Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-27 / 172. szám
SZERDA, 1947. JULIUS 27. NYÍRSÉGI magyar nép 5. oldaL Először veszünk fel tagjelölteket Taggyűlésre késsül a III. kerület A népnevelők már hazamentek. A taggyűlés előkészítéséről volt szó értekezletükön. Az ő feladatuk a tagsággal tudatni, hogy mint minden hónapban egyszer, csütörtökön ismét taggyűlés lesz: be- számoló egy hónap munkájáról, új munkaterv és ami eddig még nem volt: tagrjelöitfelvétel. Már csak néhányon vannak a nagyteremben. Idegesen sétálnak le és fel. Egyikük rágyújt. A faliújságot nézi vagy egy félpercig. Ehhez sincs türelme. Továbbsétál. ()k jelentkeztek tagjelöltnek. — Rövid beszélgetésre hívta meg őket a pártvezetőség. Öröm és dicsekvés csendül egyikük hangjából, amikor megmutatja a meghívót. — így szólították: „Kedves elvtársi” Az „elvtárs” szónak örül. Úgy érzi, hogy ezzel a maghívással is közelebb került a Párthoz. Csütörtökön talán már tagjelöltként a Párt soraiba is fog tartozni. Q titkári szoba ajtaját kinyitják. A kilépőt kérdésekkel ostromolják az odakinn várakozók: — Mi van? — Kik vannak odabenn? — Miről beszélgettek? — Mit kérdeztek? Ő is tagjelöltnek jelentkezett, őt is meghívta a vezetőség. Türelmesen válaszolgat, aztán ő is csatlakozik a cigarettázókhoz, faliuj- ságolvasókhoz, járkálókhoz. Bentről még szófoszlányok sem hallatszanak ki. Pár perc után behívják a legutóbb kilépőt. Diadalmasan jelenik meg azonnal újból az ajtóban és már kezében lobogtatja a hosszú-hosszú kérdőívet. Nem adtak minden jelentkezőnek. Ő kapott. Másnap kell kitöltve beadni. Csütörtökön pedig már taggyűlés... Legalább olyan komoly munka folyik odabenn, mint a felülvizsgá. lat idején. Hasonló a környezet is. Az asztalt körülüli a pártvezetőség nyolc tagja, az asztal előtt pe- dik szék van a behívott tagjelöltnek jelentkező részére. A kérdések is hasonlóak. A jelentkező anyagi viszonyaira, mun- iájára, szociális származására, po. itikai tájékozottságára vonatkozlak. — Éppúgy meg kell vizsgálnunk i jelentkezőket, mint a felülvizsgá- at idején a tagokat és a tagjelöltelet — mondja Horváth Gyula elv. árs, a titkár, — Sőt talán még óbban, mert azóta új ellenségek, j veszedelmek ellen is fel kell ennünk a harcot. Maga elé néz z asztalra, a Sztálin füzet van lőtte ,,A pártmunka fogyatéokssá- airól s a trockista és egyéb két- ulcsosok felszámolását célzó mdszabályokról” (80 darabot :ndelt a füzetből a pártszerveMMunkások — nők — fiatalok Az asztalon két kötegben van- ik a felvételi kérelmek és önélet- jzok. — Ezeket — mutat a titkár a gyobb kötegre — semmiképpen m tudjuk most felvenni. Ragasz. dnak a Párthoz, de ez kevés. — Ezek pedig — mutatja a má: iratcsomót —„ az esélyesek. — rsze, ezeket is alaposan meg- :sgálja még a taggyűlés. — A stani beszélgetés alapján felvére javasoljuk ezt a tíz jelentkezz nevet mond el és megma- trázza azt is, hogy miért java- ják felvételre: Jó tömegszereti munka. — Választási műn— Jótanulási érdemrend, stb. Népnevelőnk : a könyv A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén Rákosi Mátyás elvtárs hívta fel a figyelmet a kultúrfront megerősítésére. „Mi messze elmaradtunk attól — mondta Rákosi elvtárs —, ami a Szovjetunióban a háború befejezése óta e téren végbement. Ez az elmaradás odavezetett, hogy az ellenség a kui. túrfronton nyugodtan tarthatta magát. A kultúrfronton olyan rések tátonganak, amelyeken keresztül a régi reakció és a nyugati imperializmus kényelmesen érvényesítheti befolyását.“ Elmaradtunk a kultúrfront megerősítésében. Nem lláttuk be azt a hatalmas veszedelmet, amit a reakció „kultúrája“ a népi demokráciákra jelent. Nem láttuk meg eléggé azt, he gy a tudomány, a művészet és elsősorban az irodalom menynyire jelentős a népnevelésben. Nemrég nyíregyházi kölcsönkönyvtárak- ról írtunk, amelyek akkor még való. sággal büzlöttek a fasiszta szeméttől, a népellenes álirodalomtól. Szabad Nép-cikkek hívták fel a figyelmet, mennyire fontos, hogy a pártszervezeteknek, az üzemeknek megfelelő könyvtáruk legyen. Az MDP városi könyvtára, Ny íregyháza legtekintélyesebb könyvtára felfrissí. tette, kibővítette amúgy is gazdag könyvállományát. A könyvnapok alkalmával és azóta is folyik a könyv- vásárlás az egyes üzemek, közületek részéről. Irodalomra fordítják a kultúralap jelentős összegeit, a nyereségrészesedés egy hányadát, fejlesztik, gyarapítják a könyvtárakat. Egyes helyeken azonban megfeledkeztek a régebben beszerzett könyvek átvizsgálásáról. A kötelező éber- ség elmulasztása volt mind a mai napig megtűrni a villanytelep könyvtárában például a hű demokratának a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető Bállá Antal „Magyarország története“ című „művét“. Bállá úr nem takarékoskodik a dicsérő jelzőkkel, amikor a véres Horthy-ter- ror éveiről ír, de gyalázza a magyar történelem egyik legdicsóbb korsza. kát, a Tanácsköztársaság napjait, Valami dr. Berky nevzetű író pedig azt tudatja a villanytelep munkásaival „A társadalmi érintkezés szabályairól“ Írott könyve 225. oldalán, hogy mily nagy szerepe van a vendéglátásnál a kártyázásnak és meny. nvire ügyelni kell a bridzsparti jó megszervezésére. Kevés a tanulni való a IV. kerületi MDP könyvtárban is. Útmutatójában meg lehet találni Court Mahlert és a hozzá hasonlókat. Amint megtudtuk, kevesen látogatják a könyvtárat. Nem csoda. Nem csoda, mert a dolgozók igényesek az olvasás terén is. Hiányolják a jó könyveket és szívesen látogatják azt a könyvtárat, amelyben jó könyvek vannak. A Sajt- és Vaj- feldolgozó NV 80 dolgozója közül például 50-en vittek ki könyveket az elmúlt hónapban. Rendszeresen vásá. rolnak a Szikránál, ideológiai műveket és hasonló komoly szovjet és magyar szépirodalmi munkákat. Itt is érzik azonban a megfelelő szakkönyvek hiányát. De még jobban a Magasépítő Nemzeti Vállalatnál. Az irodalom komoly népnevelő munkát fejthet ki, de csak akkor, ha megfelelő könyvek állnak rendelkezésre. Összefügg, szorosan összefügg a tér. melés kérdésével a szakkönyvek beszerzése. Előmozdítaná a munka- versenymozgalmat, az önköltségcsök. kentést is, amivel éppen az építőiparban meglehetősen rosszul állunk. Helye volna itt egy néhány példány „Újítók Lapjá“-nak is, amiből összesen egy jár — az iroda részére. Az egyik üzemben jobboldali szociáldemokraták téves ideológiai munkáit találtnk meg. Kitűnt: ezek' még a tőkés „ajándékai“. Másutt szemtelen ügynökök árasztották el irodalmi szeméttel a könyvtárat. Nem kell sajnálni ezeket a könyveket, inkább kezdjük meg pótlásukat alkalmas munkákkal, olyanokkal, amelyek alkalmasak népünk nevelésére! n3(jopi>zSíH{ nopuora UEqoSEDiij^ Rendezték Magyap«ps*ág és Csehszlovákia ínggő pénzügyi kérdéseit Strbske Pleso tátrai üdülőhelyen Csehszlovákia és Ma- igyarország képviselői jegyzőkönyvet írtak alá az eddig még elintézetlen fontos pénzügyi kérdések végleges kölcsönös rendezéséről. Csehszlovák részről Clemen tis elv- társ külügyminiszter, magyar részről pedig Antos István elvtárs pénzügyi államtitkár írta alá a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv annak az elvi megegyezésnek megvalósítása, amely Prágában a csehszlovák és a magyar kormány tagjai között a miagyar kormányküldöttség ezévi június 21—23 napjaiban tett hivatalos látogatása alklmával folytatott tárgyalások eredményeként jött létre. A békeszerződésből, a lakosságcsere-egyezményből, valamint a háború előtti gazdasági és pénzügyi kapcsolatokból eredő kérdések rendezése után a magyar bizottság tagjai, Antos István elvtárs, Sebestyén Pál rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Szádeczky József pénzügyminisztériumi osztályfőnök és Hollós László miniszteri osztálytanácsos Budapestre utazott. Tyuk helyett a gyereket forrázta le Felesége betegségének .idejére ifj. Tó esik István sógorához, Hell Istvánhoz vitte át másfél éves István nevű gyermekét és rokonai gondjaira bízta. Hell Istvánéknál a gyermeket súlyos baleset lérte. Hellné tyukkopasztás- hoz vizet folrralt. majd letette a földre a fazekat. A kis Tócsik Pista a konyhában játszott és véletlenül beleesett a forró vízbe. Kórházba szállították. II. fokú égési sebeit húsz napig kezelték, dezésére. A budaörsi repülőtéren Kossá István elvtárs pénzügyminiszter fogadta a bizottságot. Agyontaposták a bikák Gál János pásztort a község apaállatainak gondozásával bízták meg. Gál János szokása szerint a napokban is kihajtotta a bikákat legelni. Az állatok valamitől megriadtak, nekimentek a pásztornak és összetaposták. Az arra haladó utasok vették észre, hogy a bikák szétszéledtek. Azt gondolták, hogy a pásztor elaludt, odamentek tehát, hogy felkölt- sék. Akkor vették észre, hogy Gál János ruhája csupa vér, mellkasa teljesen össze van roncsolva és már nincs benne élet. gyón fontos: asszonyok, lányok is vannak a jelentkezők között. A továbbiakat pedig meglátjuk a taggyűlésen. — A tízből nyolc munkás folytatja Horváth elvtárs —, tehát nem romlik a szociális összetétel. Koruk is megfelelő. Nyolcán 30 éven aluliak. És ami szintén na. Sikeres gyümölcsfa honosítási kísérletek zettek. A fák három óv múlva meghozták első termésüket és a kísérleti telep vezetői gyümölcstermelési ta- paiszt'aliataikat sorozatosan ismertetik a jalkut föld kolhozaiban. A napokban telepítették az oleminszki járás i„Engels“-mezőgazdasági szövetkezetében az első jakut- iföldi kolhozgyümölcsöst. Ugyanitt alma és meggyfát, továbbá málnabokrot ültettek. Jakutszkban merész álomnak látszott mindig az ,a gondolat, hogy a hideg éghajlat mellett gyümölcsfákat honosítsa,niak meg. Tíz eszendővel ezelőtt Ja- kutiában megállapították a Micsurin gyüm ödes termelési intézet poíkrovszki kísérlei teliepét. Szibériából hoztak ide micisurini elvek «alapján ki tenyésztett eperbokrokat és kúszó almafákaf. A kísérletek sikerre veFldáxn az élet a rakamazi úttörő táborban — irta levelezőnk meg akkor finom ételekkel az ,.ő fiai“ gyomrát. Hát a dohánygyári munkások?! Azok' is szinte mindennap ott vannak, mindig kérdezik, mire van szkségük a fiuknak. Segítenek is mindenben. Az úttörők pedig sportolnak, edzik magukat. Tanulnak és képzik magukat abban iá szellemben, amely a nép mindenekfölötti szerete- tere, egymás segítésére neveli őket. Biztos, hogy ezek a lelkes, öntudatom fink hasznos tagjai lesznek az új társadalomnak. H. S.-né 31 kis úttörő tölt felejthetetlen két hetet a rakamazi úttörő táborban. Üdülnek, szórakoznak, sportolnak, tanulnak. Aki csak egy rövid félórát tölt is Lendvai Gyuri és a többi általános iskolás úttörő között, magával ragadja az a határtalan lelkesedés. az a,z öntudattal tele derű, amely ott van a rakamazi táborban. Nem is csoda, hogy még 'az idősebbek is ott szeretnének lenni a táborban, nem is csodá, hogy’ az öreg Erzsi néni, az .úttörőtábor szakácsnéja sem akar hazamenni, mert ki töltené Ui kislakások épülnek Bödönháton sok munkafrontján aratott győzelmeiről tudatnak az üzenetek. Biödömbáton például most kezdenek hozzá csaknem félmilliós beruházással új kis- 1 akóházak építéséhez és az ottani juhtenyésztés fejlesztésére két modem júh-ho- dályt emelnek. A munkát a nyíregyházi Magasépítő NV végzi. Uj, községek nőnek ki a midből, új utak, új hidak, íj kislakások épülnek, új traktorok jönnek a gépállo- násra az egri káptalan volt negyvenezer holdján felszabadult parasztoknak. Sza>- aolcs déli csücskén is új vi- ágot épít a nép. És a bődön- hátji, szen(taifcrgita!Íi, újtikos-i, folyási végekről egymásután érkeznek új építkezések hírei, a parasztok és munkáHz MDF felhívása az összes pártszervezetekhez frendezzefnek a pártszervezetek, együttműködve a tömegszervezetekkel, Petőfi nevéhez méltó kiállításokat és gondoskodjanak a kiállítások látogatásáról. Gondoskodjanak a pártszervezetek arról is. hogy a szabadművelődési felügyelőkhöz és ügyvezetőkhöz leküldött faliújságokat feltétlenül használják fel ugyanilyen kiállítások ren1 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Agitációs Osztálya az összes pártszervezetekhez az alábbi felhívást bocsátotta ki: A Petőf i - ünneps égek alkalmából öt különböző képes faliújságot bocsátunk ki, amelyek Petőfi életéről és müveiről szólnak. Ezt az anyagot iá pártszervezetek megkapják. A faliújságokból a legalkalmasabb helyen Újaik 600.000 forintos beruházás a nyíregyházi mezőgazdasági gimnázium építésére tói értesültünk, újabb 630.000 forintos beruházással folytatják a mezőgazdasági gimnázium építését, amely igen komoly jelentőséggel bír mezőgazdasági szakoktatásunk ifejlesztésében, mezőgazdasági szakembereink nevelésében. A hároméves terv utolsó esztendejében fogtak hozzá Nyíregyházán az új mezőgazdasági gimnázium (új kertészeti iskola) építéséhez. A munkálatok erős ütemben folynak. Mint a nyíregyházi Magasépítő Nemzeti Vállalat
