Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-14 / 161. szám
Ma délután nyilvános pártnap lesz a városháza udvarán VI. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM ÁRA 6« FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1949. JULIUS 14. ÚJABB GYŐZELEM! Csodálatos, győzelmes ünnepe volt ez a világ dolgozóinak! Hat. vanhárom nyelven zendült fel szombaton éjszaka az Interna- cionalé hangja, a világ proletárjainak harcra hívó, győzelemre lelkesítő himnusza a milánói Palazzo del Arte falai között, amikor Di Vittorio elvtárs, a Szak- szervezeti Világszövetség újból megválasztott elnöke így szólott: ,,A világ proletárjainak a Szak- szervezeti Világszövetségben ösz- szefogott lebírhatatlan ereje meghátrálásra kényszeríti a háború és a fasizmus erőit!” Hasonlított ez az ünnep ahhoz a nagy életcsatához, amelyet néhány hónappal ezelőtt rendeztek Párisban, amikor sorra jöttek a munkásküldöttségek és ezt mondták: ,,Itt egyetlen gyár sem fog hadianyagot gyártani a világ szabad népei ellen vívott háborúra", vagy amikor a feketeruhás, fehérhajó Kozmo- denjanszkaja asszony, Zojának, a hős mártír.partizánlánynak édesanyja szavai nyomán millió és millió asszony, anya, testvér kiáltotta könnyezve, de elszántan: Küzdünk a háború ellen! Vagy talán hasonlított azokra a felejthetetlen percekre, amikor a prágai békekongresszuson mindenki felugrott a helyéről, sírva. nevetve ölelték, csókolták egymást magyarok, franciák, szovjet emberek, kínaiak, négerek, angolok, erre a három szóra: Nankin. got felszabadította a néphadsereg! A győzelem napjai voltak ezek. A háborús uszítok erőfeszítései, azoknak az igyekezetei, akik lábbal tiporják a népek szabadság- jogait egyre erősebb ellenállással találják magukat szemben. A békéért és szabadságért küzdő né pék ellenállásával. És ennek a harcnak legélesebb fegyvere a Szakszervezeti Világszövetség 71 és fél millió szakszervezeti dolgo zó nemzetközi összefogása. ,,A Szakszervezeti Világszövetségnek ■élen kell járnia az üj háborús katasztrófa kirobbantására igyekvő elemek ellen irányuló küzdelem-, 'ben” — mondja a Világszövetség milánói Kongresszusának határozata is, és a Világszövetség győzedelmesen halad azon az úton, amely Berlinen, Párison, Prágán 'keresztül vezet. A szovjet szakszervezeték pél -damutatása nyomán valamennyi ország szakszervezetei széleskörű harcot folytatnak a háborús uszítok leleplezésére, megbélyegzésére. Szerte a világon békebizottságok alakulnak az üzemekben, iskolákban, A szövetség végrehajtó szervei javaslatot terjesztenek a béke-v.ilágkongresszus ál landó bizottsága elé, hogy a lehető leghamarább szervezzék meg a nemzetközi békenapot, a népek szabadságáért és békéjéért vívott harc újabb győzedelmes állomását. ,,A Kongresszus utasítja a Vi- tágszövetség végrehajtó szerveit, hogy erélyesen lépjenek fel minden olyan szakszervezeti központnak a Világszövetséghez történő csatlakozása érdekében, amely szakszervezeti központok álláspontja kedvező a nemzetközi szak- szervezeti egység irányában. "Szélesre tárva, nyitva állanak a Világszövetség kapui minden becsületes, a munkásosztály érdekeit képviselő szakszervezet előtt, minden becsületes, a békéért és szabadságért, a demokratikus jo. gokért küzdő dolgozó előtt, de csukva állanak olyanok előtt, .akik a munkások nemzetközi ösz. szefogását akarják megbontani. Csukva állanak a Brit Szakszervezeti Szövetség, az amerikai CIO áruló vezetői előtt. Azt hitték az imperialisták, hogy rést üthetnek ezekkel a faltörő kosokkal a szilárd acélfalon. Próbálkozásaik kudarccal jártak, és kudarccal járnak a jövőben is, mintahogy kudarccal járnak háborús uszításaik is. Hiába akarnak most szakadár szervezeteket teremteni. Az árulók genfi összeesküvő tanácskozásaira a munkások megadták a méltó választ. Amikor a sztrájkoló angol rakodómunkások ellen az angol „munkáskormány” a kikötőkben kivételes állapotot hirdetett ki és többezerfőnyi katonai osztagot vonultatott a kikötőbe, a francia dokkmunkások szakszervezete felszólította a francia kikötők dolgozóit: lépjenek azonnal sztrájkba. ,,Lehetetlenné kell tenni a kapitalisták és kiszolgálóik minden mesterkedését. Kikötőmunkások előre a szolidaritásért!” — Ugyanakkor kétezer londoni tehergépkocsivezető máris' megtagadta a fuvarozást, az ausztráliai kíkötőmunkások pedig bejelentették, hogy szerdán huszonnégvórás rokonszenvsztrájkot rendeznek a londoni mozgalom elősegítésére.— Ez méltó válasz Deakinnek, Ca- reynak, Kupersnak és a többieknek! Tanulhatnak belőle. Vagy talán a Hcrthy-fehérban. dát kiszolgáló, gyalázatos Peyer nem akarja észrevenni, hogy például a magyar dolgozók 30 millió forint felajánlást tettek a nemzetközi proletárszolidaritás megerősítésére. Bármelyik üzemben, gyárban, Vas-, Pest-, Hajdú vagy Szabolcs megyében lelkesen kiáltották a munkások: éljen a világ munkásosztályainak szilárd szövetsége! És kiáltásuk nyomán tízezerszámra születtek a felajánlások. A nyírbátori Bóniban sem maradt le egy üzemrész sem. Here András lakatos kipirult arccal állott fel, amikor társai nevében ígérte: a Diesel-motort július 15-re befejezzük. Vagy a nyírbogdányi gőzkazánház dolgozói, hogy: a szén- fogyasztást 3 százalékkal csökkentik. Vagy dr. Pálóczi Péter a szellemi munkások nevében, hogy' a kereskedelmi könyvelést naprakész állapotba helyezik. Sorolhatnánk megállás nélkül. De igen, látják mindezt az árulók és tehetetlen dühvei csikorgatják a fogukat, de mást nem tehetnek. Senkinek sem sikerülhet a Szak- szervezeti Világszövetséget a munkások, dolgozók nemzetközi összefogását szétzúzni. A világ dől- ! gozói, munkásai, munkásnői, elvtársak és barátok szívükbe zárják a Világszövetség milánói Kongresszusának felhívását: ',Dol- t gozzatok állandóan és kitartóan ^ azon, hogy soraitokat összefogjátok és megerősítsétek a nemzet- 1 közi szakszervezeti egységet. Hadd i tudják meg az imperialisták és ) lakájaik, semmi sem törheti meg a j munkásosztálynak azt az elhatáro- zását, hogy egységesen küzd a békéért, a szabadságért és létér- « dekeiért.” t 1 francia és olasz kikötőmunkások is támogatják az angol dokkmunkások bérharcát A világ figyelme a londoni kikötőmunkások harcára irányul. A dokkmunkások sztrájkja egyre nagyobb méreteket ölt. A szükség- állapot elrendelését követő keddi napon további kétezer dokkmunkás lépett sztrájkba. A kikötőkben veszteglő hajók száma 135. A kishajók, az uszályok és a dereglyék rakodómunkásai bejelentették, hogy nem hajlandók olyan áruk szállítását vállalni, amelyeket a szükségállapot rendelkezései folytán beállított katonák raktak ki. A. francia kikötőmunkások szak- szervezete rokonszenvtüntetésre készül londoni társaik mozgalmának alátámasztására. A szerda reggeli jelentések szerint a genovai kikötőkben dolgozó olasz munkások is megtagadták a Kanadából érkező hajók kirakását. Az angol főváros egyik legnagyobb húselosztó központjában szolgálatot teljesítő 2000 hússzállító munkás egyhangúlag elhatározta, hogy nem foglalkozik olyan hússzáílításokkal, amelyeket a kikötőkbe vezényet katonák raktak ki. A szerdai imperialista angol lapok kétségbeesett hangon írnak a sztrájkról. A hangulatra jellemző, hogy az angol rádió hangoztatja: a szükségállapot még nem jelent ostromállapotot.” Taft is észrevette: az ötlanti Egyezmény háborús szerződés Az Egyesült Államok szenátusának az Északatlanti Szerződés ratifikálásáról folytatott vitájában felszólalt a hírhedten reakciós Taft köztársaságpárti szenátor is. ■ J Kijelentette, ,,nem szavazhatok ■ az egyezmény ratifikálása mellett, ■ mert ez a szerződés véleményem szerint sokkal inkább járul hozzá a háború keletkezéséhez, mint a békéhez. Úgy gondolom, hogy a szerződés a fegyverszállítási tervekkel együtt teljes egészében ellentétben áll azon kötelezettségek szellemével, amelyet az Egyesült Nemzetek alapokmányában elvállaltunk.” Rámutatott Taft, hogy a szerződés semmibe veszi a Biztonsági Tanácsot és katonai előkészületeket folytat anélkül, hogy támadás történt volna. A szenátor beismerte, hogy a szerződés az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának egész szellemét sérti és elkerülhetetlenül két fegyveres táborra osztja a világot. Értekezletet tartott a négy berlini parancsnok Kedden tartotta az Ellenőrző Tanács épületében első értekezletét Berlin négy parancsnoka. A parancsnokok megvitatták a külügyminiszterek tanácsa párizsi záróközleményének harmadik pontjában foglalt döntések végrehajtásának kérdését. A külügyminiszteri értekezlet záróközleményének harmadik pontja ugyanis előírja, hogy a város életének rendezése I rosrészének igazgatására vonatérdekében a négy parancsnok kozó egyetemes érdekű kérdése- vizsgálja meg a Berlin négy vá- | két. Svédország számára a válság kezdetét jelenti a MarshalMerv Malquist, a Csehszlovákiában tartózkodó svéd szakszervezeti küldöttség vezetője kijelentette, hogy Svédország számárai a válság kezdetét jelentette a Marshall-tervhez való csatlakozás. Emelkedett a munkánál, küliség, különösen az épitőmunkások körében. Svédországban az amerikai érdekeknek megfelelően hajtják végre a tőkebefektetéseket, emiatt több iparág termelését korlátozta. Az Egyesült Államok képviselője diktálja Svédországnak a külkereskedelmi és egyéb feltételeket. Szabad Kína joggal elvárja, hogy az amerikaiak is tisztességesen viselkedjenek Mivel a volt alkonzulnak ez volt Sanghaj népe nagy ünnepi felvonulással emlékezett meg a japán imperializmus elleni háború kitörésének 12. évfordulójáról. William Olive volt amerikai alkonzul gépkocsijával kihívóan az ünneplő közönség soraiba hajtott és csaknem halálát okozta több ünneplőnek. A legszemtelenebb módon viselkedett, amikor autóját megállították a rendőrök. Mikor bekísérték a rendőrségre, állítólagos diplomáciai jogaira hivatkozott. A hatóságok megérttették vele, hogy a szabadkínai népkormány és az Egyesült Államok között jelenleg nem áll fenn diplomáciai kapcsolat. Erre az amerikai beismerte, hogy hibát követett el és bocsánatot kért. az első kihágása, a hatóságok eltekintettek a további eljárástól és szabadlábra helyezték. A sangháji lapok rámutatnak arra, hogy ez az eset figyelemreméltó lecke 3z amerikai imperialisták szá. mára. Sok amerikai még mindig azt hiszi, hogy továbbra is megtarthatja azt az öntelt viselkedését, amihez a Kuomintang rendszere szoktatta őket. Meg kell tanulni, hogy közben az ország ura a kínai nép lett és szabadon, mindenkivel szemben érvényesíti tekintélyét. A kínai nép védelmébe veszi a külföldi állampolgárokat, de joggal elvárja, hogy ők is tisztelettel viselkedjenek. A jövedelem elosztását és a tartalékolás kérdését vitatta meg a termelőszövetkezetek kiküldötteinek első országos értekezlete A baji közösen termelő szövetkezeti csoport kezdeményezésére a termelőszövetkezetek kiküldöttei or. szágos értekezletet tartottak, amelyen a jövedelemelosztás és a tartalékolás kérdését tárgyalták meg. Az értekezletet Keresztes Mihál; államtitkár nyitotta meg. — Nagyon jól tudjuk — mondotta —, hogy az az út, amelyre termelőszövetkezeti csoportjaink léptek, kezdetben sok nehézséggel jár, de ezeket a nehézségeket le kell győzni. A termelőszövetkezeti csoportoknak példát kell mutatni a do! gozó parasztság felé, hogy azok a tények láttára megbarátkozzanak a szövetkezés gondolatával. Ezután ismertették a jövedelemelosztással és a tartalékolással felvetett kérdéseket. Pál József hangoztatta, hogy a tartalékolás a csoportot megerősíti. A parcellagazdálkodást folytató dolgozó parasztok aiz év folyamán igen rendszertelenül jutnak bevételhez, a nagyobbarányú őszi bevétel után a következő őszig számottevő bevételük nincs. A termelőcsoportok tagjainak életében ez a rendszertelenség nem következhet be. Ezután a kiküldöttek szólaltak fel. Valamennyien megállapították, hogy a közös szövetkezeti vagyont gyarapítani kell. A szövetkezet megerősödése a tagok megerősödését, élet- színvonaluk fokozott emelkedését eredménvezi. Az értekezlet lelkes hangulatban folyt le. Résztvevői felállva, szűnni nem akaró viharos ünneplésben részesítették a Magyar Dolgozók Pártját és a magyar nép nagy vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat. Végül határozatot fogadtak el a tartalékolásról és a jövedelemelosztásról. ^Mezőgazdasági fejlődésünk egyik fontos tényezője — mondja a határozat — a szövetkezeti nagyüzemek, a termelőszövetkezeti csoportok gazdasági megerősödése. Ennek érdekében az értekezlet elsatározta, hogy minden termelőszövetkezeti csoport a közös szövetkezeti vagyont gyarapító beruházási tartalékot tesz félre, a jövő gazdasági év termelési szükségleteit biztosító üzemgazdasági tartalékot létesít, az állammal, a nemzeti vállalatokkal, a szövetkezeti hitelszervekkel szemben vállalt fizetési és szálítási kötelezettségeit idejében és pontosan teljesíti. Minden közösen termelő csoport (III. típus) csak a munkateljesítmények szerinti munkaegységek alapján oszthatja szét a tagokat megillető eredményrészesedést. Most a mi kezünkbe van letéve, hogy hogyan alakítsuk szövetkezetünk jövőjét. Be fogjuk bizonyítani, hogy kormányzatunk mindig biztosan számíthat a szövetkezeti csoportok becsületes, eredményes muuká- jára-“ II 'Tlyüségl * ■ Magyar Népi
