Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-24 / 195. szám
i. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NEE SZERDA, 1949. AUGUSZTUS 24. mmio Es rom fogadják a szabolcsiakat Egy a jelszónk... Vne seule esperanee.,. Öt év Románia felszabadítása óta Debrecenben újabb ezer fiatal satlakozik hozzánk. Szolnok... Jegléd... szalad, vágtat a virágos nozdony a küldöttekkel, az ablakiban piros és nemzetiszínű lo. >ogók integetnek az elmaradó zárosoknak, faluknak. Mindenütt ;inn vannak az utcán az emberek is kiáltoznak, éljeneznek. Az ál- omásokon kiszállnak a többi itasok és már zúg is együtt a tatainkkal a kiáltás: Megvédjük i békét! Megvédjük a békét! A szerelvény is úgy rohan vé- jig a mezőkön, cséplésre váró asztagok között, gyárkémények (övében, mint egy kiáltás. A földeken megállnak a parasztok és tapsolnak. — Ilyet ritkán látni — töröl- geti gyanúsan a szemét az egyik parasztlány —, hogy az emberek a földön tapsoljanak, aztán Kovács Margit “is tapsolni kezd, pirosra veri a tenyerét, A hosszú piros, kék, fehér pántlikákat vidáman kavarja, csavarja a szél a haja fölött. A kitüntetés jut eszébe ezen a diadalúton minden fiatalnak. Mert nagy kitüntetés az, hogy ők képviselhetik a szabolcsi ifjúságot a Világifjúsági Találkozón, sok-sok nemzet küldöttei között. ^ A legjobbak, a legjobban dolgozók kerülhettek csak fel. Tamás Pistáék fülkéjében tetőfokra hágott a vidámság. Hogyne lenne így, amikor megnyerték a vándorzászlót a Vulkán vasasai. A sok munkafelajárilás mellett az üzemi terv rájukeső részét is 123 -zúzalékra teljesítették. Oláh Matyi az egyik újításával 25 százalékos munkamegtakarítást ér el, A Bóni-csoportnál, az ^ellenfélnél” éppen azon tanácskozik Molnár Jancsi és Német Ica, hogy egy küldöttséget kellene szervezni, akik gratulálnak majd a Vul kán-ifiknek. Olyat kellene választani, aki szépen tud beszélni és elmondaná azt: — Nem haragszunk rátok, azért mert legyőztetek bennünket. A béke ügye mindnyájunk ügye, — Az apám, meg én 300 százalékra teljesítettük a beszolgáltatást. M Kicsit húzódozva mondja ezt Buzsík Jóska, Bedő-bokori parasztfiú. Minek ezzel dicsekedni? Minden becsületes ember megteszi a magáét. De aztán egyszerre megélénkül és vele együtt minden küldött, amikor a szervezet munkájára terelődik a szó, — Aratóbrigádot szerveztünk és arattunk. Minden második nap 5—5 Eposz-tag agitál a termény- begyűjtés mellett... földje van az Eposz-szervezetnek, 50 hold, kö. zösen műveljük... Zenefosslánroknt röpít az ófehértóiak fülkéje felől a szél. Molnár Ervin harnioni- kázik, Farkas Erzsi (furulyázik. — Ki dolgozott nálatok a legjobban? — Mindnyájan, — írjad eltvárs —■ diktálja Nyeste Zoli — sportpályaépítés egy, kettő: otthonépítés, három: aratóbrigád, négy: terményraktár rendebhozása, öt... hat... Ha Zoli kifárad sorolni, vagy valamit kifelejt rögtön kiáltja a másik, Kocsordi Pista, Nagy Mari, Kovács Margit, vagy Meggyesi Piroska. — Te elvtárs, el ne felejtsük még... húz vissza már a következő fülkéből Zoli — Veze Jóska dolgozott a legjobban, de ő most nem tudott eljönni, mert terménybegyűjtő.., Minden fülkében a munkájukról beszélnek egymásnak a küldöttek, aztán felzúg egy-egy Hajrá Szit! Győz a Vit! — utána egy nóta. Csak akkor csendesednek el mindnyájan, amikor a pesti gyárak között, az Agroluxnál, Kocsiműhelynél, Fonógyárnál szalad a szerelvény. Csak egy-egy elfojtott kiáltás szalad ki a szájukon. —■ De gyönyörű... Gyönyörű. Mindenütt zászló, virág, szalagok betűkkel, drapériák, a kémények tetején mindenütt vörös csillag. Színek, hangok, zene, muzsika, éljen. Budapest tavaszba öltözött újra, életruhába, békeiköntösbe. Az állomáson újabb meglepetés. Franciák és olaszok várják a szabolcsiakat. Először csak nézegetik egymást. Marcel a párisi munkás, meg Lakatos Péter a gé- gényi parasztfiú. Aztán megszólal Paul Pcompti és Bruno Bernini. — Mi sohasem fogunk ellenetek harcolni. Veletek küzdünk a békéért. Egyszerre felenged a szorongás, Marcel és Péter megöleli egymást és aztán együtt harsogják: Egy a jelszónk a béke... une seule esperanee... ...Neked köszönhetjük, Rákosi Mátyásunk!... Gondoskodás a nőkről es gyermekekről Az utóbbi időben a szovjet kormány új fontos intézkedések sorát fogadta el, amelyek az anyáknak és gyermekeknek nyújtandó segítség fokozására irányulnak. Az óvodákban és gyejrmekker- tekben felére csökkentették a tairtási díjjajt. Uj kedvezményeket állapítottak meg a várandós anyák és olyan nők részére, akiknek egy éven aluli gyermekük van. A folyó év második felére a gyermekgondozó intézetek és -züjlőotitíhonok fenntartására pótlóan 760 millió rubelt utaltak ki. A vállalatokat és a lakóház tömböket kötelezték Óvodák és gyermek kertek építésére. A Könnyűipari Minisztérium »z éviben 4 millió gyermekkabátot, nagy tömegű öltönyt, nadrágokat, cipőt és árcipőket készített az ottho- nokbam nevelődő gyermekek számára. Az áruházakban és nagyobb üzletekben gyermek árú osztályokat kellett nyitni. A helyi pártszervezetek minőiéin (Ilyun kezdeményezési támogatnak, amelyek megkönnyítik a házi munkát. Mosógfépek, hordozható, ol- só Iiíitőkészülékek, edény- nioaogató berendezések kézülnek. Moszkvában, Kar- kovban és más városokban berendezkednek a cikkek tömeggyártására. Labay Józseíné elv tár*-, Szabolcs, veresmarti olvasónk kiildta be szerkesztőségünkbe népünk új alkotmányáról írott versit. ,,Sokat olvastam az ú jalkotmányröT’ — írja Labayné elvtárs —. ,,s noha költő nem vagyok, önkénytelenüi buggyantak ki telkemből ezek a sorok,” Labayné elvtárs verse nem lép fel irodalmi igényekkel mégis leközöljük közvetlen, meleg hangja miatt és annak dokumentálásaképpen: milyen hatást váltott ki népünk alkotmánya Szabolcs dolgozói körében. KÖSZÖNTÉS /Örömmel köszöntünk most új alkotmányunk! ,Eljöttél miközénk, nem hiába vártunk! Elhoztad te nekünk millióknak álmát, Békés dolgozóknak felvirradt világát. Örömkönny csillog az asszonyok szemébe‘ Vidámabb lett a gyermek nevetése, If jóságunkból sarjad az új élet... Úttörők ajkáról zengve száll az ének! Érdemes dolgozni! Lüktetnek a gyárak, Magas 'kéményeik éberen vigyáznak... Forognak az orsók, dolgoznak a kezek, Egymásra találtak nálunk az emberek! Jövőnk zálogai vagy dicső alkotmányunk! Neked köszönhetjük Rákosi Mátyásunk! Te vagy a népünknek leghívebb barátja, Szívünkben irántad örökös a hála! Labay JóZsefné. Megjelent füzetalakban AZ ÉBERSÉGRŐL ÉS a PARTSZERVEZETEK FELADATAIRÓL címen At MDP Központi Vezetőségének a troekista kémbanda leleplezéséről szóló június 16-i határozatával kapcsolatban a Szabad Népben megjelent cikkek gyűjteménye. Pártszervezetek vezetősége!,pártmunkások és minden párttag alaposan tanulmányozza át a cikkeket. Használják fel ezeket további munkájukban. Értékeljék ki a troekista kémbanda leleplezésével kap. csolatos tanulságokat, szüntelenül fokozzák éberségüket a pártmunka minden területén. 48 oldal, ára 50 fillér. KAPHATÓ: MDP Pártszervezetekben éa Szikra-bizományosoknál. Szervezetek megrendelhetik: MDP Propagandaanyag Terjesztő Buda- ______________pest, IV., Deák Eerene-u. 15._________________ G. Gbeorghiu-üej elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége főtitkára hosam cikkben számol be a romái népi demokrácia ötéves fejlődéséről. Gbeorghiu-De] elv társ a többi között a következőket írja : öt év telt el azóta, hogy országunk felszabadult az imperializmus igája alól. Ez idő alatt Romániában mélyreható politikai, gazdasági és társadalmi változások mentek végbe. Leromboltuk a régi rendet és a népelnyomó, a népnek szerencsétlenséget hozó intézményeket, megkezdődött az új, a kizsákmányolástól és a kapitalizmus gyógyíthatatlan betegségeitől mentes szocialista rend .felépítése. Románia a nemzetközi tőke félgyarmatából, az egyik legelmaradottabb európai országból politikai szempontból a leg- haladottabb országok sorába lépett. Ilyen hatalmas ugrást mindeddig nem ismert Románia történelme. Ezt az utat öt évvel ezelőtt nagy felszabadítónk, a Szovjetunió nyitotta meg előttünk, örök, mély hálával tartozunk nagy barátunknak és szövetségesünknek, mert megmentett bennünket a nemzeti pusztulástól. A Román Kommunista Párt által felfegyverzett és megszervezett munkáscsapatok ezen a napon foglyul ejtették a román fasiszta rendszer fejét, Antones- cut. A román harcosok eltökélten és hazafias lelkesedéssel fordították fegyvereiket az igazi ellenség, a német fasiszta imperialisták ellen, felzárkóztak a szovjet hadsereghez és küzdöttek Erdély. Magyarország és Csehszlovákia felszabadításáért. Felszabadulása után a román nép kemény harcokban vívta ki magának az általa óhajtott rendszert. Szívvel-lélekkel támogatja a népi demokráciát és határozott léptekkel halad a szocializmus fe. lé. A munkásosztály, a dolgozó parasztsággal szövetségben Pártunk vezetése alatt megkezdte a harcot az ország elmaradottságának felszámolásáért. A földbirtokos osztályt megsemmisítettük, Államosítottuk a legfontosabb ipari termelési eszközöket, a bankokat, a közlekedési és biztosító intézményeket. Elűztük a kapitalista tulajdonosokat, E forradalmi cselekedet megvalósítása után a proletáriátus termelő tevékenysége példa nélküli lendületet vett. Az ipari tér- melés az ipar több ágában már 1948-ban túlhaladta az 1938. évi színvonalat. Az ország szocialista iparosításáért folyó harc azonban csak a tervgazdálkodásra történt áttéréssel öltött szervezett for. mákat. Az állami kiadások nagy részét már most is a népgazdaság szocialista szektorának jövedelméből fedezzük. Rendszeresen csők. kentjük a dolgozók jövedelmi adóját. Észrevehetően és állandaón emelkedik a dolgozók élet- és kulturális színvonala, A végzett munka arányában történő munka, befizetés szocialista elvének alkalmazása eredményeként az általános munkabéralap hónapról- hónapra növekszik. Sikereinket lehetetlen elképzelni a Szovjetunió testvéri támogatása nélkül, amely pénzügyi segélyben, nyersanyag és kész gyártmányok szállításában, valamint közvetlen technikai segélyben nyilvánultak meg. Az a segély, amit a Szovjetunió a népi demokráciáknak nyújt, szocialista segély, baráti támogatás, amely első sorban ez országok nemzeti iparának fejlődését segíti elő. A mezőgazdaságra vonatkozóan a Román Munkáspárt világosan meghatározta politikáját, alkotó módon alkalmazva országunk konkrét körülményeihez a szovjetunióbeli kollektivizálás nagy tapasztalatait. A Párt osztálypoli- tikáját falun a lenini-sztálini jelszavak irányítják: a szegényparasztságra támaszkodva, erősítve a szövetséget a középparasztsággal .szüntelenül harcot folytatni a kulák ellen. A dolgozó parasztság önkéntességére támaszkodva megalakultak országunkban az első kollektív gazdaságok. Ezek a gazdaságok hatalmas erejű forradalmi fellendülések légkörében születtek. Ez a Párt falusi politikájának győzelme. A Pártra vár most az a feladat, hogy megerősítse ezeket a gazdaságokat, talpraál- litsa azokat szervezeti szempontból is és elindítsa gyakorlati tevékenységüket. Nem feledkezünk meg arról sem, hogy földművelésünkben az uralkodó forma az egyéni gazdálkodás, A kormány támogatja a dolgozó parasztsá- got és korlátozza a kulákokat a földvásárlás betiltása útján, az adók, gabonabeszolgáltatás és hitelek osztálypoütikájával. A gabonabegyűjtési kampányban a dolgozó parasztság nagy lelkese, déssel válaszolt a Párt és a kormány felhívására. A kulákot és egyéb népellenes elemeket könyörtelenül leleplezik, a Román Népköztársaság törvényei teljes erővel sújtanak le rájuk. Az államgépezet napról-napra erősödik. A népi tanácsok ideig, lenes bizottságai — a népi demokrácia rendszerének politikai alapjai —■ a legerősebb motor a széles tömegek mozgósításával a szocializmusért folyó harcra. Országunk dolgozói a terv túl. teljesítéséért folyó harccal ünnepük augusztus 23-át, Három élenjáró üzemünk felhívására válaszolva a munkások tömegesen csatlakoztak a munkaversenyhez, A termelés számos élmunkása, brigádok és műhelyek már túlteljesítették a* 1949. évi tervet és az 1950, évi tervért dolgoznak. Ez határozott válasz az angol, amerikai háborús uszftóknak. A dolgozók tudatában vannak annak, hogy főfeladatuk ma a béke megvédéséért vívott harc. A Ro. mán Népköztársaság dolgozói szolidárisak az imperialista országok munkásosztályai és a gyarmati népek közös harcával. Mindinkább erősitik baráti és szövetségesi kapcsolataikat a nagy Szovjetunióval, a béke legfőbb támaszával. Forró szeretetet és határtalan hálát éreznek a nagy Sztálin iránt, akinek atyai gondoskodása országunk minden nagy és kis kérdésében számunkra erő és bátorság forrása. Ur&nia lilmszinh&z Auq. 18—24 A haladóerellemü filmgyártás uj alkotása KRISZTINA HADNAGY Apolló filmszính&z Augusztus 18—24 Az intervenciós háborúk nehéz korszakában játszik nagy szerepet a Győzhetetlen brigád
