Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-09 / 183. szám

2. oldal NYTBSEQI läAGYAR NEF Kedd, 1949. augusztus 9. Egy brigád születése és még három hét A vasasbrigád élre tor — Rákosi elvtárs nevét szeretné Szín: a napról-napra magasabb nyíregyházi dohányfermentáló harmadik emelete. Ragyogó nap­fényben csillog a város, a házak, az utcák; a zöld fák, fenn az emele­ten pedig egészen beleszédül az idegen a födém bonyolult vasszer­kezetébe. De nem ám az I. számú vasbetonszerelő brigád! Borbély Gusztáv hitelen legug­gol, megragadja az alulról' emelke­dő gömbvasat, Gyarmati Géza, Pé­ter József átveszik és az sikoltva siklik a vasvázon helyére. — Állj! Jó! — kiáltja Lábas Ist­ván, a hatvan éves szerelő. Ügye­sen elcsípi a fogóval a kötöződrót végét, egy csavarás, két csavarás s máris szilárdan áll a helyén. Lábas Pista bácsi egy óra alatt köt meg egy olyan lemeznyalábot, amilyet más két óra alatt. De ugyanígy dolgozik a brigád minden tagja. Különösen a minisz­tertanács emlékezetes határozata óta. így mondják: nem hagyjuk szégyenben az építőipart. 1949. július 16-án alakult meg a brigád Juhász K. József vezetésével1. A „Születési okmányt” ott őrzik szépen, tisz­tán a brigádnaplóban: „Mi Juhász K. József brigádvezető, Lábas Ist­ván, Tavasz Ferenc, Koppány András, Szabó Sándor, Mihalkó János, Bellus András, Péter Jó­zsef, Kiss József, Rácz Illés, Var­sányi Lajos, Gyarmati Géza elvál­un laljuk, hogy... a négy hét próbaidő letelte után, amennyiben kiérde­meljük, szeretnénk brigádunkat elnevezni Rákosi elvtársról... a munkát a szovjet munkások példá. ján becsület és dicsőség dolgának tekintjük...” Megkezdődött a munka és már az első héten megmutatták, hogy fogadalmukat komolyan veszik, — Az első héten vágás és hajlítás volt a program, és ezt 149 százalékra teljesítették. Azelőtt mások csupán 104 százalékra. A hulladékanyagot a felére csök­kentették azzal, hogy a selejtet tüskéknek használták fel. A második héten a gombafödém vasszerkezetét kel­lett szerelni. Amikor hozzáfogtak, néhányan vakargatták a fejüket, mert akkor érkezett a brigádhoz öt újonc, akik még sohasem csináltak ha­sonló dolgot. Ekkor hozták meg a brigádértekezleten a határozatot: mindenki tartsa brigádbecsületi kötelességének az új munkásokat a legrövidebb időn beiül megtaní­tani! így sikerült a második héten is 118 százalékot teljesíteni. Magasan túlszárnyalták az előző eredmé­nyeket. 245 mázsa vasat szereltek be! —. míg az előbbiek csak 80 százalékra tudták a normát telje­síteni. A harmadik héten már belejöt­tek az új emberek is a brigád tempójába és már együttesen tud­ták újra elérni a 150 százalékot! A brigádban három párttag van és öt tagj elölt tiziene^yen végez' nek szemináriumot, rendszeresen tartanak brigádgyűléseket, ahol megbeszélik a hibákat, eredmé­nyeket, valamint a kül- és belpo­litikai eseményeket. Legutóbb azt határozták el, hogy az öt segédmunkást háromhónapos szaktanfolyamra küldik, valamint felállítanak egy brigádkasszát. A kasszába mindenki tetszése szerint fizet be pénzt. Amikor pe­dig valakinek hétközben, sürgősen szüksége van valamire, a brigád­tagok megszavazzák számára az összeget. Tetszés szerinti részle. tekben lehet visszafizetni a kasz- szába. Senki sem próbálja becsapni a brigádot. — Rettenetes szégyen volna a kiközösítés — mondja Gyarmati Géza és látszik rajta, hogy nem tud elképzelni nagyobb csapást ■annál, mintha valaki nem lehetne az I. számú vasszerelő-brigád tagja. — Állj! Jó! — kiált újra Pista bácsi, megcsillan a kezében a drót­fogó. Indul a negyedik hét első napja. A döntő hét a próbaidőben. Váj­jon kiérdemlik-e Rákosi elvtárs nevét? DÍSZEZRED KÉPVISELI SZABOLCSOT A VIT-EN Ifjúsági szervezeteink most köze­lítették meg elsőízben módszerük­ben a hős szovjet lenini Komszomol munkamódszereit, amikor a tagság részvételével, kritika és önkritika gyakorlásával választották meg kép. viselőiket a Világifjúsági Találko­zóra. Szabolcsban 210 küldött-vá. lasztó taggyűlés zajlott le pénteken este és ezeken 806 ifjúmunkást, dolgozó parasztfiatalt, diákot, úttö­16.000 kéve A „Komszomolszkaja Pravda“ a napokban számolt be Marija Rjeva komszomolista munkásnő. a dnye- propetrovszki terület nikopoli keni. leiében levő „Dnyipreljsztán“ kol­hoz lánybrigádjának kimagasló tel­jesítményéről. A brigád 13.250 ké­vét kötött egyetlen nap alatt. Ezt a hatalmas teljesítményt úgy érték el, hogy új munkamódszereket ve. zetlek be. Marija Rjeva és barátnői kezde­ményezték, hogy a brigád küzdjön a mag kárbaveszése ellen, s meggyor­sítsák a terménybetakarítást. Azt a munkát, melyet azelőtt 10—15 em­ber végzett el, ma sikeresen végzi három kolhoznő. A gyors-kévekötőcsoportot a múlt évben szervezte meg Marija Rjeva brigádja. Egyetlen napon 17.300, majd 22000, végül 26.000 kévét kö­töttek. A fiatal lányok most ver­senyre hívták ki a záporozsjei terü­let Budennij kolhozának híres kéve. kötözőnőjét, Marija Szjerouhit, s kötelezték magukat, hogy egy nap alatt 27.000 kévét kötnek. Mi a titka vájjon Marija Rjeva módszerének? Míg azelőtt minden kévekötözőnőnek magának kellett a kalászokat eligazítania, elkészítenie a kötözőgépet, s átkötnie a kévét, addig a kötözőcsoport most munka- megosztással dolgozik. így tudták a munka termelékenységét tíz-tizenöt, szőrösére emelni. Az őszi vetésű gabona az idén] alacsonyra nőtt, ami megnehezíti a gyűjtést és kévekötést. Marija Rjeva számolt ezzel, s társnőivel együtt rőt, fiúkat, lányokat vegyesen vá­lasztották meg a szabolcsi szerveze­tek. A küldöttekből díszezredet állítanak össze a nagy Találkozóra és a díszezred élén az a SzlT-szer- vezet halad majd, amelyik a VIT- re való készülődésben, a: szocialista munka versenyben a legjobban tün­tette ki magát. Ez idő szerint a nyírbátori Dóm-gyár üzemi SzIT- szervezete vezet a versenyben. egy nap alatt hosszúszárú sásból már előre elké­szített sokezer kötözőgúzst s kivitte a learatásra váró területekre. Más­nap reggel munkához látott a bri­gád Elől haladt Tatjána Ohromij. A kéve fejébe elegyengette a kalá­szokat, s rájuk tette a gúzst. Utána Nina Szljepocson a gúzst a kéve fölé helyezte. A harmadik munka, mozzanatot Marija Rjeva végezte: csomóra kötötte a gúzst. A mezon keresztben haladtak, mivel így köze lebb fekszenek egymáshoz a kévék, mint hosszában. így minden másod­percet kihasználtak! A gyors kévekötési mozgalom máris sok helyen terjedt cl. A kolhozparasztok hamarosan fel­mérték az új munkamódszer elő. nyeit. A gyors kévekötés a kaszá­lás egész menetére is kihatással volt. Uj módszerrel kezdtek dol­gozni a kereszt- és kazalrakók is. A kévekölözők és aratók után ve ■ senybe léptek a keresztek és kazlak rakásával foglalatoskodó munkások is Most nem a tábla hosszában dolgoz­nak, ahogy azelőtt, hanem kereszt­ben és ezzel is sok időt takarítanak meg. A keresztrakás is meggyorsult, a Marx kolhoz két ifjú munkásnője ezen a téren is kiváló eredményt ért el, napi 200—200 kereszttel, 25 kazlas norma mellett. Fejenként 5.3 normát teljesítenek a „Pravda“ me­zőgazdasági szövetkezet kolhozmun kásái is. Az újítások szép eredményeket mutatnak a betakarítási munkála­toknál éppúgy, mint a gabonavesz­teség elkerülésével és a gaibonabe- szolgáltatás gyors lebonyolításánál. Vető Lajos evangélikus püspök nyilatkozata a VIT-eől Vető Lajos evangélikus püspök a Világifjúsági Találkozóval kapcso. latban nyilatkozatot adott. —■ A két nagy háború tüze — mondotta — megolvasztotta a régi világot. Most a mi napjainkban ala­kul ki az új világ, amely az ifjúság szamára kölcsönösen fontos, hiszen ő fog benne élni. Az az ifjúság, ame­lyik tud érezni, lelkesedni és küzdeni nagy célokért és eszményekért ugyan miért lelkesedhetne jobban, mint a világszabadság és a világbéke ügyéért?! — Azzal a reménységgel, hogy a VIT újabb hatalmas lépés lesz a vi- lágbéke és a világszabadság kivívá­sában folytatott küzdelemben, jó kívánságaimat küldöm a nagy ese­mény résztvevőinek __ fejezte be nyilatkozatát Vető Lajos evangélikus püspök. Hz épiüpri dolgozók politikai növelése A közlekedési útiak mi- niiszljjériumának építkezését irányító vezetőség- 5. sz. épí­tési irodája igen fontos mun­kákat végez a főváros újjá­építése terén. Az építési iroda pártszer­vezete az, utóbbi időiben meg*- javítotltia politikiai zagitációs munkáját: az építőipari mun­kások között körülbelül 100 propagandista és felolvasó működik., A brigádok közt szoci/alistia versenyt rendez­nek. A „Vörös Sarok“, me­lyet jól berendeztek, sikere­sen végzi munkáját. Dalkört, színjáitszókött és vonószene- kart alakítottak. A propagandisták komoly figyelmet ford.ítianlaík ia szép- irodalom népszerűsítésére: mozgó könyvtárakat rendez­nek be, megszervezik a Sztá­lin díjjal kitüntetett köny­vek kollektív olvasását. Tanulmányozzuk Sztálin elvtárs beszédét A szemináriumhallgatók, akik az elmúlt hónap elején befejezték a tavaszi oktatási idényt és elkezdték Sztálin elvtárs életrajzának tanul- múnyozását, felvették nyári tanulási tervükbe Sztálin elvtársnak ,,A párt­munka fogyatékosságairól s a troc- kista és egyéb kétkulacsosok felszá molását célzó rendszabályokról*4 1937-ben elmondott beszédének ta­nulmányozását is. A szemináriumve­zetők részére megnyíltak az esti iskolák. Az ő tantervűkben is szere, pel a Sztálin beszéd. Tanulókörök tanulmányozzák, párttagok, sőt pár- lonkívüliek is olvassák a füzetet, amely a Párt és a népi demokrácia legidőszerűbb problémáiban, a párt­munka megjavításáéban és az egész népei veszélyeztető trockisták, im­perialista kémek megsemmisítésében ad útmutatást. Felveti a döntő kérdést Sztálin elvtársi „Mi a magyarázata annak, hogy vezető elvtársaink . . . annyira naivak és vakok, hogy nem tudták felismerni a nép ellenségeinek igazi ábrázatát, nem tudták felismerni a báránybőrbe bujt farkasokat, nem tudták lerántani róluk az álarcot?“ És válaszol is rá: „Elvtársaink* bele- fclejtkeztek a gazdasági kampá nyokba és a gazdasági építés front­ján elért hatalmas sikerekbe, egy­szerűen megfeledkeztek néhány na­gyon fontos tényről, amelyekről bol­sevikoknak nincs joguk megfeled­kezni.44 Megfeledkeztek a környező burzsoá országokról, amelyek kéme­ket, kártevőket küldenek a szocia­lista ország hátába, ezek a kártevők, diverzánsok, ellenséges felderítők, kémek, gyilkosok befurakodnak a dolgozó nép élcsapatába, a szocia­lista ország szívének irányítják tá­madásukat, erejük a tagsági könyv­ben van, amely „politikai bizalmat biztosít számukra44, álcázzák magu­kat és így indítják támadásukat a dolgozó nép ellen. Óva int az ostoba elmélettől Sztálin elvtárs, „hogy a trockista kártevőknek nincsenek többé tarta. lékaik44, hogy leleplezésükkel min­dent elintéztünk, hogy tovább nincs szükség éberségre, a legélesebb harcra ellenük. Tanulság ez is szá­munkra. Rákosi elvtárs ébersége megmentett bennünket Rajkék kém­bandájának kártékonykodásától. Az osztályharc mai szakaszán, amikor a dolgozó nép döntő többségének bizalmát élvezi a Párt, amikor az im­perialistáknak nincs legáls szerveze­tük az országban, a tőkés országok újra és újra megpróbálhatják ügy­nökeiket közénk csempészni. Vala­mennyiünk legnagyobb éberségére yan tehát szükség a továbbiakban is. Megmutatja Sztálin elvtárs a troc. kisták elleni harc legfontosabb esz­közét, pártkádereink politikai képzé­sének tökéletesítését. Zárszavában megtanít bennünket, hogyan kell az embereket „nem Ígéreteik és kije. leütéseik alapján, hanem munkájuk alapján44 ellenőrizni. Felhívja a fi­gyelmet az alulról! való ellenőrzés döntő fontosságára, útmutatást ad a bolsevik vezetés elajátítására l „kap­csolat a tömegekkel, e kapcsolat erősítése, készség a tömegek hang­jának meghallgatására, ebben van a bolsevik vezetés ereje és Legyzohe- tetlensége44 A Sztálin elvtárs által felvetett kérdések mindegyike a mi problé­mánk is. Akkor végzünk tehát iga­zán eredményes munkát, ha teljesen magunkévá tesszük a Sztálin-beszéd- nek minden tanítását. Amiről ezelőtt nem is álmodtak m dolgosók A hároméves terv eredményeinek következtében a reálbérek alakulása kedvező képet mutat. A felszabadulás után a reálbéc alaposan elmaradt az 1938-as színvonaltól. Az első tervév­ben értük el lényegében a háború előtti színvonalat és 1948. végére már 13.4 százalékkal túl is haladtuk. A hároméves terv végére 25 száza, lékkai múlják felül a reálbérek az 1938-as szintet. Ez az emelkedés az 5 éves tervben még jobban fokozó­dik és 1954-re eléri a háború előtti nek 175 százalékát. A reálbéremelkedés azonban még nem mutatja teljes egészében a való. ban elért életszínvonalemelkedést levelekben köszönik meg Rákosi Mátyásnak, a MDP-nak, hogy elju­tottak az ország legszebb vidékeire, a legjobb üdülőkbe, ahol nagyszerű ellátásban részesítik őket és meg. ismerhetik a nyaralás örömeit, hogy felfrissülve annál jobban folytathas­sák országépítő munkájukat. A múltban nem is remélhették, hogy valaha is megpillantják Lillafüredet, a Mátra, a Mecsek és a Balaton szép. ségeit, ezek a helyek csak a kivált ságosak szórakozását, kényelmét szolgálják. A Szakszervezeti Tanács eddig két és fél millió forintot fordított üze. mi üdülőkre. Még további beruhá­A szociális juttatások egész sorának fontos szerepe van a dolgozók életé nek jobbá, szebbé tételében. Ezek közül is ki ke]l emelnünk az üdülte tés egyre nagyobb mérvű kiterjesztő, sét, ami a múltban teljességgel isme­retlen volt a dolgozók számára. 1948-ban 250.000, 1949-ben 300 ezer és 1954-ben 500.000 dolgozó szervezeti üdülését biztosítja a népi demokrácia. Milyen hatalmas válto­zásnak kellett végbemennie, hogy ezeket az eredményeket elérhettük és az 5 éves tervben még fokoz­hatjuk? Munkások, munkásnők hálás zások történnek a téli üdültetés biz. tosítására. Az üdültetés részbe^ üzemi üdülőkben, részben az Üdül­tetési NV-k üdülőiben bonyolódik le. Igen fontos a subalpin üdülők fejlesztése, melyekre főleg a dől. gozó nőknek van szükségük. Az eddigi tapasztalatok alapján a jövőben az üdültetés még simább, teljesen zökkenőmentes lesz. A férő. helyek számát egyre növeljük, hogy az ötéves tervben előirányzott szá­mot elérhessük, sőt, esetleg túl Í3 léphessük.

Next

/
Thumbnails
Contents