Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-27 / 198. szám

SZOMBAT, 1949 AUGUSZTUS 27 NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 8. oldal „lem kizsákmányolt proletár többé...“ Pósa Lajos megmagyarázza az Alkotmányt „A tőkések által kizsák­mányolt proletáriá tus túlnyomó többsége fel­szabadult, szocializmust építő munkásosztállyá változott.“ (Rákosi) — Szó szerint úgy, ahogy Rá­kosi elvtárs mondotta, ahogy az Alkotmányban is le van szögezve: nem vagyunk töb­bé kizsákmányolt proletárok. A vízcseppek még ott re­megjek Pósa Lajos olajgyári munkás olajos, barna bőrén. Most lépett ki a zuhanyozó­ból, fehér törülközővel dör­zsöli a testét s ahogy meg­hallja, hogy az Alkotmányról van szó, rögtön bekapcsoló­dik a beszélgetésbe. — Hogy értem-e? Persze, hogy értem, azazhogy inkább érzem a saját létemen ke­resztül. Kezdjük csak elöl­ről. Pósa Lajos leül a padra és gondolkodni kezd az éle­téről. —• Kizsákmányolt proletár voltam akkor, amikor 14 éves koromban már mun­kába kellett állni a részvény- társaságnál és kölyök korom óta dolgozni a tőkéseknek. És hogyan? Napi 12—14 órát kellett egy nap lehúzni s óránként kaptunk a legjobb esetben 30 fillért. — Ezenkívül nekünk kel­lett fizetni az OTI díjat, ke­reseti adót, nem kaptam fi­zetett ebédidőt, egyszóval ke gyettlenül kizsákmányoltak bennünket a tőkések. A nagy fordulópont az életünkben akkor volt, amikor a vörös katonák fel­szabadítottak bennünket és lehetővé tették azt, hogy utána nemsokára kiírhassuk a gyár falára: „Ez a gyár a munkások tulajdona.“ Szó­val itt kezdődött. Magunk­nak kezdtünk dolgozni. Kicsit megáll a beszédben, figyel a prés olajbafojtott tompa csikorgására, az erő­gépek dübörgésére, a présko­rongok vidám csengésére. Bólint. — így van rendjén, nekünk dolgoznak a gépek. — Minden máskép van az­óta. Az órabéremen kívül az üzem fizeti az OTI-t, megfi­zeti az ebédidőt, fizetett sza­badságot kapok, kereseti adót nem fizetek, naponta 8 órát dolgozom. — Itt sok mindent fel le­hetne sorolni. Azt, hogy Ku­ruc Antal bácsi Hajdúszo­boszlón gyógyíthatta magát, azt is, hogy Fejedelem Józsi jegyzőtanfolyamra jár, meg azt is, hogy amikor gyerek' született 500 forint segélyt kaptam, most szaktanfolyam­ra megyek tanulni, de mind­ezek mellett a legszebben hangzik az a rész Rákosi elvtárs beszédéből hogy: „szocializmust építő munkÉTs- osztály“. 125 százalékra teljesítettük most is a tervet, de ahogy megérkeznek az új gépek, azonnal kérjük a normák fel­emelését, a terv kiegészíté­sét. így van rendjén. — Te is csináltál valamit — löki meg Pósát Takács — ne hallgasd csak eb — Nem olyan nagy dolog — szerénykedik Pósa Lajos. Rájöttem, hogyha mégjobban meggőzölöm és megpörkölöm a magot, akkor csökkenteni tudom a pogácsák olajtartal­mát és így kevesebb lesz a kárbaveszett olajmennyiség. Szaünár megyében 36 vadásztár- anlat volt és ezeket Kozma László fülesdi, Kiss Ignác nábrádi, Gere Imre tunyogi, Lórencsik Sándor pa- nyolai, Őri Károly matolcsi és ezek­hez hasonló kulákok tartották ke­zükben. Már idáig is nagy átszerve­zések voltak ezen a területen, de még sok társulat Van, amelyikben nem a szegényparasztok, hanem a kulákok az irányítók. Míg régen a társulatban csak kulákok voltak most minden dolgozó kis- és középpa­rasztnak helye van a társulatban. A kántOrjánosi, Őr és vidéke vadász­Vídáman indult útnak hétfőn reggel az első csoport nyíregy­házi úttörő Tiszalökre nyaralni1. Dalolva ment végig az utcákon a nyolcvan, kék nyakkendős kis pajtás. Már előre örültek a nagy­szerű szórakozásnak, amiben két hétig lesz részük az átalakított és nyaralás céljára nagyszerűen felszerelt volt grófi kastélyban, a Tisza partján. R^kamazon az általános isko. lát alakították át és szerelték fel a nyíradonyi és nyíregyház1! paj­tások részére, hogy minél ottho­A tbiliszi fésüsfonó-gyárban a vá­ros textilipari munkásai találkoztak a kupavinói finomposztó.-gyár híres mestereivel, Mária Rozsnyovával és Lidia Konyonkoval, akik azért utaz. tak oda, hogy tapasztalataikat to­vábbadják. Az összejövetelen meg­jelentek a könnyűipari vállalatok 11.5 százalékról lecsökkentet jtük 8.6 százalékra. — Most pedig megalakít­juk a brigádot a további csökkenés elérésére, . . — Hát. . . elvtárs, igy gondolom én azt, amit Rá­kosi elvtárs elmondott ró­lunk. Ezt jelenti az én éle­temben. társulatok megtisztították tagságukat és azóta nagyon szép eredményt értek el vadgazdálkodás terén. Nagy jelen­tősége van a vadgazdálkodás munká­jának, mert a helyi fogyasztáson kí­vül, külföldre is exportálunk. A leg­utóbbi statisztika szerint, külföldre exportált vadjainkból, majdnem any. nyi jövedelme van nemzetgazdasá. gunknak, mint búzából. Ezért fel­hívja a Mezőgazdasági Igazgatóság a dolgozó parasztok figyelmét, hogy szervezzék át vadásztársulatukat és azokba kisparasztokat válasszanak a kulákok helyett. nosabban érezzék magukat a két hét alatt. A nyírbátori és dadai alsó já­rásból mintegy nyolcvan lány in. dúlt el Szendrőnádra, hogy meg­tekintsék az ottani vasgyárat és ipartelepet. Kisvárdáról és Nagy. káliéból Boldogkőváraljára men­tek a lányok. Ezeknek a lányok­nak lesz a legédesebb az útjuk, mert útközben megtekintik asze- rencsi cukorgyárat is. Boldog örömmel indultak útra a kis paj­tások, hogy gazdag tapasztalattal visszatérve kezdjék meg szeptem. bérben az új tanévet. vezetői és sztahánovistái is. Az is­mert kupavinói újítók részletesen ismertették munkamódszerüket, ők maguk pedig megismerkedtek Grigo- rij Ahalkaezi segédmesternek és Kszonia Baramidzo fonónőnek és a fésüsfonógyár más élenjáró munka, sainak a munkamódszereivel. Szervezzük át a Szatmár-beregi vadásztársulatskat Nyaralnak a nyíregyházi úttörők Megiatálnazzák a lé terménybegyííitiket a ma kezdődő szövetkezeti taggyűléseken Mint egyízben már megírtuk, ma és holnap Szabolcsmegyében szö­vetkezeti taggyűlések keretében szá­molnak be az országos szövetkezeti küldöttgyűlés határozatairól és új alkotmányunk jelentőségéről. Ugyan­akkor azonban szó lesz ezeken a taggyűléseken a terménybegyüjtés és a talajművelési szerződések kérdésé­ről is. A gépállomások kiküldöttei ezeken a taggyűléseken ismertetik még egyszer részletesen a talajmű­Uj megszólítás a román hadseregben (A Romániai Magyar Szóból) A nemzetvédelmi miuiszter ren­deleté alapján elhatározták, hogy a hadsereg belső érintkezésében beve­zetik az „elvtárs44 megszólítást, A hadsereg belső érintkezésében ennek a megszólításnak mély jelen- tősége van, mert abból a szervezeti változásból ered, amely a román hadseregben végbement. Uiltók és sztahanovisták tapasztalatcseréi« velési szerződések megkötésének je­lentőségét és meg is kezdik a szer­ződések kötését. A Terményforgalmi Nemzeti Vál­lalat nyíregyházi kirendeltségétől ka. pott értesüléseink szerint a ma kez­dődő szövetkezeti taggyűléseken ad ják át a TNV és a SzövOSz ajándé­kát azoknak a dolgozó kis- és kö­zépparasztoknak, akik a terménybe, gyűjtés eddigi versenyében jó ered­ményt értek el. B nyírbátori ipariskola mellett tanulóotthon létesül Az illetékes ipariigyi szervek kér. dóst intéztek Nyírbátor községhez, hogyan tudna helyet biztosítani az ipariskola mellett működő tanuló- otthonnak. A község vezetősége úgy döntött, hogy az ipariskola udvarán lévő épületet alakítják majd át a tanulóotthon céljaira. Az átalakított épület mint tanulóotthon, nyolcvan vidéki iparostanuló befogadására leSz alkalmas. A sztálingrádi gyermekvasút A jegypénztár üvegablaka előtt sorba állnak az utasok. Fiúk és kislányok kérik a jegyeket, fiúk és kislányok dolgoznak mindenütt, az üvegablakon túl is ők adják a jegyeket, ők indítják és fogadják a vo­natokat, ők kezelik a távirógépet, a postát: gyermekek boldog biro­dalma a sztálingrádi gyermekvasút, ahol az apróságok komoly, felelős, ségteljes munkával készülnek jövőjű kre. Jurij Nyeszterov mozdonyvezető gépe indulásra kész. A gondos mozdonyvezető átvizsgálja a pöfögő masinát, most már csak az indítási jelet várja. A vonat már megtelt, utasai türelmetlenül várják az uta­zás kezdetét. Anatolij Reznyikov főkalauz (civilben tanuló) sípjába fuj, magasra emelt botjával megadja a jelt az indu­lásra. A mozdony füttyent, a vidám utasok búcsút inte­getnek, a szerelvény lassan kigördül a pályaudvarról, így nevelődnek kemény, dolgos felnőttekké a szovjet fiatalok, akiknek legjobbjait most hazánkban üdvözöl­tük. mint a Világifitísánri Találkozó résztvevőit.. Uránia filmszínház Apolló filmszínház Augusztus 25—31-ig Mozibérlet sablon * Ragyogó kiállítású, nagysikerű uj magyar film JANISA Vidám játék a szerelemről és egyéb komoly dolgokról

Next

/
Thumbnails
Contents