Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-06 / 206. szám

2. oldal NTIttSEGI MAGYAR NÉÍP KEDD, 1949. SZEPTEMBER 6. Felfigyeltek Rákosi elvtárs szavaira és megvizsgálták üzemüket a nyíregyházi olajüíősök Alapostul áffetainulmáayoz.- ták Rákosi elvtárs beszédét a nyíregyházi Termény- és Áruraktár és a Hangya Olajültő immkásaL Nem­csak futtában olvasták el a munka termelé­kenységéről, a fegyelem la­zulásáról, & normákról mon­dott útmutatásokat, hanem úgy hogy közben rögtön sa­ját életükre, a saját üzemük­re is gondoltak* j. I, Mert ők sem kivételek. Rájuk is , vonatkozik az, amit Rákosi elvtárs beszélt, ők is felelősek azért, hogy emelkedjék a termelékeny­ség, ők is felelősek a három és ötéves tervekért, a dolgo­zók bőségesebb életéért, a Népköztársaság megerősödé­séért. : ig( — Felelősek vagyunk — így mondja Gosztonyi elv­társ is — ezért kell megnéz­nünk, hogy mennyiben érez­tük ezt a felelősséget. Nem a szép szavak számítanak, ha­nem a tettek. A két üzem munkásai meg­nézték. Jó mélyen és bizony sokmindenre napvilág derült. Csökkent mindkét üzemnél á termelékenység, nincsen egyéni verseny, a terveket nem valósították meg, lazult a munkafegyelem. Feláll Kiss János. Sokak szerint talán az volna a természetes, hogy most kétségbeesetten tépje a haját, vagy szitkozódva rán­gassa a vállát, elkeseredetten legyintsen a kezével. Kiss János nem ezt teszi. Komo­lyan szétnéz és nyugodt han­gon sorolni kezdi a hibákat úgy, mint aki biztosan tud­ja: rajtunk múlik, hogy eze­ket ki is javítsuk. — Az üzemkezdést 12 nap­pal kitoltuk, mert egy prést és egy pörkölőt nem állítot­tunk be idejében. . . az újí­tásokat nem alkalmaztuk. . . az olajpogácsa megengedett miaghéj tart alma 30 százalék, nálunk 32—35 „“zúzalék. . . nagy 'az olajkifolyás. Ennél figylembe kell ,Veinni, hogy­ha minden tartálynál egy fél deciliter folyik el, akkor ez naponta 10—12 litert jelent. J\e felejtsük el a későket sem szól közbe Nagy Bálint, egy öregebb munkás. — Az én szemem gyenge, de azt látom, hogy azok nin­csenek itt az értekezleten, akik az üzemben is állandó­an késnek (mint Dániel, aki egyszer háromnegyed órát is elmaradt.). — A brigádoknak nincs konkrét céljuk, s ami a leg­nagyobb hiba, nem tettünk semmit az egyéni! verseny megszervezésére. . . — tesz hozzá a kritikához Bálint szaktárs is. Es vájjon mit tesznek a hibák kijavítására? mert a hibák feltárása még csak félmunka; mit sem ér, ha minden úgy marad, mint régen. — Először is rohammunkád­ban s&ereljük fel a gépeket, minden perc késedelem a sa­ját kenyerünkből 'tör le egy darabot. — Az olaj kifolyását csök­kentjük azzal, hogy megszün­tetjük a tolókocsirendszeri valamint héjrostát állítunk be a magbéltöredékveszteség csökkentésére. . . — Megszervezzük az egyé­ni versenyt. . . a hajaiénál a magas maghéjtartalmat a gé­pek kevés fordulatszáma okozza. Uj kerekek beszere­A kommunizmust építő Szovjet­unió számára a kiterjedt vasúti há­lózat igen fontos. Ezért a vasút­építők már régen olyan gép meg­szerkesztésével foglalkoztak, amely a vasúti hálózat — a vasúti tölté­sek építését, minden munkamenetét, még a sínpár lerögzítését is elvégzi. A. Barikin mérnök mérnökökből álló csoportjának 25 évi lankadatlan Szeptember 15. táján látnak mun­kához a szabolcsmegyei szeszgyárak és szeszfőzdék. Minden szeszgyár igyekszik, hogy kijavított gépekkel és szerszámokkal kezdhesse meg az Kirgizben egyre fokozottabb ütem­ben halad a kolhoz villanytelepek építése. Ebben az évben a frunzoi, osszki és iszik-kulszki területen egész sor villanytelep építését kezd­Lapunk egyik korábbi számú, ban megírtuk, hogy a szabadmű­velődési felügyelőség kezdeménye, zésére a közeljövőben átszervezik a szabadművelődési munkát. A kulturális tevékenységek köny. nyebb és rendszeresebb végzésére a szabadművelődési ügyvezetőket munkacsoportokba vonják össze, hogy így egymás támogatásával eredményesebb munkát tudjanak végezni, a kulturális felszerelése, két, eszközöket egymás rendelke. A cskalovi Vörös 'Partizán-gyár munkásai elhatározták, hogy segí­tenek az erdőtlen vidékek kolho­zainak fedett szérűk építésében és fémhulladékból három szétszed­hető fedett cséplőbódét készíte­nek. A gyár munkásai nemrég felhívással fordultak a vidék ösz- szes iparvállalatának dolgozói­hoz, hogy kövessék példájukat. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának cskalov-te. rületi irodája helyeselte a kezde­ményezést. A Vörös Partizán-gyá­riak felhívását Cskalov minden vállalatában megtárgyalták és lésével kiüszöböljük ezt. is... —• A későnjárókkal szem­ben könyörtelenek leszünk... Mindezt határozatban fo­gadták el és Nagy Bálint, Murányi, Kiss János szaktár­sak a többiekkel megfogad­ták: a jövő héten már emel­kedik a termelékenység. munkája és kísérletezése végre sike­rült is. A gépet kipróbálták és használatba vették, feltalálóit Sztá- lin-dijjal tüntették ki. A gép milliókra rúgó megtakart, tást jelent és sok ezer munkást sza. badít fel e nehéz fizikai munka alól. Ilyen gépet eddig emberi elme se­hol és soha nem alkotott. zésére tudják bocsátani. A munka- csoportok munkájában tevékeny részt vesznek majd a falvak és községek kulturális bizottságai is és ezzel a dolgozók széles töme­gei részére válik lehetővé a kultu­rális élet irányítása. A munkacsoportok átszervezé­sét nagy lelkesedéssel fogadták mindenütt és számos újítási, mó­dosítási javaslattal járulnak hozzá a dolgozók a munka átszervezésé­nek megkönnyítéséhez. mindenütt élénk helyesléssel, tá­mogatással találkozott. A cskalovi mozdonyjavitó-gyár dolgozói öt, a Munka-gépgyár és a Kirov-gyár három-három csép. lőbódét épít. A három városi ke­rület iparvállalatai a Vasúti, a Kaganovics és a Dzerzsinszkij, kötelezettséget vállaltak, hogy a vidék mezőgazadsági szövetkeze­teinek kilencvenhét cséplőbódét adnak át. A cséplőbódékat, amint elkészülnek, a kolhozokba szállítják. Más vidéki városok vállalatai is hozzáláttak a szétszedhető fe­dett cséplőbódék építéséhez. Nagy sikere van a meghosszabbított nyíregyházi vülamesviaalnak Mintegy 100—150 méter választotta e/ ezelőtt a nyíregyházi vas­utas bérházat a villamos végállomástól, A fcérház fakói megkérték a Magyar Dolgozók Pártja népnevelőit, segítsenek, hogy hosszabbítsák meg a villamos vonatát a bérházig. Népnevelőink javaslatára meghosszabbították a villamos vonalát és a bérház bejárata elé tették át a végállomást. A bérház lakóit azóta tömött vi/lamosok szállítják munkahe. lyükre, az á/lomásra, vagy ha a városban akad do/guk, be a vá­rosba. Hálával gondolnak a népnevelőkre, akik beváltották adott szavukat; és a Pártra, amely /ehetővé tette a vil/amos útvonalának meghosszabbítását. A vasutas bérház lakói nyugodtan néznek az ősz e/é: nem kell már sarat dagasztaniok 150 méteren keresztül, hogy elérjék a villamosmegállót. ÚJ VASÚTÉPÍTŐ GÉP A SZOVJETUNIÓBAN 17 szeszgyár gépeit iavitiék a kiswÉrdai szesifinomíiéban új gyártási idényt. Villanyiéi epek épülnek a kolhozokban Uj munkacsoportok Szabolcs kultúrális életének fellendítéséhez Szétszedhető fedett szérűk Kisvárdán, a szeszfinomítóban van a környék egyetlen javítóműhelye. A műhely munkásai versenyben dol­goznak a gépek kijavításán, szep­tember 15-ig ugyanis 17 szeszgyárat kell üzemképes állapotba helyezniük. ték meg. Ebben az évben 23 kolhoz­ba vezették be a villanyt. Az év vé. géig újabb 23 mezőgazdasági szövet, kezetet láttak el villanyárammal. Á munkafegyelemről Nem arról a munkafegyelem­ről van itt szó, amelyik a kapita­lista világot jellemezte, nem, ar­ról, amelyet a tőkések kénysze. rítettek rá a munkásokra. Bizto­san nem felejtették el Ligetfalvi, néék, a nyírbátori dohánybeváltó­ban azt, hogy hogyan állították vízzel borított cellába még a ter­hes nőket is, vagy hogyan állítot­ták ki a tűző napra, a kapu mel­letti szégyenpadra, ha valaki „fe­gyelmezetlen” volt. Nem, nem ilyen fegyelemről van most szó.” A népi demokrácia sokkal nagyobb és fejlettebb fegyelmet követel a munkástól, mint a kapitalizmus” — mondja a nagybudapesti kibő. vített pártválasztmány határozata — „önkéntes munkafegyelmet, mely azon alapul, hogy a munkás tudja, hogy a szocializmust építi, hogy a gyár, a gép a dogozó népé, hogy a termelést és a termelé­kenységet emelve saját maga, ősz. tálya, népe és hazája javát szol­gálja.” Nem a tőkés kényszer tehát az, amely megköveteli minden mun­kástól a munkafegyelmet, hanem minden munkásnak saját érdeke, s mindemellett elsősorban a vezető munkásosztály minden tagjának felelőssége a dolgozó nép iránt.— Megváltozott a dolgozók viszonya a munkához, megváltozott a mun­kás viszonya a gyárhoz. Magának dolgozik, saját gyárában és ezen az új viszonyon alapúi az új mun­kafegyelem. Ez az új viszony tette lehetővé, hogy éhezve és fázva is, de építsenek, dolgozzanak a gyá­rak hősei, az újjáépítés hősei és szakadatlanul törekedjenek ter­vünk teljesítésében. Kétségkívül nagy sikereket értünk el — és ép­pen ez ad lehetőséget arra— mint Rákosi elvtárs mondotta — „nyu­godtan beszélhetünk nehézségeink, ről is, amelyek jelen esetben gaz- (iasági életünkben mutatkoznak.” Csökkent a termelékenység és amikor felfedték ennek az okát, ott találjuk az okok között a mun­kafegyelem lazulását. Elszaporod­tak a késések. Úgy, mint a nyír­egyházi Olajütőben vagy a Vil­lanytelepen is. Az Olajütőben há­romnegyedórás késés is előfordult, A Villanytelepen felszólalt az egyik munkás, önkritikát gyako­rolt, de egyben kritikát is, „Én is sokszor késtem, de egyszer sem tapasztaltam sem a magam, sem más késők részéről, hogy a veze­tőség felelősségre vont volna ben. nünket. Ez hiba volt.” A villany­telepi fegyelmezetlenségeknek hű képe volt a legutóbbi termelési értekezlet. Kevesen jelentek meg, sokan a legfontosabb kérdések tárgyalásánál kimentek a hátsó ajtón, az egyik munkás (T. elvt- társ, aki különöben éhnunkás is) éppen akkor, amikor a fegyelem­ről volt szó, hátul a futballmeccs­ről tárgyalt társaival s aztán ők is eltávoztak, a hátsó ajtón. . Persze nemcsupán a késések függnek össze a munkafegyelem kérdésével, hanem az elő­forduló normacsalások,a selejt, a könnyelmű anyagpazarlás mind­mind kifejezője a fegyelem hiá­nyának. Sokszor maguk a vezetők tűrik meg a fegyelmezetlenséget s ezáltal akarnak népszerűséget sze­rezni maguknak. Ezt semmikép­pen sem lehet megtűrni. Itt is,, mint mindenben, álljanak előttünk a Szovjetunió munkásai példaként, akik fegyelmezetten, határtalan szeretettel hazájuk, né­pük iránt erősítik és fejlesztik szocialista hazájukat. Tanulmá. nyozzák üzemeink a szovjet mun­kások életét, magatartását, mun. káját s az ő példájukból merítve erőt kezdjenek hozzá Rákosi elv­társ útmutatásainak megvalósítá­sához. l Naopériékien jani a vidék ivóvízellátása Népi demokráciánk néhány év során többet tett a falu gazdasági, kulturális és szociális felemelkedé­séért, mint az elmúlt rezsim több évtized alatt. Népegészségügyünk terén is intézkedések és új létesíté­sek egész sora szolgálja a haladás, fejlődés útját. Az egészségügyi intéz­mán, Hercegszántón, Biliarkereszte- sen, Kisteleken, Nagytétényben stb. Sok faluban, községben még folya­matban vannak a 3 éves tervben lé­tesítendő kútak munkálatai. Míg 1938-ban 4000 ásott cs 11.000 fú- rott, összesen tehát 15-000 közkút volt, ezek száma 1949-ben 16.848-ra kedésekben kapcsolódik az ivóvízel­látás feljavítása is. Erre igen nagy szükség van, miután a közkútak épí­tését a múltban ugyancsak elhanya­golták. A 3 éves terv nagy összege­ket ferdít kút javításokra és új kú­tak fúrására szerte az országban. lg}' pl. új kútak létesültek, Jánoshal­emelkedik. Az 5 éves tervben még fokozottabb mértékben folyik köz­kútak létesítése, évente 30Q fúrott és 150 ásott közkútat építünk a vá­rosi kútakon kívül, tehát számuk több, mint 4000-rel emelkedik 1938- hoz viszonyítva. Uránia filmszínház Apolló filmszínház Szeptember 1—7 Szeptember 1—7 Bűbájos szines rajzfilmsorozat A2 erő és ügyesség filmje HÉT SZÍNES Nagy MESE mérkőzés

Next

/
Thumbnails
Contents