Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-24 / 170. szám
VASÁRNAP, 1949. JULIUS 24. NYÍRSÉGI eagyár nee 7. »14*1 „Meg kell a búzának érnie..." Vidám aratás Ibrányban 1954-re 14 és félmillió napos csibe került kiosztásra Körül a széles halárban már csak itt-ott lehet lábon álló gabonát látni. Ha mégis akad valahol, az szabotáló kulakoké, vagy öz- vegyasszonyé A Défosz keményen a szabotáló kulák körmére üt, az özvegynek pedig jószívvel segít. Elindul a brigád Az aratóbrigá'lot az Eposz szervezte meg A falu csaknem minden '.áisadalmi szer- íve képviseltette magát. Ott álltak az élőn az MDP vezetőségi tagjai, a Défosz funkcionáriusai. az Eposz elnöke és titkára, az Mnd ,z propagandistája a rendőr ség, Szülői Munkaközösség, a tanítok, tanítónők, a községháza dolgozói. Délután egy órakor indult el a brigád özv. Gerák And- rásné földje felé, a Dióspart határrészre. Vidám nóta csendült a brigád ajkán: Búza, búza. de s/ép tábla búza, Kihajlik a kis ibrányi útra. Kerekarcú barnalány aratja, Babájával keresztbe rakatja Vidáman szállt az ének es az ibránviak a kiskapukból, boltajtókból szeretettel nézték a brigádot. Szaporodik a létszám Gerák Andrásné könnyes szemekkel, meghatottan nézte a brigádot, ezt a sok, jókedvű, vidám embert, amint hozzáfogtak a kis búza leara- tásához. Alig fogtak a vágáshoz, egyre több kaszás, sarlós érkezett. Két rendörbaj- társ kerékpáron futott be. Rövid idő alatt 45-re duzzadt a 25 tagból álló brigád. 10— 12 kasza vágta a rendet. Asszonyok, lányok szedték a markot és egyik öreg elvtárs ajkán ismét felcsendült a nóta: Meg kell a búzának érni, Ha mindennap jó szél éri. . . Mire elkészülnek az aratással, már a dal. utolsó versszakát éneklik a brigád tagjai: Le van a búza aratva, Keresztbe is van már rákivá. Ahány szem van egy ke- (resztbe, Annyiszor jutsz az eszembe. Fáradhatatlanok a brigádok Mire Gerákné termését levágják, elfogy a ^ta is. Es ndul a brigád új dallal az ajkán* új parcellák felé. A következő állomás a Csúrba vatn, egy másik hadiözvegy földje, onnan ismét tovább. Fáradhatatlan volt a brigád. Minél mélyebben szállt a nap, annál viharosabb lett a kedv és a munkakedv. Este nyolc óra tájban be- VÁ'zték a munkát. A lányok és asszonyok pompás arató- koszorút fontak a Lónyai csatorna, partján, aztán víg táborozás, nótaszó és tánc mellet befejezték a napot. Énekelve, a jól és becsületesen végzett munka tudatával tért vissza a brigád Ibrány- ba. Az ibrányiak kiskapukból, szeretettel nézték az ő brigádjukat. B. I. A tarlóhántás önköltségcsökkentés rcsB vrreS esztendőben csak a földmlve- lésügyi minisztérium rendeletének hatására végezték el a tarlóhántást, az idei jó termés következtében már megvilágosodott: a bő aratás és tarlóhántás között valóban összefüggés van. Sokan azt gondolják, hogy a tarlóhántás csak arra jó, hogy az aratás utáni csapadékot. a késő nyári és őszi esőzéseket hasznosítsa. Mindez valóban így igaz. Tudnunk kell azonban azt is, hogy van a tarlóhántásnak — ha lehet — még ennél is fontosabb szerepe, még pedig az. hogy azon a földön, amelyen idejében elvégezték a tarlóhán- áíst akkor is összegyűlik a alaj „beéredéséhez“ szükséges vízmennyiség, ha aratás itán, a szántás idején egyálMnnkAslevelezőnk írja i .talán nem esett az eső. Nyáron a talaj mélyen átmeleg- ^zik és a felgyűlt meleg a következő év márciusáig sem megy veszendőbe. Télen a mélyebb talajrétegek melegebbek a felszínieknél és a hőmérsékleti különbség következtében az alsóbb, melegebb rétegekből vízgőzök szállnak felfelé, melyek a felsőbb, hidegebb rétegekben vízzé sörösödnek. Ez a folyamat- ősszel aí legjelentősebb és U|gy nő, ahogy a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti különbség emelkedik. Haj a. tarlót nem törik fel. az éjjel összegyűlt nedvesség elpárolog, a felső rétegekből és a föld jelentős vízkészlete elvész. ÍCHgl ÍTbVÍId! keznünk, hogy a tarlóbuktatásnak a gyommagvak puszK: 19418—1949. A nvirhogdányi traktorbrigád uj rekordja A szállításokat lebonyolító raktor-brigádunk ismét jó nunkát végzett, szép ered- nény.t ért el. A töltőállomás t,z expedíció és az irodai nunkatársak együttes munkájának eredményeként a íapi kiszállítást 244.546 kióra teljesítették és ezzel aegdöntötték saját rekordjukat,, mert a május hóban elért egtöbb napi kiszállításuk 121.450 kiló volt. Különösen jelentős volt az .ogy az aznap beérkezett artányok is letöltve kiszál- itásra kerültek és ezzel bízás it attak a ‘kocsifordulót, alamint a bérelt tartányok azdaságos kihasználását. S. S. Eljegyzés. Valkovics Istán min. fogalmazó, hm. sze- íélyzeti előadó, a „Szatmár- iereg Népe“ volt szerkesztője 'gnap tartotta eljegyzését tátészalkán Mentiek Gyöngyi f. V. tisztviselővel. Hirdetmény. A magyar és román kormányok között létrejött megállapodás módot ad airra, hogy, az Erdélyből állandó letelepedési szándékkal véglegesen Magyarország területére költözött személyek a magyar állampolgárságot meg-zeirezhes- sék. Felhívom ezért az érdekelteket, hogy összeírásba valót felvételük végett születési anyakönyvi kivonatuk, esetleges román állampolgársági igazolásuk, ennek nemlétében a szülők születési és házassági anyakönyvi kivonataival hatvan napon Ibiéiül jelentkezzenek a Városháza I. emelet 4. számú szobájában. Aki az előfeltételek igazolása mellett ebbe a névjegyzékbe magát felvéteti, az a Belügyminiszter úr elismerése esetén magyar állampolgárságot rövid úton szerezhetNyíregyháza, 1949. július 16. Dr. Csernyánszky, főjegyző. Utasában is jelentős hatása van. Ha ezeket nem pusztítanánk el. .akkor a szántással a földbe kerülnének és a gyomtermés a következő évben csak szaporodna. hatalmas megtakarítást jelent a mezőgazdaság szem- p< ntjából a tarlóbuktatás, arra még csak egyetlen példát. A hántolaitlan tarló őszi mélyszántása 65 százalékkal több üzemanyagot igényel, mint az idejében buktatott tarlóé. Ezt a tényt a Szovjetunióban sokévi _ tapasztalat- alapján állapították meg. A tarlóbuktatás tehát jelentős önköltségcsökkentést biztosit a mezőgazdaságban. Vessük meg már most az elkövetkezendő év jó termésének előfeltételeit. Meghivó A Nyíregyháza és Vidéke Hitelszövetkezet Igazgatótsága ezúton értesíti a Hitelszövetkezet itagságát, hogy f. hó 31-én vasárnap déli 11 órakor a Városháza nagytermében rendkívüli közgyűlésit tart. A közgyűlés napirendje : 1. Alapszabály módosítása. 2. Határozathozatali azoknak a tagoknak kizárása felől, akik a 2290—1949. Korm. sz- rendelet I. szakaszában foglalt rendelkezések értelmében nem lehetnek a szövetkezet tagjai. 3. Határzatbozatal az Igazgatóság és FeCügyelőbizottság egyes tagjainak elmozdítása felől. 4. Uj igazgatósági és fel- ügyelőbizotteági tagok választása. Felkérjük a tagságot, hogy ezen közgyűlésiünkön minél nagyobb számban jelenjen meg. ét Nyíregyháza, 1949. július hó. 1ÍÍ>]£| l.a; . Igazgatóság. 1 Hogy milyen | Baromfiállományunk fejlesz, lését, a fajták feljavítását szolgálja a naposcsibe akció. Már a 3 éves terv során szép eredményeket értünk el ezen a vonalon: 1948-ban 21 keltetővül 1,200.000 ft-ot fordítottunk a naposcsibe akcióra. Az 5 bőnapos tervperiódusban ez az összeg együttesen 1,733-000 forintot tett ki. A harmadik tervévben a naposcsibe akciót központban 42 géppel indult meg a keltetés és 1,260.000 db naposcsibe került kiosztásra. 1949-ben már 29 keltetőközpont 90 géppel dolgozott és az előző évben kiosztott naposcsibék több mint kétszerese, mintegy 3 millió db kerül ki- oztára. Az első tervévben a baromfi. tenyésztést előmozdító célokra kiutalt 2.9 millió forinton kimér a Baromfitenyésztő NY végzi. A törzstenyészetek kiegészítésére és a tenyésztés további fejlesztésére 700.000 forintot fordítunk. Az 5 éves terv ezen a téren is hatalmas fejlődést biztosít. A keltetőközpontok számát 40-re, a gépek számát 350-re emeli fel a terv és 1954-re 14.5 millió db naposcsibe keltetését irányozza elő. Készülnek gépállomásaink az őszi Idényre Uj rendszert rezeinek be a szerződéskötéseknél Gépállomásaink traktorai még javában végzik a tarlóhántást Szabolcsban és Szatmáriban, még itu cséplés jóformán meg sem kezdődött teljes ütemben, a gépállomások máris megkezdték az előkészületeket az őszi idényre. Az idén — eltérően a tavalyitól — nem közvetlenül a gép állomás ok, hanem a földműves és termelőszövetkezetek kötik a szerződést a dolgozó parasztokkal, összesítik' és úgy adják át a gépállomásoknak. így a gépállomások: dolgozói gyorsabban készíthetik el szántási tervüket. Ugyanakkor a szántási dijak fizetése is másként történik, mint a tavalyi. A szerződést kötők nemcsak készpénzzel, hanem terménnyel is kiegyenlíthetik kötelezettségüket. A szántási bért december 1-ig kell befizetni. 12 milliós építkezéseket végez a hároméves terv utolsó félévében a Magasépítő Nemzeti Vállalat A nyíregyházi Magasépítő Nemzeti Vállalat a hároméves terv utolsó félesztendejében tizenkétmillió frintos építkezéseket végez Szabolcs Szatmár, Bereg. Ung, Zemplén és Abauj megyék területén. A tizenkétmillió forint értékű építkezések sok gazdasági épületet, gépállomásokat, setrtésteriyésztő telepe^ két, iskolákat-, lakóházakat. uj állomást és gyárat emelnek. Nagyok azok a feladatok amelyeket a hároméves terv utolsó félévének építkezései a Magasépítő NV. dolgozói elé állítanak. Éppen ezért jelentősek azok' az intézkedések. amelyeket ,a minisztertanács határozatának' megjelentével tettek munkájuk megjavítására, hibáik kiküszöbölésére. Sertéslenyésztőtelepek épülnek Szatócsban és Szatmár-Beregben Hároméves tervünkkel állattenyésztésünk keretén beiül sertéstenyésztésünk hatalmasait fejlődött és még hatalmasabb fejlődés lehetőségeit adja az uj ötéves terv. A Sertéstenyésztő Nemzeti Vállalat Szabolcs és Sz-atmár- Bereg megyék területén most a hároméves terv utolsó nőnapjaiban/ épitetti fel uj sertéstenyésztő-telepeinek épületeit. A korszerű sertéstenyésztőtelepek nagyban segítik majd elő sertésállományunk fejlődését. A Sertéstenyésztő- N. V. szabadszállásokat építtet su Buzita tanyán, Petneházán, Berkeszen, Ligettanyán, ófe- hértón. Ujszentmargitán. Ti- sz'aikóródon 250.000 forintos beruházással sertéstéliszállás készül. Nyíregyházán és Mátészalkán több mint 800.000 forintból malacneyelőtelepet létesítenek. i ,-.vt-* T-ové-v'-simi&Bik ti
