Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-17 / 164. szám

4. oldal NYÍRSÉGI magyar nép Megköszönjük azt a sok-sok segítséget, amit az államtól kaptunk Szarvas lános hatheltias magyi gazda megkezdte Szabolcsban a terménybeadást Forgalmasak m utak. Két hosszú sorban mennek az üres szekerek ki a földekre, a ké­vékkel telt szekerek a község felé. Szinte egymást érik, oly sűrűn érkeznek. Izzadtság­tól fényelsíhátú lovak, ökrök feszülnek a hámnak, az ' igá­nak. Az új kenyeret, te új ter­mést szállítják a keresztiektől a cséplőgépig, az állami gazda­ság, az Állami Gépállomás cséplőgépeihez. A rekkenő me­leg csak még nagyobb igyeke­zetre! serkenti a szállítókat. — JÓ u termés* és most már szépen beérjett. Vétek volna kinnhagyni. Csak a szem pe­regne belőle. Ezért igyekeznek. öz egykori Graoka-majjor szérűjében és köröis-körül még több helyen cséplőgépek do­hognak, traktorok zakatolnak, pöfögnek. Az egyik géptől fel szalagozott, zöld gallyakkal díszített szekér inidul el a ter- ménytagyűjtőhely felé. A szeszgyár egyik üűes he­lyiségét rendezték be termény­raktár céljaira. Már várják az első szekeret. Várja a díszes raktár, várják az összegyűlt, boldogan mosolygó parasztok, asszonyok és gyermekek. Egy csöppség kérdi anyjá­tól: Mit fogunk ünnepelni? — Az új kenyeret, fiacskám, amit Szarvas bácsi, meg ,ei többiek hoznak. Sok jó kenyér jut nekünk is, és mindenkinek ebben az országban. flz uj termésről sok komoly szó esik. Raga Im­re bácsi, egy őszies, idős pa- rasztbáosi m)egj egyzi: — össze* sem lehet hasonlí­tani a tavalyi, meg az idei termést. Ugyanazon a földön tavaly 63 keresztem volt, most 102 kereszt. 25—30 kilót adott tavaly egy kereszt. Most csi­náltunk eigy kis próbaoséplést. 38 és fél kilót magot kaptám egy keresztből. __ A körülállók bizonygatják. Ők is úgy állnak, Ihogy csak­nem kétszerakkora termést ta­karítanak be^ Persze meghoz­ta 'eredményét az állam se­gítsége. D)e arret már maga Szarvas János* beszél. Közben ugyanis megérkezett az első szekér dalold fiatalokkal, öt zsák ga­bonával és Szarvas Jánossal, az elsői terménybeadóval. Széles, erős parasztvállak viszik, kérges tenyerek eme­lik u mázsára a zsákokat. — Szarvas János mosolyogva nézi a súlyokat. — 325 Mid! — Az egész marad? — kér­di a mázsáié, hiszen megnézte Szarvas János kis zöld lapját és megállapította, hogy a hnt- holdas: újgazda csaknem az előírt kétszeresét hozta el. Egy szó a felelet: — Tlermésaetesien. „A“, ,,B“ és „C‘‘ vételi jegy­re könyvelik el a beérkezett mennyiséget: külön a földadót, külön a terménybeadáist és külön- a túlteljesítést. Szarvas János megkapja az utalványt. Jutalommal tetézve1 kapja meg gabonája árát. Megszolgáljuk a munkásak segítségét Az első terménytbeiadóróíl megtudjuk, hogy tavaly is idei­jében átadta termését, sőt ak­kor is többet hozott hb. — Nemcsak magunknak ter­melünk — mondja. — Nagyon jó az a rendelet. Tudják oda­fenn, hogy mire van szüksége &t dolgozd parasztnak.. Megma­radt a fejadag, a vetőmag. — Többre igazán nincs szüksé­günk. Nagyon komolyan teszi hozzá: — Ezzel :a csekélységgel -iga­zán tartozunk a mi államunk­nak. Semmi ez ahhoz a segít­séghez, amit egész év-en át kaptunk, öfehértén már gép­állomás is van. ők szántanak, vetnek, csépelnek nekünk. És milyen nagyszerűen!... Meg aztán termelési szerződést is köthetünk... Aztán elsiet Szarvas János; Segít a szomszédainak a ter- miénjbielhordásná]. Ők is segí­tettek neki... A második szekér Sifku Mi­hály 12 holdas középpyraszt gabonájával érkezik. Aztán befut Baró-öSii Péter szekere is. Lesz kenyér!... Népnevelők az üzemben M.áros elvtárs 99agitál“ — Hiába, nagyon ébereknek kell leírni a Pát vezetőinek. A nap éppen odasüt az Al­kaloida lakatosműhelye elé, jój esik a testet, arcot megfür­detni a melegben, közben pe­dig erről-arróü elbeszélgetni. —- Hallgassátok csak, olvats^ tam az újságban, hogy az egyik üzemből 'elvitték a ter­veket. Nem ellenség, de nyu­godtan megtehette1 volna az ellenség is. Nem igaz? — Ma­ros Mikl'óls ,a népnevelő kérdi ezt. , — Miért ne? — Ha nem voltak éberek a munkások... — Dehát éber volt a pártve­zetőség! Nevetés gurul végig az em­berek száján. Ez a Miklós me­gint elcsípte a helytelen vé­leményt. Persz-elbogy nemcsak a vezetőségnek kell ébernek lenni, hanem minden párttag­nak. Minden munkásnak is- — Hátha van valami üzemi el­lenség, ami meg'lapult és káro­kat okoz?! —! Nem tudom, ide valamit kellene csinálni a besűrítőv-el. Olyan ,,szűk ott a keresztmet­szet“, hogy minduntalan el­akad rajta a termelés. Néhány héttel ezelőtt hangzott e*l ez a beszélgetés s most, ha Maros Miklós, a nép­nevelő belép a tl°ßüritöbe nem kell példái ozdkodni. — Nézd meg a táblájukat — kiált be az ajtóin Gál Miklós, külsős munkás, a másik nép­nevelői vidáman. Az egyik kád f-eile-tt valóban ott van a feketei tábla, rajta nagy szarkalábas, ingadozó betűkkel a v-ersenyterv, az, hogy mennyit teljesítettek és hogy még mennyi van bátra..­Bizony itt volt a szűk ke- rer-ztmetszet. Most beállítják a tartalék vaeuumot s így két- két üstnél külön-külön vacuum lesz. Kiküszöbölik az állás­időt. Eiőmelegítőit szerelnek a lé­tartályhoz s az egy létartály helyett kettőt állítanak be. Nemcsak teljesítik a tervet, hanem túlteljesítik huszonöt százalékkal. Az erőműnél éppen akkor nyitották ki a ka­zán ajtját, amikor Maros be­lépett. Mint a mesebeli tűz- okádói sárkány torkából, úgy csapott ki a láng, vörös fény­nyel zománcozta be: a fűtő meztelen bőrét, ahogy az be­szórta a szenet. — Hallottátok sjz újságot? A nyírbogdányi kazánháziak Csökken a házasságkötések száma az USS-ben Az U. S. News and World Riport című amerikai nagy­tőkés folyóirat ijedten teszi fel a kérdést: „Kevesebb há­zasság? Vájjon ez az üzleti élet hanyatlásának egyik je­le? A lap szomorúan kiteli, hogy a házasságkötések számának csökkenése kérlel­hetetlenül mindig a gazdasági válság előjele. 1947-től 49-ig a házasságkötéeek száma közel 20 százalékkal csökkent. Természetes ez, hiszen a munkanélküliségtől rettegő „boldog amerikaiak“ nem me­rik a családalapítás gondját vállalni. .. 3 (százalékkal csökkentik a szénfogyasztást. — Hm! s mint az ágyú olyat dörrent a, becsapódó ka­zánajtói. Tárnái elvtárs fejét vakarva dől neki a falnak. — Hm! Mlaros ,elv|társ nem szólt egy szót sem, csak szépen c'endblen kisomfordált az aj­tón. Az értekezleten aztán elő­rukkolt az erőműtelep Szaka- sits-íbrigádja és bejelentették: a szénfogyasztást ugyanolyan gőztermelés mellett öt száza­lékkal csökkentik, a karban­tartási állásidőt pedig 15 szá­zalékkal. Az értekezleten Maros elv­társ meg Gáj Miklós tekintete találkozott. Bólintottak, aztán mindegyikük papírt vett elő és jegyezni kezdtek, ezzel a cím­mel: Az értekezlet kiértéke- léise népnevelői szempontból-.. Amerikai módszer? Ausztria egyik országútján szakadékba zuhant Opel B'itz tehergépkocsira bukkan­tak a csendőrök. A kocsiban “00.00 amerikai cigaretta volt. Mikor a vizsgálat so­rán tüzetesebben megnézték a rendszámtáblát, kiderült, liogy az eredeti amerikai rendszám fölé hamisított orosz rendszámot festettek, lg' akartak újabb „bizonyi- -kot“ szolgáltatni arra*, —r az ausztriai szovjet csapatok feketézik el a Mar- shall-„segélyt“ és nem az amerikai hadsereg tagjai. A kísérletet a baloldal lelep­lezte, a csempészek azonban nem kerültek rendőrkézre. Ällomi létesül Ujfehértén A szabotáld, letűnt nagy gazdák és földbirtokosok mintegy 270 holdnyi területű földjén állami miníagazdaság létesül. Úgy értesültünk, hogy már az az ősszel megkezdik a munkát ai gazdaság területén. Mintegy 25 család kap állandó munkát és kenyérkereseti lehetőséget a gazdaságban. Az állam — a tervek szerint — közel 1 millió forintot fordít beruházásokra a; birtokon, amely mihelyt megkezdi működését, az újfehértói és környékbeli dolgozó parasztság iskolája fesz. Élen fog járni ez a gazdaság a technika és tudo­mány mezőgazdasági alkalmazásában. Tarpa határa szebb lett, mint Gtafácsé Guüács és Tarpa község dol­gozói termelési versenyre kel­tek egymással a tavasz során. Az elmúlt napokban a két köz­ség versenybizottságai határjá­rás formájában nézték meg a két község földjeit. A bizott­ságok egyöntetű véleménye az llett, hogy a tárpái határ szebb, mint a gulácsié. A gullácsiak is szép és lelkiismeretes munkát végeztek, azonban Tarpa hatá­rának gabonái és kapásai szebb eredményről tanúskodnak. RsbaimnkávaS épül a kölesei kuiMáz Kölese dolgozói knltúrházat építenek. Kérésükre népi de­mokratikus kormányzatunk 25.000 forintot utalt ki az épü­let céljaira. A kölesei dolgozók nagy lelkesedéssel fogtak kul- túrházuk felépítéséhez. Mint értesültünk, a jövő hétre már tető alá is kerül a kultúrház, a jövő hónapban pedig már ün­nepélyesen át is adják rendel­tetésének. Emellredik a magyar gyégysttriaelás Ériéhe Az ötéves terv egyik leg­főbb célkitűzése a magyar dol­gozó nép fokozottabb egész­ségvédelme. Ez idő alatt egv- milliárd forintot, fordítanak szociálpolitika fejlesztésére*, új kórházak építésére, anya- és csieesemővédő intézetek fel­állítására. A kórházi ágyak számát az ötéves terv során kilencezerrel növelik, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi 480 'ember helyett 1954-ben min­den 150 emberre esik egy kór­házi ágy. A szociálpolitikának ehhez a hatalmas fejlődéséhez hozzátartozik a* magyar gyógy­szeripar fejlesztése is. Gyógy­szertermelésünk értéke eb- tten az évben 226 milliói forint, 1954-ben pedig már 400 millió forint lesz, tehát az ideinek csaknem kétszerese­Megkezdték az előcsépiést Ujfehértén Búg a: cséplőgép a BallcányL úton. Hozzák a gazdák a Újke. nyémek valót. Vidám mosoly játszik a traktorista arcán, amikor látja, hogy meg vannak elégedve a gép munkájával. Tiszta a csép­ié«, nincs szemveszteség. Ta. valy nem így dóig z< ti ez a gép, akkor még Tóth József kupeeparaszt csépelt vele, bő­séges szemveszte béggel. — Most a vándorzászlóért versenyzőnk ai géppel! — mon. dotta id. Boros Sándor gépész. Egervári Anna, a segédgépész most gyújtja be a gépet, hogy a szünet után úja megkezdjek a cséplést. Szabó Imre gépész brigádja az utolsó símitáíokat végzi az 1038-as szekrényen, önérzete­sen mondja Szabó Imre: — Hat nap alatt készültünk el a javítással. Minimális lesz a szemveszteség, a tört szem. Szabóék brigádja egy napot sem akar késni a csépléseel, felzárkóznak a többi cséplő- brigád mögé. — Hétfőn már mi is csépelni akarunk, délután indulunk a kijelölt helyre. Folyik a tarlólsántás Messzehangzó dübörgés tölti be az újfehértói termeló’cso- port földjét. Nagy Géza trak­toros tarlót bánt. Bukik a tar­ló, készül az új mag ágya. A termelőszövetkezet tagjai példát mutatnak TJj fehértó ha­tárában. Ök értik és ők tud­ják, mit jelent a tarlióbántás. Ujfehértó dolgozói pedig szí­vesen tanulnak a jő példából. Egymás után jelentkeznek a gépállomáson tarlóhántásra. Megkezdjék a cséplést Uj- fehértón, búgnak a cséplőgé­pek. Ma nagy ünnepséget ren­deznek a Falunap kapcsán, ők ia elfogadták a kunszentmárto­ni kihívást. Gazdag termést eszik a csép­lőgép ... keskeny porfelhő kí­séri a tárcsát a termelőszövet­kezet földjén... II Stisvárdai fiatalok rohammunkája A Minsz kisvárdai réteg­szervezetei elhatározták, hogy önkéntes rohammunká­val rendbehozzák a Magyar Dolgozók Pártja kisvárdai szervezetének kertjét. Ezzel is meg akarják hálálni mind­azt. amit a Párt tesz az if­júságért. A lelkes roham­munkának máris vannak eredményei, elkészült a röp­labdapálya s befejezéshez kö­zeledik a szabadtérig színpad végleges felállítása is. Az ibrányi MNDSz mozgalma A Magyar Nők Demokrati­kus Szövetségének ibrányi szervezete mozgalmait indí­tott el az líttörők felszerelé­sére. Az összeget- műsoro3 'előadások jövedelméből! te­remtették elő s már eddig is számos úttörőpajtást ajándé­koztak meg nyakkendővel. A dolgozó parasztasszonyok nem feledkeztek meg gyer­mekeik iskolájáról sem és ívóedényekkel szerelték fel a tantermeket. Vasárnap, 1949. július 17.

Next

/
Thumbnails
Contents