Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-16 / 163. szám

KI 'hyüségi » I ____________; MAGYAR IN E P1- ~ 1 A LEGJOBBAKNAK A JUTALMAT! A Szovjetunió hatalmas támogatást nyújt a népi demokráciáknak a szocializmus alapjainak telépitésében „A mimkaversenyben a» a legjelentősebb, hogy az em­bereknek a munkáról való nézeteiben gyökeres fordula­tot idéz elő, mert a munkát szégyelnimló és súlyos fe­hérből, aminek azelőtt tekin­tették, a becsület dolgává érdem és hősiesség dolgává változtatja. . . a legkívána­tosabb (dolog, amely rászol­gál a társadalom elismerésé­re, ho;gy az emberek a mun­ka hőseivé lehetnek, a ro­hammunka hőseivé, akiket a dolgozók milliói a tisztelet glóriájával öveznek“ — mon­dotta Sztálin elvtárs a Párt XVI. kongresszusán, A dolgozók tiszteletének megnyilvánulása most az is, hogy a dolgozó nép kormá­nya újra jutalmakat oszt ki, a márciusban megindult tíz- hónapos munkaverseny első .szakaszánjak lezárása után, augusztus első napjaiban, öt és fél millió forintot oszt széjjel és ez az öt és fél mil­lió forint eleven, kézzelfog­ható bizonyítéka annak, bogy népi demokráciánk leg­megbecsültebb emberei azok, akik a munka hőseivé vál­nak. Igen, a munkaverseny, a termelés frontjának leg­jobb katonái kapnak jutal­makat. Azok, akik brigád­jukban. üzemükben a legna­gyobb termelékenységet ér­ték el, akik a jó gazda pon­tosságával csökkentették az önköltséget, akik minden le­hetőt megtettek, hogy újítá­saikkal, észszerűsítéseikkel megtakarítást érjenek el, akik a munkásosztály becsü­letéhez méltóan lankadatlan /szorgalommal dolgoztak, példamutatók voltak a mun­kafegyelemben, tapasztalat- csere mozgalomban segítet­ték elmaradt, leszakadt tár­saikat. Egyszóval azok, akik szakadatlanul azon töreked­tek, hogy a tervünket győ­zelemre vigyék és ebben a munkában magukkal ragad­ták társaikat. Nem bérkiegé­szítés ez tehát, a mostani ju­talom, hanem a megbecsülés, a megtiszteltetés jele. Nem­csak pénzben nyilvánul meg ez, hanem különböző juta­lomtárgyakban is. A nyír­egyházi Tejért Nemzeti Vál­lalat már meg is kapta a ju­talmakat. A rokonszakmák versenyében a negyedik he­lyen végzett s így a pénz­összegen felül rádiót, edény­készletet kap majd a négy legjobb dolgozó. A termelés frontjának leg­hűségesebb katonái a juta­lomban részesülők, de egy­ben az osztályharc frontjának is bátor harcosai. Hiszen „a szocializmus csak a munka magas, a kapitalizmusénál magasabb termelékenységé­nek alapján győzhet.“ Osz­tályharc, kemény osztályharc tehát az, amit a munkások vívnak a termelésiben, ami­kor hősies erőfeszítésekkel veszik fel a küzdelmet az el­avult munkamódszerekkel, gépekkel, fegyelmezettleu- seggel. Minden győzelem, amit a termelésben elérünk, a talmas csapái az osztály­ellenségre, a reakcióra, a burzsoákra, az imperialisták­ra és belső ügynökeire. Mindezeket szem előtt tart­va kell, hogy megtörténjék augusztus elején üzemeink­ben a jutalomkiosztás a leg­jobbak kiválasztása. Okulni kell a múltban elkövetett hi­bákon. Mert előfordultak. A legutolsó jutalomosztás al­kalmával a helyi szakszerve­zet küldöttei több helyen 1 a következő hangokat ütötték meg. szinte bocsánatkérően azok felé, akik valamilyen oknál fogva nem érdemelték meg a jutalmat: nem az utol­só alkalom, legközelebb maid ti is kaptok. Nagyon helyte­len a jutalmazást így felfog­ni. A jutalom azért jutalom, hogy abban csak a legjob­bak részesüljenek s ha talán a következő alkalommal újra ők lesznek a legjobbak, újra ők azok, akik jutalomra ér­demesek. Mindaddig, míg jobbak nem előzik meg őket a nemes versenyben. Ha az előbbi helytelen módon érté­keljük a jutalmazást, akkor az nem a legjobbak megbe­csülése, hanem a legjobbak (lebecsülései, semmibevevése. Ugyanezt teszik azok is, akik így beszélnek: M. J. már há­romszor kapott jutalmat, s bár most is ő érdemelné meg, nem „illik“ most is őt jutal­mazni. Nem szabad újra annak a hangnak érvényre jutni, hogy inkább osszuk széjjel a ju­talmiat apró részekre, hogy mjinden dolgozó részesüljön belőle. Ez újra a jutalom „bérpótléknak“ való leérté­kelése, a kitüntetés elmosá­sa, reakciós „egyenlősdi“. Akik jobban termelnek, töb­bet tesznek a szocializmus felépítéséért, azoké a jutalom is, a dolgozó nép megbecsü­lésének jele! Ebben a szellemben válasz- szuk ki a jutalomra érdeme­seket, mert csak így lesz a .ju­talmazás a szocialista mun­kaverseny lendítő kereke. A Novoje Vremja legutóbbi szá­mában ,,A szovjet gazdasági együttműködés a népi demokrá­ciákkal” című cikkében ezeket írja: A Szovjetunió és a népi demo­kráciák külkereskedelmének nagy jelentősége akkor tűnik ki, ha fi­gyelembe vesszük az angol-ameri­kai imperialisták megkülönböz­tető módszereit. A Szovjetunió a népi demokráciákat ellátja mind­azokkal a nyersanyagokkal, ame­lyek szükségletüknek megfelelnek. A Szovjetunió ipari nyersanyag­szállítmányai teljes mértékben fe­lülmúlják az általa szállított fo­gyasztási javakat. A szovjet kivi­tel tehát lényegesen különbözik a kapitalista államok kivitelétől. A kapitalista államok főleg fo­gyasztási javakat szállítanak kül­földre és ez az illető országok ipa­rának rovására történik. Jellemző, hogy a Marshall-terv alapján tör­ténő szállításoknál mindössze 8—9 százalék a gépi berendezés. — A szovjet gépi és nyersanyagszállít­mányok igen nagy értékűek a népi demokráciák gazdasági fej­lődése szempontjából. A Szovjet­unió ezenkívül kölcsönt is nyújt a népi demokráciáknak. Köztudomású, hogy az imperia­lista hatalmak behozatali politiká­ját a más államok gazdasági életé­nek az ő gazdasági politikájukhoz hangolása jellemzi. Ezzel szemben a Szovjetunió lehetővé teszi a népi demokráciák számára, hogy azok olyan árucikkekkel fizesse­nek a Szovjetunió részéről nekik szállított javakért, amelyeket kü­lönös tőkebefektetés nélkül tud­nak előállítani. A cikk a továbbiakban kiemeli, hogy a népi demokráciákban meg­valósított alapvető reformok ered­ményeképpen egyre nő gazdasági együttműködésük. E gazdasági együttműködés fontos vonása a kölcsönös technikai segítség. — A Szovjetunió mindenirányú segítsé­gét nem a profit és kizsákmányo­lás jellemzi. A potsdami értekez­let határozata értelmében a buL gáriai. magyarországi és romániai volt német javak a Szovjetunió tulajdonává lettek. A Szovjetunió azonban nem szereltette le ezeket a gyárakat, hanem éppen ellenke­zőleg, üzembe helyezte azokat, hogy az elavult gépi berendezések helyett újakat állítsanak elő. A Szovjetunió hatalmas támoga­tást nyújt a népi demokráciák­nak a szocializmus alapjainak fel­építésében — fejezi be a Novoje Vremja. háta mögött suttyomban végzőt a politikai és gazdasági sakkbiízásokat. Éppen most került napfényre az a* amerikai sakkhuzás, amelynek biztosan nem örülnek az angol tőkések. Mint Londonból je­lentették, Truman elnök meghívta a perzsa sahot: látogasson el Washingtonba. Ez a meghívás nem más, mint Anglia és Amerika kö­zött a középkeleti olajért folyó versengés egyik sakkhúzása, Anglia helyzetére egyébként jellemző az, hogy a pénzügyi vál­ság miatt nem mer japánnal tárgyalni Ezt a a hírt az AP jelentette To­kióból. Az angol-japán pénzügyi, tárgyalásokat, amelyeknek július 18-án kellett volna megkezdődni, az angol pénzügyminiszter a vál­ság miatt határozatlan időre elha­lasztotta. Az amerikai főhadiszállás jólértesült körei azt jósolják, hogy Anglia ,,az óvatos vásárlások poli­tikáját fogja követni Japánban dollárkiadásainak nagymérvű csök­kentése céljából. Az angol1 tőkések látják kétség- beesett, szorongatott helyzetüket, azonban azt is látják, hogy a Marshall-terv fojtogató polipkar­jai, amelyeket ők maguk mások­nak szántak, őket is a válság foj­togató szorításába ölelték. Miköz­ben Amerika Perzsiában sakkhúz, Anglia — üres zsebei miatt — nem mer tárgyalni Japánnal. Ebt éve... Vasárnap az olasz Kommunista Párt is gyűléseket rendez ország­szerte. Ezen a napon lesz ugyanis a Togliatti ellen elkövetett merény­let évfordulófa. Cripps bejelentette s A font sterling-terület fizetési mérlege 600 millió font hiányt mutat üjabb nagYKáüyu tarlátazásoka? leiemet! be a pénzügyminiszter LONDON: Az angol alsóházion Cripps pénzügyminiszter gazdasági helyzetjelentésében előadta, hogy a fontsterling-terület, tehát Nagybri- tannia és a sterlingblokk országai­nak fizetési mérlege a dollárterület­tel szemben most olyan hiányt vki- adási többletet) mutat fel, amely megfelel évi 600 millió fontnak, azaz a font egész aranytartaléka másfél- szeresének. A helyzet pillanatnyi ja­vítása céljából Angliának 400 millió dollárral kell csökkenteni amerikai behozatalát. Cripps beszámolt Nagybritannia helyzetéről és kijelentette: a dollár- területtel szemben fennálló angol deficit a jelenlegi számítás szerint 16 q millió font, vagyis 30 millióval több, mint amivel a kormány szá­molt. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy Anglia az 1949—50. évben 100 millió fonttal csökkenti dollárbeho­zatalát az ország dollárhiánya miatt. Ez azt jelenti, hogy 8 unciára vagyis 22.7 dekára csökkentsék a cukorfejadagot Nagybrítánniában és az édességeket, amelyeket bárom hó­nap óta szabadkereskedelemben *r betett vásárolni, ezentúl ismét jegy­re fogják adni. Közölte, hogy erede­tileg 110 millió dollárt irányoztak elő dohánybevásárlásra, ezt azonban most 20 millió dollárral csökkentik. Ugyancsak csökkenteni kell az acél- behozatalt is. A pénzügyminiszter szerint csökkenteni kell valamennyi fontos anyag behozatalát, így a fa­behozatalt is. A papír és papírtar­talmú anyagok behozatalát egyhar- maddal szándékoznak leszállítani. A vastartalmú fémbehozatalt is mint­egy 25 százalékkal csökkentik. Cripps ezután beszámolt az ameri­kai és kanadai pénzügyminiszterek­kel folytatott tárgyalásairól is. Kije­lentette, hogy a három kormány egyértelmű véleménye szerint a fennforgó problémákat nem lehet rögtönzéssel megoldani és ezeket egyik ország sem tudja egyedül meg. oldani. Sztrájk... Sztrájk... Sztrájk... Sztrájkba léptek a newynrfcí autóbuszok dolgozói Miközben a nyugati imperalista ,'atalmak pénzük és profitjuk után ótnak-futnak, a kanadai, amerikai ■s angol pénzügyminiszterek tárgyal tak és Cripps pénzügyminiszter az ingoi alsóházban gondolkodásra (észlelő beszámolót mond Anglia :gyre züllő pénzügyi helyzetéről, a nnnkások kitartóan harcolnak jo­gikért és az ellen a politika ellen, ímelyet áruló és kizsákmányoló gaz­dáik folytatnak, Newyork város autóbuszüzemének mind a 21 vonalán a CIO közleke­dési dolgozói sztrájkba leptek. Eze­ken az autóbuszvonalakon naponta egymillió embert szállítanak. A sztrájk oka: négy alkalmazott elbo­csátása. A sztrájkot megelőzően a társaság egyik motorszinjének Tx) szerelőmunkása szüntette be a mun. kát. Erősen terjed az olasz épltőmunkások sztrájkja Az olasz szakszervezeti szövetség özlése szerint az olasz építő múmiá­ik sztrájkja július 14-én Róma-tar- ományra is kiterjedt. Július 18-án ipulia, Calabria, Lucania építmun- á«ni is sztrájkba lépnek. Ezzel a ztrájkolók száma jóval az egymillió ölé emelkedik. Északon é« délen, bármerre tekin- ünk is, reng a föld a tőke lába alatt. A tőkés országok súlyos vál­sággal küzdenek, keresik a megol­dást amelynek tőkés kivitelezése azonban nem sok reményei kecseg­tet. Miközben az egyes országok tó­kései közt is éles az dientet, ugyan­akkor elkeseredett harcban állnak sáját munkásosztályukkal és ezzel párhuzamosan nemzetközileg is gyű kos versenyt folytatnak. Egymás

Next

/
Thumbnails
Contents