Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-22 / 168. szám

2. oldal NYÍRSÉGI HAGYÄR NEE PÉNTEK, 1949. JULIUS 22. Legyünk uj erőforrása népgazdaságunknak».! A Magasépítő NV. dolgozói megvitatták a minisztertanács határozatát A Magasépítő NV. telepének ud­varán csendesek a műhelyek. A színek alatt sárga deszkaanyag- hegyek világítanak. Elől a lakato­sok külső munkapadjai. Hátul ho­mok, kavicshegyek. Nemrég kondi- tott utolsót a munka végét jelző csengő. Nem messze, az állomás szürke betonkerítése mellett nyár­fák magaslanak. Köztük ott nyúl­nak fel a délután szürke felhői felé az épülő új gyár vasbetonosz­lopainak görbe vaskampói. Az új állomás építkezésének deszkakerí­tése idelátszik. A vasgyárutcai bérházak irányában, a háztömbök mögött, ahol az új kertészeti is­kola épül, nemrég tették le a szer­számot a kőművesek. Hogy hol­nap új lendülettel induljanak. Uj lendülettel kell nekiindulnunk a holnapnak szaktársak, mert nagy feladato­kat állít elénk a hároméves terv utolsó szakasza és az új, ötéves terv. És ezeket csak úgy oldhat­juk meg jól, becsülettel, ha mun­kánk eredményei mellett megnéz­zük eddigi hibáinkat, hiányossá­gainkat is. Minisztertanácsunk most rámutatott az építőipar hiá­nyosságaira és megjelölte a helyes utat. Vitassuk meg mi is a hatá­rozatot, induljunk új lendülettel a munkának hibáink kijavításával, legyünk új erőforrásai népgazda­ságunknak, legyen azzá építőipa­runk. — Az üzemi bizottságnak erre a felhívására ülték össze a dohánygyárépítkezéstől, az új ál- íomásépítkezéstől, a kertészeti is- kólától, az olajütőépítkezéstől és a megye sok helyéről a Magasépítő N. V. építésvezetői, brigádvezetői, bizalmijai most a munka után. Hangosan olvas Bánhídi szaktárs. A miniszterta­nács határozatát a Szabad Népből. És egy.egy pont után már nyújt­ják is kezüket a szaktársak. Szót kérnek. Zajácz szaktárs műhely részleg- vezető a tervezőintézeti mérnökök hibáira mutat rá. — Szaktársak. Minden vasból három, öt, sokszor még 12 milli­métert is le kell vágni, hogy a mérnökök elképzelési szerint a profiilozás meglegyen. Meg is lesz így, de mellé lesz egy csomó selej­tünk! Badics szaktárs rákontráz: — A szikszói iskolánál például negyvenszer negyvenes mozaikila- pot rendeltek el. Aztán vita tá­madt, hogy az nem jó, klinker kell. Kisült, hogy klinker nincs az egész országban, elfogyott. Tér­jünk vissza az eredeti mozaiklap­ra. Visszatértünk. Közben az is kifogyott. A munkát nem tudtuk időre végezni. — Vigyázzanak a tervezők arra, hogy meglegyen a kitervezett anyag! — Volt úgy, hogy négyféle ab­lakrajzot kaptunk egyforma épü­letekre — mondja Vancsisin szak­társ. Persze mindez elkerülhető lesz, ha a tervezőintézetek kijavít­ják hibáikat. Aztán Kiss András szaktárs fel­veti a többiek helyeslése közben, hogy nagyon sokszor már megin­dult a munka és még mindig nincs pontosan kidolgozott rajz, nincs terv, nincs költségvetés. Ebből az­tán egész sor hátrányosság követ­kezik, Nem tudják kidolgozni az ütemtervet, nincs brigádterv, nincs munkaszervezés, vaktában megy minden. — Vagy a beárazott költségve­tés hiányzik és a végén derül ki, hogy többe kerül az anyag, mint azt tervezték — mondja Kiss László szaktárs. Aztán Jeszenszki elvtárs felveti a Hangya olajütő raktárának épí­tésénél előfordult visszásságokat. — Nem volt jó a talajvizsgálat szaktársak. A terv felborult, új vizsgálat kellett, amely új alapot ír elő, szélesebbet és vasbetonból, amely lényegesen drágább. Ami­kor meg elkészült, táviratoztak, hogy a két végső fal is vasbeton­ból kell. Ezzel megnehezítették a munkát. Egymás után vetik fel a szak­társak azokat a hiányosságokat, amelyek a tervező mérnökök hibá­jából fordultak elő és lelkesen he­lyeslik a minisztertanács határoza­tait, amelyek mindezekenk a kija­vítását rendelik el. De minálunk is körül kell nézni szaktársak ! — emelkedik szólásra Garai elv­társ, ahogy szóbakerülnek a hatá­rozattal kapcsolatban a'z építőmun­ka hiányosságai. __ Hogy lehet az, hogy a keme­csei hídnál két hónapja használat­lanul áll egy betonkeverőgép? Ki kell azt is használni! Meg kell ám látni a mi hibáinkat is, és egy-ket­tőre kijavítani. Novák szaktárs megtoldja: — Nálunk, az új állomás építésé­nél is csak két betonkeverőt hasz­nálunk, a harmadik felesleges; oda kell beállítani, ahol nincs gép. Hogy jobb legyen a munka.-Vagy ott van a deszka. Hosszú deszkát vágunk el hevedernek, pedig Szik­szón van felesleges. Onnan kell hozni! —• Üljenek össze szombatonként a munkavezetők és a hasonló pro­blémákat mindig beszéljék meg. — Kinek mije van felesleges, kinek miben van hiánya — javasolja Je­szenszki elvtárs. Egri elvtárs őszintén megmond­ja; bizony a mi üzemünk hátul áll az újítások bevezetésében, a bri­gádmunkában, meg a munkaszer­vezésben, Nem kell mindent a ter­vezőkre tolni, — ha nagyban is hi­básak azok. De nekünk is van igen sok tennivalónk ezen a téren. Aztán megállapodnak, hogy a brigádok munkáját teljesen átszer­vezik és rendszeres brigádértekez­leteken cserélik ki tapasztalatai­kat. Mintegy negyvenízben szóltak a szaktársak a kérdésekhez. Egész, ségesen, jól látták a kérdéseket és lelkesen dolgozták ki azt a tervet, amelyben kilenc és fél százalék önköltségcsökkentést határoztak el, a munka jobb módszereit, tudá­suk állandó fokozását, hogy ered­ményesen tudják valóságra vál­toztatni az új országot építő ter­veket. Még azt is megbeszélték, milyen messze legyen a tégla, vagy a ho­mok a munkahelytől, hogy keve­sebb legyen a szállítási idő, ol­csóbb a munka. Kis részletig meg­vitatták a munkák menetét, bizo­nyítva ,hogy mindezek szívügyük és hogy hibáikat kijavitva jó munkát fognak végezni. Munkáslevelezönk irja: Segítettek aratni a nyirbsgdányi munkások - segítenek csépelni is A nyírbogdányi petróleumgyár dolgozói a budapesti Világ Ifjúsági Találkozóra felajánlották, hogy ara­tóbrigádokat alakítanak és jó mun­kával segítenek a nyírbogdánykör- nyéki dolgozó parasztoknak az ara' tási munkák végzésében. Az első ténykedésük az volt, hogy Lénárt József iib. titkár javaslatára felkeresték Berki László kemecsei Eposz titkárt és megkérdezték, ki­nek van a faluban legnagyobb szük­sége segítségre. — Éppen jól jöttök, elvtársak. Pásztor Albertné háromgyermekes dolgozó parasztasszonynak nincs ara­tója — mondta. — Gyerünk. Vele­tek megyek én is. Segítek. Lénárd József, Bodnár János, Ignéczi József, Csirmaz Ferenc, Zol- tai András, a gyár munkásai és az Eposz titkár kaszára kaptak és neki­álltak a gabonának. A többiek mar­kot szedtek, kévét kötöttek és ke­resztet raktak. Olyan lelkesen ment a munka, hogy egy-kettőre kész lett a negyvenegy kereszt. Másnap Nyírbogdányban voltak. Molnár Miklós munkás ott pusztult el a kapitlista gyárában náluk. Öz­vegyének két holdján álltak neki az aratásnak. Estére megleltek. Aztán a termelőcsoportot kereate fel a brigád és munka után együtt vágták a rendet a parasztokkal, a csoport tagjaival. És ahogy befejeződtek az aratási munkák, elhatározta a brigád, hogy csépiőbrigáddá alakul és csépelni is segít a dolgozó parasztoknak. Lel­kes munkával így erősítik a munkás- paraszt szövetséget és viszik előre mindnyájunk ügyét. Simon Sándor Nyírbo^clány. A terméseredmény arányúban kell teljesíteni a kenyérgabona beadási kötelezettséget Az idei terménybeadási kötele­zettséget elsősorban a háztartási és gazdasági szükségleten felül megmaradt búzával, rozzsal, vagy kétszeressel kelt teljesíteni. Búzát, rozsot, vagy kétszerest a termés- eredmény arányában kell beadni. Ez azt jelenti, hogy az a gazda, akinek van búza és rozs, vagy bú­za, rozs és kétszeres termése is, a terménybeadási kötelezettség telje­sítésére nem adhat be csak rozsot, vagy csak rozsot és kétszerest, hanem arányosan búzát is be kell adnia. Ha pld. egy gazdálkodónak 20 q búza és 10 q rozs termése van, tehát összes kenyérgabona termésének kétharmadrésze búza és egyharmadrésze rozs és ebből a háztartási és gazadsági szükségle­tét félretéve megmarad még 6 q kenyérgabonája, a terményebadási kötelezettség teljesítésére a 6 q kenyérgabona fejében 4 q búzát, tehát annak kétharmadrészét és 2 q rozsot, vagyis annak egyharmad részét kell a szövetkezetnek be­adni. Az a gazdálkodó, aki nem a ter­méseredménye arányában teljesíti kenyérgabona beadási kötelezett­ségét, kihágást követ el és hat hó­napig terjedhető elzárással bün­tetendő. Sz építőipari vállalatok tanfolyamokat Indítanak 3.000 segédmunkás átképzésére Nyíregyházán 94 férfi és nő segédmunkás jelentkezett a tanfolyamra Nincs megszervezve a szűk keresztmetszetként mutatko­zó szakmunkákra való gyors átképzés. Elhanyagolt a mun­kások kiképzése. Ebből ered, hogy máris jelentős szakmim- kásihiány mutatkozik. Nem történt gondoskodás a terme­lékenységet elősegítő, poli­tikailag megbízható és szak­mailag tói képzett munkave­zetők nevelésére — állapítot­ta meg az építőiparról szóló minisztertanácsi határozat. iAz építésügyi miniszter e hiányosságok megszüntetésé­re úgy intézkedett, hogy va­lamennyi magasépítőipari nemzeti vállalat a saját ke­retén belül haladéktalanul köteles gndoskodni segéd­munkások sz akmunkásokká való átképzéséről. A rende­let értelmében a vállalatok háromszor három hónapos tanfolyamot rendeznek 3.000 sgédmunkás részvételével. Az első háromhónapos tan­folyam első négy hetében a munkások hat-nyolc főből ál­ló csoportokban sajátítják el a szakma alapvető ismereteit a kőműves, ácsmunka, állvá- nyozóinunka és vasbetonsze- relőmunka köréből. A továb­bi időt a gyakorlati képzett­ség megszerzésére brigádok­ban töltik el. Az átképzésre jelentkezett segédmunkások a bér osztályuknak megfelelő fi­zetést kapják, míg a tanfo­lyam elvégzése után maga­sabb bérosztályba lépnek. Mint értesültünk, a Nyírsé­gi Magasépítő Nemzeti Vál­lalat keretén belül 94 férfi és nő. segédmunkás jelentkezett eddig szakmunkássá átképző tanfolyamra és a tanfolyam elvégzése után mind a ki­lencvennégy munkással ki­váló szakembereket kap a vállalat. 200 francia és belga gyermek nyaral Magyarországon A népjóléti minisztérium é& a Vöröskereszt meghívá­sára 200 gyermek érkezett Magyarországra: a francia és belga ellenállási mozgalom hőseinek fiai és leányai. A ií'eldisjzített Keleti-Pályaudva­ron ünnepélyes keretek közt fogadták őket. Egyesek kö­zülük már jártak Magyaror­szágon. Ezek magyarul kö­szöntötték a fogadásukra megjelenteket és éltették a magyar népi demokráciát, amely lehetővé tetté számuk­ra ezt a szép útat. A fran­cia és belga gyermekek hat hétig nyaralnak Magyaror­szágon. Határjárás Beszterecen Két ur helyett a nép tekintette meg a gazdag termést Vasárnap reggel hét órakor 17 tagú bizottság indult el a beszte­rcei határban határjárásra. A bi zottságban részt vettek a Párt, a DéFOSz és az EPOSz kiküldöttei. A négy szekér táncoló lovai csak úgy repítették utasaikat az első dűlő felé, ahol a hosszú keresztso­rok, kukoricaföldek, burgonyaföl­dek, napraforgösorok szépsége a község dolgozóinak szorgalmát bi­zonyította. Néhány évvel ezelőtt még, amed­dig csak a szem ellátott, két úr állt meg így a dűlők végén, mint most a besztereci dolgozó parasz­tok határjáró csoportja. Két úr állt meg és nézett végig a földön, azon a földön, amely csak neki termett, amelyen csak neki ter­meltek a besztercei cselédek és zsellérek. Ma a nép állt meg büsz­kén és elégedetten saját földjén végzett jó munkáját megszemlélni. Volt is látnivaló bőven. Sorra járták a falu 10 dűlőjét. Mindenütt megálltak jegyzetekét készítettek a tapasztalt jó munkamódszerekről és hibákról. Javaslatokat tesznek a hibák kiküszöbölésére és elhárí­tására. Szép napjuk volt a besztereci határjáróknak. Ilyen szép termé­sünk már régen volt — mondják valamennyien. Legszebb termést ígér a kukorica és a napraforgó, gyönyörű a magkender, Igen jó a zab, árpa. Közepesnél jóval jobb a búza és rozs. 10 éve nem volt ilyen cukorrépatermés. Beszterec népe jó és becsületes munka, a nép államának nagy se- gtísége révén boldogul. Ezt álla- pították meg a vasárnapi határjá­ráson. Uráli márványból készül! a moszkvai Miatti vasút falazata Az uráli márvány egyike a legjobb burkoló- és építő­anyagoknak. A moszkvai földalatti vasút állomásainak márványfalazata is uráli már­vány, amelynek fejtése jelen­leg leginkább a kojelginszki és a prohorovoblándszki lelő­helyeken folyik. A szovjet főváros emeletes házépítéseinél Í3 nagy szere­pe van az uráli fehér már­ványnak, amelyből hatalmas szállítmány vtn úton Mosz­kva felé. Szombaton este orvosszabszervezeti nap Az orvos-egészségügyi szakszervezet tagjai szomba­ton’ este fél 7 órai kezdette" szakszervezeti napot tarta nak. Az értekezlet résztvevő a Károlyi-tér 7. szám alatt szakszervezeiti székház nagy termében jönnek össze. 'I ('zakszojrvezöf intézőbizottsá­ga fontosnak tartja a tagol teljesszámú megjelenését, öp pen ezért nyomatékosan fel hívta az orvosok és egészség ügyi alkalmazottak figyel mét, hogy feltétlenül jelenje nek meg a szombat esti szak szervezeti összejövetelen.

Next

/
Thumbnails
Contents