Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-30 / 200. szám

2. oldal nyírségi hagyás nee KEDD, 1949. AUGUSZTUS 30. A népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a mező- és erdőgazdasági ingatlanak részleges tagasításáról SZOVJET EMBEREK A BÉKE ÜGYÉÉRT A Magyar Közlöny augusztus 30-i száma közli a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának 1949. III. törvényerejű rendeletét a mező- és erdőgazdasági ingatla. nők részleges tagosításáról. — A törvényerejű rendelet szövege így hangzik: A mezőgazdaságban az okszerű gazdálkodást sok esetben meg­nehezíti a birtoktestek szétta­goltsága. Az érvényben lévő ta­gosítást jogszabályok alapján a földek összevonása nehézkes, bo­nyolult és hosszadalmas eljárás. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a .dolgozó nép érdekében biz­tosítani akarja, hogy a birtoktes­tek összvonása részleges tagosítás útján a legmegfelelőbb módon megtörténhessék, \jr§r\ (1) Az érdekeltek kérelmére a földmívelésügyi miniszter mező- és erdőgazdasági ingatlanok: (to­vábbiakban ingatlanok) részleges tagosítását közérdekből elrendel­heti. (2} A tagosítás általában egy- egy község határán belül törté­nik, azonban a földmívelésügyi miniszter engedélyével be lehet vonni a tagosításba az érdekel­teknek a szomszédos község te­rületén lévő ingatlanait is. (3). A tagosítás során — lehető­leg a meglévő dűlő, út, árok és vízhálózat fenntartásával — össze lehet vonni: a) dolgozó parasztoknak terme­lőszövetkezetek (csoportok) alakí­tására szánt ingatlanait, b) termelőszövetkezetek (cső. portok) és c) az állami gazdaságok gaz­dálkodására szolgáló ingatlanokat. (1) Állami gazdaság céljára tago- sítani lehet az állam (közületek) tu­lajdonában, vagy használatában lévő ingatlanokat. (2) Termelőszövetkezet (csoport) céljára tagosítani lehet a termelő- szövetkezet (csoport), valamint an­nak tagjai és a velük közös háztar­tásban élő családtagok tulajdonában, haszonélvezetében, vagy használatá­ban álló összes ingatlant, továbbá az állam által erre a célra átengedett (közületi, felajánlott) ingatlanokat. (3) Dolgozó parasztok termelőszö­vetkezetek (csoport) alakítására szánt ingatlanainak tagosítása során tago. sítani lehet a kérelmezőknek és a velük közös háztartásban élő család­tagoknak tulajdonában, haszonélveze­tében, vagy használatában álló összes ingatlanokat, valamint az állam ál­lal erre a célra átengedett (közü­leti, felajánlott) ingatlanokat. (4) A 2. és 3. bekezdésben fog­lalt rendelkezések nem vonatkoznak a belterületen lévő ingatlanokra, valamint a közbirtokosság! erdő- és legelőilletőségekre. \sT§7\ (1) Dolgozó paraszt ingatlanát, amennyiben a tagosítást nem ké­ri, csak elkerülhetetlen esetben le­het a tagosításba bevonni. (2) Tagosítás során a tagosított táblákat a termelés szempont­jait figyelembe véve általában olyan területen kell kialakítani, ahol viszonylag kevés dolgozó paraszt ingatlanának kicserélésé­re van szükség, illetőleg ahol az állami gazdaságoknak, vagy a tér. melőszövetkezeteknek ((csoport­nak) a legtöbb ingatlan áll rendel, kezésére. 1*31 (1) A tagosítást nem kérő tulaj­donosoknak a tagosított táblába eső ingatlanát ki lehet cserélni. A csereingatlant a tagosítást kérők olyan ingatlanaiból kell kijelölni, amelyek a táblán kívül esnek. (2) Az ingatlant cserélő dolgozó paraszttal megegyezésre kell tőre. kedni, részére a rendelkezésre álló csereingatlanokból választás szerint lehetőleg azonos területű és művelési ágú, s feltétlenül azo­nos értékű ingatlant kell adni. (3) Földműveléssel nem élethi­vatásszerűen foglalkozó dolgozó kisember, aki földművesszövetke­zetnek tagja lehet, az ingatlancse­rénél a dolgozó paraszttal azonos megítélés alá esik. (4) . Olyan parasztbirtokosnak, aki földműveléssel élethivatássze­rűen foglalkozik, de földműves, szövetkezeti tag nem lehet, in­gatlanáért — lehetőleg azonos ér­tékű — csereingatlant kell adni. (5) Olyan tulajdonosnak, aki föld. műveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozik, vagy földműveléssel élet. hivatásszerűen foglalkozik ugyan, dt nem tekinthető parasztbirtokosnak, és földművesszövetkezeti tag nem lehet, ingatlanáért választás szerint pénzbeli kártalanítást vagy — lebe, tőleg azonos értékű __ csereingat­lant kell adni. (6) A kialakított táblába eső és a cserére kerülő ingatlanon lévő épü­letért, ha a csereingatlanon épület nincs, vagy nem megfelelő, az érde­kelt kérelmére csereépületet, vagy pénzbeli kártalanítást kell adni. A csereépület adásánál a 2—5, bekez­dés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. Fsrn (1) A kicserélésre kerülő ingatla­nok értékét a kataszteri alapmunká­latokban feltüntetett terület, műve­lési ág és minőségi osztály alapul­vételével akként kell megállapítani, hogy az azonos területű, művelési ágú és minőségű osztályú ingatlano­kat általában azonos értékűnek kell tekinteni. Nyilvánvaló és jelenté­keny értékkülönbség esetén a kü lönbözetet számításba kell venni. (2) A kataszteri alapmunkálatok­ban feltüntetett művelési ág és a tényleges állapot eltérése esetén a?, értékelésnél a tényleges művelési ág az irányadó és ennek alapján keli az ingatlant a megfelelő minőségi osztályba sorolni. (3) A tagosításba bevont ingat­lant a kataszteri alapmunkálatokban feltüntetett területen kell számításba venni. mn (1) A tagosítás során végrehaj­tott ingatlancserék következtében beállott változásokat a telek, könyvben fel kell tüntetni. Az ér­dekeltek javára a tulajdonjogot be kell kebelezni. (2) A csere által érintett ingat, lanon bekebelezett terheket — a tulajdonváltozás telekkönyvi fel­tüntetésével egyidejűleg — köl­csönösen át kell vinni. (3) . Az a dolgozó paraszt, aki a tagosításba bevont ingatlanát te. lekkönyvön kívül szerezte, a ta- gosítási eljárás során kérheti tu­lajdonjogának telekkönyvi beke­belezését, ha kétséget kizáróan igazolja, hogy az ingatlan tulajdo­nát 1948. évi augusztus hó 28. napja előtt szerezte. ma (1) A tagosításba bevont ingat­lanok műszaki felmérése állami feladat, amelyet csak állami1 szerv végezhet. (2) A tagosítás során felmérést csak a táblák kialakítása, illetve az ingatlancserék érdekében szűk. séges megosztások, továbbá a tu. lajdonközösségek elkerülhetetlen mgszüntetése céljából lehet vé­gezni. LfLjU (1) A tagosítást a földművelésügyi miniszter az Országos Földivatai út­ján hajija végre. (2) A tagosítás végrehajtásában a megyei földhivatalok, az általuk szervezett ellenőrzőbizottságok és helyi népi bizottságok működnek közre. A bizottságok szervezetét és működését a földművelésügyi mi. niszter szabályozza. (3) Az ellenőrző bizottságok és a helyi népi bizottságok közalkalma­zásban nem álló tagját ebben a mi­nőségben fegyelmi felelősség és bün­tetőjogi védelem szempontjából köz hivatalnoknak kell tekinteni. ma (1) A tagosításra a helyi népi bi­zottság tesz javaslatot, javaslatát az ellenőrző bizottság felülvizsgálja. A felülvizsgált javaslat alapján a me. gyei földhivatal tagosítási véghatá­rozatot hoz, amelyet az Országos Földhivatal hagy jóvá. A tagosítási véghatározat telekkönyvi bekebele­zésre alkalmas okirat. (2) A megyei földhivatal határo­zata ellen csak közérdekből lehet jogorvoslattal élni. Jogorvoslat tár­gyában az Országos Földhivatal végső fokon határoz. pTgJ (1) A tagosítás telekkönyvi végre, hajtásának egyszerűsítése és gyorsí­tása iránt az igazságügyminiszter in. tézkedik. (2) A kataszteri alapmunkálatok adataiban a tagosítás következtében történt változások soronkivüli átve. zetéséről a pénzügyminiszter gon- doskodik. gíTgj (1) A tagosítás költségeit az ál­lam viseli. (2) A tagosítási eljárásban mindén beadvány és határozat illetékmentes. Az illetékmentesség a vagyonátru­házási illetékre is kiterjed. jíSTgl Amennyiben a cselekmény súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő az, aki: a) a földművelésügyi miniszter en gedélye nélkül tagosít (1. §. 1. bek). b) földmérési munkálatokat tör­vényellenesen végez (7. § 1. bek.), c) a tagosítást, illetve a helyi népi bizottság vagy az ellenőrző bizott­ság munkáját akadályozza vagy meg hiúsítani törekszik, d) a tagosításba bevont ingatlan birtokbaadását, illetve birtokbavéte­lét akadályozza, vagy meghiúsítani törekszik, e) a tagosítás során elhelyezett határjelet megrongálja, megsemmi­síti vagy elmozdítja. (1) Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Végrehajtá­sáról a tárcájukat érintő kérdé­sekben az érdekelt miniszterek, egyetértésben a földmívelésügyi miniszterrel gondoskodnak. A földmívelésügyi miniszter a ren­delet végrehajtása érdekében an­nak céljával és alapelveivel egye. ző, a felszabadulás után alkotott és érvényben lévő törvénnyel vagy kormányrendelettel nem ellenté­tes minden rendelkezést megte­het, amely a tagosításnak a dol­gozó nép érdekében való végre­hajtását előmozdítja. (2) A tagosítási eljárást a tér. melés zavartalanságának biztosí­tása érdekében úgy kell szabá­lyozni és végrehajtani, hogy a ta­gosítás egy község (város) határá­ban a legrövidebb idő alatt befe­jeződjék. E rendelet hatálybalépésével a tagosításról szóló korábbi rend­szabályok ellentétes rendelkezé­sei hatályukat vesztik. Munkások, parasztok, nők, if­jak, tudósok, művészek, egy új világ öntudatos képviselői, szovjet emberek tárgyaltak az elmúlt hét végén Moszkvában a világbéke megvédéséről. Wroclaw, Párizs, Milánó, a világbéketalálkozók, a népi demokráciák prágai, buda­pesti, bukaresti országos békeér­tekezletei után, a Világ ifjúságá­nak hatalmas budapesti béketa. találkozójával egyidőben a béke szülőhazájában, a szocializmus or­szágában hangzottak el a határo. zott szavak, az egész világon szállóigévé vált szilárd fogada­lom: „Megvédjük a békét!” A világ élenjáró társadalma emelte fel szavát a háborús uszí­tok, az ágyúgyárosok bűnös poli­tikája ellen. Eddigi politikájához marad következetes a Szovjet, unió, amikor ma, az imperialisták fenyegetése, atombombahisztériá- ja, háborús uszítása, zsaroló kí­sérletei idején is a világbékemoz. galom élén áll. Akkor is a háború erői ellen hívta egységbe a ha­ladó emberiséget, amikor 15 év­vel ezelőtt a világuralomra törő fasizmus feléledt Európában. Ma is megmutatja az amerikai ^demo­krácia” igazi arcát, az imperializ­mus világhódító terveit. Megmu­tatja, hogy a bukófélben lévő im. perializmus erejének vesztése m'iatt csahol egyre dühödtebben a háborúért. Mint a harmincas években Hit­ler 'hordái ellen, úgy ma az ágyú­gyárosok, atombombagyártók, há. borús uszítók ellen is széles nein, zetközi összefogásra, a békét akaró népek határozott kiállására van szükség — ezt mutatja meg nekünk a Szovjetunió. A haladó népekhez intézett kongresszusi üzenet felszólítja ,,a béke híveit minden országban, hogy hassa őket át a bátorság és az erejük­be vetett bizalom. Csatlakozzanak a békéért harcoló népek soraihoz és erőteljes közbelépésükkel bé­nítsák meg az agresszió erőit." A Szovjetunió győzelmes har­caira támaszkodva, az előbbi bé­keértekezletek szelleméhez híven Az Össz-szövetségi Békeérte. kczlet záróüléséről táviratot in. téztek Sztálin elvtárshoz, a világ béketáborának- nagy vezéréhez. „Teljes szívből küldjük önnek, tanítónknak, a béke és a nemze­tek közötti barátság nagy harco­sának legszívélyesebb, forró üd­vözletünket” — mondja beveze­tőül a távirat. Majd így folytató­dik: ,,Az Ön neve annak a harcnak nagy zászlajává vált, amelyet az egyszerű emberek milliói vívnak a békéért és a demokráciáért. A békéért világszerte folytatott nagy és igazságos küzdésemben, a népek nemzeti függetlenségéért folytatott harcban, Ön a népek és nemzetek közötti barátság és jó­akarat felvirágzásába vetett lan. kadatlan hittel töltötte el az egy­szerű emberek millióinak szívét szerte a földtekén. Az Ön következetessége a bé­kéért folytatott harcban, az Ön rendületlensége, az Ön nemes bá­torsága példát és mintaképet je­lent számunkra, folyik a küzdelem világszerte a békéért. Ki milyen társadalmi, po- litikai körülmények közt él, asze­rint veszi ki részét a harcból. A kapitalista országok munkásosz­tálya nem enged jogaiból. Vissza­veri a finn burzsoázia bérleszállító próbálkozásait, Kina, Görögország és a gyarmatok népe azon igyek­szik, hogy minél hamarabb kiszo- rítsa a betolakodó hódítókat, a népi demokratikus országok pedig gazdasági és védelmi erejük fej­lesztésével, ellenállási erejük nö­velésével, munkaversennyel, a háborús uszítók és imperialista ügynökök megbüntetésével bizo­nyítják be, hogy élni tudnak a szabadságadta lehetőségekkel és ezt a szabadságot képesek is megvédeni. Tudatában van a béketábor erejének, mint ahogy a Szovjet­unió békeértekezletének Sztálin­hoz intézett levele mondja: ,,Tudjuk, hogy a békéért folyta­tott harc nem könnyű. Látjuk, hogy az egész világ imperialistái, de elsősorban az amerikai impe­rialisták mindent elkövetnek a békéért folytatott harcunk meg­akadályozására. De nincs az az erő, amely megingathatná akara­tunkat, hitünket, megbonthatná a népek egységét a háborús uszí­tok, az imperialista tábor ember- evői elleni harcban.” Tudják a békeszerető népek mindenfelé, hogy csak egy szűk körnek kedvez a háború és olyan frontot állítanak a háborús uszí­tók elé, amely feltartóztatja az emberiség ellen felemelt bűhös kezeket. Tudják, hogy mi va­gyunk az erősebbek, hiszen ve­lünk minden békeszerető ember, velünk vannak az asszonyok, akiknek annyi könnyet okozott már a háború és velünk van az ifjúság is, amely nélkül nem le­het háborút viselni, amely a Vi­lágifjúsági Találkozón határozot­tan kijelentette, és a napokon be­lül összeülő világifjúsági kon­gresszuson újból és újból megerő­síti, hogy nem hajlandó meghalni az imperialisták érdekeiért. A hős Bolsevik Párt vezetésé­vel, az Ön irányítása alatt, Sztá­lin elvtárs, a szovjet nép legyőzte a fasizmust, megvédte a haza be. csületét, szabadságát és függet­lenségét és megmentette az egész emberiséget a szégyenteljes fa­siszta rabság veszedelmétől.” „Tudjuk, hogy a békéért folyta­tott harc nem könnyű. Látjuk, hogy az egész világ imperialistái, de első­sorban az amerikai imperilaisták, mindent elkövetnek a békéért foly­tatott harcunk megakadályozására. De nincs az az erő, amely megingat­hatná akaratunkat, hitünket, meg­bonthatná a népek egységét a hábo­rús uszítók, az imperialista tábor emberevői elleni harcban. Eltökélt szándékunk, hogy minden erőnket reláldozzuk a béke oltárán.“ A levél így fejeződik be: „Éljen hazánk, a Szovjetunió, a béke első és legnagyobb védelme­zője a világon! Éljen a nagy Bolsevik Párt, amely győzelmekre vezetett bennünket! Él­jen kedves, szeretett elvtársunk, Sztálin!“ Alakuló ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa A magyar Népköztáx'sas ág elnöki Tanácsa tegnap délben tíajrtcftta alakuló ülé sét. fi moszkvai békeértekeailet távirata Sztálinhoz

Next

/
Thumbnails
Contents