Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-07 / 207. szám

í. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR VtSP SZERDA, 1949. SZEPTEMBER 7. Korlátlan lehetőségek a tehetségesek számára Beaxélgetéa Virsskij elvtársaal, as Alexandrov tánccsoport balett-mesterével iiiiiiiiiiiiiiiiitiinniiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiHmiHiiiiiiiitiiiiiHiimmimiiniiiiHi Vera Ketlinsshája Művészek, méghozzá újtípusú művi- szék: szovjet művészek, a dolgozók művészei, a nép művészei. Virsskij elvtárs bessél erről — El nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a dolgozó nép kérdéseivel foglalkozó, a kommunizmus építését elősegítő művészet fejlődött ki ná­lunk : a szocialista realizmus, ha­nem abban is, bogy ezeknek hirde­tői a nép legjobb fiaiból kerülnek ki. — A szovjet állam minden támo galást megad a tehetségesek részére és gondtalanul tanulhat az illető, fej­lesztheti művészetét, tudását. — Hogyan válogatjuk ki a tehet­ségeket? A Szovjetunió üzemeiben, iskoláiban, szervezeteiben mindenütt működitek műkedvelő körök és ezek a dolgozók legszélesebb réte­geit is bevonják a művészetek gya­korlásába. Ezeket a köröket állandó figyelem kíséri és a tehetségeseke: azonnal kiemeljük, továbbvisszük, továbbtanítjuk. így a munkások é£ parasztok legjobbjai fejlesztik a világ Ieghaladottabb kultúráját, mű vészetét, a szovjet kultúrát és mű­vészetet, Példákat is hős fel Virsskij elvtárs — A világhírű Alexandrov tánc- együttes 80—85 százaléka ilyen mű­kedvelő körökből került ki, ahol mint egyszerű munkások dolgoztak. Ma már számos kitüntetett művészt találunk közöttük. Egy gyermekarcú szőke komszo. molcra mutat Virszkij elvtárs. — Fred Jarve még iparostanuló. Azonban tehetséges s néhány év múlva híres zeneszerző, muzsikus lesz belőle .. . — Vjera Firszova és Sznolnesa- kája a VIT-en díjat nyert énekes­nők munkáscsaládból származnak. Egyikük apja bányász, a másiké üze­mi munkás volt .. . — Ezért tudott a szovjet művé­szet olyan magas fokra felemelkedni. A szovjet művészek nem ismerik a pénzt, a tőke rabságát, a szovjet művészek szabadon dolgozhatnak a népért s a nép szereti művészeit, a nép minden támogatást megad szá. mukra. A nagy Bolsevik Párt, Sztálin elv társ iránymutatásával megteremtet­ték ezek a művészek, a vidám és boldog emberek művészetét, az opti­mizmust hirdető szocialista realiz­must s példaképként állítják ezt is a világ népei elé. A fOld megosztásával akart csalni három nyíregyházi knlák A Sóstói-szálloda, munkásüdülő terraszán ülünk. A zöld lombok és tarka virágok között néha felvillan a fényeshátú tó. Ahogy a napfény átöleli az egész tájat, a fákat, virágokat, a tavat, a kerti padokat és hátul a per­metező szökőkutat, úgy tűnik, mint ha az egész táj egy határtalan öröm és vidámság lenne. Fenn a teraszon is vidám, nevető emberek ülnek. Fiatal leányok és fiúk, komszomolcok, a szovjet nép legjobb fiatal művészei közül. Itt szemben velünk Virszkij elvtárs, a világhíres Alexandrov tánc- és ének csoport balettmestere, lejebb vala mivel Izamilovának és Sztrucseová nak, a két fiatal balettáncosnőnek (az egyik a taskenti Nagyopera, a másik a moszkvai Nagyszínház szóló- táncosnője) — a nevetése hallatszik Egy kékegyenruhás iparostanuló me­sélt nekik valami vidámat. Itt van­nak mind a többiek is, világhíres, országhíres művészek, énekesek, tán- cosok, katonák, iparostanulók. Hatalmas, felejthetetlen élmény őket színpadon látni, de csodálatos élmény — talán nem olyan zajos és hangos, mint az előbbi, de mély és örökkétartó __ csodálatos élmény beszélgetni velük. Egyszerű embo. rek. Nem hangos, kiabáló sem a ruhájuk, sem a modoruk, nem pri- madonnáskodnak, nem sztárok ők. A magyar dolgozó nép kormá­nya úgy határozta meg a földtu­lajdonosok terménybeadási köte- lezettségét, hogy a súlyos terhe­ket az erősebb vállakra rakta: a ktdákoknak sokkal több terményt kell beadniok földjük 1—1 holdja után, mint a kis- és középparasz­toknak. Középparasztnak akart látszani Szurovcsák András I. mandai ku- lák és 25 hold földjéből 3 holdat egyik rokona nevére íratott át: Ha terve sikerült volna, 15 má­zsával kevesebb a beszolgáltatása, mert a középparasztok közé so­rolták volna. Marcsek Pál és Marcsek Mihály Horváth-bokori kulákok 23 hold földet Írattak ap­juk nevére. 40 mázsa terménnyel károsították volna Így meg az or­szágot. Tervük azonban nem sikerült. A bíróság előtt felelnek tettükért. Az MNDSz kulturestje A Magyar Nők Demokrati­kus Szövetségének Jnyíregyhá- zi szervezete csütörtökön dél­után hat órai kezdettel tart­ja egyesülési ünnepségét a Vasutas Családvédelmi Szö­vetséggel, mely szövetség a továbbiakban az MNDSz ke­retein belül és irányításával dolgozik. Az ünnepségre bu­dapesti kuitúrgárda érkezik Nyíregyházára és teszi színe­sebbé a csütörtöki estet a Korona „József Attila“ kul­túrtermében. Hz ókori Oroszország kultúrája Grokov professzor szer­kesztésében, számos neves munkatárs közreműködésével megjelent az „ókori Oroszor­szág kultúrájának“ története Baziljevics professzor meg­jegyzi ismertetésében, hogy a könyv megjelenése rendkí­vül fontos, A régi Oroszor­szág kultúrája még nagyon A nyíregyházi evangélikus egyházközség 22 ezer forintos segélyt kapott a borbányai templom felépítésére népi de­mokráciánk államától. Az Moszkva története elvála-szthatat. lan az orosz nép hősi történetétől. Az orosz nemzeti állam erejének és hatalmának növekedésével együtt nőtt Moszkva jelentősége is. Történelmében a legnagyszerűbb fejezetet a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme nyitotta meg. 1918 március 11-én Lenin a szovjet kormány élén Moszkvába ér­kezett és azóta Moszkva az új szov­jet korszik zászlóvivője lett. Mos*. L..U.- i.—.zi- moo kevéssé volt ismert, azért tu­dott tért hódítani a különö­sen német szerzőktől kiinduló elmélet, hogy a régi Oroszor­szág kultujrális szírivonala sokkal alacsonyabb volt, mint a nyugat-európai államoké. Ezt a tudománytalan felfo­gást kell ennek a műnek megdöntenie. alapkőletételre megérkezik dr. Ileök István országgyűlési képviselő, egyetemes egyház­felügyelő is. a szovjetek első Össz-szövetségi Kon­gresszusán a történelmi jelentőségű határozatot a Szovjetunió megalakí- táláról. Ettől kezdve Moszkva a nagy Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének fővárosa lett és ezzel még jobban megnőtt politikai, gazdasági és kulturális jelentősége. A szocialista Moszkva — Lenin- Sztálin nagy eszméi fáklyavivői — felé, alapításának 802. évfordulóján lelkesedéssel tekintenek * világ ha­iaAA Otnkí»rn5 Uj épületeit, könyv, rádió, mozi a kolhozok dolgozóinak A fasiszták kiverése után nagy ütemben indult meg a kolhozfalvak újjáépítése. Azóta több mint 36.000 gazdasági épület és 60.000 lakóház épült. Már 1946-ban megszűnték a háború okozta legnagyobb hiányos ságok. Ez évben a kulánini körzet kolho­zaiban több mint 1300 lakóházat épi. tettek, köztük 934-et azoknak a kolhozparasztoknak, akik a német­járás sújtotta nyugati területekről telepedtek át. Ezen felül 845 gazda­sági, 50 melléképület és 70 kultúr- ház épült. A pogorelszki, a malodotudszki, a tzsevszki és a subeovszki kerületek kiváltképeu sokat szenvedtek a há­ború alatt. Több község teljesen megsemmisült. Azóta már újjáépítet­tek 76 kolhoz-falut. A szovjetnépek együttműködésé, nek szép példája, hogy azok a vi­dékek, amelyek közvetlenül nem szenvedtek a fasisztáktól, segítséget nyújtanak a lerombolt kolhozok dol­gozóinak és ez év öt hónapjában több mint 530 új lakóházat építet­tek számukra. Megkezdték a falvak rádiósításái is. Ez évben 70 ezer új rádiókészü­léket szereltek fel. A szovjet dol­gozók kultúrája fejlesztésére min­den rendelkezésre áll: rádió, könyv­tár, színház. A szovjethatalom min den lehetőséget megad, hogy a kol­lin»nn«»iowt iznlfneob jlotnt íUineann 22 ezer forint államsegélyt kapott a nyíregyházi evangélikus egyház 802 éves Moszkva, a Szovjetunió fővárosa Vera Ketlinszkája ebben a regényében a komszomolcok hősies munkáját énekli meg. A jégborította Amur partján töretlen őserdők helyén építik fel az ifjúmunkások városukat gyárakkal, „modern házakkal, villannyal, vízvezetékkel. A szovjet haza, a Párt kívánta igy s a komszomolcok teljesí­tették a Párt, Sztálm elvtárs akaratát. Uj város épült, de közben új emberek is születtek. Ujtípusú szovjet fiatalok és a most kö­zölt regényrészlet erről szól. A szakmunkás ifjúmunkások először megalázónak tartják a fairtást, de aztán megtanulják: bármely munkaterületen bár­mit dolgozni is, a szocializ­must építeni egyformáin dicső­séges dolog. * „— Én sem vagyok favágó, gépész vagyok a nyolcadik fi­zetési fokozatban és szerintem szakmunkásokat ilyen munká­ra használni egyszerűen osto­baság. Engem nem azért küld­tek ide. Erre Valentin Besszonovot is elöntötte a méreg: — Te szakmunkás vagy, de­kát én ki vagyok, mi vagyok? Engem se tönköt irtani küld­tek, én barátom, Leningrád legjobb vakolója vagyok. Gennadij Kalyuzsnyij is le­tette a garast: — Micsoda beszéd az, itt mindenki szakmunkás. Én is jól képzett vasesztergályos vol­nék, vagy mi ... A többiek is eldobták a fej­szét, fűrészt. — Én meg szerelő vagyok! — Én lakatos! — Én a hatodik fizetési osz­tályban voltam! __ Mi az, hogy hatodik, én a hetedikben vagyok, mégis hallgatok! Kolya Platt tovább harso­gott: — Én mindnyájunk nevében beszélek. Minket helytelenü használnak föl. Javaslom, hogy hívjuk ide Wernert. Tonya Vaszjajeva, aki kidön- tött fáról nyesegette m gályá­kat, a fiúk közé furakodott és csengő hangon kiáltott: — Ez hülyeség, amit beszél­tek, e'vtársak. Én sem vagyok favágó, hanem szövőnő. Dehát most már aztán azt követeljem, hogy itt a fenyvesek alatt ül­tessenek engem szövőszékhez? Tonya szavai meggyőzően hangzottak. De Besszonov fél- beszaktíotVa: — Fütyülök a te szövőszé­kedre! Engem ixrkolónak küld­tek ide, de meg egy ált (dán itt valami nincs rendben. Miért állított Gránátov névjegyzéket össze? Meg aztán micsoda talaj ez? Ördög vitte volna el! Jöj­jön ide Werner és mondja meg! __ Werner! Werner! — kia­báltak a gyerekek. __ De elvtársak, elvtársak, nem szégyelltek magatokat! — kiabált Tonya. Pása Metyejev támogatta: _ Hol a fegyelem, fiúk. Majd este kérdezzük meg, de így ezt nem lehet csinálni A kiabálókkal azonban nem lehetett bírni, az egyikük el­ment Wernerért. Őt nem ta­lálta meg, de eljött hozzájuk Motozov, a kerületi párttitkár. Hülyeség! — vetette ma­gát ismét harcba Tonya. — Ne- künk más dolgunk van. Három nap alatt ki kell irtani, ezt az erdőrészt, három nap ahtt el kell készíteni a műhelyeket és egy hét múlva munkába állí- tani. Akkor aztán Platt elvtárs méltóztassék, dolgozhat a szak­májában. Igazam van gyere­kek? Andrjusa? — Igazad van __szólalt meg mellettük egy nyugodt basszus­hang. Mindenki arrafelé for­dult. Világossapkás, boros­tásképű, tagbaszakadt ember állt ott. Levette sapkáját s most látszott fiatalos arca fö­lött galambősz haja. — Nem kell izgulni, — szólt Morozov. — Ennek a leánynak igaza van. Ebben a városban mindent saját két ke­zetekkel kell megcsinálni, még­hozzá példátlanul gyorsan. Ne gondoljátok, hogy én rábeszél­ni jöttem ide titeket. Arra nincs szükség. De eszembe ju­tott valami. Három évvel ez­előtt a falvakban nehézségek támadtak, kevés volt a munka­erő. Erre a pórt huszonötezer kommunista munkást küldött az üzemből a falvakba. Érti­tek, tősgyökeres városi proletá­rokat, akiknek sejtelmük sem volt a mezőgazdaságról és még­is mintaszerű kolhozokat te­remtettek. Vagy itt van egy másik eset, Kronstadt. A tize­dik pártkongresszus küldöttei az első sorokban mentek Kron­stadt ostromára. Ott estek el s nyugosznak a jég alatt. Élvo­nalbeli, képzett pártmunká­saink voltak. Sok ilyen eset volt, mondjak még egy párat? — így is világos, — vissza­kozott Kolya Platt. — Előfordidhat, —- folytatta Morozov, — hogy akadnak köztünk egyesek, akik félnek a nehézségektől, vagy nem tudnak megbirkózni velük.,. Az ilyenek csak árthatna*. A helyzet olyan, hogy nem ba­busgathatjuk őket. Ezért azt javasolom: aki úgy érzi, hogy a feladat túlhaladja erejét, lép­jen ki a sorból, Azokat én min­den feltűnés nélkül, az első hajóval szépen hazaküldöm. Senki sem szólt, de a lárma mégis egyre erősödött. Moro­zov utolsó szavai felzúdulásba fuhak. Kláva odaugrott hozzá és megcsukló hangon kiáltott: — Dehogy van itt olyan! Hi­szen ifjiímunkások! Néhány perc múlva Andre) Kruglov megkezdte a Komszo- mólról elnevezett rohambrigád összeállítását. — Engem, is írj be — sür­gette Pétya Golubenko, — ez már a mi sorsunk, ahova te, oda én is. Valentin Besszonov nem áll­hatta meg: __ Nosza gyerekek, ide hoz­zám! Megalakítom az új vá­rosról elnevezett főrohambri- gádot. Iratkozzatok be a győz­hetetlen, az elpusztíthatatlan brigádba! Egy negyedóra múlva már mindenki dolgozott. Az új bri­gádok versenyre keltek, j

Next

/
Thumbnails
Contents