot. Ebből a készletből mindenki jóllakot, csak éppen a dolgozók, a munkások, dogozó parasztok és elnyomott értelmiségiek nem. A felszabadulás iTáni években az igazságos és arányos elosztást szolgálta a "beszolgáltatás. Fenn kellett tartani a jegyrendszerf, hogy biztosíthassuk az üzemek, földek, hivatalok újjáépítést végző dolgozóinak a mindennapi kenyerét. Csuk igy tudtuk bizonyos mértékig korlátozni a nagy gabonafelesleggel rendelkezők uzseralehető- ségeit. Ma azonban megváltozott a terménybegyüjtés célja. Az idei begyűjtés már a készlet- gazdálkodást, a még igazságosabb elosztást, a dolgozók jobb és bőségesebb ellátását szolgálja. Minden begyűjtött gabonaszemmel erősebbé tesz- szük szocialista építésünket. Ennek az építésnek egyik alapja a készletgazdálkodás. Megfelelő készletekkel kell rendelkeznünk, hogy biztosíthassuk a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségi dolgozók kenyerét, a jó vetőmagot és ezzel egyidőben lehetetlenné tegyük a falu tőkés elemeinek gabonaspekulációját. Készletgazdálkodásunk biztosítása természetesen nem megy könnyű szerrel. Míg falvaink kis- és közópparaszt- sága megérti célkitűzéseinket és támogatja a termény- begyűjtést, becsületes hazafi- sággal tesz eleget kötelességéinek sajátmagával és népével szemben, add’g a falusi ki- zsákmány olók haszonra lesnek. Visszatartják készleteiket, sőt ezen túlmenően a dolgozó parasztok hiszékenyebb elemeit is igyekeznek befolyásolni és a gabonakészletek visszatartására ösztönözni. Mi az alapja ennek a magatartásnak? A kizsákmányolás. A nagy gabonafelesleggel rendelkező zsirosparasztok egyrészt akadályozni akarják a terménybegyüjtés immár elvitathatatlanná vált sikerét, másrészt sokat hangoztatott meséiket végül maguk is elhiszik és a gabona árának emelkedésére számítanak. Arra spekulálnak, hogy a gabona még «gyszer „eikk“ lesz, hogy a búza és rozsfeleislegek- ből ismét hatalmas bevételekre tehetnek szert. Hogy mennyire csalfa ez az ábránd azt mi sem bizonyítja élesebben, mint a nyugati országok épp most dulól gabonaválsága. Amerika farmerei most vannak abban 'a helyzetben, mint a magyar dolgozó parasztok <az 1933-as években, amikor még takarmánynak sem tudták értékesíteni a búzát. A világpiacon állandóan zuhannak a gabonaárak. J anuártól kezdődően máig a búza ára 40, a rozs ára 15, az árpa ára ugyancsak 15 százalékkal esett. Az amerikai földművelésügyi hatóságok prémiumot, jutalmat Ígérnek annak a farmernek, aki a jövő gazdasági évben csökkenti gabonavetései területét. A kérdésnek ezt az oldalát persze maguk a falusi kizsákmányolok is ismerik és világosan látják. Nagyon jól tudják ők, hogy a gabona ára nem lesz magasabb, sőt azt is tudják, hogy a népi demokratikus Magyarország komoly áldozatokat-hoz azáltal, hogy stabilizálja, rögzíti a gabona árát. Mégis, mi hát az oka és magyarázata a spekulációnak ? Sztálin elvtárs egyik beszédében ezt mondta: „A gabona nem egyszerű áru... a gabona mai viszonyaink között olyan áru, amelyet mindenki megvesz és amely nélkül nem lehet meg az ember. A kulák számol ezzel s visszatartja a gabonát és ezzel megmételyezi a gabonatulajdonosokat általában. A kulák tudja, hogy •a gabona a valuták valutája. A kulák tudja, hogy ia gabona-felesleg nemcsak saját meggazdagodásának, hanem a szegényparasztság gúzsbakötésének is eszköze.“ Ez tehát a magyarázata a zsirosparasztok szabotázsának. És azok a hiszékeny dolgozó parasztok, kisbirtokosok és középparasztok akiket „megmételyezett általában“ a zsirosparasztok mohósága, nem csak a nép államának, hanem saját maguknak is ellenségeivé válnak. Dolgozó parasztságunknak az most a feladata -a termény beadás becsületes teljesítése mellett, hogy szorítsa rá, kényszerítse a basaparasztokat gabona-feleslegeik elszámolására, mert ezek ,a ga- bonafelesl-egek mellünknek szegezett fegyverek. Leplezzék le ezeket >a ^,fegyverrejte- getőket“ a falvak dolgozói és ezzel egy csapásra két legyet ütnek: erősítik, «zilár- dabbá teszik készletgazdálkodásunkat és gyengítik t falu kizsákmányoló elemeit. Szeptember 4-én az „olasz kommunista sajtó hónapjának“ bevezetéseképpen Olaszország nagyvárosaiban tüntetéseket, gyűléseket és népün- nepsgekel rendeztek. A nápolyi ünnepségen százezer dolgozó vett részt. A gyűlésen Togliatti az Olasz Kommunista Párt főtitkára nagy beszédet mondott. — A gazdasági „segítség“ — mondotta Togliatti — súlyos válságot eredményezett Olaszországban. A válság következtében sz-akadat-lanul nő a munkanélküliség. Követeljük, hogy Olaszország szakítson azzal a politikával, A külügyminiszteri tanács párizsi ülésszakán létrejött megegyezés értelmében a külügyminiszterhelyettesek folytatták az osztrák szerződés kérdésének vitáját. A helyettesek eddig kil-enc cikkely kérdésében döntöttek, fontos kérdésekben megegyeztek, kilenc cikkely tárgyában nem tudtak megegyezni. Miért nem jött létre mindeddig megegyezés az osztrák államszerződés tekintetében ? Az osztrák szerződés előkészítésének sikeres befejezését a nyugati hatalmak képviselői akadályozták. Ezek megkísérelték, hogy több kérdésben eltérjenek a külügyminiszterek tanácsának határozatától. Példa erre a nyugati küldöttek javaslata az ausztriai olajlelőhelyek szovjet koncesszióba adása tárgyában. A nyugati küldöttek vita tárgyává tettek ezzel kapcsolatban olyan dolgokat, amelyek a potsdami megállapodás értelmében a Szovjetuniónak járnak és amelyek összhangban állanak a külügyminiszteri tanács határozataival. — Ugyanakkor pedig a nyugati küldöttek „tényleges kárpótlást“ követelnek olyan befektetésekért, amelyeket ia háború alatt amerikai és brit társaságok német vállalatoknál helyeztek el, amelyekért a társaságok a németektől már tényleges kárpótlást kaptak. A Szovjetunió képviselője természetesen nem járult hozzá a nyugati hatalmak ilyenirányú javaslatához. A szovamely országunkat elkerülhetetlenül új világháború örvényébe taszítja. Követeljük, hogy Olaszország támaszkodjék a demokratikus nemzetközi politika legkiválóbb hagyományaira, kezdjen békepolitikát, nyújtson kezet ,a Szovjetuniónak, a népi demokráciáknak, és minden népnek. Adjanak földet a dolgozó parasztoknak, teremtsék meg a dolgozó nép ellenőrzését az ipar felett. Legyen vége annak, hogy maroknyi kiváltságosok csoportja tartja kezében a nem zetgazd^ságot. jet küldöttség ismételten hangsúlyozta, hogy az osztrák szerződés előkészítése sikeresen befejezhető. Az említett példák azonban azt mutatják, hogy a nyugati hatalmak képviselői megsértették a külügyminiszterek tanácsának erTogliatti hangoztatta, hogy az olasz munkásosztály továbbra is küzd a demokratikus rend megerősödéséért és folytatja harcát azok ellen, akik lábbal tiporják és meg akarják semmisíteni a nép megszerzett jogait. — A parlamenti választások óta alig egy év telt el — mondta befejezésül Togliatti — de ryost már mindenki látja és elitéli azt a korrupciós rendszert, amelyet a Keresztény Demokrata Párt az országban bevezetett. Ettől a rendszertől meg kell szabadítani országunkat — fejezte be nagy beszédét Togliatti. re vonatkozó döntéseit. Az osztrák államszerződés előkészítésére irányuló tárgyalások szeptember elsejével félbeszakadtak, mivel a nyugati hatalmik képviselői kijelentették, hogy „nincs felhatalmazásuk a munka folytatására.“ Rákesi Mátyás, Szskasits Árpái, Diki István ss Kállai Gyula üdvözlő táviratai Biliária leiszabainíásának ötödik évíerinisján Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára Bulgária felszabadulásának ötödik évfordu- lója alkalmából a következő táv. iratot intézte Valko Cservenkov. hoz a Bolgár Kommunista Párt Központi bizottságának főtitkárához: „A Magyar Dolgozók Pártja nevében forró üdvözletemet küldöm abbó/ az alkalomból, hogy Bulgária dolgozó népe most öt esztendeje a hatalmas Szovjetunió diadalmas hadseregének segítségével megszabadult a fasiszta önkényuralomtól. A bolgár dolgozó nép, a Bolgár Kommunista Párt, a bolgár dolgozó nép nagy fiának, Dimitrov elvtársnak vezetésével kiépítette a Bolgár Népköztársaságot és a nagy Szovjetunió támogatásával hozzáfogott a szocializmus építésének nagy művéhez, A magyar dolgozó nép mélységes örömmel látja a baráti és szövetséges bolgár nép hatalmas eredményeit és szívből kívánja, hogy Bulgária népe a Bolgár Kommunista Párt vezetésével továbbbi nagy sikereket érjen el a béke megtartásáért és a szocializmus felépítéséért folytatott küzdelemben. Éljen és virágozzon a baráti és szövetséges Bolgár Népköztársa. Ság! Forró elvtársi üdvözlettel Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára.” Ugyancsak táviratban üdvözölte Bolgár Népköztársaságot Szaka. iits Árpád ,a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dobi István, a Magyar Népköztár. saság minisztertanácsának elnöke, valamint Kállai Gyula külügyminiszter. 3a!|£ftín »arsall vezetésévé! szevjet kiüittség érkezeit Széfiába Bulgária felszabadulásának ötödik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre Bulganin marsall miaiszter elnökhelyettes vezetésével szovjet küldöttség érkezett Szófiába. A küldöttséget a repülőtéren a bolgár kormány, a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár közélet számos kiemelkedő képviselője fogadta. A nyugati hülügyminiszte?helyettesek megsértették a párizsi döntéseket
