Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-28 / 225. szám
2. oldal TÉRSÉGI MAGYAR NÉP SZERDA, 1949. SZEPTEMBER 28. Nagy az érdeklődés falon a piperecikkek iránt Ä dolgozó parasztság válasza A Háztartási és Vegyicikk- iiagykereskedelmi Nemzeti jVáUlafat nyíregyházi üzlete az ország 28 fióküzletének versenyében a negyedik lett. A négy hónap óta fennálló nyíregyházi üzlet nagy forgalmat bonyolít le a vegyicikkek, festékek, piperecikkek árúsítása terén. Az ecet- gyárakat és a hasonló kisebb ipari üzemeket vegyianyagokkal' látja ei, mosószappant küld a városi Népboltoknak, a falusi földművesszövetkezeteknek és a többi üzletnek és általában kieléMátészalkán, a Szövosz megyei titkárságán dolgozik Cseszlai Györgyné gebei parasztasszony. Ha parasztasszony megy elintézni valamit, mindjárt Cseszlainén akad meg a szeme, azonnal hozzáfordul tanácsért, útbaigazításért. — Egyszóval szeretik az asszonyok Cseszlainét, szívesen látják sző. vetkezeti mozgalmuk központjában. Akkor is szatmári parasztasz. szonyokkal beszélgetett, amikor felkerestük hivatalában. A szövet, kezelj tagtoborzásról beszélgettek, majd amikor befejezték, szóbake- rült az ítélet. A Rajk-féle ítélet Ha dolgozó parasztok beszélnek Rajkókról és hitvány, aljas terveikről, mindig elbeszélik régi, embertelen életüket is, amit Rajkék újra vissza akartak hozni. Dolgoztunk, de nem volt becsületünk Cseszlai Györgyné Is arról be- szél a körülötte álló asszonyok, nak, hogyan éltek a múltban. — Tizenegyedébe arattunk Major László és Kerezsi Ferenc kulá- koknál. De hogy arathassunk és harmadába kaphassunk földet, ezért még külön kellett munkát végeznünk. Dolgoztunk, de nem volt becsületünk. Úgy mondja ezt Cseszlainé, mint ahogy elmúlt, de nagyon rossz emlékekről szokott beszélni az ember. ,,Dolgoztunk, de nem volt be. csületünk.” Ebben benne van minden keserűség, megaláztatás, nyomorúság, ami a szegényembert érte. Urakért halt a férjem Kivel harcolta a szegények keserű harcát Cseszlai Györgyné? Kivel mással, mint férjével. És amikor az elmúlt idők keserveiről beszél, önkéntelenül is eszébe jut férje, aki nincs többé, aki odamaradt... örökre. — „Harcolunk, de nem tudjuk miért”, ezt szokta írni levelében szegény jó uram. De apám tudta. Ö meg is mondta: — Kiért? Az urakért. Kerezsi, meg Major László földjéért, vagyonáért, a grófok, a nagyurak, meg a főpapok földjéért. — ' Meg is haragudtak érte apámra — mondja Cseszlainé. —• Amikor bejöttek a németek, Ma. jor egyszerre nagyszájúbb lett és megfenyegette az öregünket: „el. vitetjük kendet, ha kj meri nyitni a száját — kommunista!” — Nem is jött haza a férjem. Soha többé nem láttam. Elvitték, elbúcsúzott tőlünk és vége. Meghalt az urakért... És itt vad daccal villan Cseszlainé szeme, — Hát mit gondoltak mindezek után Rajkék? Talán azt hitték, hogy nekik nevelem a gyermeke. gíti az igényeket a hozzá tartozó árucikkekben. Jellemző a falvak népének fejlődésére, hogy már sok helyen nem tekintik a piperecikkeket, a fogkrémet, a pipereszappant, stb. fényűzés nek, hanem min denn ajft szükségletnek és a falusi boltok komoly megrendeléseket adnak a Nemzeti Vállalatnak piperecikkekből is. A Vegyianyagnagykeres- kedelmi Nemzeti Vállalat beolvasztásával ez az üzlet látja majd el a boltokat a va- !g on tételben érkező mosószódával is. met? Nekik, a nép gyilkosainak? Tévedtek, nagyon tévedtek. Én nem adok több életet az urak országának, az én gyerekem a népé, a nép fia. A nép katonája less a fiam Babot csépelnek, válogatnak Vitkán. Id. Simon Pálné, Fóris 1st. ván és felesége beszélgetnek az udvaron. Itt is a Rajk-bandaügye a beszélgetés tárgya. — Sokat éheztem a négy fiammal — mondja id. Simon Pálné. Iskola? Hol volt akkor az iskola a szegény ember fiának? A holdba’. Cselédnek kellett akkor csak a szegény. — A felszabadulással azonban megváltozott életünk. — Az egyik fiam megnősült, négy hold földet kapott a néptől. A .másik Pontosan huszonnyolc éve dolgozom már a nagykállói dohánybeváltóban — írja Polgárné — és most történik meg először életemben az, hogy az üzem nyereségrészesedésébe^ (visszafizetéséből jutalmait kaptam munkámért, kettőszáz forintot. Ez csak a felszabadulás után következhetett be, most amikor a szovjet katonák vérhullásuk- kab megszerezték szabadságunkat s mi a kommunisták vezetésével megkezdhettük a mi országunknak a felépítését. Én ebből a jutalomból is látom, hogy ,a munkámnak a gyümölcsét én élvezem és mindannak, amit itt az országban építenek, én is részese vagyok. sorozata volt az életünk a múltban. Bármilyen keservesen is tanultunk, képességeinket semmibe sem vették, az úrivilágnak az volt a fontos, hogy rabszolgáik maradjunk. Nekem 11 testvérem volt és korán árvaságra jutottunk. Hiába igyekeztem vasak'arattal tanulni, nem járhattam iskolába, kénytelen voltam egy kulikhoz tehén- pásztornak elszegődni. Nekünk elég volt már ebből a világból és amikor Rákosi Mátyás, böle» vezetőnk, Berkess szeptember végére befejezi a 3 éves tervet Befejezéshez közeledik országunkban ,a virágzó hazát teremtő hároméves tervünk és az üzemek példáján most a községek is versenyre kelnek a terv túlteljesítésére, illetve időelőtti befejezésére. Mint értesültünk, Berkesz szeptember végére fejezi be a község hároméves tervét. A még megoldásra váró feladatokat —a kultúrház színpaddal való felszerelése, tűzoltó- lajt beszerzése — eddig az időpontig teljesítik. ipari munkás lesz, kovácsnak tanul. A harmadik iskolába jár — tanulmányi segéllyel. Büszke a fiaira Simon néni. Lát. szik az arcán, a mosolyán. Boldog anya, aki fiai jövőjét, biztos létét látja, — Rajk egy követ fújt a háborús uszftókkal, hogy elvihesse a többi fiamat is a népet pusztítani. De majd mi megmutatjuk, hogy kinek a katonái lesznek a mi fiaink. A mi gyerekeink csak a nép államát védik meg, a mi fiainknak a helye a néphadseregben van és nem az urakat szolgáló hadseregben. * így beszél Simon néni is. Cseszlai Györgyné is. És Így vélekedik Szatmár minden dolgozó asszonya, amikor Rajkról, Szőnyiről, Justus, ról és a többi imperialista kémről, ügynökről, háborús uszítóról, népárulóról beszél. Ha az áruló banditáknak, Rajkóknak sikerül tervüket ’végrehajtani, mofst én nem kaphatnék jutalmat és nem mondhatnám el azt, hogy ez az ország az enyém is. Es most, amikor megköszönöm a mi szeretett Rákosi elv- társunknak, a Pártnak azt, hogy kíméletlenül lesújtottak a nép legádázabb ellenségeire. megfogadom, hogy én is hozzájárulok munkámmal országunk erőssé tételéhez. A brigádom nevében bejelentem, hogy két százalékkal emelni fogjuk a termelékenységet. Minden áldozatot meghozunk azért, hogy erőssé és legyüzhetetlenné tegyük gépünket. a Párt éberségével megakadályozta az imperialisták ügynökeinek gazember terveit, sírra gondoltam, hogy kötelességem minden áldoza • tot meghozni- a mostani életünkért, szabadságunkért, jólétünkért és a még szebb jövőnkért. A mi fegyverünk az áldozatkészségünk, a munkánk 'és ez olyan fegyver a kezünkben, amely fegyvert soha többé nem tudják kiragadni kezünkből. Hatvani József Gyárépítési Nemzeti Vállalat „Népünk halált követel és én, mint a vádhatóság képviselője, magamévá teszem ezt a követelést” — mondta vádbeszédóben a Rajk-per tárgyalásakor dr. Alapi Gyula népügyész, a vád képviselője. A magyar népbíróság tehát, amikor ítéletet mondott minden idők egyik legaljasabb, legbecste. lenebb árulása felett, milliók és milliók, munkások és a néphez hű értelmiségiek Ítéletét mondta ki. Halált követelt az elárult, hátba, támadott nép és a nép bírósága halált mondott. Ebben az Ítéletben Szabolcs és Szatmár dolgozó népének az ítélete is kifejezésre jutott. Nemcsak a taggyűléseken, pártnapokon, röpgyűléseken juttatta kifejezésre falvaink dolgozó népe, hanem határozatokban, Pártunkhoz és lapunkhoz küldött levelek és táviratok százaiban és ezreiben is. Kis. és középparasztok ezrei, egész falvak álltak vagy ültek a rádiók körül a per tárgyalása során, kísérték figyelemmel a tárgyalás menetét, hallgatták lélekzetvisz- szafojtva azt az aljas tervet, azt a kétszínű spekulációt, azt az elvtelen és gerinctelen alkut, amelyet a falvak, üzemek és hivatalok dolgozóinak bőrére folytattak ezek a politikai gengszterek és amelyről népünk nagy tanítómes. terének, Rákosi Mátyás elvtársnak a vezetésével Pártunk rántotta le a leplet. Bátran mondhatjuk: soha még egységesebben nem nyilvánult meg dolgozó parasztságunk szeretete, népi demokráciánk, annak kormánya, Pártunk és vezetője Rákosi élvtárs iránt, mint most, mikor a halálos veszedelmet jelentő tervek napvilágra kerültek. Soha még tisztábban nem állt dolgozó parasztságunk előtt a munkásosztállyal való szövetség még szorosabbra való kapcsolásának szűk. ségessége, a munkásosztály vezető szerepével, mint a per tárgyalása idején és az ítélet kimondása óta. A kis. és középparasztok soraiban napfénynél világosabbá vált, hogy csak a munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség az az erő, amely biztosíték arra nézve, hogy az imperializmusnak tervei a jövőben is mindenesetre kudarccal végződnek. A vádirat és a gyilkosok szörnyű bűnöket feltáró vallomása ed. dig soha nem látott mértékben rázta fel a falu népét, az ország legtávolabbi részén lévő tanyán is. Az évszázadok után szörnyű elnyomástól, nyomortól, szolgasorstól megszabaduló parasztság szinte pillanatok alatt fel tudta mérni, milyen hatalmas veszedelem hárult el fejünk felől. Újra felrém- lett előtte, szinte még csak néhány év távlatából a hárommillió koldus sorsa, az éhbér, a puska, tus, a csendőrszurony, a botosispán, a kis- és középparasztok nyomora, a falusi dolgozók kitaszl. tottsága: a földesúri Magyarország, a bárók, a hercegek, a föld- birtokosok, a kulákok minden ke. Az elmúlt hónapban hozott képviselőtestületi határozat szerint a napokban megkezditek a nyíregyházi városháza fafűtésű kályháinak átépítését szénfűtéses kályhákra. Erre a munkára 2523 forintot fordít a város, a költségek azonban rövidesen megtérülnek, hiszen a szóbamforgó IQ kályha naponta 25—30 forinttal fogyaszt kevesebbet az átépígyetlensége. Szinte pillanatok alatt megvilágosodott, mi volt a tét, ami kockán forgott, hogy a földről, a szabadságról, egyszerűen az életről van szó. A veszedelem elhárftói iránti szeretet és hála, a gyilkosok elleni gyűlölet és düh: ez adta a tollat a dolgozó parasztok kezébe. ,,Dogozó parasztasszony vagyok, aki megismerte a népnyúzás súlyát, aki végigjárta a szegények kálváriáját... 12 éves koromban már summás voltam a grófnál és dolgoztam látástól-vakulásig” — írja Vágási Viktória, és az átélt szenvedések ecsetelése után a szabad ember megdöbbenésével folytatja: „Ki akarták húzni talpunk alól a földet. Ha sikerül tér- vük, akkor mi ismét szolgák, urak kifosztott cselédei vagyunk." A tu. zséri földművesszövetkezet dolgozói ezt írják: „Ha az Összeesküvők terve sikerül, akkor ma nem gazdálkodhatnánk békésen földünkön, népünk nem enne szabad kenyeret.” „... meg akarták ölni azt, aki a hetei újagzdáknak is a legkedvesebb, Rákosi Mátyás eivtársat^ megölni a Pártot, amely mögött egy emberként ott haladunk” és hozzáteszik: „még szilárdabban állunk a Párt mögött a Szovjetunió oldalán és még jobb munkával építjük az új életet.” De sem ők, sem a többi szabolcsi és szatmári kis- és középparszt nem áll meg gyűlölete nyilvánításánál, a gyilkosok és cinkosaik felelősségre vonásánál. Nem véletlen, hogy Szabolcsban *— mint az Operatív Bizottság legutóbbi ülésén megállapította —■ a Rajk-banda aljas árulása feletti felháborodás fokozta a terménybegyűjtés ütemét. Nem egy szabolcsi és szatmári földművesszövetkezet fogadta meg a per tárgyalásának napjaiban, hogy még fokozottabban, még lelkiismeretesebben végzik az őszi terv végrehajtását. „Október 25-re tisztított és csávázott vetőmaggal befejezzük a vetést” — írták a tu- zséri földművesszövetkezet tagjai. ,,Azt üzenjük az árulók imperialista felbújtóinak — írják levelükben a szatmári fiatalok — hogy még lendületesebb munkával segítjük előrevinni a nép ügyét... odaállunk a szelektorokhoz, munkába állunk a csávázóállomáson, hogy segítsünk a vetőmagtiszti- tásban, az őszi munkák egyik legfontosabbikának elvégzésében.” Nem véletlen tehát, hogy éppen ezekben a napokban gyorsult meg az őszi munkák tempója Szabolcsban és Szatmárban. Ez a válaszuk a kis. és középparasztoknak Szatmáriban épp úgy, mint Beregben és Szabolcsban. A Rajk-banda a szenvedések útját készítette elő parasztságunk számára. A szabolcsi és szatmári kis- és középparasztok válaszolnak neki: még nagyobb áldozat, vállalással, minden eddigit felülmúló szeretettel erősítik népi de. mokráciánkat, teljesítik a nép állama iránti kötelességeiket. tés ultán. Még a hidegebb idők beállta előtt befejezik a (kiáfíyh'ák átrakását. Uránia Mozgó Mátészalka Szeptember 28—29 Fény hull esz utm A nagy középkori költő Htja a fényes udvartél a száaa- ____________fizetésig_________ Simonné biztosítva látja fia jövőjét Szatmári asszonyok beszélgetnek 2 százalékkal emeljük a munka termelékenységét Erőssé és legyézhetetlenné tesszük népünket Fegyverünket nem tudják kiragadni kezünkből , Mellőzés és a le a1 ázás ok Megkezdték a városháza fafűtésű kályháinak átrakását
