Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-17 / 190. szám

. S üiv

> * válogatják ki a

. a- I legjobb falusi képző- és ipar- „ítek meg. | művészeti termékeket.

odavesz- qD, a repülő isko.

r

_i

Jóska szeme megvillant.

De oda ám, édesanyám! Meg. vzünt az a világ, amelyikben a kiválasztottak sportja volt a iportrepülés. Ma már munkás és parasztgyermekek fejlesztik a re. ’ülést. Nekem is ott a helyem közöttük. Ha elvégzem majd a mfolyamot, akkor vasárnapon, .ént szabad időmben kijárok az IMRE repülőtereire, gyakorolom nagam, közben, elvégzek né- ány tanfolyamot, olvasom a íagyar repülés folyóiratát a lagyar Repülés"-t... és... ha

,o0 jelentkező a szabolcsi középiskolákban

A dolgozók Szabolcsban is szívügyükké tették a beiskolázás kérdését ég ennek bizonyítéka az, hogy 1500 általános ikolai tanuló jelentkezett középiskolai felvételre. Ugyan, így igen nagy azoknak a jelentkezőknek a száma, akik kollégiumi fel vételre jelentkeztek. A dolgozók bi- zalontmal küldik gyermekeiket a kollégiumokba.

Népi demokráciánk iskolapolitikája a legnagyobb erőfeszítésekkel mindent megtesz annak az érdekében, hogy minél több jelentkezői tudjon elhelyezni az ország középiskoláiban. A múlt rendszerhez viszonyítva mintegy lQ ezerrel több

helyet biztosít a dolgozók gyermekei számára s a helyek a középiskolák- ban évröl-évra növekednek országunk fejlődésével.

Tervgazdálkodásunknak fontos tar tozéka a munkaerővel való gazdálkodás is és a mostani középiskolai felvételeknél az Országos Munkaerő 'Hivatal dolgozta ki azt a tervet, amely megszabja az egyes szakmák, ban való szükségletet s a felvételek ennek arányában történnek. Az elbi rálásnál igen nagy gondot fordítanak a szociális összetételre, hogy minél nagyobb számban kerülhessenek be felsőbb iskolákba a munkások és dolgozó parasztok gyermeket.

. . . Mlot.

Miért a jog csupa

Apáitok megszerzék a u*/.

De rája a nép izzaűása

így írt a tanácskozó országgyűléshez, a f(furákhoz, nemesekhez, de ez nem volt elég. Forradalom kellett. És jött a forradalom,- felkelt a nép, mint a háborgó tenger s eljött a nap, amikor a nemzetgyűlés összeült. JRetőfi intő szózatot küldött1 akkor hozzájuk. „Egy ember szóll de milliók nevében“ — irta és igy tovább:“ Ha^t- Ítélj nektek is teremteni;-Égy új hazát, mely. szebb a réginél és tartósabb is, kelf 'alkotnotok, egy új ha^&tí ahol ne legyenek kiváltságok kevóly nagy tornyai. . . “

csorog. . . “ '

Petőfi, a nép álma a* nem vált valóra. Száz k vés esztendeig kellett a dolgozó népnek arra, a nagy Szovjetunió félsz ditása nyomán a nia kommunisták valóra ti váltani és továbbvinni 1 fi százesztendős álmát, valóra vált. Most meg az alkotmány. A Ma,£ Népköztársaság Alkotinár, romokban hevernek a „ vájltságok kevély tornya egy új haza épül, amelyb „minden szögletig“ eljút nap s a tiszta levegő.“

Az imperializmus aljas ügynő. •i elleni kíméletlen harcunkban rtalmas segítségünkre van »yers—Kahn haladó amerikai ók könyve, amely a napokban gyedik kiadásban jelent meg. V. nagy összeesküvés”, megcáfol, tatlan tények, okmányok és ltok alapján a történelmi igazit lenyűgöző izgalmasságával a le a Szovjetunió gigászi har- t az imperializmus ügynökei, mei él bérgyilkosai ellen.

•Az imperialista hatalmak az okúén forradalom után azonnal dót fújtak és ellentámadást írveztek. Imperialista kémek >sz légiója árasztja el az origót. Reilly ,a britt kémszolgá. vezetője, az Ohrana, a szó- lforradalmárok és az ellenfor- alom többi ügynökével szövet- ive 1918. augusztusában aljas rényletet hajt végre Lenin elv. s ellen. Amikor első kísérle- t kudarcba fulladnak, nyilt be- tkozással akarják megdöntenl sovjetek hatalmát. Az interven, főtervezője és irányítója chili, bérgyilkosok és bandi- kegyeit hajhászva, állati düh- 'ágméretű uszítóhadjáratba atal szocialista állam

után a Párt bom. : fő célkitűzésük. —

Sayers-Kahn:

A nagy összeesküvés

siszta propaganda, kémkedés é terror förtelmes szenny«.

így Toppantotta Össz# a prole, táriátus az imperialisták ötödik hadoszlopát a Szovjetunióban. — De Trockij még ezután sem nyugszik. Mexikóban akarja tovább folytatni a bérgyilkosok „Inter- nationaleját”, míg 1940-ben utoléri az árulók méltó sorsa: saját ügynöke veri szét egy baltával a fejét.

Ez a „Nagy összeesküvés” története. De az imperialisták számtalan vereségük ellenére még dühödtebben és még aljasabb eszközökkel dolgoznak ma a Szovjetunió, a népi demokráciák, a béke és haladás tábora ellen. Ma Titó vette áá Trockij szerepét és ahogy Villem Nevy eivtárs, a Rtjdé Pi^o főszerkesztője mondta: a Htfúamua a ma trockizmusa. Rajk és bandája felett könyörte. den ítéletet útond a nép. Nekünk kötelességünk, hogy olyan szilárdak, éberek és megalkuvásnélkü- liek legyünk a reakció elleni harcban, a fasiszta banditák eltip. rásában, min. a Szovjetunió Kom« rnunista (bolsevik) Pártja. Ebben a harcunkban hasznos fegyver a i „Nagy összeesküvés” története.

(432 oldal, . a; 12

__forint,

S’dkra kiadás. ;

Churchill beszervezi Szavonkovot, az egyik legsötétebb ellenforradalmárt, a szovjet állam megbuktatására. De a 'Párt és a szov. jet hatalom résen áll. 1933-ban megtisztítják az országot az Intel- ligence Service ,,mérnökeitől”.

A könyv gerincét a trockiz. mus, a Szovjetunión belül pusztító ötödik hadoszlop számunkra ma különösen tanulságos történi;, te képezi, Trockij az orosz forradalom jűdása, már a bresztli- tovszki szerződésben a németek kezére játszik. Minden eszközzel igyekszik gyengíteni, aláaknázni a proletariátus hatalmát. 1921-ben már felajánlja szolgálatát a német titkos rendőrségnek és rongyos márkákért házal a Szovjet, unió hadititkaival.

1929-ben száműzik Trockijt, aki ezentúl a Szovjetunió ellen acsarkodó, kémkedő, gyilkos ellenforradalmárok vezére lesz. Meghitt kapcsolat alakul ki a trockisták és Hitler hordája között. Trockij banditái szoros együttműködést építenek ki Rosenberggel, Him.

lerrel és a többi fasiszta ^vezérrel”. Az imperializmus és fasiz. inus rohamcsapata közben a Szov. jetunióban sem marad tétlen. — Megszervezik a Trockista—Zinov- jevista Terrorközpontot, a Jobboldaliak és Trockisták Blokkját. Sikertelen merényletekkel próbálkoznak Sztálin elvtárs és Molotov elvtárs ellen, majd 1934. ben gáládul meggyikolják Kirov elvtársat. A trockizmus undok férgei ezután „finomabb” eszközökhöz folyamodnak. Lassanölő méreggel gyilkoják meg Men- zsinszkij, Kujbisev és Gorkij elvtársat! Pjatákov vezetésével szabotázshadjárat indul a szocialista tervgazdálkodás ellen, az Ural dj nehézipari telepén.

De szorosra fonódik a hurok az árulók nyakán. A szovjet kormány 1936 tavaszán hatalmas és kíméletlen ellentámadásba megy át a náci kémek, trockisták és terroristák ellen. Lesújt a prote- táriátus vasökle az árulókra, de Tuchacsevszkij, Bucharin és még

néhányan szabadok. dühükben és -félelmükben fegyveres forradalomra készüljek, meg akarják gyilkolni1 Sztálin elvtársat és a Párt vezetőit. A szovjet nép közben kimondja áz ítéletet a trockista banda első csoportja felett. Visiüszkij olvtárs lángoló vádbeszéde is figyelmeztet» „Mindezt a béke ellenségei, a fasizmus sötét erői szervezik meg. Ezek az erők háborút készítenek elő, felkészülnek arra, hogy szétrombolják a béke épületét és ezzel az egész haladószellemű emberiség ügyét veszélyeztetik!”

A dráma utolsó felvonása felé közeledik. Tuchacsevszkij elvete-í1 medett bandája 1937. májusában akar támadni, de a szc-vjet- hatalom villámgyorsan é9 mindent elsöprő bolsevik keménységgel lecsap rájuk. 1938. márciusában ér. nek véget a perek a trockisták és bucharinisták utolsó csoportja ’ ei. len. A lélekzetelállitóan izgalmas pereknek tárgyalási jegyzőkönyvében ott kavarog előttünk a fa.