Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-03 / 152. szám
3. oldal. NYÍRSÉGI magyar nép VASÁRNAP, 1949. JULIUS 3. Kata je v s IÁ J1 A A hároméves terv győzelmes be fejezéséért, minden részletének telje sítéséért versenyben dolgozik a ma gyár munkás. A terv teljesítése je lentőségének tudatában harcol 2 győzelemért a munkapadoknál. — Járt ut ez, amin a magyar munkás osztály halad. A világ leghaladóbb munkásosztálya, a Szovjetunió pro letáriátusa taposta ki ezt az utat a sztálini ötéves tervek végrehajt val. Katajev ,,Hajrá!“ című könyve egy ipartelep építéséről szól, az első ötéves terv idejéből. Iscscnko beton keverő brigádja világrekordot állít fel. Erről szól a könyv, a világrekord megszületéséről, amelyből az alábbi részletet közöljük:-i* Marguliesz. a telep vezetője a géphez szaladt. — Miért álltok? — Nincs víz! Minden pillanat ki volt számítva Pillanatokon múlott a világrekord. A világrekord hajszálon függött. — Óh, nem húzzuk le. A munka megállt. Kutaiszov orclí tott a telefonba: — Halló! A vízvezetéket! Miért nincs a hatodik telepen víz? Mi? Víz van? Nem zárták el? Hogyan lehetséges az. drága elvtárs. hogy víz van, amikor mégsincs? Mi? fin mondom neked, hogy nincs! Hát akkor ki tudja? — A ranszomán folyik a viz. A vízvezeték rendben van. —7 Mi baj? Mi történt? — Baj van a vízvezetékkel? — Nem. — Törés? — Nem. Marguliesz a süllyesztőhöz meat, behajolt: — összecsavarni! — Vizet! Csikorogva kapaszkodatt az emelőkosár. Fordult a dob. — Háromszáznegyvenhárom — jegyezte meg gondolatban Marguliesz. — Hány óra? —L Tíz óra három perc. — Meddig álltunk? — Tizenkét percig. Még van időnk — egy óra ötvenkét perc. Marguliesz a padlózat közepére szaladt : — Gyerekek! Fiúk! Klapecek! Szorítsátok, nyomjátok! Ne hagyd magad! — Kavicsot! Kavicsot — ordított Moszja, képéből kikelve. — Elfogy a kavics! Apró gőzfeliegeket pöfékelve, las san megérkezett a mozdony. Meg csikordultak a kapcsok. Lefordultak a vágón oldalai. — Nesztek, kavics! Tizenegy óra negyvenöt perc. Marguliesz gondolatban olvassa kévéi ékeket: 388, 389, 590. A tömeg a padlózathoz nyomul. A tömeg zúg. A tömeg fönnhaugon szá mólja a keverékeket: 390, 391, 392 Az elcsen megvilágított padlózat minden irányába alakok futnak ta licskákal. Minden alak számos rövid, radikális árnyékot vet magáról. Az árnyékok különböző szögű csilla metszik egymást, kereszteződnek éles, forró, fiatal ritmusban érneK össze és távolodnak el. A ritmus pontosan másodpercre van kiszámít, va és az emberek úgy dolgoznak mint az óra. Talicska kavics. Talicska homok. Talicska cement. — Emelőkosár és víz! — Nem húzzák le! —* Lehúzzák! A kizúduló beton cső rgése . . . Háromszázkilencvenhat .. . háromszázkilencvenhét... nyolc... kilenc. — Hány óra? — Két perc múlva nulla. — Lehúzzák! — Nem húzzák le! A dob búg: Négyszáz. A tömegben halálos csend. Nyikorogva görögnek a talicskák. Zúg t. motor. A motorból kék szikrák repülnek. Csikorogva, nyikorogva kapaszkodik az emelőkosár. Zörrcn a dob. — Négyszázegy .. . — Nulla óra . . — Nem húzták le. — Eggyel lemaradtak. — Ejh! Isesenko' lapátját lassan a vállára dobja. Minden oldalról projeklorok vágnak szemébe. Tenyere mögé bújik ellenük. Köröskörül forog. Dp mindenütt arcok, arcok . . . Lassan, fejét lehorgasztva megy a padlózaton át, széles vállát elereszt- ve, gyorsan kapkodva apró. ragadós, k WA/I AAAAíWAA KÖLTŐ A MUNKÁSRÓL: A termelési csata hősei az élmunkások, brigádosok, rohammunkások. Az igaz költők, írók ezekről a hősökről beszélnek és tanítanak: a munka hőséiről, a szocializmus építőiről. Irta: Kuczka Péter Külsején semmi különös nincs. Utcán látod, fel sem ismered. Újságot olvas a villamosban, ha négy órakor a munkahelyek, a Ganz-vagpn, a Hutter és Lever a Weiss Manfréd, vagy Mezőkémia, majd minden gyár s minden üzem felől a többiekkel együtt megy haza. Menj a gyárakba és ott nézz körül. Kérdezd meg róla a szaktársakat. Grafikon van munkapadja fölött s ha megnézed, a szavad megakad. Elhatározod, hogy versenyben állsz, mert azt akarrd tenni amit ő, Izgatottan járkálsz fel és alá, jobb munkamódszereket szedsz elő és megfogadod, hogy túlhaladod a normát 30 százalékkal hat hónapon át, mert példájából látod, hogy magadnak teszed és magadnak építed a demokráciát, meztelen lábát. Utána lassan mennek a padlózaton keresztül a fiúk. A gép megállt. A motorkezelő gya póttal törölgeti kezét. Az időjelző leány papirosait hajtogatja és számlálja. — Mi az? Miért nem dolgoznak? Váltás. Vége. Egy. keverékké! lemaradtak. Négyszázegy. Marguliesz leveszi pápaszemét 6 tenyerével homlokát törli. Az arcán szétdörzsöli a betonpettyeket. — Állj!!! Nem érteni . .. hánj óra? — Nulla óra egy perc. — S hány órakor kezdtük? — Tizenhat óra nyolc peickor. . — Hát akkor mit csináltatok!! Megállj! Hát mit csináltatok!!! Marguliesz hanyatliomlok rohan r padlózathoz. A dandár megáll. — Forduljatok vissza! — kiáltja Isesenko.— Nahát, fiúk, forduljatok vissza! A talicskákhoz! A la-pá-tok- hoz! A csil-lék-hcz! He-lyc-tek-re! — Vigyázz, kész, rajta! In-duiiulj! Mindenki nekilendült, futott, kavárodott, rohant, keményen belevá gott, villogott . . . Talicska kavics. Talicska cement. Talicska homok. — Emelőkosár és víz! A dob kifordult. Négyszázkettő . .. négyszázhárom.-, négyszáznégy! Sírni fog Kuzneck! De mennyire: — Hurrá! Hurrá! Á tömeg kórusban számol: négy- .százöt . . . négyszázhat., bét. nyolc, kilenc! Marguliesz a projektorok fényéljen minden oldalról megnézi magát Megnézi térdeit, könyökeit. Letisztítja magáról a port. Kicsavarja a derekát és a hátát próbálja megnézni, nincs-c lefröcskölve. Megnyálazz; zsebkendőjét és lopva megtörli ar (át, dörzsöli szemüvegét. Megtisztítja csizmáját, — egyiket a másikkal — topog, megigazítja sapkáját Finoman mosolyog magában és rá se nézve többé a dandárra, lassú léptekkel a munkavezető irodájába megy. . .. Négyszázhuszonkilenc. — Nulla óra harminchárom perc Elégi Vége! Isesenko óvatosan leengedte a talicskát és inge aljával megtörli az arcát. Elég! Kapcsold ki a motort! A dob egyenletesen lassítva meg állt. A tömeg éljent kiáltott. Anélkül, hogy oldalt tekintett volna. Isesenko lassan lement a padlózatról. A tömeg utat nyitót. Elölte állt Chanumov, az eddig- győztes brigád vezetője. — Te, ma nagy dicsőséghez, nag;, győzelemhez jutottál. Világrekord, ez nem gyerekjáték . . . Egyszóval, légy egészséges, fogadd üdvözlésemet. Te első vagy az egész telepen Mára te vagy az első. Négyszázhu- szonkilenc keverék — mint egv kopek. Legény vagy a talpadon. Jó dandárvezető vagy. Leverted Char- kovot, leverted Kuznecket, egy vál tás alatt, mind leverted. Nagyon jó példát mutattál. Nagyon jó dandárvezető vagy .. . Egy bizonyos darab kán. Chamunov nyelte a nyálát. — Te négyszázhuszonkilenc keveréket csináltál — kiáltotta azlíln egyszerre, --de mi utánad felállítok veled szemben az ötszázas re kordot! ötszáz és eggvcl sem kéve- hb. ötszázon alul nem megyünk el helyünkről. Nyíregyházi munkások a haladó kultúráért Ax Olajirtő versenyfelhívása Még emlékezünk rá, hegy néhány héttel ezelőtt a nyíregyházi üzemek munkásai nag-y lelkesedéssel a havonta személyenkénti kulturális és szociális juttatásként kapott 16 forintból minden hónapban egy forintot felajánlottak a Szabadművelődési Felügyelőség részére. Ez azt a célt szolgálja, hogy a város kultúrcsoport.iai, tánccsoportjai élére megfelelő kulturális szakemberek kerüljenek és ezeknek munkáját anyagilag is jutalmazni tudják. Most újabb tanújelét adták a munkások annak, hogy szívügyüknek tekintik a dolgozó nép kulturális felemelkedését is, hozzá akarják segíteni a dolgozókat a haladó művészetek megismeréséihez. Tanújelét adták annak, hogy ebben a munkában ők járnak az élen, ebben is példát mutatnak dolgozó társaiknak. A nyíregyházi Hangya Olajütő, Termény és Áruraktár munkásai elhatározták, hogy versenyt indítanak be a nyíregyházi üzemek kő. zött a haladó szellemű filmek, darabok látogatására. A Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat kedvezményt nyújt a csoportos látogatásokra, 1 forint 50 fillérért már páholyjegyek válthatók, a kollektív filmmegtekintéseknél és a ver- senyrebívó üzem munkásai elmondották: Pártunk célul tűzte ki maga elé, hogy a haladó kultúrával megismertesse a dolgozó nép széles rétegeit. Élnünk kell a Pártunk vezette népi demokrácia nyújtott lehetőségekkel és nejünk munkásoknak ebben is példamutatóan kell élen járnunk. Elsősorban célul tűzzük ki a szovjet fii. mek megtekintését. Célul tűzzük ki azt, hogy küzdeni fogunk az amerikai, vagy más nyugati mérgező, félrevezető giccsfilmek megtekintése ellen. Miért hangsúlyozták ki azt, hogy minden, szovjet filmet megtekintenek és küzdenek az amerikai lélekromboló filmek ellen? Azért, mert látják a kettő közötti különbséget. Látják azt, hogy az amerikai filmgyártás terén az imperialista tőkések parancsszava, az üzlet, a spekuláció elnyomta a realizmus ritka és félénk csíráit is. Egy képzeletbeli világ filmgyártása ez, amely a legtávolabb áll a néző ,a nép tömegeinek érzcsvilá- ''ától — írta Pudovkin, a világhírű szovjet fimrendező az .,Etudes Soviétiques” című francianyelvű szemlében. —: Lehetetlen ebben az időben akár egy olyan amerikai vagy nyugateurópai fii. met is találni, amely híven tükrözné vissza azokat a nagy politikai és szociális eseményeket, amelyek most a világon lejátszódnak, és a dolgozókat érdeklik.” Európa és Amerika filmgyártása krízisbe került, mert a népi tömegek ízlésének és követelményeinek nem felelt meg. Parancsoló módon pett fel a film valódi megújhodásának szükségessége. Ebben az időben jelentek meg a világ filmvásznain az első szovjet filmek. — Ez realista művészet volt, az, amit az emberek vártak... A forradalom új világot tárt a szemek elé témában és képben, a szovjet film mesterei megteremtették művészetük új, realista nyelvezetét. Uj hős is jelentkezett a filmvásznon: a nép. A szovjet filmek hőseinek jellemvonásai azt tükrözik, hogy a szovjet film tömegművészet. A szovjet filmhős optimista, erőslelkű, céltudatosan valósítja meg magasrendű fejadatait. Két filmgyártás, az amerdeai stílusú és a szovjet áll szemben egymással, homlokegyenest ellenkező ideológiai irányvonalakkal. Az első kereskedelmi, távol a realizmustól, nevelő célzat nélkül, kegyetlen cinizmussal, a házasságtörés és a „bussines” filozófiájával rombolja a lelket. A másik — realista, szoros kapcsolatban áll a nép életével, a szocializmus gondolatait hirdeti és neveli a nézőt erkölcsileg egészséges hősök, a haladás embereinek bemutatásával.” A Szovjet filmek művészei a nép iránt valóban felelősséggel alkotják filmjeiket és a legmagasabb emberi eszményekért küzdenek, mint a szocialista hazafiság és szabadság éposza, az „Ifjú gárda", a békéért küzdő „Találkozás az Elbán", a szocialista embertípus hirdetője, az „Egy igaz ember" és. sorra mind a többi szovjet fii- mek. Mindezekért határozták el a nyíregyházi munkások, hogy példát mutatnak a város dolgozóinak a szovjet filmek megtekintésében és mindezekért indították el versenyüket. Elhatározták, hogy a színház haladószellemű darabjait is látogatni fogják az eddiginél nagyobb mértékben, de egyben remélik és várják azt is, hogy a színház is változtasson eddigi műsorpolitikáján, vegye le a színlapjain csúfolkodó ostoba, félrevezető, mérgező darabjait műsoráról és sokkal nagyobb mértékben tartsa szemeiéit a dolgozók kultúrigényeit, sokkal nagyobb gondot fordítson a műsor- összeállításra.. Ez az újfajta ,,munkaverseny” is egészen biztosan meghozza sikerét és ahogy a magyar munkás- osztály hűséges fiai, a nyíregyházi munkások egymásután aratják győzelmeiket a termelés frontján, ugyanúgy aratnak majd fényesebbnél fényesebb győzelmeket a kultúra frontján is. : Eleslövészet tartása a honvéd lőtéren Közhírré teszem, hogy az államrendőrség őrszemélyzetének tagjai folyó hó 4. és 5. napján a honvéd lőtéren éles lövészetet tartanak. Felhí- [ vom az érdekelt lakosokat, ’hogy az éleslövészet tartama l alatt a lőtér környékén való ; közlekedéstől tartózkodjanak. Kiss Zoltán sk. polgármester Augusztusban népi demokráciánk fővárosában, Budapesten találkoznak a világ .dolgozó fiataljait, képviselő küldöttek, hogy megbeszéljék a világ fiatalsága előtt álló legfontosabb feladatokat, felemeljék tiltakozó szavukat a világot újra vértengerbe dönteni akaró háborús uszítok, nyugati imperialisták ellen és hitet tegyenek a béke harcos megvédése mellett. Nagy kitüntetés az, hogy a magyar fiatalságot érié ez a megtiszteltetés, hogy a Világ Ifjúsági híilálkozóji hazánk fővárosában rendezik meg. Ifjúságunk erre méltó akar lenni és a példamutatás élén az ifjúmunkások állanak. A szabolcsi Szit-munkásfiatalok is, július negyediké és kilencediké között termelési értekezleteket tartanak üzemeikben és nagy lelkesedéssel munka- felajánlásokat tesznek a Világ Ifjúságának Találkozójára. Az eddiginél jobb termelésűd járulnak hozzá a találkozó sikeréhez. Felajánlásokkal készülnek a szabolcsi ifjúmunkások a Yilágifjásági Találkozóba
