Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-18 / 191. szám
2. oldal KHRSfiGI MAGYAR NÉP, Csütörtök, 1949, augusztus 18. alapján és a további jó munka biztosításának tudatában önként, szívesen követi a magyar kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja vezetését, és ezt a tényt helyes és szükséges a magyar nép, alkotmányában is leszögezni. Az új címer az elnyomott magyar nép elégtétele Rákosi elvtárs ezután részletesen foglalkozott az előkészítő bizottsághoz beérkezett különböző javaslatokkal. így többek között válaszolt a Népköztársaságunk címerével kapcsolatos módosító javaslatokra is. Néhányan azt ajánlották — mondotta —, hogy tartsuk meg az 1943- as Kossuth-címert. Az alkotmánytervezetet előkészítő bizottság ezt a javaslatot nem fogadta el. A Kossuth- címer leválasztotta a régi címerről azoknak a területeknek a jelképeit^ amelyek már nem tartoznak a 48-as országhoz, azonkívül levette a korío. nát is. Azóta azonban több, mint 100 esztendő telt el. A népi demo- krácia címerének csak úgy, mint alkotmányának, a tényleg meglévő helyzetet keli visszatükröznie. A Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. Helyesen teszi, ha címerében egyszerűen, világosan és félreérthetetlenül kifejezésre juttatja azt, ami az öntudatos szocialista munkás és dolgozó paraszt jelképe, a kalapácsot, a vörös csillagot, a búzakoszorút, az aranyos búzakalászt, a piros-fehéz-zöld nemzeti színekkel Az ezer esztendőn keresztül verítékével, vérével védő és építő és ezer esztendőn át itt mellőzött és el. nyomott dolgozó magyar nép elégtétele és megtiszteltetése az új címer. Nem voltak hiábavalók az eddigi áldozatok Rákosi elvtárs ezután az alkot, mány jelentőségéről szólt. Az egész magyar dolgozó népet az a felemelő és lelkes tudat hatja át — mondta —, hogy nem voltak hiábavalók az eddigi áldozatok. Befejezésül idézte az alkotmány első mondatát: ;iA nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földes, urak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dől. gozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját.” Népi demokráciánk minden sikerének, minden eredményének kiinduló pontja a Szovjetunió felszabadító harca és az a segítség, amelyet a ma. gyarság megértő nagy barátja, a bölcs Sztálin nyújtott és nyújt nekünk. Kívánom a magyar dolgozó népnek, az egész magyar nemzet, nek, hogy az alkotmány jegyében annyi balsors és szenvedés után a jövendő századokon át éljen békében^ erőben, boldogan és szabadon! — fejezte be beszédét Rákosi Mátyás. A képviselők és a karzatok hallgatósága mint egy ember ugrik fel helyéről, hogy percekig tartó ütemes tapssal köszönje meg Rákosi Mátyásnak az alkot, mányt. Hangzik a teremben: Éljen Sztálin, éljen Rákosi! A képviselők éltették a magyar nép győzelmeit, 'Pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját. A Magyar Függetlenségi Népfront részéről elsőnek Losonczy Géza államtitkár szólt hozzá az alkotmánytervezetről szóló törvényjavaslathoz. Utána Mihályffy Ernő, Nánási László és Balogh István szóltak hozzá. Miért nem jöhettek Ja jugoszláv Ifjúk « VIT-re? A belgrádi rádió, Tito és áruló társai bűnös politikájának hítrhlarangja szemforga- tássa.1 és mély szemrehányással világgá kűrtölte, hogy a „jugoszláv ifjúság küldötte^ it megakadályozták abban, hogy résztvegyenek a Világ- ifjúsági Találkozón.“ „Megakadályozták“. Pusztán ez a szó erőszakos cselekedetet jelent. A világ népeinek alkalmuk volt százszor 'tudomást szerezni arról, hogy éppen Titoék kedvenc módszere az erőszak. Érdemes megnézni, hogy áll az erőszak a jugoszláv ifjúság kérdésében. Terjedelmes újságcikkek számolnak be nemcsak arról, hogy válogatott kínzásokkal gyötrik, pusztítják el az igazi jugoszláv hazafiakat, a Jugoszláv Kommunista Párt elvükhöz hű tagjait. hanem hasonló az osztályrészük a becsületes fiataloknak is. A jugoszláv fiatalok egy levélben megírták: „a muniká'Sifjúságtól azt követelik, hogy minden erejüket latbavetve több rezet, ólmot, alumíniumot, élelmiszert termeljenek, amelyet aztán ,az angol-amerikai háborús gyújt ogatóknak adnak ei.“ A lelkes rohammunkából, amivel a jugoszláv ifjak vasútakat, útakat építettek, kényszermunka lett. Amióta látják a fiatalok, hogy Tito imperialista gazdái számára dolgoznak, természetes, hogy elmúlt leíkesedésjük, Rjanko- vics ja.nicsárai erőszakkal toborozzák össze a munlka- c söpört okát, hóhéreszközökkel tartanak „fegyelmet* ezekben a büntetőtáborokban. A fasiszta módszerekkel dolgozó Tito klikk ne tegyen szemrehányást „a jugoszláv küldöttség részvételének megakadályozása“ miatt. Maguk Titoék akadályozták meg a jugoszláv ifjak Budapestre jövetelét. Mert nem a demokratikus jugoszláv ifjúságot üdvözölhettük volna Budapesten a többi szabad és szabadságért küzdő fiatal között, hanem a Tito által „összeválogatott“ provokátorokét, akiknek semmi közük nincs az ifjúság szabadság- ünnepéhez. a béke megvédéséhez, az imperializmus elleni küzdelemhez. Élenjárnak a Ssit-brigádok Fokozatosan újra megindul a munka a nyíregyházi dohánybeváltó telepén s az üzem dolgozói újra be. kapcsolódnak a szocialista munka- versenybe. Most új brigádok alakul- tak, bogy a hároméves terv utolsó szakaszában még fokozottabb erővel tudják végrehajtani tervüket. Mint az eddigi eredmények mutatják, a munka versenyben az élen az ifjúmunkás-brigádok állanak. Különösen kitűntek a Világifjúsági Találkozó előkészületeiben, amikor is a termelőmunkán kívül fellendítették üzemükben a kultúr- és sportéletet is. A szovjet kultúra mutat számunkra irányt Új lendülettel indul meg a kultúráiét a villany telepen, kijavítják a hibákat Nyakig olajosán szalad végig a folyosón Jakab elvtárs, kezében egy kulcsot lóbál, alig tudunk a nyomába eredni és alig tudjuk megállítani. — Egy pillanatra csak, elvtárs! Megtorpan, ránéz az órára,. —10 perc időm van. Több nem. mert párosversenyben vagyok. — A dalárdáról szeretnénk . . . — Ó, a dalárdáról — rögtön fel- melegszik az arca. mosolyogni kezd s máris visz bennünket az üzemi bizottság irodájába cs azon nyomban megered a szó a száján. — Éppen ideje, hogy változás áll. jón be nálunk. Bizony éppen ideje volt. Volt ugyan egy karmesterük, ennek azonban nagyon „furcsa“ véleménye volt a művészetről, különösen az új világ művészetéről. Benn az üzemben a dolgozók munkaversenyben állottak, dolgoztak a tervért, derekasan kivették részüket a szocialista mun. kaversenyből, építették az új világot s akkor, amikor beléptek a próbaterembe, a régi világ bűze és szennye fertőzte őket. Giccses, émelygős sanzonok, műdaliok — főképpen a karnagy saját szerzeményei, — jassztáncok, sláger, ez volt napirenden s néha-néha „tiszteletből“ beiktattak egy-egy mozgalmi dalt is. Mert erről a karnagy véleménye az volt, hogy „nem művészet“. — Aztán voltak még más hibák is, ami még most is fennáll és sürgősen ki kell javítani. Nem voltunk éberek. A dalárda tagjai között vannak oda nem valók. Dühödt klerikálisok, volt sulyokista, fasiszta elemek. Persze, ezek voltak a régi karnagy rajongói és amikor megér, kezett az új, egy nő, még egy kis palotaforradaLom is kiütött. —1 Nehezen várjuk már Budapestről a karnagyunkat, az elvtársnőt, Megígérte, hogy rengeteg szovjet dallal és énekkel tér vissza. Komoly klasszikusokat és mozgalmi dalokat éneklünk majd és ebben irány-mutatónk lesz a szovjet zene. Előkerült már Bárkányi Feri is és Salamon Fali. Egyikük a táncosokat irányítja, a másik a filmfelelős. Bárkányi Feri zsebéből a legfrissebb Szabad Nép kandikál ki és mielőtt bárki is mondana valamit, előveszi, kiteregeti az asztalon. A moszkvai koreográfiái együttes ké. pere mutat rá, ahol földigérő piros ruhában, nyírfaágacskával kezükben lányok táncolnak a VIT-kultúrest- jén. — 10 évet adtam volna az életemből, ha ott ülhettem volna az Operában —. fogadkozik Feri és látható izgalmat okoz neki ez a kérdés. — Nem nyugszom addig, míg fel nem utazom valamiképen Budapestre és megnézem őket. Mennyit tanulhatnék te jó ég! Csáki elvtárs mosolyogni kezd és csendben megszólal. —• Felmehetsz, összeadjuk számodra a pénzt. De aztán meglegyen az eredménye! Feri felkapja a fejét, először hinni sem akar a szavaknak, aztán egyszerre fény önti el a sovány arcát és látni rajta, hogyha nem res- telné, szaltókat csinálna a levegőben nagy örömében. Salamon Pali a fiatal munkástisztviselő eddig csendben hallgatott, de most előre lép. — Megszerveztük a kollektív mo. zilátogatást az üzemben. Van úgy, hogy havonta százan is elmennek a moziba. Ezenkívül soknak van mozibérlete. A „forgalom“ mindig attól függ, hogy milyen filmek mennek. A múltkor Zóját kétszer is meg akartuk nézni, volt, aki el is ment másodszor. Miost meg legutóbb a „Z. 8-as találmány“-t tekintettük meg. Éppen lolyan dologról beszélt ez a film nekünk, ami érdekel bennünket és napirenden van a minden, napi életünkben. Van ott egy részeges munkás benne, aki részegségében mindent elfecseg az imperialista kémeknek. A mi üzemünkben is van egy ilyen ember. Egyszóval az ilyen filmeket szeretjük. Ami rólunk, nekünk szól. — Elsősorban a szovjet filmeket. Mert ezek mind ilyenek. A világ leghaladottabb állama a szocialista Szovjetunió. A világ leg. haladottabb alkotmánya a szovjet alkotmány. Ez az alkotmány különös gonddal foglalkozik a szovjet csa Iáddal, a családi élettel. A férj és feleség jogi viszonya liu kiiejez-ője a szovjet emberek egyenjogúságának. A burzsoá államok .törvényeiben lépten-nyom'on kifejezésre jut az anya megalázó helyzete a családban. Számtalan kitétel szögezi le özekben a törvényekben, bogy a családban „az apa aka. rata a döntő“, hogy „az elsőbbség az apa véleményét illeti meg“, hogy az apa életében az anya nem érvényesítheti szülői jogait, hogy „a férj a házastársi szövetség feje“ stb. Merőben más a helyzet a szovjet családban. A szovjet törvények alapján a házasság nem jelenti az egyik fél önállóságának megszűnését, nem csökkentik jogait. A szovjet tör. vények a férj és feleség tökéletes egyenrangúsága alapján biztosítják mindkét házastárs jogait. A közös háztartás, a közös vagyon kezelésének rendjét is a házastársak szabad akarata, kölcsönös megegyezése szabja meg. A feleség teljhatalmú tulajdonosa marad azoknak a vagyontárgyaknak, amelyeket ő hozott a házasságba. Az asszonynak a háztartásban és a gyermekek nevelése terén végzett munkáját a szovjet törvények és bíróságok éppúgy ítélik: meg, mint a férj társadalmi termelő munkáját. A feleség a családi vagyont minden jogkorlátozás nélkül örökli, akárcsak a család bármely más tagja. A gyermekkel kap. csolatos minden döntés is csak úgy érvényes, ha az apa és az anya együttes elhatározásából ered. Férj és feleség, apa és anya teljesen, minden tekintetben egyenjogú. Nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül egyeiiiőek a Szovjetunió állampolgárai. Ez az elv kifejezésre jut a családjogokban is. A cári Oroszországban a házasság tilos volt egyrészt pravoszlávok, katolikusok és gönögkatolikusiok, inás-j részt a nemkeresztények között.’ Ezek a korlátozások megszűntek az októberi forradalom után. A szovjet államban a különböző nemzetiséghez való tartozás nem jelent házassági akadályt. A kapitalista államokban ez sem így van. Korlátozzák, megnyomorítják azok jogait, akik szerintük „ala- csonyabbrendű“ fajhoz tartoznak. Az USA-beli Alabama állama alkot, mánya például szinte dicsekszik azzal, hogy „a törvényhozó hatalom sohasem fog kiadni olyan törvényt, amely megengedné, vagy törvénye-, sítené a vegyesbázasságlot“. Vagyoni kap es ólat A házastársak vagyoni kapcsolata annyi igazságtalanságot, annyi keserűséget szül a kapitalista államokban. A Szovjetunióban a családtagoknak komoly és felelősségteljes kötelességük, bogy anyagilag támo. gassák egymást. A szülők köteles ségét viszont nem használhatják ki a család egyes tagjai ünnepi semmit, tevésre a másik fél rovására. A kapitalista államokban igen sok esetben még az erkölcstelen életet élő feleségnek is gondtalan és léha életet biztosít a furfangos ügyvéd segítségével az losztálybíróság által megítélt tartásdíj. A Szovjetunióban csak annak van joga anyagi segítségre, aki klóra, vagy egész- ségi állapota miatf munkaképtelen és nem rendelkezik a létfenntartás, hoz szükséges anyagi eszközökkel. Állami segítség. Asznv. jetunió gazdasági életének legfőbb célj'a a „dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának szakadatlan emelése“. A szovjet állam költség- vetésének tekintélyes részét teszi ki az állam segélye a család számára. Az iskolán kívül — ahol sok. millió gyermek tanul hétéves korától __ az országban az óvodák és más intézmények hatalmas hálózata működik. Többmillió férőhely van a bölcsődékben és gyermekkertekben. Millió és millió gyermek tölti szabadidejét különböző klubokban, út. törő palotákban, önképzőkörökben. A gyermekek milliói töltik a nyarat évenként nyaralókban, úttörőtáborokban. A sokgyermekes anya már harmadik gyermeke születésekor nagy anyagi támogatásban részesül az államtól. A szovjet állam sztálini gondoskodással valósítja meg az életszínvonal szakadatlan emelését, amely. Ível biztosítja a felszabadult, boldog, a kapitalista körülmények között elképzelhetetlenül szép családi életet. Mindezt a diadalmas sztálini alkotmányban lefektetett jogok alapján teszi. * Mintaképül szolgál a boldog, harmonikus családi életet biztosító, a nagy Szovjetunió eredményeit és sikereit hirdető szovjet alkotmány a Magyar Népköztársaság alkotmánya számára is. A magyar dolgozók büszkék erre, hiszen természetes, hogy a szocializmust építő magyar népi demokrácia számára alkotmányunk felépítése terén is példaképünk a hatalmas Szovjetunió. Lincseli szabadlábon Caleb Hill 29 éves négert meg- lincselték. Az esküdtszék,, amelynek tagjai természetesen fehérek voltak, felmentette a két főtettest. Az amerikai bíróságot az sem befolyásolta, hogy Hill felesége felismerte a vádlottakban férje gyilkosát és hogy a sheriff ugyancsak a vádlottak ellen vallott. — A fodrászok értesítik vendégeiket, hogy 20-án, szombaton és vasárnap üzleteiket zárva tartják. Szakosztály. A CSALÁD BOLDOG életét BIZ- ellentéteit, az egyenlőtlenség tositja a szovjet forrását jelenti a kapitalista alkotmány
