Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-27 / 224. szám

2. oldal nyírségi magyar nép bi KEDD, 1949. SZEPTEMBER 27. ÉRDEMES ÁLDOZATOT HOZNI! Koska János számadása az államával Koska János Nyíregyházán, a Kór. ház-utca 7. szám alatt lakik és a nyíregyházi villanytelepen dolgozik, mint fűtő. Nem fiatalember, de nem is öreg. Bár ráncokba gyűrődött már homlokán a bőr és az arcán, szemüveget is visel, de szíve és két munkás karja fiatal. —Hohó, elvtárs! Nem véletlen ám ez, hanem ha meghallom az ötéves tervet, egyszeribe húsz évesnek ér­zem magam . . . Tudja elvtárs — foly­tatja Koska János -— amikor látja az ember azt, hogy érdemes dol­gozni, van értelme a munkájának, akkor szívesen dolgozna örök életé­len . .. Olyan vidáman és erőtadóan cseng a hangja, olvad össze a szénemeiö villanydaru mély bugásával, vastag csörömpölésével, hogy az ember szíve repes örömében. Mert vegyük csak számba. Mi volt a legelső és legszebb? Koska János feljött a pincéből és alig akart hinni a szemének: szovjet ka. tonákat látott, az átkozott, bitang nácik helyett. Hirtelen át sem tudta gondolni, hogy mi mindent is jelent ez, csak hirtelen el kellett fordulnia és megtörölni a szemét. Eszébe jutottak a csendőrpofonok, az éhezések, a tröszt urak rugdo- sása: mindez nincs többé! Az elsők között volt Koska Já­nos, akik kivonultak a romokban he­verő villanytelepre és hozzáláttak az építéshez. Koska fűtő volt, de me- szet kavart, maltert hordott, téglát rakott és minden más munkát, ami­nek semmi köze sem volt a szak­májához. De hát mi is volt akkor Koska Jánosok „szakmája“? Mind­nyájuknak egy szakmájnk volt és úgy hívták őket: újjáépítők! Talán egy félliter olajravalót sem kaptak egy heti kemény munkájukért és amikor délben a kukoricakását kanalazták, sokszor eszükbe jutott, hogy, hej de jó volna egy kis sültszalonnát bele­szeletelni, de aztán vidáman kiáltot­ták: Lesz majd az is! Valóban magunknak építettünk — mondja ki az igazságot Koska János. — Először is tröszt urak ... Füttyentve belerúg egy kavicsba. Zörögve gurul végig az előtéri kera. mitkoclcáin, aztán belebukik a sze­metesgödörbe ... — Ami a fizetésemet illeti: ha. vonta hatszáz forintot keresek, néha többet. Egy hízóm van otthon az ólblan, húst nemcsak minden nagy- ünnepben eszünk, mint légen, hanem hetente többször is. Mindig van annyi pénzünk, amennyire szükségünk van. Ezt onnan is látom, hogy a felesé­gem nem panaszkodik mostanában... — Futballmeccsre járok (Szabolcs drukker Koska János), moziba is el­megyek, újságot járatok, könyveket olvasok. Egyszóval a haszon, az itt van —1 csap rá a saját «zsebére. Most jutalmat kaptam a nyereség­részesedésből is, 400 forintot. __ Most aztán gúnyolódhatnak azok, akik azzal hecceitek, hogy nem lesz kutya sem a hároméves tervből! __ Megkaphatják rá a választ! Nézze csak elvtárs a táblánkat. — felmutat a kazánház falára. Koska, Kondor es Séra állanak egyéni versenyben. Júniusban Séra vezetett még es 47 tizeddel előzte meg Koskát. Jú­liusban Koska rákapcsolt, behozta a hátrányt és még rávert Sérára 7 ti. zedet. Augusztusban újra nekirugasz. kodott Sóra elvtár,s, de nem tudta Koskát megelőzni, még mindig ve­zet 4 tizeddel. A két hónapban ösz- szesen 12.877 forint és 62 fillért takarított meg a dolgozók állama ...-— Azaz saját magam számára. —■ Na és mi lesz a szeptemberi eredmény? — Egy biztos! Utolsó nem leszek mer*, akkor komolyan mondom, elv­társ, még az utcán is szégyenkezve sétálnék. Mindig az járna az eszem­be : Kosko, Koska, te nem tetted meg a kötelességedet saját magaddal szemben, az állammal szemben. Pe­dig a mi államunkkal szemben nem­csak a „kötelességünket“ akarom megtenni, hanem az a véleményem- hogy minden áldozatot érdemes meg­hozni! 400 dolgozót Mültettek a nyíregyházi szakcsoportok A szakszervezeti üdültetés ma már módot ad a dolgozóknak ar­ra, hogy különböző üdülőhelye­ken pihenhessék ki munkájuk fär#, dalmait. Olyan helyeken tölthetik gondtalanul és vidáman a nyári szabadságot, ahol ezelőtt csak a kiváltságosok számára volt hely. A nyíregyházi szakcsoportok mint. egy 400 dolgozót üdültelek a nyá­ri időszakban: a Balaton mellett, Hajdúszoboszlón, Párádon, Gö- römlbölytapolcán, Galyatetőn, Lil­lafüreden, Hévízen, Szilvásvára­don és számos más fürdőhelyen. A Sóstógyógyfürdőn pedig 226 dol­gozó nyaralt a Szakszervezeti Ta. ná-cs beutalásával. A napokban kezdetét veszi az őszi üdültetés, azoknak a dolgo­zóknak a számára, akik a nyári hónapok folyamán nem tudták ki­venni szabadságukat. Ezek szintén az ország legszebb és legegészsé­gesebb üdülőhelyeire mennek pi­henni. December 15-re teljesifi tervét a viücmytelep A nyíregyházi villanytelep dolgozói értekezletre gyűrtek össze és ezen az értekezleten megbeszélték üzemük terme/ésí kérdéseit, különös súllyal a faluvíUamosítási program megvalósítását. A meg­beszélés után egyhangú lelkesedéssel határozták el azt, hogy az üzem hároméves tervét 16 nappal a határidő előtt, december 15-ig teljesítik, A terv teljesítéséhez nagymértékben hozzájárulnak a má­tészalkai és nagyecsedi telepek is.'Sgf Októberben megkezdik a termelü- szövelkezsti szakemberek képzését Termelőszövetkezeteink —mint azt a a csoportok legutóbbi érte­kezletén megállapították — ke­vés szakemberrel rendelkeznek. — Fontos, hogy a nagyüzemi gazdál­kodás úttörői, a termelő-csoportok minél több képzett szakemberrel rendelkezzenek hogy termelőmun­kájuk minél eredményesebb és szakszerűbb legyen. Mint ifj. Bán György elvtárs­tól, a mezőgazdasági igazgatóság termelőszövetkezeti osztályának vezetőjétől értesültünk, október­ben a szaktanfolyamok egész sora indul termelőszövetkezeti szakem­berek kiképzésére. Szabolcsból vándor-előadó képző tanfolyamon 21, könyvelői tanfolyamon 20, növénytermesztési tanfolyamon 17, állattenyésztési tanfolyamon 9, juhtenyésztési tanfolyamon 2, ker­tészeti és gyümölcstermelési tan­folyamon 6 dolgozó paraszt vesz részt. A tanfolyamok résztvevői valamennyien termelőszövetkezeti tagok, akik tanulmányaik elvég­zése után csoportjaik szakemberei lesznek. Ma délután rendkívüli taggyűlések Nyíregyházán Pénteken Mátészalkán Ma délután hat órai kezdette/ a Magyar Dolgozók Pártja vala­mennyi kerületi és üzemi alapszer­vezetében rendkívüli taggyűlések /esznek. A Városi Pártbizottság felhívja az alapszervezeteket, hogy külön gonddal készítsék elő eze­ket a rendkívüli taggyűléseket, — Minden helyre központi előadó megy. Mátészalkán a taggyűléseket 30-án, pénteken délután hét órai kezdettel tartják meg a vár- megyeháza nagytermében, Szatmár falvaiban és községeiben a tag­gyűlések időpontja péntek és szombat. Méltó választ kapnak tőlünk az imperialisták Versenyre hívta ki a kollégiumokat as általános gimnáziumi kollégium A nyíregyházi kollégiumok va. sárnap délután nagyszabású kollé­giumi napot rendeztek a Józsex Attila kultúrteremben. Hétszáz kollégista jelenlétében adták át a harminc megjutalmazott diáknak a Szülői Munkaközösségek és a Magyar Nők Demokratikus Szö­vetségének csomagjait: a kollé­giumi batyukat. A sóstóhegyi MNDSz minden diák számára al- macsomagot ajánlott fel. A büd- szentmihályi asszonyok a csoma­gok -mellett elvállalták egy diák évi költségeinek fedezését. — A bensőséges ünnepség tanúbizony­sága volt annak. hoSv Szabolcs dolgozói, női mind-mind gyerme­küknek tekintik a most iskolákba került munkás és parasztgyerme- keket. A kollégisták képviselője kö­szönetét mondott társai nevében és megígérte azt, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy jobb tanulásukkal segítsenek a felnőt­tek új, szocialista hazát építő munkájában. Az általános gim­náziumi kollégium növendékei pe­dig tanulmányi versenyre hívták ki Szabolcs minden kollégiumát. ,,Méltó választ kapnak tőlünk is az imperialisták” — szól a kollégisták versenyfelhívása Miért értékelte le Amerika az angol fontot ? Cripps brit pénzügyminiszternek még nem sokkal ezelőtt is kedvenc beszédtémája volt cáfolni azokat a híreszteléseket, hogy a fontot le­értékelik. Hangoskodott, ámította az angol dolgozókat: „Nem kell semmitől sem félni, szó sem lehet a leértékelésről.” És néhány napja mégis bejelentette az angol pénzügyek bajnoka a devalvációt. Cripps minden korábbi nyilat­kozata ellenére a világot nem érte váratlanul, meglepetésszerűen a leértékelés híre. Hosszú idő óta tudni lehetett, hogy mire vezet a dollár „gyámkodása” az angol fontsterling felett. A dollár egyszerűen terjeszked- ni akar. Az imperializmus kiala­kulásával kialakult a dollárzóna és a sterlingzóna. Angliának, a font- sterlingnek jutott Kanada kivéte­lével minden angol dominimum és gyarmat, Afrika, a Közel- és Kö­zép-Kelet és Délkelet.Ázsia. Ame­rikáé, a dolláré úgyszólván az im­perialista világ többi része. Az Egyesült Államok minden igyeke­zetével azon van, hogy növelje ezt a területet, mert valutájának ural­kodásával gazdasági életük leigá­zásával ezeket a területeket saját politikai hatáskörébe is vonja. — így szorítja ki a függő országokból fokról-fokra Angliát és keríti hatalmába, pén­zének hatalmába a kapitalista or­szágokat. A háború előtt például az Egyesült Államok még csak egyiharmadát szállította a latin­amerikai országok importjának. Ez az arány a háború után két­harmadra- nőtt, ugyanakkor Ang­lia bevitele ezekbe az országokba 12 százalékról 5 százalékra esett. ■ A dollár terjeszkedése a font le- értékeléséhez vezetett. A munkás- áruló angol kormány ezt is „le­nyelte”, ebben az esetben is teret adott az amerikai imperializmus terjeszkedésének. Mit jelent Amerika számára a leértékelés? Azt, hogy még zavar­talanabb terjeszkedése az angol- befolyású területeken. Most már sokkal könnyebben — és tegyük hozzá — sokkal olcsóbban vásá­rolhatja fel az angol termelést és könnyebben szerezheti meg az an­gol ipar piacait. Mit jelent a devalváció az angol dolgozók számára. Az egész leér­tékelés keserű levét az angol dol­gozók isszák meg. Elsősorban ugyanis a munkások és tisztvise­lők bérének csökkentése a leérté­kelés célja. Miért nem akadályozta meg az angol kormány a leértékelést? — Mert — ha oly sok ellentét is van az angolok és amerikaiak között -—• egyben egyetértenek: az egyre -mélyülő gazdasági válságból a dolgozók életszínvonalának csök­kentésével akarnak kikerülni. És mit szól mindezekhez az an- goi munkás? Van szava hozzá. Az alsóház 'baloldali képviselőinek, a kommunistáknak és a forradalmi szociáldemokratáknak bizalmat­lansági indítványa azt jelenti, hogy az angol dolgozók megelégelték a hazugságokat, a sok becsapást, tisztázni akarják: kit képvisel a képviselőház, Amerika, vagy az angol nép érdekeit. A képviselő­ház válaszát majd ' feljegyzik ma­guknak a dolgozók és a közelgő választásokon a „bizalom” meg­szavazol orra alá dörzsölik. Mi magyarok is sokat tanulha­tunk az angol devalvációból. Em­lékezzünk 1946-ra, amikor nem vet -tűk igénybe sem stabilizációnkhoz, sem újjáépítésünkhöz az ameri­kaiak segítségét. Ahova a nyugati országok „újjáépítése” jutott, oda jutott volna Magyarország újjá­építése is, ahova az angol font jutott, oda -jutott volna a magyar -forint is, amely ma is szilárd ér­tékmérője a szocializmust építő magyar gazdasági életnek. Az ütoisilegfver a Szovjetunió birtokában van Moszkva, szeptember 25. (TASz-Sz) Truman, az Egyesült Álla­mok elnöke szeptember 23- án bejelentette, hogy az Egyesült Államok kormányá­nak rendelkezésére álló ada­tok szerint, az elmúlt hetek­ben a Szovjetunióban atom­robbanás történt. Egyidejű­leg hasonló nyilatkozatot tett az angol és a kanadta. kormány is. A nyilatko­zatokra- az amerikai, an­gol, kanadai és más orszá­gok sajtójában több közle­mény jelent meg -a társada­lom széles köreiben elterjedt aggodalomról. A fenitiekkdl kapcsolatban a TASz-Sz irodát az alábbiak közlésére hatalmazták fel: A Szovjetunióban — mint ismeretes — nagyarányú épí- tömunka folyik: vizie-rőmű­teiepekeit, bányákat, csator­nákat -és utakat építenek és ezeknél az építkezéseknél nagyarányú robbantási mun- \í#aitok szükségesek, -a-mer Iveknél a legújabb technikai vívmányokat használják fel. Miután ily-e-n robbantások nagy számban történtek és történnek az ország különbö­ző vidékein, lehetséges, hogy ez a tény felhívta a külföld figyelmét. Ami az atomenergia elő­állítását illeti, a- TASzSz iro­da szükségesnek tartja em- lékeztfitni -nrrn n ténvre. hogy Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere már 1947. november 6-án nyilatkozatot tett -az atombomba titkára kon q/tík o z ólía-g. Kiij el en tette,' hogy „-az .aJtomtitok már ré­gen nem titok.“ Ez a nyilatkozat a,zt je­lentette, bogy a Szovjetunió már felfedte az latomf-egyver titkát és hogy ez fegyver rendelkezésére áll. ‘Az Bgye- südjfc Államok tudományos körei Mólót óvnak ezt a kije­lentését blö-ffnek tartották. Úgy vélték, hogy az oroszok nem rendelkezhetnek az atomfegyverrel 1952-né! előbb. Hiba csúszott azonban a számításukba, minthogy az atomfegyver titka már 1947-ben a Szovjetunió bir­tokában volt. Ami ezzel kapcsolatban bi­zonyos külföldi körökben el­terjedt aggodalmat illeti, en­nek az aggodalomnak semmi­nemű alapja nincs. Ki kell jelenteni, hogy a szovjet kormány annak elle­nére, hogy birtokában van az atomfegyver, ragaszkodik és a jövőben is ragaszkodni fog 'régi ájLlásponjtjáhozi^ -az áiomfeigyjver a-íkalma-zásáúak feltétlen megtiltásához. Az atomfegyver -ellenőrzésére vonatkozólag meg keli mon­dani, hogy az ellenőrzés azért le.sz szükséges, hogy gondoskodjanak az atom« "fegyver előállításának meg­tiltásáról hozott határozat vésreíha itásaróL

Next

/
Thumbnails
Contents