Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-20 / 193. szám

4. oldal NYÍRSÉGI magyar nép SZOMBAT, 1949 AUGUSZTUS 29 A BOLSEVIK NÉPNEVELŐ Rákosi elvtárs a Központi Ve­zetőség legutóbbi ülésén meg­állapította.' Pártunk most köze­lített* meg először a Bolsevik Párt agitációs módszereit. A bolsevik népnevelőmóilsze- reket azóta még fokozottabb fi­gyelemmel tanulmányozzák agi­tátoraink. Az alábbi eikk a Pravda egyik legatibbi száma ban jelent meg és megismertet bennünket a Szovjetunió nép nevelőivel. A z új, szocialista társadalom alap- jait lerakva, Vladimír Iijies Lenin annak szükségességéről be • iélt, bogy „az emberek százezreit kell a kommunista felvilágosítás szolgálatába állítani“. A tömegek ön tudata a szovjet állam egyik erőtől, rása. Amikor a tömegek mindent meg tudnak ítélni és tudatosan vállal uak mindent, akkor az ügy siaere kétségtelenül biztosított. Sztálin elvtárs nem egyszer hang súlyozta, bogy a tömegek helyes ve­zetésének elsőrangú fontos ágú fel­tétele az, hogy a Párt politikáját a munkásoknak és parasztoknak meg. magyarázzuk. . A Párt és a szov jethgtalom útmutatásait — mondotta Sztálin elvtárs — türelmesen c* gondosan kell megmagyarázni, hogy az emberek megértsék, mit akar a Párt és merre vezeti az országot. Ha nem értették meg mit — igye- kezzelek azt holnap megmagyarázni' Ha nem értették meg holnap, akkor magyarázzátok meg holnapután. Éneikül nincs és nem is lehet sem­mifél« vezetés.“ A bolsevik népnevelők segítik a munkásokat, parasztokat és értelmisé­gieket, hogy jobban megértsék és végrehajtsák a Párt politikáját, amely államunk létalapja, a kom­munizmus győzelme nevében hősies, alkotó munkára lelkesíti a szovjet népet. Annak, hogy agitátoraink olyan nagy befolyást gyakorolnak a töme­gekre, az a magyrázata, hogy esz­meileg áthatott, elvhű emberek, akiknek szava nem mond ellent a tényeknek, akik példával járnak elöl kitartásban, kezdeményezésben, a nehézségekkel vívott harcban, akik állhatatosan és erélyesen harcolnak a kitűzött célokért. H ogy milyen nagy a népevelők szerepe a vállalat, az intéz­mény, a kolhoz mindennapi életé ben, azt a „Jásznaja Poljána“ neví mezőgazdasági szövetkezet népneveié kollektívájának példáján láthatjuk Nikoláj Klimov népnevelő megbeszé lést folytatott a természet átalaki fásának tervéről, elmondotta, mi lyen újításokat terveznek az ő kol hozukbian, meggyőzte a kolbozpa rasztokat az erdőtelepítés nagy elő. nyeiről A kolhozistal* követtek 1 az agitátor felhívását: négy és fé hektáron bükköt ültettek és gondo. san ápolják az erdőövezeteket. Andrej Naumov agitátor, aki a; állattenyésztés fejlesztésének bá roméves állami tervéről beszélt, hallgatóit értékes kezdeményezésre indította, mely a kolhoz takarmány alapjának megerősítésére irányul. Nagy szervező ereje van a nép nevelő munka által nyújtott szemé­lyes példának, a munkával kifejtet! agitációnak. A népnevelők között sokan vannak olyanok, akik a tér. melésbcn végrehajtott újításaik ré vén közismertek az »országban. A bolsevik agitáció eszmei szín vonala állandóan emelkedik. A hol sevikok azonban nem olyan embe rek, akik megelégszenek a már el ért eredményekkel. Az új feladatok a politikai agitáció megjavítását kö vételik városban és falun egyarán az agitátoroktól, mint a Párt politi kájának a tömegek közötti vezetői tői, megkövetelik felelősségük é: képzettségük fokozását. A sztálingrádi pártszervezetbei például a SzUK(b)P Központi Bi zottsága megkövetelte, hogy gondo san készítsenek elő és tervszerűét tartsanak állandó népnevelő szemi náriumokat és tanácskozásokat, i népnevelőket rendszeresen oktassák ki a Bolsevik Párt és a szovjet kor­mány bel- és nemzetközi politikája val kapcsolatos kérdésekről, idejé­ben tájékoztassák a terület, város kerület előtt álló feladatokról, job ban általánosítsák és terjesszék az élenjáró tapasztalatokat. N épünk szellemi igényei nem nap- ról-napra, hanem óráról-órára növekszenek. A népnevelő köteles- ;ége, hogy egyetlen figyelemremélt! fényt, a helyi szervek gyakorlati te i ékenvségével kapcsolatban tet> egyetlen biráló megjegyzést se hagy ion magyarázat nélkül. Helyesen mondják, hogy az ági láció — művészet. Mindazonálta' nem csak arra kell megtanítanunl a népevelőt, hogy bonyolult kérdő »eket egyszerűen és hatékonyan ma •yarázzon meg, hogy a beszélgető éknél a legtanulságosabb példákká éljen. Az agitáció művésziéhez mé az is hozzátartozik, hogy ne saiilo •uosan végezzük, hogy különböző módszereket alkalmazzuk a lakos­ság különböző rétegeinél. „ .. . Nem lehet egyformán beszélni a gyár, ropgyűléseken és a kozák faluban, a diákgyűlésen és a parasztházban. . Minden propagandista, minden agitá tor esetében az a művész, aki a iegjobban alkalmazkodik a szobán- forgó hallgatósághoz és bizonyos Igazságokat a lehető legmeggyőzőb­ben, legvilágosabban, legszemlélfe többen tud előadni.“ (Lenin.) A bolsevik agitáció a tömegek nevelésének leghatékonyabb eszköze A bolsevik agitáció segíti a Pártot, hogy a tömegek politikai aktivitá sát és munkás tevékenységét egyet len közös célra irányítsa. Hogy a pártszervezetek előtt álló feladatoka ikeresen megvalósítsuk, az agitato- foknak rendszeresen segítséget kell nyújtani, gondosan nevelni kellőket és fel kell őket fegyve-ezni a marxista-leninista elmélettel. Ebben van agitációnk további sikerének váloga, annak záloga, hogy a töme­gek fáradhatatlan alkotása és euer áája még tevékenyebben, még gyor- sabban fogja előrevinni a kommun izmus építését. A dolog úgy kezdődött, hogy Vaughan tábornok, i’ruman amerikai elnök zárnysegédje udvarias volt. Alapjában véve már ez is meglepő, az ember nem is várja el egy amerikai tiszt­től, hogy udvarias legyen. Érdemes tehát megnézni, ki­vel szemben volt udvarias és azt is jó volna tudni, miért és hogyan követte el udva­rias tettét. Talán Verley csikágói il- 1 alt szergy áro simák n é z e te 11 é ré­se támadt ;| tisztességes bért követelő munkásokkal és ennek következtében futnia kellett, futás közben pedig leszakadt a nadrággombja és a Vaughan kölcsönzött neki egy ziherheitsztüt? Vagy el­fogyott az üvegkészlete és a szárnysegéd látván szorult helyzetét, rendelkezésére bo­csátotta a tavalyi húsvéti locsolásból megmaradt üve­geket? Vagy az általuk ren­dezett házibálon -a tábornok agész éjszaka szórakoztatta a gyáros agg nejét? Nem lehet tudni, mi volt íz udvariassági tett, egy izomban biztos, Verley hálá­ból megajándékozta Vaug- lant hét hűtőszekrénnyel. Mit csinál az ember, ha ame­rikai tábornok? A hűtőszek­rények egy részét továbbad­ja, egyet a górénak. Tat­aiamnak, hogy legyen reális alap a hidegháború irányítá­sához, egyet Snydernek, a pénzügyérnek, egyet Vinson főbírának, egyet pedig War- demannak, a Szövetségi Bank kormányzójának, hogy ha szüksége lesz rá, egy kis udvariassággal ezek a mlsz- terek is kisegíthessék öt. Mert Amerika mondhatnám az udvariasság hazája. Em­Uránia filmszínház Apolló iiimsdnház Aug. 18—24 Augustus 18—24 A haladóstellemü filmgyártís Az intervenciós háborúk nehéz uj alkotása korszakában játszik nagy KRISZTINA Győzhetetlen HADNAGY ^brígád Egyesítik a városi és vármegyei könyvtárat Eddig mintegy hatezer könyv állott a városi könyv­tárban a dolgozók rendelke­zésére Nyíregyházán. Most az illetékes minisztérium enge­délyt adott arra, hogy a vá­rosi és a vármegyei könyv­tárat egyesítsék. Szakértő bi­zottság érkezik a napokban Nyíregyházára a vármegyei könyvtár kiselejtezésére, a berendezésére önkéntes ro­hambrigád alakul s a könyv- táuranjtlezés befejezésével mintegy húszezer könyv vár­ja az olvasni, tanulni vágyó dolgozókat. Ebben a könyv­tárban nemcsak a magyar, hanem a szovjet, a külföldi irodalom remekeivel is meg­ismerkedhetnek a városunk dolgozói. Smirői a kirakatok beszélnek Séta a nyíregyházi üzletek előtt Láthatsz ott mi szem-szájnak ingere, Omló selymeket, amelye­ken még a napfény is lábujjhe. yyen jár — olcsón, már 30—40 forintért — vagy 28 forintért tar­ka, szivárványos emprimét, mos­ható kartont, cipőt, fehéret, bar­nát, feketét, sárgát, krémszínűt, kabátot, ruhát vagy arrébb csillo. gó edényeket, sajtot, cukrot, ke­nyeret, májpástétomot, kristály, vázát, hófehér porcellánt s min­dent, mindent, amit csak akarsz. Telve-tömve a kirakatok, szin­te kicsordul az üvegek mögül a sok áru, Sokszor, ha nem is gon. dőlsz rá, figyelmeztet mellette a felírás, hogy mindezt a három­éves tervnek, a munkásosztálynak, a Pártnak köszönhetjük. Persze van, ahol nem figyel­meztet, vagy pedig ott van a fel­írás csak éppen mást mond, mint amit a betűk mutatnak. Nézzük csak meg közelebbről a kirakatokat. AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZ már messziről csalogatja az embert. Egyszerű sima drapéria, kereszt, ben egy írás; A 3 éves terv adta! s alatta olcsó cipők, erős talpuak és szépek: megérti az ember, hogy hatalmas a haladás ezen a téren is, amit megtettünk. Szép a szomszéd kirakat is, ahol a földgömb van fehér selyemsza­lagokkal a nagy V, a nagy I és a nagy T betűhöz fűzve és az egész szépszfníj női ruhaszövetekkel de. koráivá, A 29-ES NÉPBOLT egyik kiraka­tában iránytábla van és mutat a város, a falu felé: ,,A Népbolt a falu és város dolgozóinak boltja!" Alatta emprimé, karton, és sok minden más, amit a dolgozók sze. rétnek és vesznek. A másik kira­katban azonban: a Népbolt olcsó árairól mindenki meggyőződhet” és mellette agyoncsipkézett, fodrozott hálóingek s más egyéb drága holmi, Mert vannak olyan kirakatok is, amelyek előtt nevet, vagy bosszankodik az ember. Nem fordítottak kellő gondot ezeknél a kirakatrendezésre. A HÁZTARTÁSI BOLT NV­:tél a szappanhalmazok felett ezt hirdeti egy felirat: „Az 5 éves terv 20 vasgyárat épít!” Az helyes, ha az 5 éves tervet ismertetjük így is a dolgozókkal, de miért éppen a vasgyárakat a szapanhegyek cözött. Mért nem azt például, iogy Szabolcsban is épül egy merzola-gyár, amely a szappannál jobb és olcsóbb anyagot állít elő? (A gyanúsan hiányos öltözetű na. pozó hölgyről jobb, ha nem is szólunk.} Vannak üzletek, amelyek egy­szerűbben megoldják az ilyen kérdést, mint például az ÖVÉRT, ahol egy hatalmas kirakat áll üresen, a másikban pedig néhány poros befőttes üveg búslakodik légypiszkosan. De ami sok, az már sok A gondatlanság és hanyagság időpontját a 42. SZÁMÚ NÉP- ■iOLT kirakata képviseli. Meg kell adni, a felírás az szép: „Lenini elmélettel harco- lünk a békéért.” Alatta egy bé- Xegalamb. (Úgy látszik az is bá- mtában lógatja a fejét, a ha­nyagság láttán) — mert a felíra. :ot csupa pálinkásüveg és egyéb ízeszesüvegek veszik körül. Itt korántsem akarjuk.- kifejteni azt, hogy mi köze van a lenini elmé- .etnek a ,,Mária Terézia Brandy”- hoz, a „Zwack Unicum”-hoz, a „Bonbon meggy”-hez vagy a „Mecseki itókához”, de úgy gon­doljuk és velünk együtt minden becsületes ember, hogy ez egye­nesen csúfolása a világ munkás, osztályait vezérlő elméletnek. Vagy talán az elvtársak, akik a kirakatért felelősek, nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelent a 'enjni elmélet? Akkor, hogyan veszik azt a merészséget, hogy hi­valkodjanak vele. Vájjon milyen ,,elmélet vezérelte őket akkor, amikor öntelten szemlélték „jól. dkerült” kirakatukat? Éppenség- gél nem a lenini elmélet. (Rt kell megemlítenünk, hogy a Kossuth utcában „munkáspáiin- kát” árulnak. Azt hiszem, ha a pálinka „osztályjellegét” akar­nánk meghatározni, inkább kí­vánkozna szánkra a ,,burzsoá” szó, amely osztály többek között ez­zel „civilizál” a gyarmatokon, de •emmíképen nem az országot ipítő és vezető „munkás” szó.) Nagyobb éberséget a kirakat- rendezésnél. A kirakat kitűnő ági. kációs alkalom, ahol az árak, az áruk beszélnek arról: mi mindent lettünk eddig — s ha mindezeket jól alátámasztjuk dekorációs anyagunkkal, igen sokat érünk el vele. A gondatlanság és ha­nyagság pedig az ellenkezőjét hozza magával. Az éberség és gondosság pedig különösen vonatkozik az állami kereskedelemre. így töltik az Uj kenyér ünnepét az élelmezési dolgozók Az Élelmezési Szakszervezet és n Tejért Nemzeti Vállalat dolgozói el­határozták, hogy augusztus 20-át, az Uj kenyér ünnepét együtt töltik e' •s társaskirándulást rendeznek Sós tóra. A kirándulás egész nap tart és nemcsak szórakozással, játékkal dallal töltik el az időt, hanem ko­moly programot is iktattak be. A Tejért Nemzeti Vállalat egyik mun. kása beszámol az Üzem versenymun- kájáról, a brigádmozgalomról és kinn a szabadban rögtönzött ta­pasztalatcsere-értekezlet keretében megbeszélik a felmerülő kérdéseket. Éljen az alkotmány, mely biztosilja a dolgozók munkához, pihenéshez, kultúrához való jogát TRUMAN A JÉGSZEKRÉNYBEN iékszünk a tavaszi esetve. Az amerikai külügyminiszté­rium is puszta udvariasságból nem engedte be a magyar küldötteket a newyorki bé­kekonferenciára. Puszta ud­variasságból meg akarta ki inélni küldötteinket egy-egy tincs elés, fvagy egyéb „sze­mélyi szabadság“ végígnézé- sétől. Az emlékezetes udvarias­ság írta a-Verley gyártmá­nyok nagy karriert futottak be. Verley szabadon flangál­hat külföldön, Nyugateuró- pában, a szabadság levegője helyett az ő kotyvalékait kénytelen szagolni egösz Amerika», sőt még Európába is jut belőle. Olyan kitűnő kereskedelmi utazója van, mint a Marshall, olyan prí­ma bizományosokkal rendel­kezik, mint Blum, meg Oas- peri, akik a sok melltartó, meg lepkenyakkendő melleit ei tudják sózni a Variey- parfőmöt is az éhező Nyugat- európának. Mindent azonban nem le­het a végsőkig csinálni, a kijárást sem. Az elnök úi annak rendje és módja sze­rint központi szereplője a panamabotránynak, pénzügy­miniszterével, tórájával, ban­kárával együtt nyakig ben­ne van a . . . jégszekrényben és a természet különös játé­ka folyamán — melege van tőle. ’j 1 j-jjbgi Csak az a kár, hogy az amerikai nép túlságosan tü­relmes és elnéző eme udva­rias emberekkel szemben. Megvárja., hogy a hűtőház­ban szerzett melegtől elol­vadjanak és elpárologjanak az elnöki, bírói, pénzügy éri, bankári székből. . . t—gyi)

Next

/
Thumbnails
Contents