Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-28 / 225. szám

4. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP SZERDA, 1949. SZEPTEMBER 28. Érzi a Párt szeretetét és azt, hogy ez az ország az övé is Mindest jó munkájával vissonossa Semsei mérnök Az előbb az ötödik emeleten látták a vasbetonszerelőknél, de sehol sincs. — A Kállay brigádnál van — igazítanak útba a vasasok. Onnan is eltűnt már. Az állvá­nyok között látni, amint éppen felvillan a jellegzetes kék vászon­ruhája, de mire oda ér az ember már legalább kétszáz méterrel ar_ rébb beszélget Turcsányi szak. társsal. Végre sikerül elcsípni, akkor imár Martinovszki elvtárssal tár­gyal. Igen fontos ügyet: az építő­ipari komplex-brigádot. Ök ala­kítják meg először az országban, 10—12 emberből áll és benne van a mérnöktől kezdve a segédmun­kásig minden jelentősebb építő­ipari szakma képviselője. Külön­leges feladatokat old meg ez a brigád s mindemellett tüzetesen átvizsgálnak minden munkamene­tet és újításokat dolgoznak ki. Újítások?! Sarkonfordul Semsei mérnök és már viszi is az embert eddigi éle­tének legszebb, legnagyobb alko­tásához. Úgy mered a levegőiben, fenn magasan, mint egy meztelen faváz. A hatalmas állványok, épületek között nem is tűnik fel az első pil­lanatban. Hiszen egyszerű desz­kákból, gömbfákból van összeál­lítva, két kis csörlő van rásze­relve, két darab háromujjnyi drót­kötél lóg le a mélybe... Mégis az az erő, ami benne fe­szül az óriási. Semsei mérnök mondja, hogy hasonló gépeket eddig csak a Szovjetunióban alkalmaznak s ők a szovjet munkások példájára fog­tak hozzá ennek a gépnek a meg­szerkesztéséhez. így mondja mindig Semsei mér­nök, hogy „mi”, pedig végered­ményben az ő gondolata volt. De nála ebiben a szóban, hogy „mi nem valami túlzott szerénység cseng hamisan, hanem a mérnök és munkás, tervező és kivitelező ősz szefogásának ereje feszít. Egy villanydaru es9 amely 100.000 forintot takarít meg gához ölelné az egészet, kőműve. sekkel, vasbetonszerelőkkel, aszta, losokkal együtt. — Egyre több és több alka­lom a tervezésre, alkotásra és aki az itteni építkezésnél. Az előgyártott elemeket egy­szerűen beemeli a helyére. S0 munkás helyett egy munkás végzi el tizednyi idő alatt az építést, megtakarítják az- állványozást, a munkabéreket s mindamellett a do­hányfermentáló gépeket már ak­kor beszerelték az épületbe, mi­előtt kész lenne a fal és a tető. Bekapcsolják a motort, megfe­szül a drót s a nehéz öttonnás be­tongerenda csikorogva döccen meg a kavicson aztán lassan emel­kedni kezd. Szép símán, egyre fel. jébb... Semsei gyönyörködve nézi a mű­vét. —■ Látja ez gyönyörű dolog — mondja — nemhez a gép, hanem az, hogy alkothat az ember. Ter­vezek valamit s az nem marad bennem visszafojtva, hanem ele­ven élő valóság, kézzelfogható szerszám, vagy feltörő épület lesz belőle. Én nehezen küzdöttem meg a diplomámért, apám kisfizetésű vasúti dolgozó volt s bizony csak úgy tudtam tanulni éjjel, ha nap­pal dolgoztam. És amikor meg. kaptam a mérnöki képesítést tele voltam tervekkel, szebbnél-szeb- bekkel s mindez nem válhatott valóra... De most... Széles lendülettel mutat fel az ötemeletes épületre, mintha ma­dolgozik azt megbecsülik. Én pár tonkívüli vagyok, de naponta ér­zem a Párt, a munkásosztály sze­retedét. Anyagilag is jutalmaznak és támogatnak. — Az imperialisták azt a hírt kürtölték világgá, hogy az áru­lókkal a magyar értelmiséget ül­tették a vádlottak padjára. Ez al­jas rágalom. Nem képviseli a dol­gozó becsületes magyar értelmisé­get, aki kanócot dug a falak, gyá­rak, épületek alá, hanem az, aki épít és alkot. Mi kivetjük ma­gunk közül azokat, akik ártani akarnak a munkásosztálynak, a Pártnak és ezzel minden dolgozó­nak, nekünk is. Ugyanakkor hálá­sak vagyunk azoknak, akik bizto­sították számunkra az építőmunka lehetőségét. — Én mindezt meg akarom há­lálni, Tudom, hogy nem bírom visszafizetni mindazt, amit kapok, de becsületbeli kötelességemnek tartom tudásom legjavát adni, minden áldozatot meghozni azért az országért, amely most először a mienk is, dolgozó értelmisé­gieké. iedei dHaAÓMuUdía! Két évvel ezelőtt Nikoláj Resszij- szkij felvetette azt a merész gondo. latot, hogy munkarészlege minden tagját sztahanovistává nevelje. Rcsszijszkij a gondolatot valóra vál­totta. —i Egyszerű véletlen, elszigetelt jelenség —• mondták akkor a kétel. kedők. De három hónap múlva már az egész mikrométer-műhely sztahano­vista lett a Kalibr-gyárban. —1 Hát igen, a futószalag teszi- De rendes körülmények között ilyes. mi nem lehetséges! — mondták is­mét az okoskodók. Az élet azonban megcáfolta a „hitetlen Tamásokat“. Egyik munka­részleg a másik után, műhely mű­hely után tért rá a sztahánovista munka csaknem minden személyre kiterjedő megszervezésére. Régebben a munkaverseny gyak­ran csak formális jellegű volt, nem mindenki vett részt benne. Ettől az időtől kezdve azonban tömegmozga­lommá nőtt. Brigád brigáddal ver­senyzett, majd szélesen kibontako­zott az egyéni versenyzés is. Megszervezték a versenyben részt, vevők munkájának pontos ellenőrző- sét. Minden egyes dolgozó munkáját külön bírálták el. Kidomborították, hol van hiba, hogyaii kell kijavítani. Különös sikerre vezetett a váltá. sok munkaversenye. Egyik váltás me. netközben vette át a mnnkát a má­siktól. Fontos szerepet játszott a verseny e részében a műhely-táblák eleven grafikonja, amely napról, napra kimutatta az egyénileg ver. senyzők teljesítményét. Naponta vet­ték tudomásul és tárgyalták az cm. berek, hogy pl. Kutuzov, Bartyéj'ev, Galahov, Kutyinov és mások két-há- rom, sőt több normát teljesítenek. A műszaki osztályok minősítési bi­zottságot alakítottak, amely a mun. kasokat újból kategorizálta, Minden­kit értesítettek arról, hogy küszö­bön áll az átvizsgáztatás. Ez a dől gozókat tanulásra serkentette. A műhelyekben szervezett sztaliá nov-iskolákban megnőtt a forgalom, a munkások többsége fontos feladat­nak tartotta, hogy végleges katego rizálása előtt fokozza szakképzettsc gét, kitűnjék a vizsgán. Igen sokan törekedtek arra is, hogy necsak egy szakmában találják őket meg. felelőnek. Matuzov pl. csiszoló, laka tos és marómunkás egyszemélyben. Szpiridov ezenfelül még gyalus is. Ilyenek tucatszámra akadtak és a mesterségek halmozása lehetővé tette, hogy jobban szervezhessék az egyes műhelyek munkáját, „manő­verezhessenek“, ha fennakadások mutatkoznának valahol a munkámé netben, gyorsan áthidalhassák, az egyes műhelyekben a munkásokat átcsopoitosíthassák. A Kalibr-gyárban elterjedt .többmuukapadkezelés“. Buevin. Szocilionkov, Morozov, Maikinyin cs mások két-három munkapadot is kezeltek és hajszálpontos munkát végeztek. Amikor az újszerűén végzett mun­ka első hónapjának mérlegét megcst. nálták, kiderült, hogy egy-egy mű­helyben a havi tervet 110 és még nagyobb százalékban teljesítették, nagymértékben csökkentették a se. lejtet is. A következő hónapban a százalékos teljesítmény emelkedett és az azelőtt teljesen elmaradt műhe­lyek is sztahanovisták lettek. Volt olyan a múltban lemaradt műhely, amely az elsők köze verekedte fel magát. Szkalkin, a Kalibr-gyár menctcsl- szolója — műhelyének munkájáról nyilatkozva — feltette a kérdést: honnan merítik az erőt, honnan eme­lik ki a tartalékokat, amelyekkel napról-napra javítják a munkatelje, s.'tményl? — Ezek a tartalékok bennünk rej. lenek, a munkaverseny résztvevői­ben! Szoeilenkov csiszoló három és fél normát teljesít. Kugyinov és Kutu­zov három-négy normát, Szkalkin a norma 2^0—350 százalékát nyújtja, —1 Vagy ötveu ilyen sztahánovista van műhelyünkben — mondja büsz­kén Szkalkin. — Mindegyikünk ÚJ eljárásokat dolgozott ki, amelyek lehetővé teszik a nagyobb teljesít­ményt. Azt a célt tűztük ki, hogy minden munkást sztahánovista mun­kára tanítunk. Azt szokták mon­dani, minden kezdet nehéz. Amikor én a tárcsaöntésnek leírtam egy olyan módszerét, amely lehetővé teszi a megtakarítást a csiszolóanyagban és fokiozzai a termelékenységet, Kugyr- nov a vésett gyűrűk illesztésének eredeti módszerét találta fel, Szoct- lenkov pedig egyidejűleg két műve­letet kapcsolt össze: a hengertokok csiszolását és illesztését. Úgy fejlő­dött ez ki, egyik ötlet a másikból, egyik teljesítmény a másikra! Szkalkin is megerősíti, hogy a sztahánovista tapasztalatok tervszerű terjesztése valóban kimeríthetetlen tartaléka a termelésnek. Minden munkás lehet sztahánovista. INGYENES HELYESÍRÁSI TANFOLYAM A Magyar Nők Demokra­tikus Szövetségének várme- gyeházi alcsoportja október elsejétől kezdve díjtalan he­lyes- és szépírási tanfolya­mot indít. Ezzel segítenek azokon a dolgozó nőkön, akiknek a múltban nem vo:t alkalmuk tanulni. A személyes példamutatás a népnevelő munka alapja A magyar dolgozó népet, munkásokat, parasztokat, ha­ladó értelmiségieket egyre mélyebben áthatja, soraikat egyre szorosabbá jűzi a hazájuk iránti szeretet, a nemzeti érzés. A magyar dolgozók felismerve, hogy munkájuk eredménye az övék, hogy érdekük egyet jelent hazájuk érdekeivel, — határ­talan és izzó gyűlölettel fordultak szembe Rajkkal és cinkosaival és lesújtottak az aljas hazaárulók bűnös klikkjére, amely újból bilincset akart rakni kezünkre, a magyar nép megfeszített munkájának eredményeit akarta szétzúzni, a tőkések, banká­rok és földesurak gyűlölt világát visszahozni. A Pártunk vezetése alatt kivívott eredmények elérésében az egyre mélyülő nemzeti öntudat, a hazafias lelkesedés fű­tötte dolgozó népünket. Természetesen ezek a sikerek is to­vább erősítik népünkben az új haza szeretetét, új sikerek, új eredmények elérésére lelkesítenek. Megmutatkozik ez a termelés frontján is. A haza iránti kötclességtudat, a népi demokratikus haza erősítésének vágya fűtötte Sér a Pál elvtársat, a villanytelep élmunkás-népnevelő- jét, aki versenytársának, a Koska-csoportnak átadta munka- módszerét, nemes verseny alakult ki köztük, fej fej mellett haladnak (jelenleg a Koska-csojyort néhány ezrelékkel vezet), és nagyszerű eredményeket érnek el. Hasonlóképpen szemé­lyes példamutatással járt élen Kékes Andrásné, baktalóránt- házi népnevelőnk, akinek kevés földje után csak adógabonát kellett volna beadnia, mégis 319 kg. gabonát adott át C. vételi jegyre. ^ ... Vannak azonban olyan népnevelők is, akik ugyanakkor, amikor másokat kötelességük teljesítésére igyekeznek meg­győzni, maguk lemaradnak, hibákat követnek el. Az ilyenek­nél persze jogos a szólás-mondás: „vizet prédikál és bort iszik“. A Magasépítő NV-nél például Szegtél László munka- fegyelemre, a szerszámok rendebentartására, a nép vagyoná­nak őrzésére tanítja munkatársait, maga pedig elveszített egy 60 forintos mérőszalagot. A népnevelő szavai és cselekedetei között nem lehet ellentmondás. Ugyanez áll azokra a falusi népnevelőkre, akik a begyűjtés fontosságára', jelentőségéről agitálnak, ők maguk pedig hátul kullognak a terménybegyüjtési versenyben. Az ilyen népnevelők nem mutatnak példát a tettekben is meg­nyilvánuló hazafiság terén, Pedig ez a legfontosabb fe'adat. Személyes példamutatással, személyes áldozatvállalással kell hozzájárulniok ahhoz, hogy a nemzeti öntudat, az igazi hazafi­ság érzése még jobban elmélyüljön minden magyar dolgozó­ban és személyes példamutatásukkal kell élenjárniok a csele­kedetekben megmutatkozó hazafiság terén. Az öntudatos, áldozatkész, igazi hazafi példája a szovjet emberek példája. Azoké a szovjet embereké, akik harcban ás országépítésben, az üzemben és a kolhozok földjén tanúsí­tott kiváló munkájukkal és eredményeikkel megmutatják ne­künk: milyen az áldozatokra kész, igazi hazafiság. A szovjet munkások példájára indul munkába hamaro­san a Gyárépítő NV újító brigádja a nyíregyházi dohányjer. mentáié építésénél. Szovjet dolgozók munkatapasztalatait használják fel, amikor felülvizsgálnak minden munkafolya­matot az üzemben és kijavítják azokat: ezzel csökkentik az építőipar magas önköltségét, olcsóbbá teszik az építkezést, gyorsítják a hároméves terv megvalósítását, biztos alapokat teremtenek az ötéves terv nagyszerű építkezései megindulásá­nak,, a dolgozók hazája további gyarapításának. így és csakis így: a személyes példamutatással, a cseleke­detekben való élenjárással, áldozatvállalással végezhetnek jó munkát a kommunista népnevelők. Döntő feladat a hazafiság- nak a napi munkában, a tettekben megmutatkozó hazafi súgnak az elmélyítése. Ezen az úton kell járnunk, mert ez az a~ üt, amelyen hatalmas lépésekkel haladhatunk tovább a szocializ- mus építésében. A litván mezőgazdaság gépesítése Szovjet-Litvánia mezőgazdaságát egyre inkább új mezőgazdasági gé­pekkel szerelik fel. Nemrég érkez­tek meg a „VIM“ márkájú magtisz. lító és a „Kuzbassz“ magszárítógé. pék, melyek villanyárammal működ nek. Nemrég kezdődött meg a len betakarítsa, s a kolhozmezőkön el­sőízben találkozunk lentiloló kom­bájnokkal. E kombájnok minü- --vike 20 ember munkáját végzi el. Mezőgazdasági szakmunkások képzése Lettországban egyre nagyobb mé. reteket ölt a mezőgazdasági szakem­berek képzése, akik a termelő mun­ka megszakítása nélkül végzik tanul­mányaikat. A szmiletni állatorvosi szakiskolán az idén külön magán­lanfolyain indul. A köztársaság me­zőgazdasági akadémiája is nagy munkát végez a kolhoz szakemberek nevelése terén. Az akadémián jelen­leg 650 magántanuló van, akiknek túlnyomó része kolhozmunkás. Uránia filmszínház Apolló filmszínház Szeptember 22—?8 Szeptember 27-28 Az új cseh filmgyártis „ . aagyszerű alkotása Világsikerű mtsefllm HOLNAP CSODA­FELÉ _________PARIPA

Next

/
Thumbnails
Contents