Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-29 / 226. szám

2. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NEE Csütörtök, 1949. szeptember 29. Parasztleány írja: Minden áldozatot meghozunk népünk országáért Kedves Magyar Nép! Tanyán nőttem, fel, kulákoknak, nagyuraknak dolgoztam. Könyörög­tünk a harmadosföldért, hogy meg­legyen szűkös krumplink és kukori­cánk. Aratást csak úgy vállalhat­tunk, ha egy hétig ingyen dolgoz­tunk ennek fejében. így bánt el ve­lünk, velem és szüleimmel Sári Ist­ván százados úr a Megyeri-féle bir­tokon, Pásztor Endre, Gödény Ist­ván nagybirtokosok. Korán keltünk, későn feküdtünk, dolgoztunk szaka­dásig, kenyerünk mégis 6ZŰk volt mindig. A felszabadulás meghozta a mi felszabadulásunkat is. Földet kap. tunk, magunknak dolgozhatunk. Meg­lett a lehetősége annak is, hogy mi, tanyasi leányok tanulhassunk és dol­gozhassunk, emberhez méltó életet élhessünk, így kerültem én is a SzövOSz megyei központjához, hogy dolgozzam a népért. Nap, mint nap tanúja lehetek azoknak az eredmé­nyeknek, amelyeket a munkások és dolgozó parasztok állama elért es elér, azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket Szabolcs falvainak népe kifejt jobb élete megteremtéséért. És még mi dolgoztunk, Ríljk és bandája árulta az általunk épített hazát. A mi verejtékünk és vérünk önálló közigazgatást kap Belegrád, Vajda­bokor és Sőrekut A nyíregyházi tanyabokrok nem egyikének régi kívánsá­ga már az önálló közigazga­tás felállítása. Érthető is ezeknek a nagyobb tanya- bokroknak a törekvése, hi- Isz-en nagyságuknál, fakóiknak számánál és a várostól való távoli fekvésüknél fogva in­dokolt, hogy önálló közigaz­gatást és ezzel orvost, egész­ségházat, postát kapjanak. Ezt .a régi kívánságot tel­jesíti most Vajda-bokorban, Sqrekúton és Belegrádon a bejl ügymin isztérium. Holnap reggel — mint értesültünk — belügyminisztériumi bizottság érkezik Nyíregyházára, hogy megbeszélésen készítsék elő ennek a három tótepülésnek önálló közigazgatási kiépíté­sét. A mostani megbeszélésen készítik el például a község­házák feliépítésének költség­vetési tervezetét és rövide­sen már az építéseket is meg­kezdik. 1 £} A füves vetésforg órendszer győzelme A kamonnai sztyeppén be­fejezték a gabona begyűjté­sét. A terméseredmények megmutatják, hogy a Doku- csájev-Kosztisov-Williams ta­nítások és utasítások alkal­mazása széles lehetőségeket nyújt a terméshozam emelé­sében. Az idei év időjárási viszonyai kedvezőtlenek vol­tak, ennek ellenére a kamon­nai sztyeppén átlagosan 35.7 mázsa rozs, 30.5 mázsa őszi búza, 16.3 jarovizált búza, 30.5 árpa és 25 mázsa zab termett hektáronként. Az idei év bebizonyította az erdősá­vok kedvező befolyását a termés növelésében. Az erdő­sávokkal körülvett földeken amelyeken egyidejűleg a fü- vesvdtésforgórendszert is al­kalmazták, jóval magasabb volt az átlagos terméshozam. árán akarta eladni ezt a hazát, amely most már visszavonhatatlanui a miénk. Eltapostuk ezeket a rongy férgeket, a magyar népbíróság a nép nevében ítélt, az én nevemben és minden dolgozó nevében­Ha eddig nagy örömünk és sike reink ideig-óráig ábrándokba is rin­gattak bennünket, a Rajk-banda pe­rének tárgyalásakor nyilvánosságra került adatok felnyitották szemün­ket. Rádöbbentünk arra a veszélyre, ami fenyeget bennünket és hazán­kat, ha nem vagyunk éberek, ha nem éber Pártunk és tanítómeste­rünk, Rákosi Mátyás, ha nem hall­gatunk Pártunk szavára és intel­mére. A per kinyitotta szemünket. Lát­juk, hogy az éberség mellett m^g többet, még eredményesebben kell dolgoznunk és minden áldozatot meghozni népünkért, népünk orszá­gáért. Én vállalom az áldozatot és tudom, hogy minden hozzám ha­sonló parasztlány így gondolkodik. I udom, hogy áldozatok és áldozatos munkavállalás kell ahhoz, hogy meg erősebbek és még boldogabbak le­hessünk. Ezért vállalok minden ál­dozatot, ami reám hárul országom építésében. Nagy Anna. Csörömpölve kavarja a cementet a gép, nagy torkába behullik a kavics, homok, víz. Hármat, négyet fordul s már önti is a keveréket. Lapátlók lendülnek és máris fenn van a massza a tetőn, az égbenyúló vas. traverzek között. Naponta új tégla, sorokkal nő a nyíregyházi olajütö ötéves terve, nemsokára kitárulnak a kapuk, jönnek az új munkások, csor­dul az aranyszínű friss olaj szaka­datlanul, bőségesen. Mindezt a levegőbe akarták röpí­teni Rajkék! Márta János pörkölős, megrántja a ptéskart, egy mozdulat, a gőz feszmérője szédülten rezeg, aztán megáll mint a cövek Ma is több lesz egy fél mázsával a teljesítmény. Márta Jánosnak bét gyermeke B Sz9vie!unió Szakszerve­zeti Tanácsának felhívása a Békenap előkészítésére A Szovjetunió Szakszerve­zetei Összszövetsé-gi Központi Tanácsa .a következő felhí­vást tette közzé: A Központi Tanács titkár­sága megvizsgálta a szakszer­vezetek részvételének kérését az október 2-i Nemzetközi Békenapon. A Nemzetközi Békenappal kapcsolatban a gyári és irodai munkások számára minden kultúrház- ban, klubhelyiségben és ol­vasóteremben előadáson és beszédben ismertetik a nem­zetközi helyzetet és a szov- jeíállam békepolitikáját, a Világbékekongresszus és az Összszövetségi Békevédelmi Kongresszus határozatait. A szakszervezetek gyári, üzemi és helyi bizottságai rendezzenek a Nemzetközi Békenapon a kultúrpaloták­ban és a kultúrotthonokban filmelőadást, amelyen ismer­tetik a szovjet népek harcát a béke ügyéért. volt és a felszabadulás előtt öten haltak meg belőle. Maláriában, tüdő­bajban, mellhártyagyulladásban, éhe­zésben, nyomorban. Meg lehetett volna menteni életüket, de a Virág nr.éltóságosék kirúgták Márta Jánost az irodából, amikor orvosságpénzért ment hozzájuk. 16 éves szép szál fill volt az egyik, amikor elvitte a tüdő. baj. .. két gyermekük maradt. Az egyik: 17 éves leány gimáziumb.a jár, a másik a 13 éves Janika most végzi az ötödik általánost. Vidámak, szeretnek tanulni, gyönyörűség rá­juk nézni... Rajkék Katikát is Janikát is meg akarták ölni! Hát ha ők ezt akarták, mi meg­adjuk a választ! Úgy áll & gfő* feszmérője, mint a cövek! — A pörkölő sem tudott idejére anyagot adni, mindig elmaradtunk, a többiek is késedelmet szenvedtek miattunk — kiáltja túl mind a há­rom prés dübörgését Márta János — rájöttünk, hogy nagyobb gőznyomás­sal fokozni tudjuk a gyorsaságot! Most így dolgozunk! Nincs késés, megy minden úgy, mint a karika- csapás. Azóta a fizetésem is emel­kedett. Benn a gépházban eszeveszett gyorsasággal szalad a bőrszíj, sípolva hasítja a levegőt, a hatalmas lenditő- kar, mint egy ököl csattan az üte­mekben. — 2 százalékkal vágom pofon az imperialistákat — harsogja Gadnal Károly telve büszkeséggel — 2 szá­zalékkal csökkentem az önköltsé­get. Nálunk nincs fáradtolaj. Ami kicsapódik a gépből, azt feltöröljük, a rongyot kicsavarjuk Ő3 az olajat átszűrjük. Nemcsak magaraért te. szem, hanem azért is, mert munkás vagyok. Miből is születne az ötéves terv, ha nem a mi munkánkból, ál­dozatkészségünkből! Áldozat? Egy cseppet sem hangzik szomorúan ez a szó Gadnai Károly száján, aki fütyörészve, hetykén tá­maszkodik a nagy motor csillogó vastestére. Innen az ablakból látni, ahogy kézről-kézre repülnek a tég­lák fel a fal tetejére és ahogy csi­korogva okádja a cementet a ke­verőgép. Murányi, Nagy Fodor, Hogyan gépészek kazánmosót találtak fel. Már nem kell négy-öt embernek a kazánt mosni minden vasárnap. Kuruc elvtárs 2580 forintot taka­rított meg a csővezetékes újításával. Két ember munkáját küszöbölte ki. — Uj gépeink érkeztek, 30 száza­lékkal emelkedett máris a termelé­kenység, új munkásokat vettünk fel. — Rajtunk áll, hogy megvalósul­jon az ötéves terv. A Párt és Rákosi elvtárs megvédte a bitang Rajkéktól a mi számunkra. A négy kicsi szőke lányom számára. (Kuruc elvtárs lányai közül kettő még nem is jár iskolába.) — Azzal válaszo­lunk, hogy minden erőnkkel segít­jük a tervünket. Hadd lássa meg az egész világ, hogy mennyire szeretjük a Pártot és mennyire gyűlöljük az imperialista gyilkosokat. Uránia filmszínház Apolló filmszínház Szeptember 29—október 5 Szeptember 29—október 5 Egyszerű emberek, .kikből A természet er6i feletl aratott hosoket csinál a német f. gyÖ2elmet mutalja be a elnyomók ellen, harc legújabb S20vjet {i,m Végzetes éjszaka HR9HTSZ8RV Katika és Janika élete boldog lesz! Válaszunk Titónuk Valamennyien emlékszünk még a Rajk-banda elleni vádirat megje­lenését kővető napokra. A hír, hogy a magyar népi demokrácia leleplezte az imperializmus ma­gyarországi ötödik faadoszlopát, egy nap alatt bejárta az egész vi­lágot és mindenütt élénk visszhan­got keltett. Az ellenség felett ara. tott nagy győzelem öröme vissz, hangzott a Szovjetunió, a népi demokráciák lapjainak, a kapita­lista országok haladó újságainak hasábjain, reagált a leleplezésre az imperialista sajtó is, csupán egy országban keltett a leleplezés döb­benetes csendet: Jugoszláviában. A szó szoros értelmében a vád­irat Tito, Rankovics, Kardelj, meg a többi jugoszláv áruló torkára forrasztotta a szót, amin végered­ményben nincs mit csodálkozni, mert a népügyészség vádirata tel­jes mértékben leleplezte Titóék igazi énjét. Bebizonyította, hogy nem a szocializmus építésének „jóindulatú bírálói”, hanem annak esküdt ellenségei, az imperializ­mus táborába dezertáltak és nem is a közelmúltban, hanem még ä második világháború idején. Hosszú napok teltek bele, amíg felocsúdtak a vádirat ökölcsapásai alól. De akkor sem tudtak semmi érdemlegeset mondani, csak ügye- fogyottan és minden alap nélkül cáfolni a vádirat, a tárgyalás bi­zonyítékait. Nem igaz — mondják ők —, hogy Jugoszlávia mai veze­tői a népi demokrácia megdönté­sére, Rákosi, Gerő, Farkas elvtár­sak és a magyar nép legjobbjai további ezreinek legyilkolására törekedtek, nem igaz, hogy kém­kedtek Magyarországon az impe­rialisták részére. Bizonyítékaik persze nincsenek. Hogy is lehetne bizonyítékuk, amikor pokolian ki­agyalt „zseniális tervük” beindí­tásának tanúi vagyunk. A legtöbb határincidenst Magyarország ellen provokálták, itt űzték ügynökeik a Tito-kultuszt, itt helyezték el kémbandájuk legjelentősebb embe­reit. A választ természetesen meg­kapták a magyar kormánytól. Az bizonyos, hogy nem teszik az ab- lakba. A magyar kormány nem biz­tosítja Jugoszlávia mai vezetőit legteljesebb nagyrabecsüléséről, hanem a dolgozó nép, a szocializ­mus ellenségeinek, árulóinak kijáró megvetéssel jelenti be: „Minthogy a budapesti jugoszláv követségről bebizonyosodott, hogy kémköz­pont, bogy tagjai gyilkosok és de­mokráciaellenes fegyveres össze­esküvés szervezésével foglalkoz­nak, a magyar kormány elhatároz­ta, hogy ennek a tűrhetetlen hely­zetnek véget vet.” Kormányunk kiutasított tíz jugoszláv kémet az országból. Tito, Rankovics, Kardelj és Gyi- lasz urak! Ha egyéb is érdekli magukat, írjanak budapesti köve. tűknek, hogy vegyen egy Kék Könyvet {öt forintért bármelyik könyvkereskedésben kapható), esetleg küldünk egy tiszteletpél­dányt is. Lapozzák ott fel az ál- disszidens Brankov vallomását. Hi­hetnek neki, hiszen a maguk em­bere. A főkém, az összekötő el­mondta, hogyan irányította a ma­guk parancsára a kémkedést, ho­gyan akartak gyarmatot csinálni Magyarországból. Elmondta, ho. gyan akarták maguk megbuktatni a mi népgazdasági terveinket, ho­gyan terveztek merényletet emel­kedő életszínvonalunk ellen. (A magyar dolgozóknak erre egyéb­ként megvan a válaszuk: az öt­éves tervért, saját jobb jövőjükért minden áldozatra készek, fokozott munkával, tervkölcsön jegyzésével segítik elő sikerét.) Brankov azt is elmondta, hogyan küldték maguk a biztos halálba a jugoszláv haza­fiakat, a szláv hazafiakat még a második világháborúban. Vagy la­pozzák fel Szalai András vallomá­sát. Tömegesen gyilkoltatta le a fasizmus végnapjaiban a sátoralja­újhelyi internálótábor baloldali jugoszláv lakóit. Maguknak ez az ember is jó volt, hiszen egy hú­ron pendülmek. Mi szeretnénk minden jugoszláv dolgozónak a kezébe adni a Kék Könyvet. Hadd tudják meg: apju­kat, testvérüket, férjüket Szalai András, Tito pribékje gyilkoltatta le, hadd tudják meg, hogy az éh­ínséget, a rongyoskodást, a bör­tönöket egy újfasiszta banda te­remtette számukra, hadd seperjék el az árulókat, hadd büntessék meg őket, éppúgy mint mi Rajkot, Szálait, meg a többieket, fiz amerikai reakció hadjárata a népnevelés szabadsága ellen A newyorki iskolatanács törölte a középiskolások olvasmányai kö­zül Mark Twain egyik könyvét, mert ironikus megjegyzést tartal­maz a katolikus egyház VI. szá. zadbeli tevékenységéről. A könyv címe: „Yankee, Arthur király ud­varában.” Ez a kis epizód csak egyik jele annak a hadjáratnak, amelyet az amerikai reakció a közoktatásügyi rendszer ellen indított. David ame. rikai szerző „A közoktatás válsá­ga” című könyvében még 1947-ben megállapította: „Az amerikai is­kolák mindent megtesznek a há­ború dicsőítésére és a tanulókat vak engedelmességre oktatják.” Az amerikai iskolaigazgatók szö­vetsége és a „Közoktatás Nemzeti Szövefcségé”-nek nevezett szerve­zet külön bizottságot alakított, hogy tanulmányozzák a tantervé, két és a tanítási módszert. Figye­lembe vették — mint írták — „azt a politikai feszültséget, amely sok évre meghosszabbíthatja a hideg­háborút”. így, a bizottság eleve meghatározta célját. Az amerikai reakciónak kedvez a háborús hisz­téria. A bizottság élén a Harvard- egyetem rektora, a newyorki is­kolák főfelügyelője és Eisenhower tábornok, az amerikai fegyveres erők egyik vezető személyisége állt. A bizottság jelentése megálla­pítja, hogy az új háború előkészí­tése gyökeres változást követel” az amerikai nép lélektani tájékozó­dásában”. A bizottság követeli, távolítsák el a tanintézetekből a haladószellemű dolgozókat. Eddig húsz amerikai államban hoztak törvényt arról, hogy a pe­dagógusoknak „hűségesküt" kell letenniük. Ezen keresztül valósá­gos hajszát indítottak a tanárok és tanítóik ellen. A newyorki főiskolai tanács el­utasította Lorch és Swades taná­rok fellebbezését, amelyben kér­ték, helyezzék őket vissza állá­sukba. Lerch bűne az volt, hogy tiltakozott a négerek megkülön­böztetése ellen. Swades bírálta is­kolája igazgatóságát, mert a rend. őrség segítségét vették igénybe a sztrájkoló diákok ellen. A sztráj­koló diákok ugyanis azt követel­ték, hogy két reakciós tanárt bo­csássanak el. A reakció munkája természete­sen korántsem megy akadályok nélkül. Egyre többen tiltakoznak a „gondolatok ellenőrzésének” in­tézményesítése ellen és tűrhetet. lennek találják, hogy az iskolák­ban az új háború előkészítésére neveljék a diákokat. A kaliforniai egyetem tansze­mélyzetének ötszáz tagja gyűlést tartott és tiltakoztak az ellen, hogy „hűségeskű” letételére kény­szerítik őket. Számos egyetemi újság elítélte a haladószellemű pe. dagógusok üldözését.

Next

/
Thumbnails
Contents