Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-09 / 157. szám
SZOMBAT, 1949. JULIUS 9. NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP S. olds.'. Klim HMD SZÓÉ MiliS r Tények Masigjá) Ki a hazafi Amerikában ? Délután öt óra. Gongütés jelzi a munkanap végét. A hatalmas építőállványokon elcsendesül az élet, megállnak az emelőcsigák, a szállítógépek. Arszentij Baka- nov, a gránitburkoló brigád vezetője az utolsó gránitlapokat erősíti a kapu fölé. Biztos, nyugodt mozdulatokkal dolgozik, sietség nélkül. Mikor elkészül, leveszi a szemüvegét és a könyökvédőjét, s a kezével puhán végigsimít a halványrózsaszín, csillogó gránitlapon, — így ellenőrzi a csiszolás minőségét. Az állványokhoz megy, s a gazda bíráló, de meleg tekintetével nézi meg, jól teljesítette-e brigádja a napi feladatot... — Jól bizony! — s ezt nem ő maga állapítja csak meg, hanem Majorov építőmester is. — Túlteljesítettük a napi munkát! — visszhangozza magában Bakarov hazafelé menet a széles Gorkij utcán. Madarat lehetne vele fogatni! S ahogy jobbra meg balra tekintget, egyre több büszkeség tölti el: ennél a háznál is, meg annál is, no meg amott annál is dolgozott az építkezésnél, — jgy érzi, minden építkezésből kivette a részét, minden szép ház az 3 dicsérete is egyben! S ebben van s valami igazság: mert száznál s több azoknak a mestereknek a ;záma, akik tőle tanulták a köfa- -agás művészetét. Huszonöt evvel ezelőtt nég falusi legényke volt Bakarov. \z építkezésnél kezdett el dolgozni, s hamarosan észrevették, íogy a kőfaragáshoz lenne kedve, ügy kiváló mesterhez osztották be anulónak, s ettől kezdve Bakarov anult, tanult, tanult... Az öregebiek nem sajnálták tőle a saját ta- lasztalataikat, a mérnökök szíves- irömest segítettek a mindig ví- lám, fürge legénykének. Estén- :ént a munkásifjúság iskolájában anult, s elvégezte az általános islereteket nyújtó hétosztályos kö- épiskolát. Ebben az időben a gránitfara. ók ötödik osztályába tartozott, le nem azért volt ám szovjet emer, hogy megelégedjék ezzel az redménnyel! Ma már a hetedik sztályba tartozik, s éppoly lel- esen tanítja a fiatalokat, ahogy t tanították évekkel ezelőtt. A szocialista munka forró len- ülete valósággal szárnyára kap- i, s egy napon azzal a gondolat- il állt elő, hogy brigádot alakít. 5 ma? Brigádjának minden tagja :tahánovista! Szép és jó élete in a sztahanovistának, nem csak :ért, mert a végzett munka arámban fizetik, hanem azért is, ért a munka napról-napra köny. rebb lesz. Alig van már munka- lyamat, amit az ember helyett : gépek végeznének! Vidáman kopognak ikarov léptei a lépcsőházban, s ég vidámabb az arca, ahogy ott- >n leteszi az asztalra a fizeté- t. 1.800—2-500 rubel a havi ke- sete, s ebből a pénzből minden- telik: szép lakásra, nyaralásra, púgy, mint könyvekre, színház- , szórakozásra! enja és Tolja is otthon vannak ír, s úgy rohannak apjuk elé, nt két vidám kutyus. Mindkettő- k van valami ujságolnivalója: enja kitűnő dolgozatot írt az :olában, Tolját megdicsérte a ritónő. S Bakarov, a komoly iládapa sem marad el a dicsek, sben, elmondja, hogyan teljesí- te túl a brigádja a normát... Az ablakon beragyog a nap- íy, s mintha még a bútorok is >solyognának! Az utolsó szögig .jdnem minden új ebben a lakban, nemrég költöztek Baka. rék ide, az építőmunkások kü- városkájába, ,. _.,.v írta: T. SZOKOLOVA Marja Pavlovna, Bakarov felesége vacsorához terít, s a család nem kis izgalommal ül asztalhoz. Nem csoda, fontos kérdést, a nyaralás problémáját beszélik meg ma este. Tavaly az egyik Moszkva környéki üdülőházban töltötték a szabadság idejét, most azonban, ezen a vidám estén úgy döntenek, — Ennek a búzának éles kasza kell — mondja Report József fen és közben. Aztán belementi ,a kaszát a sűrű, nehéz búzába. A marokszedők alig győzik a kaszák után, vastag a rend. A rend végén visszanéz a sorba rakott kévékre. — Sokkal szebb, mint a szomszédé — állapítja meg tárgyilagos büszkeséggel. A szomszédok is aratnak, ők meg errefelé, sandítanak. Látszik: ők is megállapították, hogy Report bácsinak sokkal szebb a búzája, mint az övék. Report József kisfia nem felejtette el a szomszédok tavaszi nevetéséit, neki rosszul esett, hogy az édesapjából nevetséget csináltak. ö mondja el: — Nevettek, mikor apám kihozta a műtrágyáit tavasz- szal. Át is kiáltottak: „Nem sokat ér az a műtrágya. Az eső a fontos!1“ Tíz mázsa tioidanfcén! — Tíz mázsát várok holdanként — saccol boldog örömmel Report József. Eny- nyit várok. Segített az az egy mázsa nyolcvan kiló műtrágya, amit nem sajnáltam a földtől. — Most bizonyosodott be, hogy nemcsak eső kell a jó terméshez, hanem traktor- szántás, meg műtrágya. — Nem is megyünk többé kukákhoz aratni, ha ilyen jó lesz a termésünk — szól közbe Report bácsi 18 éves András fia, miközben összehordja a kévéket. Borongós az idő, nem hagyják széjjel a kévéket, ha esőt kap ne ázzon át nagyon. Ukrajna városaiban és községeiben 483.775 műkedvelő kollektíva működik. A kerületi, városi és területi seregszemlén közel 23.000 kollektíva, 400.000 szereplővel vett részt. A műkedvelő kollektívák 85 százaléka a fiatalok sorából került ki. A kulturális felvilágosodás nagyarányú kibontakozása nemcsak a műkedvelőgárdák nagy számában, hanem a könyvtárak gyarapodásában is megmutatkozik. Mint a statisztikusok megállapították, Ukrajna községeiben 5887 kolho. zista könyvtár van, amelyek közül minden másodiknak komszohogy az idén nyáron a Fekete tenger mellé megy nyaralni a család, az egyik szanatóriumba. Bakarov gránitfaragó és a felesége moziba mennek vacsora után. A két gyerek lefekszik, de elalvás előtt még sokáig tart a tervezge. tés, vége-hossza nincs. Hiába meg kell beszélni a Fekete tengeri nyaralás részleteit. Meg ha összehordták, köny- nyebb keresztbe is rakni. ß szövetkezet segít bennünket A környező gabonatáblákból vidám nóták, kaszafenés hangjaival érkezik a földire Report néni. Hozza az ebédet. Leiteszi a rend végén és besiet a családhoz segíteni. Neim nézheti tétlenül ezt a szép és boldog munkát, ő is magához akar ölelni segítés közbeni néhány gazdag, szép kévét. — Bsitére gyűlés lesz a szövetkezeiben — újságolja az emberének. Siessetek háza. — Ott leszünk — veszi tudomásul a hírt Report bácsi. Ott leszünk, merít a szövetkezet sokat segít nekünk a jó munkához. Da!o! a határ A távoli nótaszó belopakodik az ember fülébe, szívébe^ Átveszi a dallamot, dúdolni kezdi, aztán nótára nyílik az ajka és felcsendül a nóta. Viszi a szél, úgy terjeszti, hordja a jókedvet a nótával, imint tavasszal a virágport. Hinti a jókedvet és boldog dal csendül fel az ibrányj határ aratóinak ajkán. Dalol a határ. Reporték tábláján is felcsendül a nótaszó. énekelnek vidáman, felszabadultan. — Mikor még kuláknál arait tani, nem volt kedvem dalolni. De most van. Magamnak arattam. És jövőre még jobb kedvem lesz mert az idei tapasztalat sok mindenre megtanított. Nekünk segít a traktor, nekünk a műtrágya, a szövetkezet. Meg is szaporodik a taglétszámunk őszre, az biztos. Hozzáteszi még Report bácsi: úgy tudja, hogy őszre a szomszéd, a gyengebúza gazdája is belép a szövetkezetbe. molista a könyvtárosa. 1948. tizenegy hónapja alatt 40 millió darab könyvet adtak ki Ukrajnában. — Múlt évben jelentek meg Lenin és Sztálin műveinek újabb ukránnyelvű kiadásai is. A gyermek- és ifjúsági könyv kiaddásával foglalkozó ukrajnai kiadóvállalat mintegy 1.500.000 olyan könyvet bo. csátott ki, amely az ifjúságnak és a kisebb gyermekeknek szól. Az ukrán köztársaság filmszínházaiban 115.000 néző fordult meg az elmúlt évben. Mindezek a számok fényesen mutatják a kultúra hatalmas fejlődését a Szovjetunióban. — A dollár megrontja az embert! — írja Jeroma Davis amerikai tudós. „Az amerikai kapitalizmus és kultúrája" című könyvében. Davis nem marxista, így természetszerűleg társadalomíátása bizonyos korlátok között mozog, ö, ahogy Suisi amerikai szociológus mondotta „csupán tükröt tartott az amerikai kapitalizmus disznófeje elé.” Az amerikai nevelési és tanítási rendszerről Davis megírja, hogy az USA-ban az emberpalántának először meg kell tanulni a pénzszerzést, csak azután lehet meggyőződése és csak azután pályázhat emberi méltóságra. „Az ember. aki helyet akar kivívni magának a társadalomban, előbb vagy utóbb rájön, hogy ezt a helyet nem erkölcsi értékeivel hanem duzzadt erszényével szerezheti Az osztrák ki-paraszisúg helyzete napról-napra egyre súlyosabbá válik A kormányzat mindinkább lelte, tővé teszi, hogy a nagygazdák kiuzsorázzák a kis* parasztokat. A kormánynak mind az adó-, mind pedig a termelési politikája egyaránt a kispar3sztságot sújtja. Jellemző például, hogy a nagygazdák kivonták magukat a gabonatermelés alól és jövedelmezőbb termelési ágakhoz fogtak. Erre a kormány a kisparasztokat kötelezte az Ausztriában kevésbé jövedelmező gabona- termelésre. Az idei csapadékos tavasz következtében a korán learatott termények után nedv- dús, vízzel bőségesen átitatott talaj marad, mely kiválóan alkalmas másodtermények nevelésére. A learatott gabona tarlóját azonnal meg kell hánita- ni. „A kaszát az- eke kövesse nyomon“ — ez a szabály, így a learatott gabona földjéből a nedvesség nem párolog el. a talaj nem szárad ki. A' tarlóhántásit elegendő 5—8 centiméterre elvégezni. Ha a learatott gabona után nem vetnek őszi gabonafélét, a tarlót 12—15 cen3-án. vasárnap reggel zajos mez gással volt tele Sjposbokor. A környék tanyabokraiból 30 szépen feldíszített szekér és 15 tagú lovasbandérium gyülekezett Siposbokor bejáratánál. Ott fogadta Barthal Lipot, az Eposz elnöke Urbán Szabó László elvtársat, az MDP járási titkárát és Kuesmar János propagandista elvtársat. Majd hangos énekszóval vo. nultak fel az iskola előtti nagy térre. — A köztársasági induló cl éneklése után Jósvai László tanító nyitotta meg az ünnepélyt. A jól sikerült kultúrműsor után Urban Szabó elvtárs méltatta a nap jelentőségét. Felhívta a figyelmet arra a uagyjelentőségre, mely át kell, hegy meg” — írja Davis. Majd megállapítja, hogy a Szegénység Amerikában szégyen, az ember félértékű- ségének bizonyítéka”. Az imperialisták propagandája természetesen igyekszik minden emberben elültetni a reményt, hogy belőle is milliomos lesz, csak győzze kivárni. „Várj a szerencsés véletlenre és nyomorúságod megszűnik” — tanítja a film, a színház, a könyv és a burzsoázia minden más „tudat-termelő eszköze.” — Ki a hazafi Amerikában? — teszi fel a kérdést Davis és rögtön felel is: az, aki feltétel nélkül behódol a tőke uralmának, aki elismeri a faji megkülönböztetés szükségességét és aki a szabadverseny, azaz szabad kizsákmányolás elvét vallja. Aki „különvéleményt” jelent be, az „Amerika- ellenes”, „hazafiatlan”, „vörös”. A kisparasztok nem tudják földjüket kellőképpen műtrágyával, vagy természetes trágyával ellátni, kénytelenek csökkenteni állatállományukat, nem tudnak helyes vetésforgót alkalmazni. földjeik egészen leromlanak. Ezalatt a birtokosok földjeiket bőven trágyázhatják és pihentetik és ugyanakkor a termelt takarmány nagy jövedelmet biztosít számukra. így a nagygazdák a szegény parasztság bőrén híznak és gazdagodnak, napról-napra növelhetik állatállományukat és fejleszthetik gazdaságukat. timéter mélyen kel] leszántani, utána Í00—150 kiló pétisót szórunk’ a talajra és megfelelő ponhanyítás után elvetjük a másodtermény magvait. A szabolcsi falvak dolgozói a tavalyi tapasztalatokon okulva ezidlén már nem idegenkednek a tarlóhántástól. A gépállomások traktorai teljes apparátussal állnak: készenlétben hoev amint lekerült a földről a gabona, azonnal hozzákezdhessenek a tarlóhántásokhoz és ezzel is biztosítsák a következő gazdasági év sikerét. hassa minden dolgozó paraszt munkáját az aratásban és a terménybe- gyüjtésben. Délben 15 aratópár versenyét mintegy 1500 ember nézte végig. Délután a siposbokori úttörők kill túrcsoportja mozgalmi dalokat, népi táncokat és szavalatokat mutatott be, majd a 6Íposbokori Eposz labdarúgó csapata [játszott a vargabokori ifjúsággal. A népünnepélyt a fiatalság reggelig tartó táncmulatsága fejezte be. így ünnepelte meg Siposbokor és környéke a jó termést és így készült fel az aratáshoz és a pontoä, jó beszolgáltatás végrehajtására. ISeport József az eredményből látja: Nemesek eső, hanem traktor és műtrágya is keil a jó terméshez A számok beszélnek az ukrajnai kullurélet fejlődéséről Egyre súlyosabbá válik a kisparaszfság helyzete Ausztriában fi kaszát az eke kévéssé nyomon Miért kell tarlót bántani? Munkáslevelezőnk beszámolója: Jól sikerült a siposbokori Eposz aratási ünnepélye és versenye
