Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-03 / 152. szám

2. oldal. NYÍRSÉGI magyar nép VASÁRKAP, 1949. JULIUS 9, Megrendezik a nyiregybázi KfiOSz-napot UJ HARCI FELADATOK Pénteken este úgy határo­zott a Kereskedelmi Alkalma­zottak Szakszervezete, hogy a rossz időjárás miatt későbbi időszakra halasztják el a mai Káosz napot. Elhatározásu­kat most megváltoztatták és úgy határoztak, hogy mégis megrendezik az ünnepséget. A Kaosz-nap ma délelőtt 10 órakor veszi kezdetét a bujtosi sporttelepen naggyfi- lóssel, ahol központi kiküldött ásmíeirteti v szakszervezet fel­Magas, szőke ember Ba. lázs Józsi. Szürke az arca. Térdig feltúrt nadrágját, zubbonyát is por lepte. Molnár Lacival az előbb tették le a lapátot. Árpát, meg korpát forgattak a magtárban __ Meg ne romoljon. Kell a hízók­nak. Több, mint 170 van a cső. portnak. Bent hüsölnek a homo­kon. Jóllaktak. Egy-kettő odajön a karám széléhez, aztán elfeküsz. nek az árnyékon. Ezekre ügyel Balázs Józsi Molnár Lacival, meg Kucserával. Ők felelősek a cso­portban a jószágért. A Karámhoz támaszko­dunk. Beszélgetünk. Balázs Józsi most jár a huszonnyolcadik esz­tendejében. Itt lakik a Szakolyi- tanyán. Esztendeje sincs, hogy el­vette Lipők Józsi bácsi lányát. Az öreg Lipőköt — úgy mpndják — elvitte a robot,, még mikor Sza- kolyi István kulák volt erre a szántók, szőlők, meg gyümölcsö­sök mindenhatója, egész sor cse­lédje korlátlan ura. Kutyasoruk volt itt — ahogy mindenütt — a cselédembereknek. Balázs Józsi a másik Sza- kolyinál robotolt gyerekkorától. Semjénben Szakolyi Zoltánnál. — Szántott, kapált, aratott. Szako. Jyinak. Semmiért, Aztán elvitték a frontra. Negyvenhétben jött haza. Kievben volt munkás. Pa- zonyba jött vissza. Karácsonyra nő­sült. Nehéz volt. Mire hazajött, már kiosztották erre a földet. A termelőcsoport is megalakult már novemberben. Gondolkodott a megoldáson Balázs Józsi sokat. Aztán elment a csoportértekezletre. — Vegyetek fel. Becsületesen fogok dolgozni. — Felvesszük — így határozott a csoport. így lettek tizenheten s 120 holdra. Balázs Józsi állta a szavát. Hol- gozott becsületesen. Kivette a ré­szét a csoport munkájából. És a munka első gyümölcse most már beérett. — Most fogunk először magunk­nak aratni — mondja boldog mo­sollyal. És ahogy derűs kis ráncok ülnek a szája köré, megbomlik mellettük a lerakódott szürke por. — Olyan magas a rozs, mint Józsi, amilyen nagy ember — mondja büszkén Kiss Károly, a csoportvezető. Aztán beinvitál a hűvös irodára, hogy elmondhassa a rozs történetét. — Tudja elvtárs, novemberben felszántottunk hét holdat trak­torral. Tizenharmadikára esett a vetés. Rozs ment bele, meg két és félbe búza. Másnap leesett az első hó. Már akkor azt mondták: ez a hét hold se fog semmit teremni. Ráadásul tavasszal eső helyett sze­let kapott. De nekifogtunk. Mintha valamennyiünknek egyetlen szív­ügye lett volna. Emlékszem, mint­ha csak tegnap lett volna. Április harmadikén szórtuk fel műtrágyá­val. Másnapra kapott egy esőt. — Most már Józsi se látszik ki be­adatait. A naggyűiést sport­műsor követi, motorkerékpá­ros, kerékpárverseny, labda­rugó mérkőzések, majd a sza­badtéri színpadon értékes kultúrszámokkal szerepelnek a város színjátszói, tánc és ér.ekcsoportjai. Szerepel a {Miagyar-fözovjet Társaság szimfonikus zenekara is. A sportpályán a különböző Nemzeti Vállalatok paviilo- nokat is állítanak fel. lőle. És tudja mennyit fog hozni? Tán több, mint nyolc mázsát egy hold! De minden gyönyörű itt. Jó esőzés utáni napban fürdik min­den. A tanyaudvaron hónapos ka­csák, meg gyerekek lubickolnak a pocsolyákban. A nagyobbja már segít. Pataki Laci most itatja a teheneket. Bajlódik a vödörrel, mert nehéz a kölönc és az ostorfa a vizesedénnyel együtt őt is fel­felkapja. De azért sikerül... Odakint embernyi a napraforgó, meg a kukorica, virágzik a krumpli. A rozs már beérett. A Peckes dűlőben kedden állnak neki valahányan. A szőlőt most kötözik. Sárosi, meg Biró. A tíz- boldnyi gyümölcsösben alig bírják a fák a termést. Orom nézni a jó munka eredményét a csoport földjén, meg a gazdaságban. Hiába, sokat számít a nagykállói traktoristák jó A DÉFOSz sízabolcsmegyei szervezetének járási titkárai szombatom összeültek a DÉFOSz nyíregyházi szervezetének szék­házában. Értekezletükön beszá­moltak a megye kilenc járásá­nak az aratást előkészítő mun­káiról, felvetették azokat a hi­bákat, amelyeket ezen a téren tapasztaltak és kijelölték a fel­adatokat, amelyeket a hibák kijavítására megkell oldaniuk. A Tunyog és Szamoskor kö- lötti bekötőutat Szamoskér dolgozó parasztjai önkéntes kö­zös rohammunkával építették meg, ezzel nagyobb összeget takarítottak meg az útépítésre fordított beruházásból. A te­lefon bevezetésével is lelkes munkát végeztek a község la­kói, A közös munkánál) külö­nösen kitűntek az Eposz szerve. Magy község dolgozói elha­tározták, hogy aratási, bebor- dási és cséplési versenyre hív­ják ki a nyírbaktai járás vala­mennyi községének dolgozó parasztjait. Kidolgozták ver­senytervüket és a versenyfelhí­vást megküldték minden köz­ségnek. Versenyük célja, hogy időre befejezzék az aratást és ßz év végéra néni lesz írástudatlan Szatmár-Beregben Szatmár-Beregben 1,242 azoknak a száma, akik a múlt bűnéből nem tudnak még ma sem irni- olvasni. A Magyar Dolgozók Pártja elhatározta, hogy a me­gyében analfabéta-tanfolyamokat rendez és ezekkel még ebben az évben megszünteti valamennyi analfabéta írástudatlanságát. A csengeri járásban 60, a gyarmati járásban 77, a szálkái járásban 189, a naményi járásban 51 helyen indulnak analfabéta tanfolyamok. mélyszántása, a sokmázsa műtrá­gya, a jó mag, meg — nem utolsó sorban — a közös munka. El is ismerik, akik erre járnak a dű­lőn. A Nagytó-oldalról, Meggyes- vápáról, a Kiserdő-dülőről. Még Pazonyból is kijönnek. Érdemes is. 25 százalékkal többet hozott a nagyüzemben a föld, mint az egyé­nileg dolgozó kisparasztoknak. — Azért is jött el Szabolcsi Miklós, meg a többi társa, hogy bejelent, sék: ha befogadtok, bejövünk a földdel, meg a szőlővel... Egy hét múlva jönnek a trakto­risták. A cséplővel tárcsát is hoz­nak. És esténként feltárcsázzák a Peckes dűlői rozsföldet. Segíte­nek a csoportnak. — Jól dolgoz­nak Kiss Károlyék, Balázs Józsi, Nagy Bori, Mérik Etel, Pisla Jó­zsi, Sárosi Andri meg a többiek. Az egész csoport. Meg is van az eredmény. És most tettek egy ko­moly elhatározást. Felvételüket kérik a Pártba». Az értekezleten ai DÉFOSz járási titkárok elmondták azt is, hogyan folyik járásukban az osztáfyharo a falu kizsák­mányoló elemei, a kulákok el­len. Konkrét példákat, eseteket említettek és tapasztalataikat kicserélve még jobban fogják majd képviselni a kulákoknál dolgozó földmunkások ügyét, még jobban fogják vinni a harcot a kulákok ellen. zetek parasztfiataljai, akik az útépítésnél 420 munkaórát dok goztak. Most az a céljuk, hogy ön­kéntes munkával ai Nábrád és Szamoskér közötti megcsúszott Szamostöltést kikövezik és e*. zel ismét jelentős összegekéi takarítanak meg, amelyeket más községfejlesztési célokra tudnak használni. i hordást, a cséplési munkák végzésénél pedig minden szem búzára, gabonára ügyeljenek. A Magyar Dolgozók Pártja magyi szervezetének tagjai el­határozták, hogy versenyben ’learatják két magyi özvegyasz. szony, Kucsmái' Józsefné és id. Macali Jánosné termését. Szabolcsban, Szatmárban és B öregben isi, mint szerte az egész országban, a demokrácia legjobb termésének betakarí. ■ ására készülődnek dolgozó pa. rasztjaink. Ebben az esztendő­ben értük el azt, hogy mező­gazdaságunk egy szinten van a háború előttivel, sőt nem egy helyen túlszárnyalta:. És ez a gazdasági év volt az, amikor ráléptünk a falu szocialista építésének útjára. Szabolcs és Szatmár-Berea O dolgozó parasztjai melfett lg itt áll a szocialista ipar, amely újabb és újabb gépállomáso­kat küld a megyéknek, több műtrágyát, új, modernebb gaz. dasági gépeket És megyéink dolgozó parasztjainak élén ott vannak termelőcsoportjaink amelyek nagyüzemi gazdálko­dásukkal!, kitűnő termésered­ményeikkel példázzák a fallu szocialista fejlődésének útját. És itt vetődik fel minden téves1 hiedelemmel, minden fék revezető állít ássál szemben: a kuíákok — akik eddig sem fi­gyelték tétlenül a dolgozó pa- -asztok felemelkedését, gazda­sági és politikai győzelmeiket — most még inkább nem fog­ják ölhetett kézzel nézni Szat- tnár-Bereg és Szabolcs dolgozó parasztjainak gyarapodását. Falusi pártszervezeteinknek, a’ dolgozó parasztok és föld­munkások szervezetének, a DÉFOSznak, de minden dol­gozó parasztnak tisztában kell ’tennie azzal, hogy a falusi ka- oitalizmus, a kizsákmányoló kulákok korlátozásánál ai leg­hétköznapibb gazdasági, tér. melési kérdések is politikai, harci kérdések. Tisztában kelll lenniük azzal, hogy az idei jó termés betaka­rításához is kevés csak a munka jó megszervezése, kevés az aratási, beliordási és csép­lési verseny, ha a tények meg nem látásából, a helyes politi­ka fel nem ismeréséből, a kellő “berség hiányából1, erőnk túl- beosülésébőll adódóan nem is. merjük fel az új harci felada­tokat, amelyeket mezőgazdasá­gunk első nagy győzelmének ’tearatása mellett meg kell! ol­danunk. Tények bizonyítják, hogy nincsen jó kulák, minden szem­forgató alázatossága, minden kedveskedő igyekezete, minden Népfrontra adott nyílt szava­zata és minden ..demokrácia. hoz való megtérése“ mellett sem. Taktikai fogásaik még inkább éberségre intenek és még inkább nyilvánvalóvá te­szik, hogy a falusi osztályellen- ség az idei aratásnál is új tá­madásra készüli Szűcs Bertalan szatmárököri- tói kul'ák, a tiszaberceli Papp Imre, a paszabi Gracka, a tJ- szavizi Bodogán, a besenyőd! Tar Lajos, meg a többi kulák- társuk, akik ingyen, nyomorú­ságos kosztért dolgoztatták al­kalmazottaikat, együtt tízezre­ket loptak el munkásaiktól bé­reik elsikkasztásával, most a támadás új és xúj módjain spekulálnak. Ahogyan a DÉFOSz irodák­ban az aratási munkásokat szerződtető kulákok siránkoz­tak a kötelező kosztadás miatt és már akkor próbálkoztak ki­bújni alóla;, úgy fogják éber vigvázásunk nélkül elspeknlál- ni az aratómunkások élelmét. És ahogyan egy régebbi ren­deletet megkerülve nem kötöt­tek kollektív szerződést alkal­mazottaikkal és elsikkasztották béreiket, vagy azok jelentős részét, úgy fogják kikerülni azt a szerződést is, amely az aratómunkások idei jogait tar­talmazza. Az, hogy Szabolcs­ban és Szatmár-Beregben még mindig nem minden kulják kő. tölt aratónmnkásókkal1 szerző, dest a DÉFOSz előtt, az annak a jele, hogy olcsóbb bérért fo­gadott fel aratásra munkás©, kát, hogy azokat megrövidítse, biztosított jogaiktól! megfossza. Olyan esetek is fordultak elő a kisvárdai járásban és másutt is, mint Bálint Andrásné nyír. egyházi ku’ák esete, aki a ta- vaívinál kevesebb munkást akart alkalmazni. Azért, hogy kössön is szerződést és olcsóbb munkaerőt is alkalmazzon, bogy a „kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon“. Minden falusi pártszerveze­tünknek, minden DÉFOSz szer­vezetnek, de minden dolgozó parasztnak éberen kell ügyek nie, meg kell akadályoznia minden kulákfurfangot, siker­rel kell megoldania új harci feladatait, amelyek most a be­takarítási munka mellett elő­térben kell, hogy álljanak. Mert csak ezeknek a felada­toknak a megoldásával halad­hatunk tovább a falu szocia­lista építésének útján. TÉNYEK IIAMCiJA A Nationalzeitung című svájci jobboldali tőkés lap munkatársa, aki résztvett Franco ,,győzelmi ün­nepén;”, hosszabb cikket írt spa­nyolországi tapasztalatairól. — ,,'Igen sok spanyollal beszéltem. A tapasztalatok . alapján meg kell győződnöm arról, hogy az egész munkásság és földmunkásság, a középosztály túlnyomó többsége, azaz legalábbis a lakosság hetven százaléka szemben áll a Franco- rendszerrel. Egyben azonban igaza van Franconak: ,,diktatúrából bé­kés átmenet a demokráciába, — teljesen kizárt.” Az újságíró meg­állapította, hogy az ifjú értelmisé­giek a legmesszebbmenően meg­vetik a fasiszta diktátor uralmát. Igen sok ellenállási csoport tevé­kenykedik, amelynek működése az egész országra kiterjed. Még egy jellemző adat: Hinder, a volt né­met tömeggyilkos által szervezett titkos rendőrség ,, munkássága” következtében a letartóztatottak száma állandóan nő. Általános az a vélemény, hogy legalább száz­ezer politikai fogoly sínylődik a börtönökben. Nem újdonság, amit a Nationalzeitung ír. Az is ismert, amit elhallgat; a spanyol nép to­vább harcol, hogy lerázza magá­ról a Franco-rabság bilincseit. * Tripoliszban változatlanul nyug­talan a helyzet. Mint ismeretes, az angolok és olaszok megegyeztek abban, hogy Trípoliszt visszaadják régi urainak. Bár nem változtat Tripolisz sorsán, hogy kik szállják meg, a lakosság elégedetlensége mégis fokozódik. A nyomor egyre nagyobb lesz. Karbantartás hiá­nyában számos természetes, vagy mesterséges kút kiszárad. A siva­tag egyre több megművelt földet nyel el. A tönkrement parasztok tízezrei növelik a városok munka­nélküli tömegeit. A megszállók ál­tal ébrentartott faji gyűlölet is rendkívül heves. Az arab ligának és az angol ügynököknek ebben jelentős szerepük van. Senki se hitte, hogy a hét hold teremni fog... Most megnézheti as egész Nagytó-oldal, Iíiserdö dűlő, meg a Meggyesvápaiak Szabolcs járásainak DÉFOSz titkárai értekezletet tartottak Szamoskér dolgozó porasztjoi példát mutatnak A magylak aratási, hordási és cséplési versenyre hívták ki a bakiéi járás valamennyi községét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents