Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-04 / 179. szám
-CSÜTÖRTÖK, 1949 AUGUSZTUS 4 NYHtSEGI MAGYAR NÉP 3. oldal „A kulákok a legvadállatiasabb, legvadabb kizsákmányolok" Traktoristák írják Encsencsrőlt 227 mázsa a napi átlagunk! Rövid, de tanulságos történet egy nyíregyházi kuláh ..tündökléséről“ és bukásáról Nyíregyháza hírhedt kortese, politikai vigéce volt a felszabadulás előtt Bukovenszky József felsősimái basaparaszt. Politikai el- rveit, meggyőződését úgy cserélgette, mint más rendes ember a fehérneműjét. Bencstől Szohor Pálig, Nánássytól Éber Antalig min. -denkit kiszolgált... pénzért. Jó pénzért. Kortesszivarokért. Borért. T ' ' De legfőképpen földért. Bajszára •és kígyósíma szavára adtak a nyír. •egyházi tanyabokrok lakói és ő kihasználva ezt, aljasul árusította voksaikat. Ez volt a kizsákmányoló tevékenysége egyik formája .0 árusította a voksot, a félrevezetettek arra szavaztak, akit ő pártfogolt és a hasznot ugyancsak ő vágta zsebre hol pénz, hol föld formájában. Előfordult az hogy reggel zsebrevágta a judáspénzt az egyik párttól, de a szavazókat este már a másik párt listájához vezette, mert az megduplázta a szivarokat és a bort. A vadállat Bukovenszky József vadállatias kizsákmányoló. Saját testvérével szemben sem ismer kőnyöriiletet. Bátyja betegen fekszik lakásában, még az első háború során sebesült meg súlyosan. Bukovenszky József vette „gondjaiba”, olyképpen, hogy a 10 hold föld egy szép napon elúszott az orvosságra. —. Egyik váltót a másik után íratta állá bátyjával és mire az felgyógyult, 10 hold földje már öccse, Bukovenszky József nevén volt. — Most — mint Bukovenszki bátyja panaszolja — a házára is megfájdult a foga. Már emlegette, pedzegette hogyan lehetne a nevére Íratni. Az egyértelmű ellenség A szabotázst a felszabadulás után kezdte meg. Az akkoriban még ingadozó földhözjuttatottakat felkereste és váltig duruzsolt a fülükbe: ne siessenek a vetéssel. Fene tudja kié lesz az még, talán vissza is adják a gazdájának. Arra számított ezzel, hogy a földjét nem művelő újgazda tönkremegy és fel. ajánlja megvételre: kinek? Bukovenszki Józsefnek. Aztán újabb akciót kezdett. Vállalkozott arra, hogy ha lenne több jelentkező, aki lemondana juttatott földjéről, azzal, hogy vissza akarja adni a régi földesúrnak, ő ,,szívesen” megcsinálná az írást és eljárna. Újra fellép a kortes Az újgazdák azonban nem álltak kötélnek. Vetettek és eszük ágá. ban sem volt lemondani a nekik juttatott földről. Bukovenszky így kénytelen volt ideig-óráig visszavonulni. Az 1947.es választások során elérkezettnek látta az időt arra, hogy ismét porondra lépjen. A választásokon indult Barankovics is a magaköré gyűjtött fasiszta, népellenes söpredékkel. Bukovenszki akcióba lépett. Az volt a célja, hogy maga mellé tömörítse a nagylaposíakat. Bukovenszkynek, a kizsákmányoló, vadállatias kuláknak álmai voltak. Képviselő akart lenni. — Gondolta: elég volt a korteskedésből, jöjjön már egyszer a mandátum is. Számításaiba azonban hiba csúszott: a Barankovics-párt listáján nem ő, hanem — nálánál cseppet sem különb cimborája — Zomborszky jutott mandátumhoz. Bukovenszky mélyen csalódott és halálos ellenségévé vált most már nemcsak a nép államának, hanem Barankovícsnak és Zomborszky. nak is. — Gondom lesz Zomborszkyra — mondogatta a bizalmas ismerősöknek. Nincs tovább Befejeződött egy aljas pályafutás. A dolgozó nép megelégelte Bukovenszky kizsákmányoló tevékenységét, uszítását, kártevéseit. Amikor legutóbb 50 kereszt terményt rothasztott meg, felelősségre vonták és börtönbe juttatták. Bukovenszky megérdemelt helyére a börtönbe került. Most gondolkodhat aljas, dicstelen életéről, sok-sok gaztettéről és árulásáról, amit a nyíregyházi tanyabokrok népével szemben elkövetett. (—r. -n.) Fehér, ropogós, olcsó Örömmé! fogadták o dolgozók az új szabadkenyeret A friss kenyér szaga már mesz- sairől érzik. Kellemes, meleg kenyérillat terjeng a levegőben, a műhelyből kiszökik az udvarra, az utcára és elárasztja a Lenin- teret. Szabadkenyeret sütnek Nyíregy- házán! Először azóta, hogy a kormány elhatározta minőségének megjavítását és árának egy forint, tál való leszállítását. — Ugy-e mondtam, hogy kapunk — mondja egy idős paraszt, asszony, a napkori Sipos Mártonná Darainénak, amikor belép a pékség ajtaján. Kapnak, hogyne kapnának. Még nem csépeltek ,a tavalyi meg már fogytán van, így nem hoztak magukkal kenyeret, amikor bejöttek1 a hetivásárra. Most vehetnek. A vevők lcörülállják a kiszolgálóasztalt. — Mindegyik visz annyit, amennyire szjiksége van. Nemcsak a hetipiacra bejött vidékiek, hanem a helyi dolgozók is. Bárki, akinek szüksége van rá, akinek kevésnek bizonyul a napi 25 deka. Kevés a huszonöt deka! Most már ilyesmiről is beszélhetünk. — Két évvel ezelőtt az aratás idején örültünk a 15-nek. És örülnének a huszonöt dekának nem egy nyugati ország munkásai is! Szívesen beleegyeznének, ha egy negyedkiló kenyeret kapnának naponta. — Egy forint hatvan! Sipos néni átadja a pénzt és átveszi az egy kiló kenyeret. Gyönyörködve szemléli, meg is forgatja, megropogtatja. Virít a fehér kenyérbél. — Milyen szép, milyen ropogós! — mondja elismeréssel. — És milyen olcsó — toldja meg valaki és igaza van, hiszen a múlt héten még két forint hatvan volt egy kiló szabadkenyér és nem is volt ilyen jó’, S nagy kemencét újra kenyerekkel töltik meg. Délelőtt tízig ugyanis elfogyott az első sütés, az első száz kiló új szabadkenyér. Azelőtt egy hétre sem sütöttek sokkal többet. Az elmúlt héten értekezletet tartottak a nagykállói földművesszövetkezet igazgatósági, felügyelőbizott. sági tagjai és a szövetkezet dolgozói. Az értekezleten többek közt ismertették a szövetkezet augusztus havi tervét. A tervben elhatározták, hogy egyszer s mindenkorra kitörölik a nagykállói földművesszövetkezet szótárából az „úr“, „kisasszony“ és „nagyságosasszony“ megszólítást. A szövetkezet dolgozóinak megszólítása a jövőben „kartárs“. Ugyanakkor a szövetkezeti boltból is száműzték a hajlongást, hajbókolást és „nagysá Ma délután pártnapok helyett összevont népnevelő- és pártbizalmi- értekezleteket tartanak a Magyar Dolgozók Pártjának nyíregyházi szervezetei. Az összevonásokat a következőképp oldják meg: I. kerület és sajtómunkások a Rá- kóczi-út 4. alatt, II. kerület, bőripar. Állami Áruház a Bocskai-u. 26, alatt * Odakinn a falvakban szekerek állnak meg a földművesszövetkezet terményraktára előtt, A szekereken zsákok, a zsákokban gabona. Falu a faluval, gazda a gazdával versenyez, hogy a városi dolgozóknak is minél több és minél jobb kenyerük legyen. A terménybegyűjtés eddigi eredménye: jóminőségű egyforintos hatósági kenyér és finom, félfehér, 1 forint 60 filléres szabadkenyér. A további sikerek még több, még jobb kenyeret adnak a dolgozók asztalára. gosasszonyozást“, mint ahogy arra a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak szervezete nemrégiben felhívta a figyelmet. Érdekes és figyelemreméltó része a tervnek az, amelyben brigádok alakítását határozzák el a tagtoborzás még sikeresebb folytatására. A brigádok vállaják, hogy augusztusban 10, a következő hónapban pedig 20 tagot toboroznak brigádonként. Ugyanakkor felvilágosító, népnevelő munkát is végeznek a szövetkezeti dolgozók sorában MÁV forgalom, fűtőház, pályafenntartás és NyVKV a vasutasotthonban, villanytelep és Tejért NV a villanytelepen, megyeháza, pénzügy, igazságügy a megyeházán. A többi üzemi és kerületi pártszervezet ösz- szevonás nélkül, önállóan tartja meg a népnevelő- és pártbizalmiértekez- letet. Nincs tőié „nigyságosassziny“ megszólítás a nagykállói szövetkezeti álltban Tagtoborzó brigádot alakítanak a íoldművesszövetkezetek dolgozói Összevont népnevelő és pártbizalmi- értekezletek Nyíregyházán Kedves Nyírségi Magyar Nép! Július 31-ii lapjukban elismeréssel olvastuk a kállósemjéni traktoristák eredményét. Úgy látjuk, keménykötésű fiúk a kállósemjéni traktoristák, mert nem lebecsülendő eredmény 900-as géppel napi 200.45 mázsás cséplési átlagot elérni. Azonban ebbe a rekorderedménybe mi is beleszólunk. Gépállomásunk dolgozói azt mondták: ha Kállósemjén eléri ezt az eredményt, akkor mi is elérjük, sőt: javítunk munkamódszerünkön és túl is szárnyaljuk. így is lett. Július 28-ára traktorunk egy 930-as cséplőgéppel 227.12 mázsa gabonát csépelt ki, A gépnél Mihaleczku Gyula gépkezelő és Tóth András segédvezető dolgoztak. Nagy Lajos gépkezelő és Terdik József segédvezető július 26-án egy 80O-as géppel 179 mázsa rozsot csépelt ki. Brém István ugyancsak egy 930-as cséplőgéppel 226.22 mázsa gabonát csépelt ki egy nap alatt. Ezek az eredmények márcsak azért is kiemelendők, mert közben 3—4 állításunk is volt, Eredményünk nem megy a minőség rovására. — Számos esetben átvizsgáltuk a szalmát és a töreket, egyetlen szemet nem találna abban még a tyúk sem. Mint a kállósemjéniek, mi is kollektív, jó munkával és szervezéssel értük el eredményünket. — És ezt a szellemet, munkamódszert tovább fejlesztjük, hogy elért teljesítményünket necsak megtarthas. suk, hanem a lehetőség szerint tovább is fokozzuk. Jekkel Fer'enc Encsencs KÜLDÖTTÉRTEKEZLETRE készülnek a szabolcsi földművesszövetkezetek Szabolcs földművesszövetkezetei-l nek küldöttei lázasan készülődnek az augusztus 7-én és 8-án megtartandó országos küldött-értekezletre. Előkészítik javaslataikat és feszült érdeklődéssel várják azokat a meg. hozandó határozatokat, amelyek döntő fordulatot hoznak szövetkezeti mozgalmunkban. A SzövOSz új vezetőségének demokratikus megvá. lasztásával a dolgozó parasztság a helyi szervek után a SzövOSz-ban is vezetőszerephez _:ut. ■—• Nem akarok még egyszer cselédasszony lenni — mondja Urbán Jánosné Vaja, Rákóczi-tanyai asz szonv. Urhán Jánosné 1945 óta dolgozik a szövetkezeti mozgalomban. Élen jár a termelésben, szervezésben. Most szervezik Rákóczi-tanyán a termelőszövetkezeti csoportot, ebben is Urbán Jánosné jár az élen. —1 Erős, megingathatatlan szervvé kovácsoljuk szövetkezeti mozgalmun. kát, hogy biztosítsuk még eredményesebb felemelkedésünket. Bodnár György timári dolgozó parasztot sokszor megverték a csendőrök. Szókimondó, harcos ember volt már a múltban is. Részt vett az aratósztrájkok megszervezésében. — Mindig küzdöttem a szegény, emberek jogaiért — mondta — most pedig azért dolgozok és harcolok, hogy szabadságunk minél gyümölcsözőbb legyen. Bodnár György is felismerte már a közös gazdálkodás helyességét. Megszervezték a termelőszövetkezetet, az ősszel már indulnak is. Előzőleg azonban a budapesti országos küldött-értekezleten megerősítik a szövetkezeti mozgalmat, hogy fennakadás nélkül folytathassák a falu jövőjének kialakítását. (Tények Qfxuujjű) •»A* amerikai válság halotti szemfedőként hat Európára“ A Newyork Herald Tribune szerint a nyugateurópai országok gazdasági kapcsolatai a válság jeleit mutatják. A lap rávilágít arra, hogy a Marshall-terV 19 résztvevőjénél megteremtett laza egység a gyors széteséssel fenyeget. A csökkenő együttműködés kihat az USA és a nyugat- európai államok kapcsolataira is. „A mérhetetlen amerikai válság — írja :a lap — halotti szemfedőként hat EurópáAlig van liszt a í A francia kenyér hónapok óta ehetetlen. Alig található benne liszt — a rozs. a kor- pa, a szója, a mész és a burgonyakeményítő mellett. Ezeket a pótanyagokat a francia közélelmezés „a kereskedelmi problémák megoldására“ keverte a kenyérbe. A franciák rossz kenyere nemcsak a kereskedelmi monopóliumokat hizlalja, jut a haszonból bőven a falusi nagybirtokosok, kulákok zsebébe is. IVincs vevő „ A holland földművelésügyi minisztérium számos külföldi ra. A szakértők hivatalosan még nem közölt álláspontja az, hogy Amerika gazdasági hanyatlása a nyugateurópai országok gazdasági szerveiben ia legfontosabb tényezővé vált. Az árzuhanások, a kereskedelem erős csökkenése, számos fontos iparágban történt leépítés, valamint az ezt követő növekvő munka- nélküliség Nyugateurópát félelemmel és riadalommal tölti el.“ panda kenyérben mezőgazdasági szakembert és újságírót hívott meg azzal a céllal, hogy a holland kertészeknek reklámot csináljanak és piacot szervezzenek. A helyzet az, hogy Hollandia nem tudja értékesíteni kertészeteinek termékeit. Hollandia nehézségei azonosak' a nyugati országok gazdasági nehézségeivel. A békeévekben gazdag és kiegyensúlyozott holland nemzetgazdaság _ a Marshall-terv „áldásaként“, szemléltetően érzi az ,,USA segítségét“, mely beleful- lasztja saját mezőgazdasági termékeibe.
