Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-26 / 146. szám

1500 szabolcsi pedagógus ünnepe VI. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1949. JUNIUS 26. Szovjet-magyar barátság 1941. június 27. Erre a do­kimra a németbérenc, reak­ciós múlt feletti szógyenke- B-éssel gondolunk. Ezen a na­pon a múlt urai által félre- rezeteltt Magyarország, a fa­sizmus oldalán megtámadta korunknak mind gazdasági­lag, mind politikailag, mind katonailag legerősebb orszá­gát, a Szovjetuniót. Milyen viszonya volt a Szovjetuniónak a magyar «éphez a háború kitörése előtt? Tudjuk, az első világ­háború után nagy áldozatok hozatalára kényszerítették a magyar népet, s e, súlyos ter­hek ellen egyik nagyhatalom sem emelte fel szavát, ’csak a hatalmas szovjet állam. Azt is tudjuk hogy nem sokk-al a dicstelen júniusi nap előtt szabadságharcos zászlókat adott vissza nekünk a Szov­jetunió. Ezek a tettek arra mutatnak, hogy a szovjet né­pek békében, barátságban akartak élni a kis szomszéd­dal, Magyarországgal. És mégis: alig pár nappal azu­tán, hogy Németország orvul megtámadta a Szovjetuniói, Magyarország csatlakozott a támadókhoz. Találtak rá okot az ország akkori vezetői. ,.Mi csak védekezünk A Szovjetunió támadott meg bennünket, bombázta Kassát.“ A magyar nép nem vette ész­re a szörnyű cselt, hogy azon a bizonyos napon német re­pülőgépek engedtek gyilkos bombákat Kassára. Hitlernek sikerült ezzel a tettével ma­ga mellé állítani Magyaror­szágot. Más népek tönkreté­tele, leigázása útján terület­morzsákat adott Magyaror­szágnak, hogy a nép „szíve­sen“ ontsa vérét a fasizmu­sért. A világuralomra törő Né­metország pedig felhasználta at magyarok áldozatkészségét leigázó céljaira. Az ország vezetői ezt úgy magyarázták, hogy ,,a magyar katonák Ma­gyarország határait védik“ — magyar határokat, oda- kinn Ukrajnában. Mit várhatott Magyaror­szág azért, hogy szembeszállt a békeszerető népek akaratá­val és aktív részt vetít a há­borúban? Bizonyára szigorú bosszúállást. És mit kaptunk 1944. őszén, 1945. tavaszán a fel szabaditó szovjet seregek­től? Szabadságot, független­séget, ia nép gyűlöletére ta­nító fasizmus megsemmisíté­sét, a magyar nép önálló éle­tét és lehetőséget arra, hogy a népi demokrácia' fejlődésé­vel a szocializmus építésének úl iára léphettünk. Nem ellen­ségként, felszabadítóként jött hozzánk a Vörös Hadsereg. Ami pedig azóta történt, mindenkit meggyőzhetett a szovjet népek barátságáról, segítőkészségéről. Segített bennünket, amikor rossz volt a termés, segített, amikor Pártunk a jóvátétel enyhítését kérte és 1948. ele­jén egyenrangú félkénlt. fo­gadva képviselőinket, megkö­tötte velünk a két- nép barát­ságát megerősítő, elválasztha­tatlan egységbe kovácsoló barátsági szerződést. A szocializmus országának barátsága következtében Ma­gyarország egyenrangú tagja lett a békéért küzdő, haladó népek nagy családjának, szi­lárdan védi a béke reáeső frontsziak'aszát, dolgozói nem­zetközi fórumokon hallatják békét követelő szavukat, itt­hon pedig az ország gazdasá­gi katonai és politikai ered­ményeinek elmélyítése vei végzik békevédő munkájukat. A rosszemlékű nap évfor­dulóján hálánkkal fordulunk a Szovjetunió felé, megfogad juk, hogy a reakciós múlt káros maradványai ellen sza­kadatlan küzdelemmel tesszük méltóvá magunkat a nagy Szovjetunió népeinek barát­ságára és a budapesti béke­kongresszussal fogadjuk: Tántoríthatatlan hűseggel kö vetjük a Szovjetuniót, hulyt- állunk a Szovjetunió vezette békefrontban.“ 9 magyar szakszervezetek fokozottan támogat­ják a Szakszervezeti Világszövetség harcát Tegnap reggel utazott el a ma­gyar szakszervezeteket képviselő héttagú küldöttség a Szakszerve­zeti Világszövetség milánói kon­gresszusára. A küldöttség vezetője Apró Antal, a Szakszervezeti Ta. ■ács főtitkára volt, Apró Antal elvtárs az elindulás előtt a következő nyilatkozatot adta: A Szakszervezetek Világszövet­ségének II. Kongresszusa nagy ese­ménye a nemzetközi munkásosz­tálynak, s szervezett dolgozóknak szerte a világon. A magyar szak- szervezetek, a Magyar Dolgozók Pártja politikáját követve eddig is tevékenyen résztvettek a Világ- szövetség munkájában. Ezt teszik a jövőben is. A francia bányászok harcának támogatása, a görög szabadságharcosok gyermekeinek védelme, a szabadságukért, füg­getlenségükért harcoló francia, olasz és a többi dolgozók mellett való állásfoglalásunk mind ezt bi­zonyítja. Ezt teszik Milánóban is, azt öt világrész szervezett dolgo­zóinak tanácskozásán, ahol át­adjuk minden ország dolgozóinak a magyar nép testvéri üdvözletét­Honkongtól 15 kilométerre harcolnak a kínai partizánok «Vikiimből jelenti, hogy Vn Sanghaj: A Reuter Iroda jelentése szerint Honkong ha­ltárától mintegy 15 kilométer­re a pénteki nap folyamán összeütközésre került sor a felszabadító hadsereghez tar­tozó partizánkötelékek és a Kuomintang .csapaltok között. A kínai szabadságharcosok azért kezdtek itt tevékenység­be — írja a Reuter — meri a felszabadító hadsereg sor­katonasága rövidesen erre a területre érkezik. Az Uj Kína hírügynökség tábornok Csang-Kai-Sek kan­tom főhadiszállásának főpa­rancsnok helyettese két ma­gasrangú Kuomintang liszt­tel együtt átpártolt a nép­hadsereghez. Vu és társai csatlakozásuk után nyilatko­zatot tettek közé, amelyben iidvözlik ,a kínai Komnium-ta Párt vezetőségét és kijelen­tik, hogy támogatni fogjak az előnyomuló néphadsereget. A kínai néphadsereghez egy­re több Kuomintang Katona pártol át. A sangháji főhadi­szálláson a ' légierők 1.300 embere jelentkezett ^zoigalal­tételre. Nankingi jelentés1 szerint Kína felszabadult népei bol­dog örömmel üdvözlik a kor­mányalakítással megbízott új politikai tanácsadó testületet. A szabad Kína sajtója mele­gen üdvözli Visinszkij párizs­iban elhangzott beszédét, amelyben a japán békeszer­ződés mielőbbi kidolgozását követelte. A párisi megegyezés a Szovjetunió vezetése alatt álló béketábor győzelme, a reakció kudarca A Szovjet Tájékoztató iroda írja: E"y hónapig tartott Párizsban a kül­ügyminiszterek tanácsának ülésszaka, a központi kérdés a német kérdés volt. Az ülésszak munkájának egész ideje alatt a szovjet küldöttség tü­relmesen és állhatatosan az alapvető kérdések megoldására törekedett. A német kérdés megoldása elengedhe­tetlen feltétele az európai béke ren. élezésének. A párizsi békeértekezle­ten elhangzott szovjet javaslatok éppen arra irányultak, hogy előmoz­dítsák a német kérdés megoidá át. A nyugati hatalmak elutasító ál­láspontja a szovjet javaslatokkal | szemben, valamint az a körülmény, hogy nem kívántak megegyezésre jutni az alapvető német kérdések­ben, megmutatta, hogy a nyugati hatalmak külpolitikai számításaikba nem tartozik bele sem a nemzetközi feszültség enyhítése, sem a népek biztonságának megszilárdítása, sen» pedig a gyors békerendezés, noha a*, alapvető német kérdések megoldását elutasító nyugati hatalmak mégis kény telenek voltak megegyezésre jut­ni a Németországra vonatkozó poli­tikai kérdésekben és az osztrák szerződés ügyében. A népek béke­akarata, a Nyugat és Kelet közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsola­tok megújításának szükségessége, a nyugati országok gazdasági nehézsé­geinek fokozódása megtette hatását a nemzetközi együttműködés ellen­feleire. A megegyezés létrejöttében dönt6 szerepet játszott a Szovjetunió, ami­kor olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek reális lehetőcéget nyi­tottak a megegyezés megkötésére. Mindez amellett szól, hogy a kül­ügyminiszterek tanácsának párizsi ülésszakán elért megegyezést a Szov­jetunió vezetése alatt álló béketá­bor, a béke és haladás erőinek győ­zelme. Ez a megegyezés a külügy­miniszterek értekezletéhez fűzött reakciós számítások kudarcát jelen­ti. A külügyminiszterek tanácsának a német kérdésekben és az osztrák szerződés ügyében hozott döntései előmozdítják a nemzetközi együtt­működés megszilárdítását. Ezért a világ demokratikus közvéleménye helyesléssel fogadta ezeket a dönté­seket. A fenyegető válság súlyos ellentéteket robbantott ki az USA és Anglia között Párisi gazdasági körök vélemé­nye szerint a Marsball-ál'amok pénzügyminisztereinek brüsszeli értekezlete eredménytelenül fog végződni. A csütörtökön megkez­dődött értekezlet feladata azok­nak a vitás kérdéseknek a meg­tárgyalása, melyek egyrészt Ang­lia és Amerika, másrészt Anglia és Belgium között merü’tek fel a kereskedelmi szerződések és a fizetési megállapodások ügyében- Az ellentétek rendkívül mélyek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az angol államkötvények több mint negyvenmillió fontos árfolyam­veszteséget szenvedtek az utóbbi napokban. A veszteség oka a kö­zönség bizalmatlansága, továbbá a kivitel csökkenése a dollárövezet felé. A kivitel csökkenését a Marshall-terv idézte elő. Az ellen­millióval tizenegymillióra emelke­dett azoknak a száma, akik he­tenként csak néhány órát dolgoz­nak. A nagy ipari központokat az Egyesült Államok munkáskőreiben „a munkanélküliség kiapadhatat­lan forrásának” nevezik. Az ame­rikai közgazdászok adatai szerint a feklolgozó iparban foglalkozta­tott munkások átlagfizetése csak negyven százalékát éri el annak az összegnek ,amely egy négytagú család létfenntartásához szükséges. Walter Líppmann, „az ismert jobboldali amerikai publicista, a New-York Herald Tribune csü­törtöki számában hosszabb cikket közöl a tőkésországokat fenyege­tő gazdasági válságról. Lippmann megállapítja, hogy a veszély gyúj­tópontja Anglia és a sterlingöve­zet. — A nyugati pénznemek álta­lános leértékelése elkerülhetetlen­nek látszik — írja —. Ha ez meg­történik, akkor egész bizonyosan mély depresszió következik és en­nek velejárója még nagyobb mun­kanélküliség lenne az összes tőkés országokban. A svájci román diplomata ellen folytatott per a nemzetközi jogszabályok lábbal tiprása tétek állandó súlyosbodása odave­zethet, hogy Anglia kiválik a Marshall-tervből — állapítják meg párisi gazdasági körök. A Trud az amerikai gazdasági válsággal foglalkozva, azt írja, hogy az Egyesült Államokban je­lenleg hatmillió munkanélküli van és az utóbbi félévben újabb öt. — állapította meg a romániai jogászok testületé Bukarest: 'A Demokratikus Jo­gászok Nemzetközi Egyesületének romániai szakosztálya táviratot in­tézett az Egyesület vezetőségéhez, amelyben leszegezi, hogy a svájci bíróság által Vitianu román dip­lomata ellen indított per a nem­zetközi jogszabályok lábbalitprá- sa. A per tulajdonképpeni célja a Román Népköztársaság megrágal- mazása, A román diplomata ellen indított mondvacsinált per olyan légkörben folyik, amely sérti az egész világ jogérzékét.

Next

/
Thumbnails
Contents