Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-24 / 144. szám

A dolgosok a troc- kista kémcsoport kö­nyörtelen megbünte­tését követelik VI. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR PÉNTEK, 1949. JUNIUS 24. A hároméves terv sikeréért! Ünnepélyes keretek közt kicserélték a magyar-csehszlovák szerződés ratifikációs okmányait Rákosi Mátyás elvtárs besxédet intézett Prága népéhez Amikor a Villanytelep munkásai megindították Szabolcsban és Szatmárban a páros munakver- senyt( akkor az üzem dolgozói azt mondták: biztosak vagyunk ben­ne, hogy példánkat követni fogják a többi üzemek, párosversenyre kelnek egymással a dolgozók, pá­rosversenyre kelnek egymással a brigádok és ■ páros versenyre kel­nek egymással az üzemek, hogy mi szabolcsi, szatmári munkások is becsületesen megálljuk helyün­ket a hároméves terv harmadik esztendejének utolsó negyedében.” Azóta már majdnem egy hónap telt el s bizony nem mondhatjuk el, hogy a szabolcsi és szatmári üzemek követték volna a nyíregy­házi Villanytelep példáját, sőt ma­ga a Villanytelep is megállt a belső párosveresnynél és nem hí­vott ki „ellenfélül” egy másik ha­sonló üzemet. Egyedül a Nyírségi Építőmunkások Szövetkezete tar­tott megbeszélést a Debreceni Ma­gasépítő Nemzeti Vállalat dolgo­zóival és megállapodtak abban, hogy elindítják a két üzem közötti párosversenyt. Azóta meg is indí­tották. De hol maradt a többi? A nyírbogdányi Petróleum, a nyírbá­tori Bóni, a kisvárdai Vulkán, a naményi fűrésztelep és sorra más üzemek Szabolcsban és Szatmár­ban? Pedig ez nem olyan dolog, amely mellett üzemeink minden további nélkül elmehetnek, Most a hároméves terv utolsó szakaszá­ban vagyunk és ezt a szakaszt győzelmesen akarjuk befejezni, hogy nyugodtan hozzákezdhessünk az ötéves terv megvalósításához. Nem globálisan, végösszegben kell a tervet teljesítenünk mondotta Rákosi elvtárs — hanem minden üzemnek, iparágnak külön-külön is végre kell hajtani maradéktalan nul a terv előirányzatát. Hogy ezt megtehessük, a munkaversenynek új formáját kell megkeresnünk és megtalálnunk. A párosverseny új formája a szocialista munkaver­senynek egyik legjobb formája. A munkaverseny eddig igen sok helyen csak a versenyfelelősök fiókjában heverő „mozgalom” volt, a párosverseny által azonban valóban a dolgozók személyes ügyévé válik. Lényege az, hogy az egyik gyár kihívja a másikat, „versenyezzünk egymással, melyi­künk ér el nagyobb eredményeket a mennyiség növelése, a minőség javítása az önköltség és a selejt csökkentése terén. És ettől kezdve a két gyár összefonódik. A ver­senypárok állandóan szemmel tart­ják egymást, meglátogatják üze­meiket, kicserélik tapasztalataikat. Megbeszélik egymással az ered­ményeket és a hibákat is. Az ered­ményeket azért, hogy a másik is •megtanulhassa a jó módszereket, a hibákat, hogy többé ne köves­sék el azokat.” A versenypárok, a gyárak összemérik erejüket, hogy menetközben, versenyközben tudják egymásról: melyik hol áll, hol kell segíteni, höl kell fokozni az ütemet. Az „ellenfelek” nem ellenségei egymásnak, hanem se­gítenek egymásnak, mert a páros­verseny csak egy formája a ver­senynek, a célja azonban ugyan­az, mint általában a szocialista munkaversenynek, többet és job­ban termelni, szocialista iparunkat fejleszteni és megerősíteni, amely minden versenyzőnek, minden dclgozónak egyformán érdeke. A másik, amiről beszélnünk kell és amit üzemeinknek meg kell valósítaniuk, a tapasztalat-csere- mozgalom. A Szakszervezetek Országos Tanácsa kedden délután a szakszervezetek élmunkás fele­lőseivel kiértékelte a munkamód­szerátadási mozgalom eddigi ered­ményeit. Egymásután számoltak be az elvtársak és többek között Papp Béla a Vasas Szakszervezet élmunkásfelelőse elmondotta, hogy a Lampart gyárban a mun­kamódszerátadási mozgalomban résztvevők teljesítménye kétheti ’ tanulás után átlagosan 20 százalék­kal emelkedett és a selejt több szá­zalékkal csökkent. A Ganz Vil­lanygyárban hét párral indultak és már az első tíz nap alatt átla­gosan 15 százalékkal növekedett a tanuló szakmunkások teljesít­ménye. A WM gyárban több dol­gozónak csaknem 100 forinttal több lett a heti fizetése, mint a tanulás kezdete előtt. Ilyen eredményekről mi nem számolhatunk be, azért, mert üze­meinkben nem indult még meg a szervezett tapasztalatcsere moz­galom, illetve rosszul értelmezik ezt. A napokban a nyíregyházi kisvasúti üzemekben kérdeztük meg az egyik esztergályos véle­ményét. Azt mondotta, hogy: „én tanítom a mellém beosztott tanu­lót, vagy segédmunkást, megmu­tatok neki mindent, amit kérdez.” így értelmezni ezt a mozgalmat, helytelen. Manek Gyula elvtárs, a mozgalom elindítója másképpen értelmezte és valósítota meg. Ta­pasztalatcsere brigádot szervezett, amely három tagból áll. A tanító élmunkásból, vagy jól dolgozó szakmunkásból és egy tanuló szak­munkásból, aki eddig mindig lema­radt a versenyben, nem tudta a normát teljesíteni. A harmadik tagja a brigádnak egy műszaki ér­telmiség ,aki jegyzőkönyvet vezet a tanuló szakmunkás fejlődéséről. Ilyen szervezett tapasztalatcsere mozgalom hozhatja csak meg az eredményt és a szabolcsi és szat­mári üzemek élmunkásainak egyik legfontosabb feladata most a moz­galom ilyen megszervezése, to­vábbfejlesztése és szélesítése. Rákosi elvtárs felhívta a figyel­münket arra, hogy előttünk álló feladataink közül az egyik leg­fontosabb a hároméves terv sike­res befejezése, győzedelmes teljesí­tése minden vonalon A terv sike­res végrehajtása a munkásosztály felelősége, becsületének dolga és újabb bizonyítéka annak, hogy a dolgozókat győzelemről-győzelem- re vezető munkásosztály határta­lanul szeréti a dolgozó népet. A szabolcsi és szatmári üzemek munkásai eddig is mindent megtet­tek, hogy vállalt kötelezettségei­ket a munkásosztály felelősségé­vel, a munkásosztály becsületével teljesítsék s most a szabolcsi és szatmári dolgozók biztosak abban, hogy ezentúl is megállják helyü­ket üzemeink. Előre szabolcsi és szatmári munkások, indítsuk meg a párosversenyt, a tapasztalatcsere mozgalmat a terv sikeréért! Tegnap délelőtt a prágai külügy­minisztériumban ünnepélyes keretek közt kicserélték a Magyarország és Csehszlovákia között Budapesten iláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ratifikációs okmányait. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Zapotocky csehszlovák miniszter- elnök, Clementis külügyminiszter, a csehszlovák kormány valamennyi tagja, magyar részről megjelent Dobi István miniszterelnök, Rákosi Mátyás miniszter elnökhelyettes, Gerő Érnő államminiszter és Kállai Gyula külügyminiszter. Résztvettek az ün­nepségen a gazdasági élet vezetői, a hadsereg és a rendőrség vezetői, va. lamint Horváth Iván budapesti cseh­szlovák és Bolgár Elek prágai ma­gyar követ. A ratifikációs okmányok ünnepé­lyes kicserélése után Kállai Gyula külügyminiszter és Clementis csehszlo­vák külügyminiszter mondott beszé­det. A magyar kormányküldöttség prá. gai tartózkodásának másnapján a csehszlovák kormány vezetői vi- szonllátogatást tettek a magyar ál­lamférfiaknál1. A magyar kormány- küldöttség tagjai pedig fél 12-kor a prágai városházán Vacek főpolgár­mesternél tettek látogatást. Vacek üdvözlőbeszédére a magyar kor mányküdöttség nevében Rákosi Má­tyás elvtárs válaszolt. Kijelentette: Az új szerződéssel a magyar és csehszlovák nép együttműködésének új korszaka kezdődik. Ez az együtt­működés hozzájárul a világbéke megerősítéséhez. Vállvetve dolgo­zunk majd együtt a népek nagy ta­nítójának, Sztálinnak szellemében, akinek tanítványai vagyunk — mon­dotta Rákosi elvtárs. A csehszlovák kormány ezután vendégül .látta a magyar kormány- küldöttséget. Zapotocky pohárkö­szöntőjében a következőket mondta: — A csehszlovák-magyar szövet­ségi szerződés azért jöhetett létre, mert a dolgozó nép győzelmet ara­tott a reakción. Jó alapot raktunk le. Meggyőződésem, hogy barátsá­gunk országaink és népeink javára még jobban elmélyül és megszilár­dul. Zapotocky végül a magyar kor­mányküldöttség egészségére, a cseh. szlovák-magyar együttműködés fel­virágoztatására ürítette poharát. Dobi István válaszolt Zapotocky üdvözlő beszédére. Kijelentette, hogy a sovinizmus átkos mérgét is kikü­szöböltük nemzeteink életéből és a nemzetiségi kérdést Lenin és Sztá­lin tanításai jegyében oldjuk meg. Szilárd meggyőződésem, hogy a ma­gyar-csehszlovák barátsági szerződés népeink jövő fejlődésének, boldogu­lásának záloga, ugyanakkor erős, eltéphetetlen láncszeme a Szovjet­unió vezette békefrontnak — mon­dotta Dobi István miniszterelnök Csütörtökön délután megnyílt Prágában „A magyar realizmus fej­lődése“ címmel rendezett kiállítás, amelyen a legkiválóbb magyar szob­rászok és festők legjobb alkotásai szerepelnek. Lapzártakor jelentik: Már jóval hat óra előtt zsúfolásig megtelt a hatalmas prágai Iparcsai- nok. A csehszlovák főváros dolgozó népe hatalmas tömegekben kereste fel a gyűlés színhelyét, hogy hitet tegynek együttérzésükről a magyar munkásosztály és dolgozó népünk iránt. Prága dolgozói hatalmas lelkese, eléssel köszöntötték a magyar dolgo­zók nagy Vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat, valamint a csehszlovák nép vezetőit. Meg-megújuló lelkese-1 déssel ünnepelték a világ dolgozói­nak szeretett tanítóját, a béke első A Biztonsági Tanács kedden folytatta az új tagok felvételéről szóló vitát. Tudvalevőleg 12 felvé­telét kérelmező állam, közöttük Magyarország felvételének kérdé­séről van szó. A Szovjetunió megbízottja rá­mutatott arra, hogy az amerikai kormánynak az új tagok felvétele ügyében elfoglalt álláspontja hát­rányos megkülönböztetést jelent egyes államokkal szemben, más államokat pedig előnyben részesít. A Szovjetunió küldöttsége azt ja­vasolja, hogy egyidejűleg vegyék A Trud a nemzetközi munkás- mozgalom helyeztének áttekintésé­vel foglalkozik. A nemzetközi szakszervezeti egységért - folyó harcot elemezve megállapítja, hogy az egység eszméje diadalmas­kodni fog. A különféle országok­ban tartott szakszervezeti gyűlé- sek, a számos határozat, a munká­sok kifejezett akarata azt mutatja, hogy Angliában és az Egyesült Ál­lamokban ugyanúgy, mint más óik. szagokban a dolgozó nép tömegei élesen elítélik a szakszervezeti mozgalom szétbomlasztására irá­nyuló politikát és követelik a nemzetközi szakszervezeti mozga­lom egységét. harcosát, a Szovjetunió vezérét, Sztálin generalisszimuszt. A csehszlovák dolgozók ezen a páratlanul nagyarányú gyűlésen is kifejezték hálájukat közös felszaba­dítónk a Szovjetunió iránt. Vala­mennyi csehszlovák dolgozó tisztá. ban van azzal, hogy a magyar és csehszlovák dolgozók barátsága első­sorban a Szovjetuniónak es nagy ve. /érének, Sztálin generalissziinusznak köszönhető. A nagygyűlésen Rákosi Mátyás elvtárs beszédet intézett Prága né­péhez. A hatalmas sikerű nagygyű­lés másik szónoka Síroké elvtárs, miniszterelnökhelyettes, a Szlovák Kommunista Párt elnöke volt. Rákosi elvtárs lapunk zártakor kezdte meg beszédét. A beszédről holnapi számunkban adunk részletes tudósítást. fel mind a 12 államot, amelyeknek felvételi kérelmét a Biztonsági Ta­nács már többízben tárgyalta. — Ezek közt az államok közt van Magyarország, Bulgária és Romá­nia is. Az amerikai megbízott felszóla­lásában ügyrendi okokra hivatkoz­va ellenezte a szovjet javaslat megvitatását és ezzel újból kifeje­zésre juttatta, hogy az USA meg akarja akadályozni a neki nem tetsző államok felvételét. A Biztonsági Tanács ezután péntekre napolta el ülését. NapróLnapra újabb munkásszer- .vezetek jelentik ki, hogy hűsége­sek maradnak a Szakszervezeti Világszövetséghez. A Trud szemléje befejező része arra mutat rá, hogy minél jobban közeledik a szakszervezeti világ- kongresszus megnyitásának napja, annál makacsabul igyekszik a re­akció minden eszközzel gyengíteni a kongresszus reprezentatív je­lentőségét és különböző országok tömegét egymástól elszigetelni. Kétségtelen a „kudarca, mivel a dolgozó nép milliói szilárd össz­hangban követelik a munkásosz­tály nemzetközi egységét. Elutazott Puskin Budapestről Puskin, a Szovjetunió Budapest­ről távozó nagykövete, akit a szovjet külügyminisztériumba he­lyeztek át, szerdán este hagyta el a magyar fővárost. Búcsúztatására megjelent a kormány valamennyi Budapesten tartózkodó tagja, a Magyar-Szovjet Társaság vezetői, a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet sok kiválósága, a diplomáciai kar, valamint teljes számban a szovjet nagykövetség tagjai. Puskin nagykövet elindulása előtt hosszasan elbeszélgetett a kormány tagjaival és a búcsúztatá­sára megjelent többi személyiség­gel, majd baráti kézfogással bú­csúzott el tőlük. A Szovjetunió ismét javasolta Magyarország felvételét az ENSz-be n nemzetközi szakszervezeti egységért folytatott harc diadalmaskodni fog

Next

/
Thumbnails
Contents