Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-31 / 201. szám
SZERDA, 1949. AUGUSZTUS 31. 9 VTBRSEOÍ magyar nép Miért jár élen a nagyhalász! gépállomás ? Meri együtt doSg&sik a Párttal Nagyhalász nem volt mindig jó gépállomás. Hogy azzá lehessen, azért sokat kellett dolgozni. Elsősorban át kellett szervezni a gépállomást. Ki kellett cserélni, meg kellett erősíteni a kádereket és utána — végső fokon ez a felemelkedésük titka: ki kellett építeni a szoros kapcsolatot a Párttal. A vita A >i,Jgyhalászi gépállomás régi Te. zetője és párttitkára így tették fel a kérdést: Mellérendeltség, vagy alárendeltség? Nyilvánvaló, hogy * kérdés ilyen feltevésével már meg is szűnt a lehetősége a Párt és h gépállomás közti egészséges együttműködésnek. Az üzem regi vezetői — mihelyt így tették fel a kérdést —' önmagukban táplálták a féltékenységet és az egészségtelen versengést a Párttal szemben. Helytelenül cselekedtek. Ez a magatartásuk rányomta bélyegét munkájukra és annak eredményére. Az új vezető, Hidi András elvtárs és az üzemi pártszervezet titkára, Molnár István elvlárs másként tették fel a kérdést: Egyre élesedik a falusi osztályhare. Élesedik Nagyhalászon is. A Párttal, vagy a Párt nélkül vívjuk ezt a harcot? Ha a Párt vezet bennünket: győzelmünk biztos. Ha a Párt nélkül kapcsolódunk a harcba: elvesztünk. Elszigetelődünk a muukásosztály élcsapa, tától és vereségünk elkerülhetetlen. Helyes volt a kérdést így felvetni. Hogy menynyire helyes, azt a cséplési munkák sikere és most, a talajművelési szerződések tömeges megkötése bizonyítja. Molnár István, a gépállomás üzemi szervezetének titkára tagja a járási bizottságnak. Ismeri a nyír. bogdányi járás községeinek, dolgozó parasztjainak a problémáit, ismeri Pártunk falusi politikájának konkrét nyírbogdányi járási célkitűzéseit. Ezeket az ismereteket értékesíti a gépállomás munkájánál. Ha nehézség üti fel a fejet, ki segít? A Párt. Felkeresi a járási titkárságot, feltárja a problémákat és újult erővel kezdik meg a nehézségek leküzdését. Á népnevelők cséplőgépeknél és raktárakban, kis- gyűléseken és - dülőértekezlcteken támogatják és népszerűsítik a gépállomások munkáját. A gépállomás népnevelői is bekapcsolódtak ebbe a munkába. A terménybegyüjtési verseny népszerűsítése mellett már hetek óta folyik a talajművelési szerződések megkötésének propagálása is. Papíron, ceruzával magyarázzák meg: mit jelent tej- és terményvesz- teségben a tehénnel való munka és mit jelent ezzel szemben a gépek mezőgazdasági munkája. A nyírbogdányi járás minden községében hetenként kétszer tartanak kisgyűlést a talajművelési szerződés ismertetésére. Nagyhalász, Ibrány, Tiszarád. Paszab, Telek-tanya, Kemecse községekben szövetkezeti és DéFOSz taggyűléseken ismertetik a szerződések feltételeit. Vita- is van ezeken a kisgyfíléseken, hozászólások hangzanak el. Felvetik a zsírosparasztok rémhíreit a kisgyfíléseken résztvevő »zegényparasatok. Magyarázatot és feleletet kérnek. És a népnevelőkkel járó traktoristák mindenre válaszolnak. Tiszta vizet öntenek a pohárba: ez a kulákmese, ez az igazság. így érték el, hogy a múlt hét közepén már 2000 kataszteri hold évi talajművelcsi szerződése volt a gépállomásnak. É* ez a mennyiség egyre emelkedik. Napról-napra több dolgozó kis- és középparaszt csatlakozik a szerződéskötökhöz. * A gépállomás új vezetői helyesen tették fel a kérdést. És ez meglátszik munkájuk eredményén is. (—r. —n.) Egy varsói gyár története A lengyel hatéves terv kimondja, hogy Varsónak hatalmas ipslri központtá kell kiaHakuhiia. Az Egyesült Lengyel Munkáspárt varsói konferenciáján Bieruth elnök ismertette az újjáépítés gigantikus feladatait. A lengyel munkásosztály a felszabadulás óta bebizonyította, hogy képes megoldani az újjáépítés feladatait. Hőskölteményt lehetne írni a lengyel munkásság áldozatkészségéről. A legnehezebb körülmények között fogtak hozzá lerombolt iparunk újjáépítéséhez: új gyárak emelkedtek a romokon, új gyárak hirdetik a lengyel újjászületést. Egy varsói átlagüzem fejlődése és munkája világos képet ad nekünk azokról a változásokról, amelyek Lengyel- országban. történtek a felszabadulás óta. Látogassunk el a varsói villamos berendezéseket gyártó állami üzembe. A felszabadulás után a gyár romokban bevert. Het- venötszázalékos pusztulás Jelezte a németek ottlétét. A gyár munkásai visszatértek, nem keseredtek el, hozzáláttak a romok eltakarításához. Kemény harc volt. A harcnak a dolgozók akarata és elszántsága adott lendületet. — Nem hagyjjuk magunkat! Újjáépítünk! Romok helyén újra gyár lesz! — mond ták a dolgozók. 1946. első hónapjaiban már dübörgött néhány gép, megindult a gyár termelése, megalakult az üzemi pártszer vezet is, nyolc taggal. A termelés azonban a háború- előttinek mindössze’ a 4.2 százalékát érte el. — Fokozni kell a termelést! — adta ki a jelszót a pártszervezet. Uj épületrészek emelkedtek a romokon, új gépek érkeztek az üzembe. Ezeknek a gépeknek a segítségével rohamosan emelkedett a termelés. 1949. végére már kiemelkedő eredményeket ^rte'k el egyes munkások. Hatan közülük elnyerték az élmunkás címet. Nagy lendületet vett a munkaverseny, valamennyi fizikai és értelmiségi dolgozó bekapcsolódott a nemes vetélkedésbe. Még ebben az évben felvirágzott az újító mozgalom. A dolgozók elhatározták, hogy 1948. végére az üzem termelését a háború előttihez viszonyítva 115 százalékra teljesítik. Az ember testi erejének Határai vannak. A mun- kanjap pedig meghatározott óraszámból áll. Uj módszerek után kellett nézni, hogy ezt a nagy feladatot teljesíthessék. 1949. első felében huszonhét újítási javaslat futott be a Racionalizálási Bizottsághoz. Ebből nyolcat meg is valósítottak. „Először közelítettük meg azt az agitációs módszert, amely annyira jellemző nagy testvérpárttmk a Szovjetunió Kommunitsa (bolsevik) Párt. jának tömegmunkájára“ — e szavakkal dicsérte meg Rákosi' elvtárs a Párt népnevelőit jó választási munkájukért. Rákosi elvtárs dicsérete arra kötelezi a népnevelőket, hogy állandóan emeljék elméleti tudásukat, javítsák a népnevelő munkái. A Párt Agitációs Osztálya a „Népnevelő kiskönyvtár" sorozatban új füzetet bocsátott ki — NÉP- NEVELŐ A FALUN — címmel, azért, bogy a bolsevik agitáció néhány módszerének, valamin! a népnevelői munka választási tapasztalatainak országos méretekben való ismertetésével megkönnyítse, eredményesebbé tegye a népnevelő munkát és a népnevelők ennek alapján vizsgálják meg saját munkájukat, küszöböljék ki a hibákat, emeljék t népnevelő-munka színvonalát. A füzet négy főkérdés körfl eso- portosítja mondanivalóján megvlis- gálja a választási tapasztalatokat. Nincs aiz üzemben olyan munkás, aM ne törné a fejét valamilyen újításon. TJj munkamódszereket keresnek, hogy növelhessék a termelést, emeljék a termelékenységet. Segítik egymást munkájukban, örülnek, ha vafa- melyikük eredményt érhet el, mert tudják, hogy ez hozzájárul az üzem fellendüléséhez, az üzemhez, amely minden dolgozóé, a munkásosztályé. Ez az üzem egy a sok közül. Ilyen képet kapunk a többi száz és száz üzemben. A lengyel munkásság lelkesedéssel, áldozatkészen dolgozik azért, hogy a lengyel ipar fel virágozz ék, dolgozik azért, hogy a lengyel népi demokrláidia megerősödve, gyors lépésekkel \ha]adhasson a szocializmus feló. megjelöli a népnevelő munka legfontosabb politikai feladatait, útmutatást ad arra, hogyan kell megszervezni a falusi népnevelő munkát és végül ismerteti a falusi népnevelőmunka módszereit. Mint követendő példát állítja t> népnevelők elé a Bolsevik Párt agi- tációg módszerét: „A kommunista népnevelő a falu népének tanítómestere, ő a Falu lelke, a termelő munka motorja. Ott él a dolgozó parasztok között, összeforr velük, ismeri gondjukat, bajukat, segítőjük és támogatójuk, tanácsadójuk és vezetőjük . . .*» Ebben a kiadványban csak vázlatosan vannak ismertetve a népnevelők előtt álló legfontosabb feladatok. A részleges feladatokat a hetenként megjelenő NÉPNEVELŐ-bő! kapják al elvtársak. A NÉPNEVELŐ MUNKA A FALUN című füzetet használják a népneveié elvtársak kézikönyvké«!, melyből nagy segítséget kapnak arra, hogy megjavítsák a faluéi népnevelő munkát, hogy továbbra is érdemesek legyenek Rákosi elvtárs dicséretére, RépnevelS munka a falun A „Népnevelő kiskönyvtár“ sorosat uj füzete 5. oldal. Szervestrágyakereskedeini Nemzeti Vállalat alakni Nyíregyházán Nagybudapest külvárosaiban, valamint Kalocsán, Kiskunhalason, Kecskeméten és Cegléden májr hónapok óta működik a Szervesűrágyake- reskedekni Nemzeti Vállalat, amely a közeljövőben telepet létesít Nagykőrösön, Szegeden, Kaposvárott és Nyíregyházán is. Nyíregyházán most van folyamatban a meg felelő telep kijelölése és ezzel egyidőben összeírják a városban lévő illemhelyek számát és térfogatát is. A telep felállítása nagyjelentőségű egészségügyi szempontból, mert nemcsak az illemhelyekből kikerülő fekália összegyűjtését és a föld trágyázására való felhasználását teszi lehetővé, hanem megszünteti azt az állapotot, hogy az illemhelyek a különböző fertőzések (például Jqit- fertőzés) kiinduló pontjai legyenek. A vállalat kéthetenként tőzeggel szagtalanítja, fertőtleníti a WC-ket és időről-időre gondoskodik a fe- kálita kihordásáról. Minimális kezelési költséget számít fel a tőzegelésért és a kihordáskor minden alkalommal megfizeti a megállapított árat. Tiz é¥ alatt tízszeresére emelkedett a cementtermelés A cement egyike a legfontosabb építési anyagoknak. A hároméves terv nagy, építkezéseihez elengedhetetlenül szükséges volt a cementtermelés nagyfokú növelése. A terv utolsó évében, 1949-ben ez a megnövekedett termelés már 400.000 tonnára emelkedett, szemben az 1938. évi 1-33.900 tonnával, melynek több, mint tízszerese. Már ebből a hatalmas 4rányban megnövekedeítt mennyiségből is~ láthatjuk, végrehajtását biztosítják. Az ötéves terv során ro- ívábbi építkezések indulnak meg szerte^ az országban. Ezek az építkezések természetesen óriási mennyiségű cementet igényelnek. Az ötéves terv harmadik évében, 1952-ben két új cementőrlőt építünk, ezenkívül a meglévő gyárak kapacitásának növelésére is jelentős beruházásokat fordítunk. Az ötéves terv végére, 1954-re 1 millió tonna cementet fogunk gyártamicsoda óriási fejlődést jelent a hároméves terv Magyarország történetében1. Nemcsak a háborús pusztítások okozta nagy károkat hoztuk helyre, de a hároméves terv befejezéséig hátralévő néhány hónap alatt tovább folynak a nagyarányú építkezések. Mezőgazdasági és ipari épü letek, lakóházak, iskolák, kórházak készülnek, amelyek mind a hároméves terv épi- téfji előirányzatának sikeres ni. A cement óriási előnye a gyártás szempontjából, hogy hosszú ideig tárolható, nem romlik el, — szemben a mész szel, amelyet a gyártástól számított két hónapon belül fel kell használni. Az ötéves tervre előirányzott cementtermeléssel — tekintve, hogy a többi építőanyagok is hasonló arányban készülnek — :i terv nagyarányú építési előirányzatai biztosítottnak látszanak. El kell ssÁBMoltmini a gabonmbeadásbah késlekedőket Szabolcsban vannak a termény- begyűjtésben előreugrott, jó eredményeket elért községek, ugyanakkor azonban vannak olyanok is, amelyek /emaradtak. Ennek oka legtöbb helyen a zsl- rosparasztok spekulálása, huzakodása. Abban reménykednek, hogy esetleg felemelkedik a termény ára. Pedig keservesen csalódnak ebben a reményükben, mer* a ga. bona világpiaci helyzete egyáltalán nem mutat ilyen jeleket Sőt Egyik-napról a másikra katasztrófád tőzsdebukások vannak nyugaton a gabonaárak zuhanása miatt. ^ t A szabolcsi kulákok minden eszközzel igyekeznek hátráltatni a gabonabegyűjtést. Ilyenek a sok feÖzStjj Kovács Menyhért, Ján- váry József Sziget.tanyai, Szarka László, Fülöp Ferenc, Balogh Lajos nyríbogáti, iíj. Sallay Pál ér. pataki, id. Lucski Lajos mándoki kulákok. Biztosítani kell minden faluban, hogy azok is tegyenek eleget terménybeadási kötelezettségüknek, akik azt eddig elmulasztották. El kell számoltatni azokat, akik a rendeletben megállapított nyolc napon belül nem teljesítik beadásukat.
