Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-17 / 164. szám

VASÁRNAP, 1949. JULIUS 17. NYÍRSÉGI magyar nép 7. oldal A minisztertanács felhívja az épí­tőiparban dolgozók harcos szervező, let, a MEMOSz-t, hogy a mnnkaver seny, a brigád- és az újító mozga­lom fokozott szervezésével, a dolgo. yók öntudatának állandó emelésével szervezze a maga; önköltség elleni harcot. Kísérjék figyelemmel a mun- 1 ások a termelés ügyét, a munka szervezését, hívják fel a figyelmet a hibákra, a pazarlásra, a visszaélé­sekre. Vitassák meg üzemi értekez­leten e határozatot és jelöljék meg a tennivalókat ez építkezésükön folyó munka megjavítására. Vessék ki soraikból azokat, akii-; javíthatat­lanok a munkfegyelem megszervezé­séljen, az anyagpazarlásban, a gépek gondatlan kezelésében. Emeljék a termelékenységét. alkalmazzák az újításokat, vezessék he a Szovjet, unió élmunkásainak munkamódsze­reit, valósítsák meg a szocializmus építésének ügye iránti odaadással az építőipar önköltségcsökkentési ter­vét. Fejlesszék az építőipart népgaz­daságunk új erőforrásává. 1949 július 15. RÁKOSI MÁTYÁS mmisztereinökhelyettei. „A mi sorsunk is jobbra fordult. Négy paraszt és munkás* ííyerek került fel a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára és ott teljesen ing-yen tanul­hatnak. Dániel T?-:^ho!d napszámos, Najry Sándor kő­műves, Páll Gyula napszá­mos. Tóth László mechani­kus. A múltban egész életünk a nyomorral folytatott küzde­lemben telt el s ebben a (küzdelemben megtanultuk, hogy hol a helyünk. Most a művészi pályára készülünk, ezen a területen akarunk bekapcsolódni a szocializmus építésébe. A népből jöttünk s hűségesek leszünk a nép­hez. Ma már egyetlen tehetség «cm kallódhat el. Mindezt Pártunknak, az egyre erősö­dő népi demokráciánknak köszönhetjük, amely meghoz­ta minden dolgozó számára a felemelkedés lehetőségét. Munkánkban, tanulásunkban nem zavarnak a gondok, erőnket nem emészti — mint I múltban — a „hagyomá­nyos“ diáknyomor. Céltudatos kitartó mun­kánknak meglesz az ered­ménye. Reménnyel telt opti­mizmussal. örömmel a szi­rtinkben tekintünk a jövő felé. „Munkára, harcra hív íz élet, életünknek új értel­met ád.“ Tóth László Kulturelőadást rendez a nagykállói Diákszövetség A nagykállói. Diákszövetség 24-én délután nagyszállás i kid turelőadást rendez a község dolgozói számára és a tiszta jövedeknte a Világi.'júsági Ta­lálkozó céljaira ajánlják fel. A nagykállói fiatalok szeretnék azt, ha szervezetüket a nős szovjet Kom-zomol néhány tagja meglátogatná. Ebben a kítünttésben azok a községek részesülnek, ahol a legjobb munkát végezte az ifjúság a Világtalálkozó előkészítése, ben. II hetedik kereszt SEGHERS ANNA Anna Segh-ers szenvedélyes gyűlö­lője az igazságtalanságnak, az elnyo­matásuk és embertelenségnek. Nem véletlen tehát, hogy csaknem másfél évtizedet távol kellett tölteni a bar­bárság martalékává lett hazájától Németországtól. Könyveit megéget ték s a halált személyében sem ke­rülhette volna el, ha nem menekül Hitler birodalmából. „A hetedik ke­reszt“ című regényét 13 hazájától távol írta, de éles és drámai képét adja mégis annak a Németországnak, amely fölött barna- és feketcinges hordák uralkodtak több, mint tizen­két esztendőn keresztül. A kitűnő író tárgyilagos hűséggel rajzolja meg nmek a Németországnak társadalmi i iszonyait és elembertelnedett embe­reit, akiknek lelkét is megkaparin­totta a barna téboly programiéi*:. - •ele. Egy koncentrációs táhoiból negszökött politikai fogoly izgalmas Menekülését írja meg ebben a regé- tyében. A regény minden sorából az gazi író optimizmusa sugárzik s 2n iák tudata, hogy a szabadság ügye égül is győzni fog, bármilyen im- ertelenségeket is követnek cl annak llenségei. — A NEMZETI Múzeum őslény- :rnak szakértői Mátraderecske köz- ;g határában befejezték előzetes nlatómunkájukat s megkezdték ai tatást a község agyagbányájábati, nelynek mélyén teljesen ép mám utcsontvázat talállak. — KÜLÖNLEGES fiimfelvételek lyuak már hosszabb ideje a becs. méti Növénynemesítő Kísérleti iomáson, ahol Micsurin és Liszenko rszakalkotó bibliogiai elvei alapján növények keresztezésén dolgoznak. — BRÉMÁBAN az egyik cirkusz- 1 „meglépett46 egy 160 kilós és 300 *$ teknőc. Mászkálás közben ko- ly közlekedési akadályokat gOr- ett az utca forgalmába. Három bernek kellett félrecipelni tgy ,kocsi elől, amelyet csaknem fel­ütött az összeütközés köveik>,zté- I. 4 Mezőgazdasági igazgatóság közleménye Takarmány ffuzdíilkodís, rét és legelő művelés Az állatállomány tavasztól őszi" legelőn és zöldtakarmányon tartható 1 legolcsóbban. A növendék és a .ermelő jószágnak (tej, hús, zsír, erő)) ezenfelül termelő?akarmány- pedig jómiaőégű széna, lehetőleg pillangós (lócerná, lóhere stb. és ab ak), szemestakarmány és őrleményt kell. Most, aratás után tarlóbavetendó ’ ohar (lónak), köles, tarlórépa, csibe húr, csalamádé stb. termelésével biz- osítható a zöldtakarmányozás. A salamádét ajánlatos kb. 35 cm sor* ávolságra géppel, terhelt csorosz- yákkal 8 cin mélyre, Viktória bor­éval, váltakozó sorokba vetni, tíz laponként. Lókapálandó. Etetése a ukorica címerhányása kezdetétől. Silózásra a csövek tejesérésekor leg­jobb. Cisllagfürttel i vetheijük a es rámádét, de csak, ha biztosa . desfajta a csiliagfürt, mert külön, heti mérgező hatású. Irtassuk a gyomokat a réteken «S a legelőkön. Ez elsősorban a legel etőérdekeltségek kötelessége. Alá­kítson az EPOSz minden községben gyomirlóbrigádot és elsősorban a szó cíkezeti legelőket gyorntalanítsa rendszeresen, hívják ki egymást a községek versenyre. A gyomirtást h ásztoroknak is rendsz°i sen végez- • iök kell, ehhez acato ló vassal tálán, dók el. A szorgalmas pásztorokat jutalmazzák meg az érdekeltségek, fogy a gyomoknak a magkötés előtti rtása minél fokozottabban biztosít­ható legyen. Védjék, gondozzák a pásztorok a •gelőn lévő fákat is. A vályúk tisz- úntartása végett mindegyiket fúrás, uk ki. Tartassuk be feltétlenül a -akaszos legeltetést és a deleiébe 'yeket 5—3 naponként változtassuk. Állatállományunk növelése é* ja* ítása érdekében termeljünk minél több évelő ésegyéb takarmányt, ve-*• >ünk silótakarmányt és gondozzuk lhanyagolt legelőinket. Ne feled, jiik, hogy egészséges, edzett, értékes Hatot csak legdőn nevelhetünk, te hát magunk és az ország érdeke <3 legelőkarbantartás. Sztálin a trockizmusról A Szikra könyvkiadó isméi értékes művel ajándékozta meg a marxizmua-Ieninizmus tanulmányozóit. ,.A marxiz. mus-lcninizmus kiskönyvtára“ sorozatban kiadta Sztálin elv- társ ,,A pártmunka fogyatékos, lágaitó!' s a trockista és egyéb aétkulacsosok feh-zámolásdt "é!zó rendszabályokról ' szóló Ítészedét. Sztálin elvtárs beszéde, a»e. iyet a Szovjetunió Keromunis- ta (bolsevik) Pártja Központi •Jizottságáiiak 1937 március 1—5-én tartott teljes ülésén mondott el, útmutatást ad a magyar kommunistáknak, magyar dolgozóknak a legidő. /eiííbb problémák megoldásá­hoz. Rákosi elvtárs ébersége eleplezte a Pártunkba befura. kedott troekista kémeket Os árulókat s most pártszerveze* cinknek, a széles párttagság­nak feladata, bogy éberen őr­ködjék a pártegységen, felfi­gyeljen minden pártellene? /icgnyilvánulásra. A trockizmusról szóló e klasszikus muka segítséget jc- ent minden párttagnak abban, hogy helyes munkát végezzen. Az 56 oldalas könyv ára 1 őrint. Be lehet szerezni a zikra nyíregyházi és egyéb vi. léki bizományosainál is. Nem aratta ie az őri kulák a gabonát, hegy kárt okozzon az államnak Közel 40 hold földje van (jr köz­ség határában Nyíri Károly zsíros­parasztnak, Az egyik táblában ré­gen megérett már a 6 hold rozs. vetés, Nyíri Károly mégsem foga­dott aratókat, hagyta, hogy a ga­bona megérjen egészen a szem kipergésééig. A Défosz felszólította Nyíri Ká­rolyt az aratás gyors elvégzésére s amikor a felszólításnak sem tett eleget, költségén aratókat rendelt ki a Défosz és learattatta a ter­mést, hogy a szemvesztességből eredő további károsodást meggá­tolja. Nyíri Károly azzal, hogy hagyta termése egyrészét tönkre­menni, kárt okozott az egész nem­zetgazdaságnak, mert veszélyez­tette egyévi bő kenyerünket. — Ezért felelősségre vonták és 2000 forint büntetést szabtak ki rá. fl katolikus hívek milliói megbélyegzik a Vatikán támadását a lelkiismereti szabadság ellen A Vatikán hivatalom lapja július 13-án javallatot tett közzé a kommunista párttag­sággal és propagandával kap-' csoltahan. A ibatározat szerint „nem részesülhetnek a szent- ség-ekben mindazok, akik tag­jai, vagy támogatói a Kommu­nista Pártnak, akik kommu- ntsfa tant, vagy gyakorlatot hirdető sajtótermékeket kiad­nak, terjesztenek, illetőleg ol­vasnak, mindazok, akik a kotnammizmus anyagelvű és keresztényellienes »tanát vall­ják, vagy terjesztik, ,,ipöo facto“ azaz pusztán egy csíe- lekmény elkövetése által, mint hitehagyottak kiközösítés alá esnlek.“ Prágában a kormánykörök­höz közelálló személyiségek megállapítják, hogy a szent- széki, határozat újabb bizonyí­téka annak, hogy a Vatikán beavatkozik a népi demokrá­ciák politikájába, és a párna a teológia és kánonjog leple ű'latt segédkezet nyújt az im­perialisták (háború,? táborának- Az egyik személyiség a „lel- kiismeret“' marshallizálására Irfányulö kísérletnek bélyegzi a Vatikán határozatát. Éles cikkben foglalkozik a kiközösítésről szóló határozat­ta a Francia Kommunista Párt lapja, a rHumanité. A papi.' ezzel az intézkedésével totális eszközökhöz folyamo­dott- — állapítj ameg a lap. A gondolatszabadságot megsérti olyan területen, amelynek semmi köze »a valláshoz. A lap emlékeztet arra, hogy a Vatikán a „politikától való függetlenség“ látszatát fenn­tartva soha, sem tett hasonló lépést y háborús főbűnös Tiso, vagv a spanyol nép legjobb f'a'lt, köztük számos katoli­kust is legyilkoló Franco el­len. A Vatikán lépése a reak­ció félelmét tükrözi ama mind szorosabb egység miatt, amely mindenütt létrejött v háborús gyújtogatok ellen a hívek és nem hívek között egyaránt. A pápa határozata nem fogja tudni megtörni ezt az egysé­get, állapítja meg a rHumani. té. Franciíjországban hívők és nem hívők éppen úgy, mint az ellenállási mozgalom idején, együtt fognak harcolni az im­perialisták háborús törekvései ellen. Boulier abbé, az ismert fran­cia Ibaladó katolikus pap, a nemzetközi (béke,tanács tagja, aki jelenleg Prágában tartóz­kodik, szintén foglalkozott a pápai határozattal. Megállapí­totta, bogy a határozat nem annyira a dialektikus mater a- lizmus alapján álló koinmu- nistákut sújtja, mint inkább azokat a hívő tömegeket, akik helyeslik a, Kommunista Párt programját, a béke frontját az imperializmus frontja ellen, a dolgozók gazdasági és poli­tikai fekzatadítástá, a mono. polkapitalizmus járma alól, a valódi demokrácia megterem­tését, de nem tudnak a dialek­tikus materializmusról. A katolikus hívők szerte a világon élesen megbélyegzik a Vatikán állásfoglalását, amely minősíthetetlen támadás a lel­kiismereti szabadság ellen. A tömegek ellenállásával még a középutas és jobboldali nyugati politikai körök és Lé­pők is kénytelenek számolni. A Gombát, a harmadikutas francia lap írja, Ihogy a Vati­kán határozatta nem fogja visszaállítani az egyház -befo­lyását ott-, ahol a befolyás megszűnt. A Vatikán azért vesztette el a nép vonzalmát, mert a gazdagok táborába állt. A jobboldali szocialista Po­pulate szerint a pápa hatá­rozata b> XII- századra emlé­keztet. A kiátkoz ás megenged- hetetllen a modern államokban, mert beavatkozást ír elő az államok (belső ügyeibe' — írja a lap. A Meesageró című olasz L«p szerint az olasz politikai kö­reiknek az az egyhangú véle­ményűik, hogy az egyház 'ez­zel az eljárásával szembe ke­rült nemcsak azzal, (hogy el­idegeníti magától a hívők tö­megeit, han/ern magának a papságnak egy részét is. A Sóstógyógyfürdő a dolgozók üdülője A fasiszták háborús puszii, fásai Nyíregyházán is a rombo­lás nyomait hagyták. A vasút­állomás, közraktárak után leg­több pusztítás talán a Sóstó- gyógyfürdőt érte. Berendezési tárgyait, ponyvját elhurcolták, kabinjait eltüzelnék, a főépület löbb belövési kapott, ajtói, ab­lakai összetörtek, parkját va­kondmódra feltúrták. A hároméves terv, amelyet a Ál agyar Kommunista Párt in. dílolt meg, majd később, mint Magyar Dolgozók Pártja viszi napjainkban is diadal-a, Nyír­egyháza számára is meghozta a maga vívmányait. A hároméves tervnek nyíregyházi viszonylat­iján egyik kiemelkedő esemé­nye a Sóstó rendbehozatala. A Sóstó ma szebb, mint va­laha. A szállodában, ahova ré- gen esalk a doltogketiilők jár­hatlak, ma a cúlgozók pihen­nek. Parkja, sétányai, strand­fürdője még a fővárosi láto­gatók elismerését io megér­demli. Pihenést és szórakozást nyújt n Sóstó és ennek köszön­hető, hogy. az ország legkülíin" bözőbb tájairól oly szívesen keresik fel a dolgozók. Megszűnik a halálkanyar az Oros melletti országnton Sok-sok sebesüléssel, halálesettel végződő országúti szerencsétlenség színhelye volt a Nyíregyháza-Vá- sárosnamény közti út Oroson túli szakasza. A 7, és 8. kilométerkő között — éppen egy mély csator­na hídján derékszögű hajlása van az útnak. A Napkor felől jövők — ha nem tudtak a kanyarról — számtalan esetben a hídon átha­ladva az árokba fordultak jármű­vükkel. Ma kis vörös tábla hirdeti ezen a helyen, hogy ,,ez a munka a há­roméves terv keretében készül” s- egy hosszú útszakaszon kubikusok dolgoznak. Utat építenek. Az új út­szakasz átvágja a hallatlanul éles és veszélyes kanyart s a jármű­vek egyenes úton mehetnek Oros felé. Igaz, új hidat kell építeni, de ez legalább nem lesz kanyarban, nem lesz szerencsétlenségek csúcs­pontja. Fiatalok írják: „fl mi sorsunk is jobbra fordult“

Next

/
Thumbnails
Contents