Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-03 / 204. szám

2. oldal NYTkSÉGí «AGYAR KEF SZOMBAT, 1949 SZEPTEMBER 3. bér kiszámítása, hogy a legtöbb mun­kás csak akkor tudja meg, mennyit keresett, amikor már a borítékban megkapta Emiatt elégedetlen és emiatt nem törődik úgy a munká­val, ahogyan kellene. A norma megállapításával kapcso. latban elterjedt az a nézet, hogy a munkásigazgatót, a művezetőt, a mestert nem érdekli, jó-e a norma. Ezt a kérdést a kalkulánsok és nor- inamegállapítók magánügyének te. kintik. It is figyelembe kell aján­lani az illetékeseknek, hogy a norma megállapításánál őket is egyéni fele­lősség terheli és nekik kötelességük törődni a normával. A normalizálókkal szemben, de azokkal szemben is, akik a megálla­pított normán folyton szigorítanak, fel kell lépni. Fegyelmi és büntető intézkedéseket kell tenni azokkal szemben, akik a szocializmus építő, sét ilvinódon gyengítik. Erre annál is inkább szükség van, mert másfél év óta hallunk ezekről a bajokról de még egyetlen esetről sem tu­dok, ahol elrettentő példát statuál tunk volna. Becsüljük meg az értelmiséget Amikor mi a gyárak és üzemek élére munkásigazgatókat tettünk, ez a helyes intézkedésünk az értelmi- ség, elsősorban a technikai értelmi­ség körében visszatetszést keltett. Nem kíméltük a fáradságot arra, hogy meggyőzzük az értelmiséget, hogy a szocializmus építése nem je­lenti az értelmiség háttérbeszorítá- sát. Nem kíméltük a komoly anyagi áldozatokat sem, amelyeknek ered­ményeképpen az értelmiség között nemcsak megnyugvás, hanem ko. moly rokonszenv keletkezett a szo­cializmus építésével kapcsolatban Ha most újra azt tapasztaljuk, hogy az értelmiség ellanyhul, hogy megint csökken az éideklődése a szocializ­mus építése iránt, úgy ez nemcsak abból ered, hogy helyenként nem megfelelően kezelik őket, hanem abból is, hogy látják: helyenként a rossz igazgatás mellett csökken a munkafegyelem. Az természetes, hogy ha a munkásigazgató nem tart fegyelmet, akkor az értelmiségi mérnök vagy üzemvezető ezt még kevésbbé fogja tenni. D munkásigazgatók fejlesszék technikai tudásukat Az értelmiséget jobban meg kel! becsülni, mint ahogy az eddig tör­tént. És természetesen o technikai értelmiségnek a tudását el kell sajá­títani. A mi munkásigazgatóink csak akkor fogják megállni a helyüket, ha erejük megfeszítésével elsajátít­ják a mérnököktől a technikának legalább azt a részét, amely saját gyárukra vonatkozik. Sok munkásigazgató ahhoz a köz. mondáshoz tartja magát, hogy aki­nek az isten hivatalt adott, annak észt is ad. Ez nem mindig válik be. Előre kell látni, hogy 3-4 éven belül megjelennek a munkásokból lett mérnökök is a gyárakban, akik a munkásigazgatókkal szemben más követelményekkel lépnek fel és akik természetesen új, szocialista szem. mel néznek áz értelmiség megbecsü- lésének kérdésére. ü politikai öntudat mérője elsősorban a termelés emelése Az egész Pártnak, a vezetésnek csak úgy, mint az egyes kommunis­tának meg kell értenie, hogy változ­tatni kell a termeléshez való be­állítottságán. Nem lehet jó pártmun­kás az, aki roszul termel. A jó párt­munka próbaköve a jó termelés, önmagát csalja az a párttitkár, aki cldicsekszik üzemében végzett jó politikai munkájával és ugyanakkor bevallja, hogy üzemében rosszul fo­lyik a termelés Rá keli térnünk arra, hogy a kommunista politika Öntudatának mérője elsősorban a termelés emelése. A két kérdés sza­rosán összefügg egymással. Ha a kommunista munkásigazgató vagy előmunkás nem felel meg a terme­lésben, akkor a politikájával is hiba van. Az olyan munkás, akinek a zsebében van a kommunista párt­tagsági könyv, s ugyanakkor bércsa­lást követ el, vagy betegséget szimu­lál, vagy egyik gyárból a másikba vándorol, az ezzel azt mutatja, hogy nem öntudatos és bogy nem való a mi pártunkba. Az ilyen munkást fi­gyelmeztetjük, próbáljuk megjaví- lani, de ha ez nem basznál, akkor azt mondjuk neki, bogy kívül tága­sabb. Pártunknak fel kell vennie a har­cot a fegyelmezetlenség minden for­májával szemben és partvonalon is megtorlást kell alkalmazni azokkal szemben, akik Pártunk tekintélyét, befolyását, eredményeit rossz mun­kájukkal kompromittálják. A mi Pártunk az ország vezetője. Reánk hárul ennek megfelelően a vezetéssel járó felelősség is. Meg kell értenie a gazdasági életben dolgozó minden kommunistának, ve­zetőnek és egyszerű munkásnak egy­aránt, bogy a szocializmus építése a termelés vonalán is, nemcsak a pártmunkában, nagyobb felelősségei ró ránk. NÖVELTÉK A MOZDONYOK FORDULATSEBESSÉGÉT A kokandi mozdonyvezetők az | elsők között voltak, akik a tas- kenti vasútvonalon megindították a munkaversenyt a mozdonyok Sordulatsebességének gyorsítá­sáért. A mozdonyhoz beosztott brigá­dunk új grafikon alkalmazására tért át, mely a munkaidő jobb kihasználását célozta. Ez lehetővé tette, hogy a mozdonyok tejesítő. képességének kihasználási koeffi. ciensét jóval megnöveltük, Mit tettünk azért, hogy két hónap le­forgása alatt a mozdonyok fordu­latsebességét megkétszerezzük és hogy a mozdony napi átlagtelje­sítménye elérte az 515 kilomé­tert? A mozdony ápolására, karban­tartására vonatkozóan pontos grafikont vezettünk be. Indulás előtt minden egyes alkatrészt, olajozót, csapágyat, tömitőt gon­dosan megvizsgálunk. A figyelmes ápolás és a hibák idejében tör­ténő kiküszöbölésével értük el, hogy ritkábban volt szükség kar­bantartására és így megnöveke­dett a befutott távolság. A 'ki­sebbfajta, folyó javítási munkála­tokat saját magunk hajtjuk végre a megállóhelyeken. Nemrégiben egy komplett brigádot szervez­tünk, melybe a mozdonyvezetők és fűtők, a kalauzok és a szerel­vényjavító mesterek tartoznak. — Ez az összes munkások felelőssé­gét megnövelte a szállítmányok idején való továbbítása iránt. A mozdonyom állandóan be van gyújtva és a mozdonyhoz beosz­tott brigád mulasztása miatt bal­esetek, vagy veszteglések nem fordulnak elő munkacsoportunk­nál. Az összes szállítmányokat idejében eljuttatjuk a rendelke­zési helyre — fejezte be a „Trud”- nak adott nyilatkozatát egy kiváló eredményt elért mozdonyvezető. pályázati hirdetmény Anarcs község elöljárósága nyil­vános versenytárgyalást hirdet köz­ségháza építésére. Az ajánlati felhí­vás, műleírás, részletes költségvetés mintája, valamint a szükséges felvi­lágosítások Anarcs községházánál a hivatalos órák latt biezerezhetők. A pályázat beadásának határideje 1949 szeptember hó 10 napjának 17. őrá. ja. Anarcs, 1949 szeptember 1. Kozma János bíró. Ahol a Párt a falu gazdája... Első lett Nyírbogát a terményhegyüjíésben9 nem szabotálhat a huták, folyik a beiratkozás Ha valamit meg akar tudni az ember, a párthelyiség felé irá­nyítják, — A titkár elvtárs... Ők is jönnek. Pártnap lesz. Minden utca egy képet mutat, ha a kisbiró kidobolja, vagy a pártszervezet táblája hirdeti: „Ma este pártnap lesz.” Minden utcán a pártbelyiség felé siető embere­ket látni. Persze, elsősorban kom­munisták jönnek, de sok köztük a pártonkívüli is. Miért jönnek? Eddig is úgy volt: olyan dolog, ról esik szó a kommunisták párt­napján, ami az egész falut érdek; li. A dolgozók beszéik meg: mi­lyen legyen a község, mit és ho. gyan kell dolgozni. Az ú'tkanyarulatnál az iskola­épület előtt haladnak el. Újonnan festett sárga falak világítanak a szürkületben. Lehetetlen nem gondolni árra az újjáépítő munkára, amit a Párt szervezett Bogáton. Elsősor­ban az iskolát javították ki, ami­kor végleg a nép iskolájává lett. Tanulhatnak a fiatalok A pártnapra ballagók elbeszé­léséből kikerekedik a történet. A gyermekek azelőtt kidőltjbedőlt falak közt, ajtótlan-ablaktalan termekben voltak kénytelenek tanulni, ha tanulásnak lehetett nevezni. Ma? Ilyenek az iskolák, mint ez itt a sarkon. Tanulóotthonra is szükség volt. Itt is segített a Párt. A volt Badóti kastélyban, ahol nem is olyan rég még a „nagyságos úr” dőzsölt, tanulóotthont rendeztek be. Előbb csak 15 tanulónak tud­tak helyet biztosítani. De na­gyobb kellett. Nagyobb is lett.—. Ötvenen tanulhatnak benne gond­talanul. A bogáti kollégisták közül ősz. tői sokan már Nyíregyházán, sőt négyen Budapesten tanulnak. Dol­gozó parasztok gyermekei. Előt­tük a jövő. Mérnökök akarnak lenni? Vagy orvosok, tanárok, tanítók? Van rá lehetőség. Ha akarnak, tanulhatnak. — És akarnak? — Egyszer-egyszer el kellett beszélgetni szüleikkel — mondja Mankó Miklós elvtárs, a párttit­kár. — Meg is értették, miért fontos az, hogy dolgozók gyerme. kei kerüljenek az iskolapadokba. Győztek a népnevelők Elek József elvtárs• épp most érkezett a párthe'lyiség elé. Párt­vezetőségi tag. Most a cséplőgép­től jött. Ö a gépfelelős. Meg is látszott a gép munkáján: 4500 mázsát csépeltek el 20 nap alatt és az üzemanyag harmadrészét is megtakarították. A géptől pedig egyenesen a raktárba vitték a gabonát a csépeltetők. Micsoda munkát kellett végezni a népnevelőknek és milyen jól el­végezték! — mondja lelkesen. Persze: itt is jött a kulák a régi mesével: őszre felemelik a gabona árát, nem érdemes beadni. És jöttek a népnevelők az igazság, gal: Angliában, Amerikában meg a többi kapitalista országban csökken a búza ára, tönkremen­nek a termelők, mi mégis tartjuk a régi árakat, sőt jutalmat is ad az állam annak, aki gyorsan be­szolgáltat. A Madarász-féle kulá- kok különben sem beszélhetnek. Nem akart aratni ( A Párt nép­nevelői vették észre, hogy már pereg a szem. Aratóbrigádot szer­veztek a kulák költségén, úgy, ahogy azt a rendelet előírja.) Nem sikerült a szabotázs. Varga Ist­váné, a másik kuláké sem. Ő ne­gyedrészben homokot, háromne­gyedrészben rozsot akart beszol­gáltatni, A Párt szervezte népnevelő- munkának, a bogáti pártszervezet jó politikájának meglett az ered­ménye. 215 százalékkal a megyei terménybegyűjtési verseny élén áll Nyírbogát. A Párt munkájának hasznát lát. ta eddig is és látja a jövőben is az egész község dolgozó paraszt­sága. A VIT hatalmas sikere erőt adott a további harchoz KÖNYV HINB TITKAI™ Egon Ervin Kisch A „száguldó riporter” újabb írásai jelentek meg a magyar ol­vasóközönség előtt a Szikra ki­adásában Két könyve látott már nálunk napvilágot az „Egon Er­win Kisch tisztelettel bemutatja az amerikai mennyországot” és ,,Ime Ausztrália” s mindkét könyv hatalmas sikert aratott a magyar dolgozók között. Humorral átszőtt írásai kíméletlenül lelep­lezik az igazságtalanságokat, le­leplezte a munkanélküliségtől, éhe­zéstől, nyomortól, lakásínségtől, négerlinchtől terhes amerikai „mennyországot”, leleplezte Ausztrália hamis demokráciáját s mindezeken keresztül az orszá. gok munkásosztályainak hősies erőfeszítéseit és küzdelmeit. — Most Kínát mutatja be. 1933-ban írta ezt a könyvet s felvonul benne a középkori elnyomatás­ban élő kínai nép minden szenve­dése, a kínai élet minden fonák­sága, a rabszolgaság szörnyűsége. Most 1949-ben, amikor a kínai forradalmi hadsereg Kína nagy­részét már felszabadította, idő­szerű, hogy a magyar dolgozók hozzájussanak Egon Erwin Kisch leleplező írásához, amely a forra­dalom előtti kínai állapotokat tárja fel. II könyv- és papirllzletek uj zárórája A köznapokon egész nap nyitva lesznek a könyv-, papír- és írószerüzletek. A kereskedemi miniszter ronddldte szerint szeptembetr 6-itól szeptember 30-ig ,a könyv-, papír- és írószerüz­leteket az egész ország terü­letén köznapokon fél 8-tól egyfolytában délután 6 órá­ig szabad nyitva!ártani. Tegnap délután utaztak át Nyír­egyházán a mongol, kínai és ko­reai küldöttek. Ujjongó lelkesedés és a Dívsz induló hangjai közben futott be a szerelvény, az úttö­rők és a szitesek virágesővel árasztották el a vonatot. Barta Sándor elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja és Nyíregy­háza dolgozói nevében üdvözölte a hazatérőket, majd utána a Minsz megyei titkára, Veres Júlia elvtársnő nyújtotta át a delegá. ciók vezetőjének a szabolcsi fia­talok ajándékát. A Zrínyi Hona leánygim­náziumban .is megkezdték a beiraíásokat. Az iskola a be­írásokat a Petrőczy Kata leánygimnázium Józsla And- rás-utca 2. szám alatti ter­meinek e évikében végzi el, tehát a gimnázium növendé­A kínai, koreai és mongol ifjú­ság vezetői válaszukban kijelen­tették: „Soha nem fogjuk elfelej­teni, hogy milyen örömmel és sze­retettel fogadtak bennünket itt Magyarországon. A Vit hatalmas sikere erőt ad nekünk is a bé- kéért folytatott harc továbbvite­lére. Éljen Sztálin, a világbéke őre! Éljen Rákosi, a magyar dol­gozók nagy vezére!” Hatalmas taps, éljenzés, az In- ternacionálé hangjai mellett gör­dült ki a vonat az állomásról. kei ebben, az iskolában je­lentkezzenek beiratásukra. A beírásokat szeptember 5, 6, 7. és 8. napján délelőtt b—12 óra között tartják, délután pedig 4 és 7 óra kö­zött. A koreai fiatalok Szabolcsban A két koreai az elmúlt napokban meglátogatta Sza­bolcs fiatalságát. Első útjuka nagyhalászi gépállomásra vezetett. Itt megtekintették 3 gépállomás felszerelését, munkáját s utána továtubutaztak Kisvárda felé. Hatalmas lelkesedéssel fogadják őket itt a Vulkán vasöntöde ifjúmunkásai és v lük együtt az üzem minden munkása. Több mint egy óra hosszat beszélgettek. A Vul­kán fiataljai megmutatták az épülő új, modern öntödét, elmondották azt, hogy milyen rettenetes volt a helyzetük a kapitalista gyáros idejében és hölgy mennyire más most az életük a felszabadult szocializmust építő hazában. A koreai küldöttek is beszámoltak életükről. Egyi­kük a felszabadult Észak-Koreából jött, egyetemista és író. Most írja majd meg az első koreai könyvet Magyar- országról. A szabad, boldog és vidám fiatalok országá­ról. A másik koreai küldött Dél-Korea szabadságharcosai­nak hősies küzdelmeiről számol be. A küldöttek meglátogatták még B akt a] ójjánth ázá t, Nyírbátort. Útjuk végig diadalmenethez volt hasonló, mindenütt virágesővel, éljenzéssel és forró lelkesedéssel és szeretettel fogadták Távol-keletj harcos fiataljait, akik velünk együtt, a világ minden dolgozó fiataljával együtt küzdenek a békéért és szabadságért. Leánygimnázium! belratás

Next

/
Thumbnails
Contents