Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-14 / 161. szám

CSÜTÖRTÖK, 1949. JULIUS 14. NYÍRSÉGI magyar Nép s. oia&í, Egy gyárlátogatás: 30.0000 forint Exorsxemü él munkások a Chinoinban és Rickterben — Az első tapasztalat 700 forint —• nyújtja ujját a magasba Hajdú elvtárs, élmunkás, az egyik látogató. Mar itt­hon vannak mindnyájan, mind a he­ten Reszegi Sándor, Szentesi Mik­lós, Varga János, Balogh Károly, Tóth Lajos II., Szabó Gábor. Ők már tudják, mit jelent a 700 forint, de nekem meg kell magya­rázni, mert értetlenül meredek Hajdú elvtárs feltartott ujjáta s hiába nézelődöm szerteszét a bűd- szentmihályi Alkaloida üstjei, centri­fugái között, a „boszorkánykonyhá­ban“ — ahogy ők nevezik tréfásan — nem tudok felfedezni még tíz fillért sem. Nevetnek az elvtársak. — Lám, lám, az ezerszemü él- rounkások már az első látásra 700 forintot találtak a Chinoinban, Aztán komolyra fordul a szó és Mezei mérnök mindent megmagya­ráz. — Nehézségek voltak a centrifu­gával és a keretszűrőpréssel. A szű­rőruhák állandóan kiszakadtak s az nemcsak anyagpazarlást jelentett, ha. nem 1-2 felesleges munkaórát a sza­kadtak kicserélése. A Chinoinban észrevettük, hogy mástípusú szűrő- vásznat használnak, amely erősebb és jobb. Mi is kicseréltük a mienket — havonta 0-700 forintot takarítunk meg. rendeltük mi is ezeket. Havonta ezer forint túlteljesítést jelent az önköltségcsökkentési tervünkben. A jó munkás holtig tanul hát még az élmunkás — mondják az Alkaloida élmunkásai — nem szé­gyellünk semmit sem megkérdezni, jó alaposan utánanézni. Mert vannak olyan gyárlátogatók is — kevesen, de akadnák, — akiknek bármit mu. tatnak, rávágják : „ismerem .. . tu­dom... nekem mondja, szaktárs?...“ egyszóval szégyenük, hogy valamit nem ismernek, vagy pedig a legoko­sabbnak akarnak látszani. — Mi nem így figyeltük meg pél­dául az üstök szigetelését. — Es nem hiába. — Nem bizony. Éppen a látoga­tás előtt tárgyaltuk le ezt a dolgot és ugyancsak főtt a fejünk a drága, ság miatt. A Chinoinban pedig lát­tuk: milyen egyszerűen oldották meg az ottani elvtársak. Más gyárból l.ért hulladékkal végezték el a szi­getelést. Mi ugyanígy cselekszünk majd, negyedévenként 8000 forintot takarítunk meg és azzal, hogy egy­általán végrehajtjuk a szigetelést, még ráadásul 1100 forintot a terv számára. •— Láttuk azt, hogy a készáru­üzemben nem szűrőpapírt, hanem szűrővásznat használnak. Már meg A Richterben is kinyitottuk szemünket. Régi problémája az Alkaloidának az áztatólé leszűrése besűrítés előtt. A Richterben ezt a kérdést elsőren­dűen megoldották, a thrombin üstben két ultracentrifugával. Most az Al­kaloida munkásai ezen az úton ter­vezgetik és valósítják meg a leszű­rést, Ez — mint mondják — havonta mintegy ötezer forint megtakarítást jelentene. Mindezeket összevetve, egy ne. gyedév alatt majdnem 30 ezer forint megtakarítást tudnak elérni a büd- szcntmihályi üzem munkásai az üze­mek közötti tapasztalatcsere foly­tán. Persze, nemcsupán az eredménye­ket értékelték ki a látogatás után, hanem a hibákat is. Rájöttek arra, hogy sokkal eredményesebb munkát tudnak végezni, ha kevesebben men­nek el egy-egy tapasztalatcsere-útra, mondjuk hárman-ncgyen, mert így az egyes munkások munkamódszereit is el tudják sajátítani. — Most pedig a napokban mi in­vitáltuk meg a Richteréket, jöjjenek el hozzánk, tanuljanak tőlünk is. Nincs titkolnivalónk egymás előtt, mert hiszen egy célunk van: a há­roméves terv utolsó rohamát is meg. nyerni. Ahol a szovjet gyermekek üdülnek Irta s G. ftt. Sxohány A Krím Rgfestőibb vidékén, t Medvegy hegység lábánál, közvet- enül a Fekete tenger partján fek- .zik a szovjet gyermekek lidülö- íelye. a hét kilométer hosszúságú őrületen elnyúló „Artek*. Gazdag, >uja növényzet borítja, s időjárása i legkedvezőbb, a hideg, északi sze- *'ktől a hegyhát védi. A forradalom előtt ez a terület, - melyet akkor „Fürjek fészké“- ek neveztek — földesuraké és gyá- osoké volt. A Nagy Októberi Forra- alom tette ezt a csodálatos vidéket gyermekek, a szovjet úttörők való. igos földi mennyországává. A háború, a fasiszta barká­ik nem kímélték meg az Artcket m. Borzalmas pusztítást végeztek t is, hatalmas károkat okoztak. De német rablóhadjárat után ez Is, int a Szovjetunióban minden más mbolás nyoma eltűnt, s újjászüle- tt az úttörő tábor. Ma már a régi- 1 is vidámabb, lüktetőbb itt az ‘t. Egyidejűleg több mint ezer gyen- ■k üdülhet ezen a területen. 27 ktárnyi szőlőgazdaságai 15 hektár :elék- és gyümölcsöskertje, sertés- laldája, tejgazdasága, saját haid. ta, 2 víllanytelepe, vízvezetékháls- a, 50 autója, 3 motoros hajója frespetriben betörtek Leveleken elfogták őket Ritli András pócspetri sza- ;s bejelentette a rendőrsé- n, hogy üzletét az éjszaka várnán kirabolták: elvittek öle mintegy 6000 forint ékű vegyes árut. A rendőrség azonnal meg- lította ta nyomozást és nkája néhány óra múlva d-ménnyel járt. A környé- fosztogató és izgalomban tó banda tagjait elfogták ^eleken. Még arra sem volt jük, hogy az ellopott áru­eladják orgazdáiknak, ii András minden áruját iziakapta. valóban gondtalanná teszik itt az életet. A gyermekek neveléséről, szórakoztatásáról, felügyeletéről egész sereg úttörővezető, pedagógus, orvos, ápolónővel- gondoskodik. Természetesen minden szovjet is- kolásgyermek legforróbb vágya, hogy az Artekbe utazhassék. Nem elérhe­tetlen vágyálom ez, mert minden út. törőnek meg van a lehetősége, hogy egy az Artekbe szóló beutalást kap­jon. Parasztlánykák és bányászok gyer­mekei, munkások fiai, lányai és ay, értelmiség gyermekei nyaralnak itt boldogan, felszabadult örömben. Nagyszerű és vállozatos a gyermekek élete az Artckben. Seta hajózás, tornaünnepélyek, kirándulá­sok, sakkversenyek, céllövő-versc nyék, repülőgépmodell-versenyek kő. vetik egymást tzínes, gazdag váltó-i zatosságban. De filmbemutatókat, kü­lönböző tárgyú előadásokat is tarta­nak, s mindez az ifjúság szórakozá. sát és nevelését szolgálja. A kétlió- napi üdülés alatt olyan, minden más nép gyermekei számára eddig még elképzelhetetlenül boldog életet él­nek a gyermekek, mely feledhetetlen élmény egész életükre! Orvosok, orvosi tanácsadók gór. Megkezdődött a felvétel a nyírbátori óvónőképzőben Három éve működik Nyír­bátor községben a dolgozók óvónőképzője, hogy egyszerű munkás- és parasztlányokból napközi otthonok és óvodák jövendő vezetőit képezze ki. A most befejezett 1948/49-es tanévben 2. és 3. osztálya volt >a tanintézetnek. Az őszön újra megindul az 1. osztály, természetesen felve­szik a tanulókat a 3. és 4. évfolyamra is. Az új tanévre már megkez­dődött a felvétel. A vidékieket amennyiben szüleik anyagi helyzete ezt szükségessé tet- szi _ kollégiumban helye­zik el. closkodnak a testiieg gyengékről. Víz- és elektromos gyógyintézet várja a gyengélkedőket, orvosi laborató­rium, röntgen intézet s egyéb jól felszerelt orvosi íemlelők állnak a rendelkezésükre. A különféle gyermekese portok részére a legkülönfélébb ki - matikus életrendet állítják össze. Különösen kihasználják a «ermészet- nyujtotta gyógylehetőségeket. A gyermekek sokat tartózkodnak köz­vetlenül a tenger közelében, hogy a csodálatos levegő át- meg átjárja egész testüket. S akik szeretik a sportot, — itt minden lehetőséget, minden eszközt megtalálnak rá. S a szovjet kormány hataí- más terveket dolgozott ki a „Nagy Artek“ megvalósítására. A tervek szerint a „Nagy Artek“ 6 táborból áll majd, melyek egyenkint 1500 gyermek befogadására alkalmasak. Minden egyes tábornak saját fürdő­helye, saját kikötője lesz. A tervekben szerepel a hatalmas befogadóképességű sportstadion fel­építése is. Építészeti és szobrászati remekművek örökítik meg Molotov, Kalinin, Budjonnij, Gorkij és Clara Zetkin látogatásait az Artekben. A legkiemelkedőbb domb csúcsán pedig Lenin és Sztálin szobra áll majd. Puskin ünnepély a villanytelepen A nyíregyházi Miagyar Nők Demokratikus Szövetségének villanytelepi alcsoportja ked­den délután hat órai kezdet­it el Puskin- emlékűim epélyt rendezett az üzem kultúrter­mében. A munkások, dolgo­zók zsúfolásig megtöltötték a termet és lelkesen éltették a szovjeü-magyar barátságot. Puskinról Somogyi Gyulán*: elvtársnő, az Mndsz kiküldöt­te emlékezett meg ünnepi beszédében és méltatta, a szabadság, a nép lánglelkű költőjének életét, munkássá­gát. A villanytelepi dolgozók is szívükbe zárták a szovjet nép Petőfijét. (jENYEKQ^an^Jű) Portorico népe ellentmond Portorico szigete a spanyol- amerikai háború után cserélt gaz­dát. Amerikai hadiegységek száll­ták meg és birtokukba vették a szigetet. Az Egyesült Államok „gyámkodása” semmivel sem bizo­nyult jobbnak, mint a spanyoloké. Kizsákmányolás a célja mindket­tőnek. A kis szigetországban egy­re nő a munkanélküliség és tom­bol a nyomor. Az elnyomók még a nemzeti nyelv használatát sem en­gedik meg, az iskolás gyerekeket kényszerítik angol iskola látoga­tására. A portoricoiak előtt ma már vi­lágos ,hogy milyen sors vár rájuk a jövőben is amerikai megszállás alatt. Egyre szélesebb tömegek állnak szemben az imperialista po­litikával. Az USA részéről új taktikához folyamodtak, A bennszülött jobb­oldali szociáldemokrata vezetők révén létrehoztak egy új „demo­kratikus tömegpártot”. Ezzel a párttal szeretnék á portoricói nép egységét megbontani. A trükköt nem kísérte siker. Portorico mun­kásai, parasztjai és diákjai de­monstrációkkal és sztrájkokkal tüntetnek a gyarmati sors ellen. A portoricoi Szakszervezeti Ta­nács harca arra irányul, hogy megszüntesse a rabszolgatörvé­nyeket, folytassa a harcot a sziget felszabadulásáért és felszámolja a munkásosztály soraiban meghúzó­dó opportunista elemeket. 'Portorico népe ráébredt, hogy felszabadító harcát csak úgy fogja siker koronázni, hogyha bekap­csolódik a világ demokratikus tá­borába és egységesen veszi fel a harcot az imperialista elnyomók ellen. 75 ifjúsági aratóbrigád dolgozik Szabolcsban Szabolcs vármegye Szit és Eposz fiataljai arató- és cséplőbrigádokat szerveztek az Ifjúsági Találkozó alkalmából felajánlásképen. — A brigádok az arra rászoruló dol­gozó parasztok, hadiözvegyek földjén végzik el az aratási mun­kálatokat. Szabolcsban eddig 75 aratóbrigád állott már munkába, az Eposz-szervezetek 11 cséplő­brigádot és 5 gyomirtó brigádot szerveztek meg. Szemük előtt a harcban és munkában egyaránt hősiesen helytálló Komszomol pél­dája lebeg. A legjobb munkát ed­dig a penészíeki Eposz-szervezeti aratóbrigádja végezte, eddig 5 csa­lád 10 hold földjét aratta le. így végezték el a munkát Lőrincz Mi­hályné háromgyermekes hadiöz­vegy, Rajnics Ferencné 4 gyer­mekes ,özv. Pap Imréné 4 gyerme­kes hadiözvegyek, Varga László súlyos betegen fekvő szegénypa- raszt földjén. A penészíeki fiata­lok, ha az egyik földdarabon el­végzik munkájukat, mozgalmi da­lokat énekelve vonulnak a követ­kező szegényparaszt földjére, hogy folytassák munkájukat. Az anarcsi dolgozó parasztfia­talok pedig versenyre hívták ki a járás minden Eposz-szervezetét, a Világifjúsági Találkozó előkészítő munkálataiban, beleértve az arató, cséplő- gyomirtó1 brigádok meg­szervezését, teljesítményét is. Nem akartak aratási szerződést kötni Encsencs basaparasztjai Pártunk figyelmeztetésére a DéFOSz encsencsi földmunkásta­gozatának vezetői előre látták: hiába szavaztak a kulákok május 15-én a Népfrontra, a dolgozó nép ellenségei maradtak és az első alkalmat meg fogják ragadni az állam rendelkezéseinek megsze- gésére. A község két legnagyobb ku- lákja, Harcsa Péter és T. Nagyi Sándor nem akart aratási szerző­dést kötni a földmunkásokkal, az aratók azonban bejelentették az esetet a földmunkástagozatnak. A két kulákot kötelezték a szerződés megkötésére és a rende­let kijátszásáért meg is büntetik. Petőfi emlékesete a Szovjetunióban Petőfi műveit az orosz költők már régen lefordították, a versek terjesztését azonban a cári kormány minden eszközzel meg­akadályozta. Csak a szovjet hata­lom éveiben ismerkedett meg a Szovjetunió olvasóközönsége Pe- tőfi lelkes forradalmi költészeté­vel. Az utóbbi években Petőfi mű­vei hatalmas példányszámban je­lennek meg a Szovjetunióban. — Sok kitűnő szovjet író és költő dolgozik Petőfi verseinek fordítá­sán. Sok szovjet lap és folyóirat közöl Petőfi-verseket. Nemrég, a magyar forradalom 100. évforduló­jára adták ki Petőfi válogatott köl­teményeit, ugyanakkor előadáso­kat tartottak életéről és költésze­téről. A szovjet emberek nagyra érté­kelik Petőfi költői alkotásait, — Pjervomajszkij költő azt írja Pe­tőfiről, hogy ma is erős fegyver a demokrácia megerősítéséért küzdő magyar nép kezében. „Le­hetetlen — írja —, hogy az a nép, amelynek kezében ilyen fegyver van, ne győzedelmeskedjék.” Tyihonov költő szerint Petőfi „az új demokratikus világ és a nagyjövőjü emberiség költője, har­cosa, polgára. Versei fegyvert je­lentenek mindenkinek, aki igazán szereti népét és hazáját.” Szurkov ezt mondja: „A dicső magyar forradalom harcos költője nagyon közel áll a szovjet nép­hez, amely maga is harcban és munkában építi új életét.” Lövik szovjet író ezeket a sza­vakat intézte a magyar néphez: jNagy jövő vár arra a népre, amelynek olyan fiai vannak, mint Petőfi”. Ezek a nyilatkozatok híven fe­jezik ki a szovjet nép véleményét a magyar nép nagy költőjéről és szabadságharcosáról.' — A szovjet emberek mélységes tisztelettel for­dulnak Petőfi emléke felé. A nagy magyar költő forradalmi és haza­fias költészete nagymértékben hozzájárul a Magyarország és a Szovjetunió népei közt fennálló barátság erősítéséhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents