Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-28 / 173. szám

2. oictai imKíSEÜI MAÚ¥AK MER CSÜTÖRTÖK, 1949. JULIUS 28. PETŐFI A NÉP KÖLTŐJE A népből jött, ,a népért dolgozott, a nép ügyéért halt A kövérhasú barna vajashordók már ott sorakoznak az új vajüzem széles bejárójánál. A szaktársak nemrég még ott kínlódtak velük órákig a pasztőröző betonlépcsőjén a csúsztatókkal, emelőkkel és az üzem végén lévő vajgyárból vagy öt ven méternyi nehéz úton cipelték azokat a rakodóhoz. Most már —1 hogy kibővült a vaj­gyár és az építőmunkások ezt az üzemrészt észszerűen átalakították — könnyebb a vajasbordókkal is a helyzet a rakodásnál. Nincs kerülő­út, nincs cipekedés. A rakodási idő is tizedrésznyi. De nemcsak ez történt. A kibőví­tett üzemrészbe új gépek jönnek, hogy fokozzák az üzem kapacitását. ü fajüzemben Tamás Lajos szaktárs súrolja buzgón a köpülőgép barna fatestét. Az egész üzem úgy tudja, Tamás szaki fordít talán a legtöbb gondot üzemrésze, gépe tisztántartására, a pontos és jó munkára, de másra is. Arra, hogy az új munkások is jó szakemberekké váljanak. Tanítja őket buzgón, el­mondja nekik tapasztalatait, gyara­pítja tudásukat. Nem is voit vita, amikor jutalmazásra, terjesztették fel. Mellette ott súrol Barta Lajosné. A vajasbordók tetején le-fel sikló kefe nyomán perceg a melegvíz. Ott ahol Bartáné sikál a hordók közt, oda jön majd az új köpülőgép, hogy száz százalékkal emelje a vaj­üzem termelését. fi paszlarözööeB Csisztu szaktárs igazítja a kanná­kat a fölözőgép alá. A felső csövön vékonyan, sárgásfehéren csurog a tejszín, Az alsókon csobog a kan nákba a fölözött tej. A fölözőgép mellett ott forog halk hangot adva a pasztörözőgép tengelye. Melléje ke. riil nemsokára az új pasztőröző és akkor nem fog annyi telekanna ott sorakozni a rakodó belső részén. Gyorsabb lesz a munka, nagyobb a termelés, De nemcsak az u\ gépek Iseáüitásával nő a Felsőtiszai Sajt- és Vajtermelc NV termelése, javul minősége, válik valóra az a terv, amely a három­éves tervből az üzemre esik. A ka­punál tábla fogad: szaktárs, tudod-c hogyan csökkentheted az önköltsé­get, a selejtet, hogyan javítod a mi­nőséget? És a tábla felsorolt pont­jai mindig_ott motoszkálnak az üzem munkásai fejében minden cselekede­tüknél. Akkor, amikor rakodnak az újonnan betonozott és észszerűsített rakodóit, amikor beállnak a mű­szakba a pasztörözőben, vagy a vaj­üzemben. És ha rájönnek egy-egy új módra, nem titkolják el egymás előtt. Sok múlik minden fogáson, inden mozdulaton — így tartják. Sok múlik. A siker. A terv sikere. Az építő munka sikere. Ezért is hivtáfc össze vasárnapra a nyíregyházi telep dol­gozói Debrecen, Mátészalka, Kisvár- da, Kuj és Nyírábrány üzemeinek dolgozóit az újítási és ötletversenyre. Már betek óta készülődnek javasla. taikkal, újítási, észszerűsítési ter­veikkel. Ezeket mind majd vasárnap megbeszélik és alkalmazzák munká­jukban. Ezért is ülnek össze estén­ként Giczi szaktárs köré a telep munkásai, hogy szakmailag képez- zék magukat. Ezért is alakult két új brigád — igaz, így még nem le­het mondani, mert most vagyunk egy­hónapi próbaidőben és csak lia be­válunk, akkor veszünk fel brigádne­vet — mondják Zsiga, meg Molnár szakiék, — de ahogy munkájuk mu­tatja, megvalósítják a selejt 0.75 szá­zalékra való csökkentését az átvétel­nél és a pasztőrözőben. Nem Sasz többé se!ejt a.savó sem mert jól tudja felhasználni az üzem az irányítása mellett épülő malac­iievclő telepen. A telep építését most kezdte meg a Sertéstenyésztő Nemzeti Vállalat és mintegy három- ezernyi malac nevelkedik majd a tejüzem eddig selejtbemenő savóján, meg az írón, amit így sokkal érté­kesebb anyagnak tudnak felhasznál­ni, mintha literenként kiárusítanák. Sok múlik az új háromezer literes köpülőn, sok az új pasztörözőn, sok a nemsokára beállítandó új ka­zánon, de mégtöbb a munkáson, az öntudatos új emberen, aki brigádot szervez, átadja tapasztalatait, észsze- rűsit, újításokat vezet be munkájá­ban, minden mozdulata a terv sike­réért, az építő munka sikeréért való. Hibáik kijavításával ilyen em­berekké igyekeznek válni az élelme­zési ipari üzem munkásai is vala­mennyien és most új lendülettel in­dulnak a terv sikeréért. Vegyenek részt a dolgozó parasztasszonyok a terBiéoykeiynjtési versenyben! Sz MSi felhívása a parasztasszonyokíioz A Magyar Nő,k Demokratikus Szövetsége felhívással fordult a dolgozó parasztasszonyokhoz és szövetsége tagjaihoz a Défosz munkájának támogatása, a begyűj­tési verseny gyors és eredményes lebonyolítása érdekében. A felhívás többek közt ezeket mondja: A Magyar Nők Demokraükus Szövetségének Országos Köz­pontja a Défosz versenyfelhívásá­hoz kapcsolódva felhívja az MNDSz szervezeteket és az összes dolgozó parasztasszonyo.kat, hogy kapcsolódjanak be a terménybe­gyűjtési versenybe. A verseny si­keréért dolgozni ma a legfonto­sabb feladatunk, mert ezzel az egész ország népének jövőévi ke­nyerét biztosítjuk —■ a népi de­mokrácia megerősödését, a béke ügyét szolgáljuk. így segítjük az ötéves terv előkészítését, amely a Magyar Dolgozók Pártja vezetésé­vel új országot épít a dolgozók­nak. A terménybegyűjtés sikere or­szágunk boldogulását segíti elő, hazafias kötelességünk tehát, hogy necsak az előírt mennyiséget ad­juk be, hanem a gabonafelesle­günkből is ajánljunk fel megvétel­re az államnak. A felhívás a továbbiakan így folytatja: Végezzetek széleskörű felvilágo. sító munkát a terménybegyűjtés sikeréért. Vonjátok be ebbe a munkába azokat az asszonyokat, akik jól dolgoztak a választásokon. Minden községben minden egyes asszonyhoz jusson el az MNDSz felvilágosító munkája a termény- begyűjtéssel kapcsolatban. A dolgozó parasztasszonyok részvételével előre a terménybe­gyűjtés sikeréért! ügeti László IfiOSz főtitkár nyíregyházán A magyar kereskedelmi alkal­mazottak szakszervezetének nyír­egyházi csoportja holnap este 7 órai kezdettel szakszervezeti napot rendez az Iparosok Székházában. A szakszervezeti nap előadója Li­geti László elvtárs, a KAOSz or­szágos főtitkára lesz. Mint értesül, tünk, a szakszervezeti napon be­számol Ligeti elvtárs a II. Szak­szervezeti - Világkongresszus jelen­tőségéről, határozatairól, majd az időszerű kül. és belpolitikái, vala­mint gazdasági kérdésekkel fog­lalkozik, A szakszervezeti nap iránt nem­csak a kereskedelmi alkalmazottak körében, hanem a többi szakcso­port soraiban is élénk érdeklődés nyilvánul meg városszerte. Hatalmas érdeklődés országszerte a termelőszövetkezeti csoportok alakítása iránt A dolgozó parasztság soraiban egyre több azoknak a száma, akik világosan látják a szövetkezeti cso­portok döntő termelési fölényét az egyéni gazdálkodással szemben, A földmívelésügyi minisztériumba az aratás megkezdése óta tömegesen1 érkeznek be kérelmek, amelyekből egyhangúan kicsendül az a nagy megbecsülés és > őszinte lelkesedés, amelyet a dolgozó parasztság a szövetkezeti gazdálkodással szem­ben tanúsít. Az utóbbi 1 hónap alatt kere­ken 4 ezer dolgozó paraszt kérte annak engedélyezését, hogy a már meglévő termelőszövetkezeti csoportokhoz csatlakozhassák. __ Hatalmasan megnövekedett az ér­deklődés az új termelőszövetkezeti csoportok alakítása iránt is. Az utóbbi időben mintegy 500 új rer. melőcsöport alakítási kérelem fu­tott be a földmívelésügyi miniszté. riumba, ahol mindegyiket gondo­san és lelkiismeretesen megvizsgál­ják. A kérelmeket összesítve ki­tűnt, hogy eddig újabb 10 ezer kis- és középparaszt, mintegy 50 ezer kát. hold földön kíván az idén ősszel közös gazdálkodásba kez­deni. A földmívelésügyi minisztérium illetékes osztálya szerint a kérel­mek beérkezése a következő he­tekben egyre nagyobb számban várható, mert az egyéni gazdálko. ást folytató kis- és középparasz­tok most már a csépíési eredmé­nyekből is láthatják, hogy a szö­vetkezeti termelőcsoportok keve­sebb és ésszerű munkával többet és jobbat termelnek. meg. „ . . . Olvassátok el azokat a könyveket, ame­lyeket írtam. . . — mondta Szabadszálláson. — Meg. fogjátok látni, mennyire szerettem mindig a népet. . .“ Petőfi versek. Petőfi írások regélnek erről. Elmond­ják, hogy 100 évvel ezelőtt volt egy lánglelkü költő, aki tollal és fegyverrel egyaránt küzdött népéért, népe sza­badságáért. - r A nép alkotja versei nagy részének főalákjait. Szíve minden melege benne van ezekben a költeményekben. Feltárta, bemutatta népünk értékeit, kigúnyolta a mara­di, lusta, gőgös nemseket. „Ne féljetek szegény jó embe­rek, jön rátok is még boldog abb jövő,“ így bíztatta né­pét a „Palota és kunyhódban s amikor a boldog jövő kopogtatott az ország kapu­in, ő is ott volt, 'hogy küzdjön ér­te. „Egy-egy harcos legény minden dalom“ írta a „Rongyos vitézek“ című versében és ami- koir a forradalom megvédéséről volt szó. a tüzes dalok mellett kezébe vette ia kardot is. A né­pért való küzde­lemre szólítja fel kor társait is „A XIX. század költőá“-ben: „Előre hát mind, aki költő, a né­pért tűzön-vizén át. Átok reá, ki elhajítja kezéből a nép zászlaját.“ Egyik legnagyobb szabású elbeszélő költeménye, a János vitéz, szereplői szintén a nép gyermekei. Az árva Kukorica Jancsin keresztül mutatja be Petőfi, mennyire életrevaló, nehézségeket nem ismerő a nép, egyszerű gyer­meke iS. '4 | Petőfi szellemében készül a Világifjúsági Találkozóra a márciusi ifjúság örököse, a mai magyar fiatalság. Mél­tóképp ünnepük a nagy költő halálának századik évfor­dulóját. Nyíregyházán szombaton este 8 órakor kezdődik az ünnepség a leninién tábortűzzel. Vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza udvarán tartják nagygyűlésüket az ifjak. Délután két órakor az NyVSE Friedmann-telepí sporttelepen nagyszabású sportműsort mutatnak be. Este 8 órakor pedig az iparosszékházban, a Défosz hlyisé- gében, az I. kerületi MDP szervezetben és a Petrőczy leánygimnáziumban tartanak előadásokat és bálokat. Grúzia csoda atos szépségű kertjei, mér­hetetlen gazdagságú szántóföldjei közié pén, °gy hegy hibánál fekszik a kis Gori városka, .íz év minden napján százan és százan, diá­kok és aggastyánok, leányok és asszonyok, tu­risták és dolgozók zarándokolnak ide, — de nem a helység természeti szépsége, sem pedig egyéb nevezetessége vonzzák őket, egyes- egyedül az a\ kis ház, melyben a világ dolgo­zóinak vezére, a nagy Sztálin született. A házacska csak két szobából áll. Beren­dezése egyszerű, s ma is érintetlenül olyan, mint mikor Sztálin született. Egyszerű ebédlő- asztal áll a közepén, körülötte fából készült, támlanélküli székek, s az asztalon ugyanaz az agyagkorsó, melyből valamikor Sztálin édes- tnyja adott inni fiának. Márványból és gránit­ból készült védőfal veszi körül a házat, hogy minden rongálástól védje de márványnál s gránitnál szilárdabb az az odaadó, hűséges szeretet, mellyel a nép őrzi nagy vezetőjének szülőházát... A ház mellett hatalmas épület emelkedik magasba: múzeum, melyben a Sztálinra vo­natkozó történelmi anyagot gyűjtötték össze. „... Oroszlánszívű városnak‘‘ nevezték va­lamikor Gorit, mikor még a népek országút ja volt. Itt nyomultak előre a támadó seregek nyugatról keletre. A régi országút helyett ma már szépen kiéptíett műiít vezet a városon át a köztársaság fővárosába, Tbiliszibe. A múlt század' végén Gorkij is járt itt, s elragadtatással írt Goriról, az utas elé táruló kedves és bartáságos képről, melyet a hegy tö­vében sorakozó apró, hófehér mészkőből épült házacskák nyútjanak. Nagyon megváltozott azóta ai városka1 képe! Ma már Grúzia egyik legjelentősebb ipari központja, hatalmas gyárakkal, számos isko­lával, szállodával, sportstadionnal... S állan­dóan építkeznek itt: lakóházak, újabb és lijabb iskolák, napköziotthonok, bölcsődék, kórház, áruház épül. De minden szépsége, minden nevezetes­sége ellenére a messziről érkezők százait az a kis házacska vonzza, melyben Sztálin látta meg a napvilágot! G>Bít§t?3 » Ara 40 kr.p.p Uj lendülettel a terv sikeréért

Next

/
Thumbnails
Contents