Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-30 / 227. szám
4. oldal *TYIRSEÖI MAGYAR NÉP PÉNTEK, 1949 SZEPTEMBER 30 Születik a gyár ••• ...születik a terv Egy pedagógus irja: EZ A NAP IS ÜNNEP Remegnek az égbenyúló állvány-1 óriások, dörög a vibrátor, nyögve emel a lift, csengve suhan a vas- pálca, lapátok alatt csikorog a nyers vasbetonkeverék • . . —■ Állványozóóók! ., . Lent a betonoszlopok labirintusában fiatal mérnök kerülgeti az árkokat... — Mennyi az eddigi kölcsönjegy- zés, Gubányi elvtárs? — 150-000 forint eddig!-- Maga mennyit jegyzett7 — 1300 forintot — válaszolja Gu. bányi elvtárs, a kölcsönjegyzés lebonyolításával megbízott segédmunkás. üsszehunyorított szemmel nézi a» épülő dohányfermentálót. Mintha magyarázatképpen tenné, úgy néz délelőtti napfényben úszó épülettömbre. Aztán ki is mondja. — Sok ilyen épületet akarunk meg emelni. Mi magunk is hozzá járulunk ahhoz, hogy újabb és újabb munkalehetőségek teremjenek szá. inunkra az ötéves tervben . .. Martinovszky József fenn áll a daru vezetőállásán. Keze kapcsolót érint és hattonnát vasbetongerenda emelkedik a leve. gőbe. .. . Zümmögve orsózik a csörlő, fogy a drótkötél és méltóságteljesen emelkedik a roppant teher. .. . Semsei Lajos mérnök, a daru építője lentről figyeli a próbiacme- lést • . . — Elég! Leáll a motor, aztán újabb kapcsolás és a hatalmas daru megindul terhével négy csupasz fal felé. Óvatosan cipeli a gerendát keskenyvá- gányú sínéin a falak tőié. — Állj! És újra áll a daru. A négy csupasz fal között — még mennyezet sincs — miniumtól vöröslő vasszerkezet köze gépeket szerelnek. Még kész sincs az épület, már szerelik a dohányjövedék gépeit. — Két hónapot jelent a daru be állítása — magyarázza vidáman, megelégedetten, az újító örömével Semsei mérnök. — Ennyivel korái) ban végezzük be az épitést, ennyi vei korábban kezdheti meg at mun kát a dohányjövedék. Ehhez jön még a faállványok megtakarítása . .. — összesen? .. . — Valamivel több, mint 100.000 forint megtakarítás .. . — Ezt a tervkölcscn mellé, ráadásnak adom ... az építéshez .. . Turcsányi Pál építésvezető is ott áll a daru mellett. Olyan szeretettel nézi az újítást, mintha az övé lenne, úgy fyecézgeti a szemével, mintna a sajátja lenne. De így is van ez. Semsei mérnök nem saját magának készítette cl a daru tervét, hanem az építésnek és Turcsányi Pálnak is. Martinovszky szakinak is, Pozsonyi Zoltánnak is. Mindnyájuké az újítás, mint ahogy mindnyájuké az a terv is, amelynek gyorsabb megvalósítására egymással versengve törik a te júket az újításokon, észszerűsítése. ken. Turcsányi Pál 1800 forintot jegyzett. Magának jegyezte, magának adta. ő így mondja ezt: — Ha mi adunk, ha mi hozunk áldozatot — magunknak adunk «'■ áldozunk. És sokszorosan visszakapjuk ezt az áldozatot. Visszakapjuk, amit adtunk, visszakapjuk az Uj munkalehetőségekkel, a terv sikerevei, a több gyárral, közszükségleti eikkel. . . . Születik a gyár, születik terv. ... Az állványok ormán vöroi csillag ragyog. (—r. —nKÖNYV Egy igaz ember Boris Polevoj Az újtipusu államnak, a Szovjetunió szocialista társa- daimánajk emelkedett erkölcsi felfogását tükrözi ez az izgalmas jelenetekben bővelkedő regény. Hőse Alexej Mereszjev, a nagy Honvédő Háború egyik legendás alakja, aki a harcokban mindkét lábát elvesztette, de mint pi- lótaitiszt, így is a végső győzelemig küzdött a fasiszták ellen. Mereszjev személyében maga a szovjet nép testesül meg s ezért méltán tartják az Igaz hazafiság és a_ közösségi szellem példaképének. Mereszjev személyét a mitosz varázsával vonta be hírneve, pedig az Igaz Ember, ^ a Szovjetunió hőse ma is él. Ma is él és harcol: u szó erejével és a meggyőzés fegyvereivel, a bókéért s az igaztalan, imperialista háború ellen. Ott volt a párizsi Világbéke Kongresszuson, eljött Magyarországra is, a Világifjúsági Találkozóra és hirdette a millió és millió szovjet férfi és nő akaratát, amellyel példáit mutatnak és vezetik a világ dolgozóit: Megvédjük a békéi! így üzente Mereszjev a szovjet fiatalság nevében a világ ifjúságának: „Minden embernek szent kötelessége harcolni a háború ellen. Én Íriszek a fiatalságnak a béke, szabadság és boldogság utálni vágyában. Nincs kétség, hogy minden ország haladó fiatalsága a béke harcosainak első sorában lesz.“ A szocialista realizmus egyik legkiemelkedőbb alkotása Polevoj regénye és nem véletlen, hogy éppen szovjet- földön találkozott egy nagy író művészi ábrázoló képessége egy nagy hős példamutató alakjával. A szovjet munkások az Alkaloida munkásoknak segítségére siettek SZAMUNKRA Ünnep a c.iai nap számunkra, minden dogozó számára. A mai napon fizikai és szellemi dolgozó egyaránt, a munka termelékenységének fokozásán, az önköltség csökkentésén, a többtermelésen túl anyagilag, pénzzel is hozzájárul az ötéves tervhez, szocialista hazánk építéséhez. Az a véleményem, hogy nekünk, pedago. gusoknak is követnünk kell az áldozatvállalásban a munkásosztályt amely az elnyomatás éveiben is es most is példát mutat nekünk u? áldozatvállalásban. Most, hogy szép jövőnk reményé ben magam is tervkölesönt jegyzek, eszembe jutnak azok az évek, amikor a tiszapolgári iskolában tanítottam. A Rakottyás-dülöi iskolát istállóból alakították át, a sárral bemá colt falion kihajtott a törekben maradt búza. Négyszer négy méteres tanteremben tanítottam 42 gyerme- két. Lakásomba télen befújta a ha vat a szél. És senkinek nem jutott eszébe segíteni rajtunk, senkinek nem jutott eszébe, hogy elsatnyulnak, megbetegednek a gyermekek ebben az iskolában. A gyermekek mellett az én osztályrészem is a megaiáztatás volt, ki voltam téve az iskolaszéki elnök urak szakadatlan baaáskodásáuak. Ezek a napok jutnak eszembe, amikor tervkölesönt jegyzek. ’ A Szovjetunió Vörös Hadserege diadal más harcokban szabadított fel bennünket és Pártunk vezetésével a munkásoztály hozzáfogott az ország- építéshez. Számunkra, nevelők szá. mára is lehetővé vált végre, hogy szabad hazában, szabad embereket neveljünk. Azért vállalok áldozatot a terv- kölcsön jegyzésével, mert tudom, hogy az ötéves terv keretében új iskolák, új tanítói lakások épülnek, mert tudom azt is, bogy a szocializmusban megbecsülés a nevelők osztályrésze. A békét, a jólétet, a szocializmust építjük ezzel a kölcsönnel. Dr. Csák László állami tanító. A szovjet nép áldozatvállalása írók a kölcsönért A dicsőséges szovjet nép vérej hullásával hozta el számunkra a szabadságot, adta meg a lehetőséget a szocialista hazánk felépítésére. Ebben a munkánkban bizton támaszkodhatunk legnagyobb babunkra, a hatalmas Szovjetunióra: a szovjet haza dolgozói támogatnak ben nünket munkánkban. Gyönyörű példáját adták ennek az önzetlen támogatásnak, amikor a büdszentmihályi Alkaloida vegyészeti gyár munkásainak segítségére siettek a szovjet vegyipari dolgozók. Az üzem, gyártmányainak előállításához eddig a nyugati országokból kényszerült vegyianyagot behozni kilogramonként 50 forintos árban. Természetes, hogy*ez a drága vegyszer jelentős mértékben fokozta az önköltséget. Most a Szovjetunió ugyanezt a vegyszert, sokkal jobb minőségben kilogramonként 9 forintos árban bocsátja az üzem rendelkezésére. Az olcsóbb vegyszer használatával hatalmas mértékben csökkent a gyártmány önköltsége. Mindez bizonyítja a Szovjetunió önzetlent támogatását és a szovjet ipar fejlettségét. Az Alkaloida dolgozói forró szeretettel mondtak köszönetét a szovjet dolgpzóknak. . * Ott látjuk a kölcsönjegyzők között haladó értelmiségünk tagjait is, akik áldozatvállalásukkal, nagy lelkesedéssel járulnak hozzá az Ötéves Tervkölcsön jegyzéséhez, a dolgozó nép hatalmának megszilárdításához. Ott látjuk Dobránszki János nyíregyházi tanítót, aki 800 forintot jegyzett, Porzsolt Istvánt 1000 forinttal, a pénzügyigazgatóságot majdnem 200 ezer forinttal, Semsei Lajos mérnököt 2000 forinttal és nyomukban sokezer értelmiségit. Becsület és dicsőség dolgának tartják a szocializmus építését?! való áldozatvállalást és szemük előtt példaként a népből felnövő, néphez hű szovjet értelmiségiek állanak. Példaképüknek tekintik a többiek között Griba. csev és Kozsevnyikov írókat, akik szívük sugallatát követve így vélekednek a nép kölcsönéről. Szivünk sugallatát követve Irta: Gribacsev Az öntözött szovjet földek kitűnő termést hoztak Őreitől néhány km-re mintegy 220 holdnyi területen talajjavító-kísérleti állomás működik. A kutatóállomás földjeit mesterségesen öntözik. Itt kísérletezik ki a mesterséges öntözés befolyását és hatását a különböző növényfajokra, elsősorban azokra, melyeket az, ország központi területének észak- nyugati zónájában termelnek Az elmúlt évad kísérleti eredményei a következők: őszi búzából öntözött területen 24 mázsa termett holdanként, ugyanakkor az Öntözésién részleg csak 8 és fél mázsa termést hozott. A tavaszi búza, köles, zab és zöldségfélék terméshozama megfelelő öntözés mellett 2- ÍTíszo rostira emelkedett. Az állomás öntözési munkálatainak módszereit több, mint 1200 mezőgazdász és kolhoz- paraszt szemlélte meg. Leningrádi gyárak szocialista versenyei a Nagy Októberi Forradalom 32. Évfordulójára A leningrádi gyárakban és tize. .mekben egyre szélesebb tömegeket mozgatnak meg a Nagy Októberi Forradalom 32. évfordulójának tiszteletére folyó szocialista munkaversenyre. A „Krasznij Vibor. zsec” gyárban egyre újabb brigádok és műszakok kapcsolódnak bele a versenybe. A verseny résztvevői fokozzák a harcot a techni. kai haladásért és azoknak a köte. lezettségeknek teljesítéséért, me. lyeket Sztálin elvtársnak írt levelükben magukra vállaltak. A „Lenini Szikra” gyárban az újítók és feltalálók között indultak versenyek. A munkások azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy személyenként legalább egy ésszerűsítési javaslattal segítik elő a gyár termelékenységének emelését, csökkentik az önköltséget és nyersanyagot takarítanak meg. — Külön ,,észszerűsítési” hónapot rendeznek, amelynek tartama alatt összegyűjtik és kipróbálják az újítási javaslatokat. A ,,Kirov: gyárban a munkások egyéni munkaversenyek keretében magas munkatermelékenységet érnek el. Harminekettedik éve, hogy mi, szovjet emberek, a magunk erejével és a magunk eszközeivel épít. jük hatalmas államunkat. Az egész világ láthatja ez erőfeszítések eredményeit, A Szovjetunió világ- történelmi jelentőségű győzelmet aratott a Nagy Honvédő Háborúban. Alig hallgattak el az ágyuk, az egész nép összefogva, a Bolsevik 'Párt. vezetésével nekilátott az elpusztított városok és falvak helyreállításához. A háborúutáni években, a dicső sztálini ötéves terv éveiben állandóan fokozódó ütemben folyik hatalmas hazánk építése. Uj épületeket, lakótelepe két és városokat teremtünk. Küzdünk a természettel, átalakítjuk és országunk mind gazdagabbá és termelékenyebbé lesz. Csak a Szovjetunióban csökkentik rendszeresen a háború után az élelmiszerek és közszükségleti cik. kék árát, csak a Szovjetunióban A nép hozzájárulása emelkedik szakadatlanul a dolgozók jóléte. Pártunk és kormányunk fáradhatatlanul gondoskodik a szovjet emberek jólétéről. Hogyan is ne válaszolnánk erre a magunk hozzájárulásával és munkájával, megtakarított rubeleinkkel az államunk előtt álló csodálatosan nagy és szép feladatok megvalósításé, nál. Szívünk sugallatát követve, mi szovjet emberek jó lélekkel adjuk megtakarított pénzünket az államnak, kincstárunknak. Nálunk mindenki gazdának és az új élet alkotójának érzi magát, mindegyikünknek drága a szovjet haza érdeke, mindenki még jobban meg akarja erősíteni a szovjet nép hatalmát, amely — mint a világ ragyogó világítótornya — tündököl az imperialista országok alkonya felett. Boldog az, aki szíve sugal. latát követve és igazának tudatában a maga részéről is hozzájárul egész népünk ügyéhez. várja a holnapot, amelyet a kommunizmus napja ragyog be. Öriási feladatok állnak előttünk. Határidő előtt meg kell valósítani a háborúutáni ötéves tervet, az ipar további technikai fejlesztését, a természet átalakításának sztálini tervét, a közösségi állattenyésztés minden módon való felemelését, ami nem csekély erőfeszítést kíván. A szovjet embereknek megvan az ereje ehhez. Minden nap páratlan lelkesedéssel látnak munkához, tanúságot tesznek alkotó szellemükről, ma pedig azzal bizo. nyitják erejüket, hogy a népgazdaság helyreállítási és fejlesztési államkölcsönét egyhangúlag aláírják, A szerény hozzájárulás, amelyet ma kölcsönképpen az államnak adunk, fejezze ki ismét határtalan odaadásunkat és szeretetünket a szovjet kormány és bölcs irányi, tónk, atyánk és tanítónk, Sztálin elvtárs iránt. Irta: Vágyim Kozsevnyikov A szovjet emberek, mint az ország igazi gazdái, jószívvel adják kölcsön az államnak munkával keresett rubeleiket. A kölcsön az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés újabb fejlesztését’ jelenti, új felemelkedése ez a dolgozók anyagi; és kulturális jóié. tének, további megerősítése az egész világon a békéért aktív har. cot folytató Szovjetunió hatalmának. Nagyszerűek a mi öntudatos munkánk eredményei! A szovjet óriás-nép a háborúutáni sztálini ötéves terv éveiben a népgazdaság háborúelőtti színvonalát nemcsak helyreállította, hanem sikerült túlhaladnia, — Nagy lendületben van az ipar, fokozódik a földek terméshozama, az állattenyésztés produktivitása, igazi bőség keletkezik az anyagi javak minden fajtájából. A szovjet ember pedig csak annál lelkesebben dől. gozik, csak annál roagabízóbban
