Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-23 / 143. szám
CSÜTÖRTÖK, 1949. JUNIUS 2S. NYÍRSÉGI magyar nép. 5. oldal. Tervszerűen vitt jó kollektiv munka — biztos eredmény H nagykállói gépállomás dolgozói igy készülnek a cséplési versenyre A Nagykállót elhagyó kövesút sorompós mellékútjának nyárfasora elvisz a traktorállomásig. A fák minden kis levelét külön pergeti a langyos szél. Olyanok a susogó fák, mintha őrtállnának a sárguló vetések fölött lebegő csend hátánál1. Most csak néha búg fel az út végén egy-egy próbajáró traktor dübörgő motorja és csendül bele a délelőttbe egy üllőn a kalapács .A hat nagy cséplő még ott áll a színben. Gondos munkával még ott sürög körülöttük Nagy elvtárs, Márton elvtárs, meg a többi géplakatos és traktorista, hogy megnézzék minden porciká- jukat. Nem maradhat hiba a gépekben munkánk után mondjg Nagy János elv társ, ahogy leereszti olajos rongyát és Marton László elvtárssal, meg Takács János elvtárssal megállunk egy kicsit az egyik nagy gép etetője alatt. Nagy elvtárs géplakatos I j- f ehért őr ól került a traktoristakollek- tívába. Ő látja el a műhelymunkát Most rohammunkával segítenek neki a többiek, hogy a javításokat ponto. *a« végezzék. — Szívesen megmutatjuk, hogy állunk a gépek javításával, ha munkánk állásáról érdeklődnek a környék dolgozó parasztjai. Mert bizony érdekli őket a munkánk — mondja Marton László villanyszerelő géplakatos, akit Nyíregyháza munka sai küldtek segítségül a gépállo. másra a kállókörnycki dolgozó parasztoknak. —• Igyekszünk is úgy dolgozni, hogy megfeleljünk annak a feladatnak a megoldására, amit a falu szocialista építésében a dolgozó parasztok segítésével végeznünk kell. Kijavítottuk a magunk hibáit is — mondja olyan lelkesen Takács János traktorista, mint aki tudja, hogy milyen fontos a jó munkához az, hegy idejében felismerve a hibákat, kijavítsák azokat. - — Amióta itt vagyunk, sokat tapasztaltunk. Jót, rosszat. És most tapasztalatain, kát leszűrve, új módszerrel dolgoztuk ki idei versenyünket. Vájjon mik voltak azok a tapasztalatok. amikről a traktoros elvtár. sak beszélnek? Eleinte voilak hibák, hiányosságok. A gépállomás vezetője nem jól viszonyult a kollektívához, nem volt eléggé tervszerű e munka és ebből következett, hogy nagy volt az üzemanyagpocsékolás, sok volt az üresjárat, nem volt jó a verseny munka, mert nem volt meg a jó kollektív szellem. Most jól szervezett tervszerű munkával indulnak a betakarítási és cséplési versenyre^ amelyre ők maguk hívták ki Szabolcs valamennyi gépállomását és a békésmegyei vésztői traktorállomást, ahonnan új vezetőjük, Szabó Gusztáv elvtárs jött. Amióta Szabó elvtárs és Kovács István elvtárs, azemí párttitkár irányítják a kollektíva munkáját, jól megy minden. Közösen tanultak télen, szakmai tudásuk mellett ideológiai képzettségüket is fejlesztették. Most is közösen dolgozták ki terveiket. Térképet hoznak, lelkesen magyaráznak : Kálló, Biri, Balkány, Szakoly — ez az útirány egyvonalban. Kallóban két gép marad, Birib-e ugyancsak két gépünk megy, Ballt ányra, Szakolyra egy-egy cséplő jut. A begyűjtést úgy szerveztük meg, hogy két vontatónk is segít a termény kijelölt helyre való behord ásánál. Szabó elvtárs ujja végigszalad a térképen: Ez itt Kálló. lnne indul a vontatónk üzemanyaggal Bírin, BaL kányon át Szakolyba. De nem üresen jön vissza. A szakolyi határból behozza a terményt Balkányba, a balkányi határból Biribc, a biri határból Kállóba. És így megy majd valahányszor, amikor a vontatók üzemanyagot visznek. — És a szé- rüskertek helyei is úgy vannak csoportosítva egy útvonalba, hogy üres. járatunk a legkisebb legyen, üzem. anyagveszteségünk a legminimáli- abbra csökkenjen. Versenyre így megy a káliói traktoros kollektíva. Gondosan át-meg átnézték gé peiket, mert egy százalékra akarják csökkenteni a szemveszteséget. Térképeztek, tervet dolgoztak ki, szervezték a munkát, hogy tíz százalékkal csökkentsék az iizemanyagfo gyasztást és a megállapított normáról 15 méterre vegyék le a mázsánként! üresjáratot. Brigádjaik ver. senyre készen állnak. Közös céljuk a tervszerűen vitt jó kollektív munka. Már előre megbeszélték, hogyan sietnek majd egymás segítségére, ha valamelyik brigád elmarad. így biz tos az eredmény, ígv biztos a gyo zelem a termelési csatában, amit munkások, traiktoristák együtt vívnak az ország kenyeréért a dolgozó parasztokkal a megszőkült mezők gazdag, dús életet őrző búza-, meg rozskeresztjei között . . . Magatokat csapjátok ke elvtársak, nem az újságírót Hiányaik a% éberség és a versenyterv a nyiregyhási kisvasúinknál Ott, ahol a villanyos ..pihenésre“ és- javításra bejár az üzem területére, ott pirostábla figyelmeztet, hogy ,,Idegeneknek tilos a bemenet1* é? mindig áll is a bejáratnál egykét vasutas, azonban a főbejáratnál és még egy másik szélesretárt kapunál senki sem törődik azzal, hogy valaki bejött az üzembe, vagy kiment az üzemből. Nyugodtan sétálok a síneken keresztül, be a javító. iKÚlielybe, valahol a hosszú csarnok végén kopácsolás hallatszik. Beny - tok az egyik irodába, fiatal fiú ül az asztalnál. Bemutatkozom és megmondom: kit keresek. Kisiet a szobiéból és magamrahagy. Az asztalon iratok, tervek. Megérkezik a ma- helyfőnök, aztán ő is elmegy ke resni valakit, most az ő zabájában hagy magamra. Az asztalon iratok, tervek hevernek, a tervcáblán érdekes szerkezeti újítási terv kiieszílve. megrajzolva. Scnkisem igazoltat, senkisem győződik meg arról, hogy ki is vagyok nn valóban? Mi a véleményetek erről a kérdésről kisvasúti elvtársak? Nem mehetett volna be üzemetekbe ép oly nyugodtan, mint én, égy imperialista ügynök, kém, vagy szabotőr? Ahogy egy mühelytervnek nem sxabad kinézni Orosz Jánoséit brigádja e/y a<vá zon dolgozik a szerelőműhelyben. Postakocsi megrendelést kapott az üzem. azt kell felépíteni. — Mikorra lesznek készen, elv társak? — kérdem Béres Gyulától, az egyik fiatal brigádostól. Nem tudja. — És mikorra kell készen lennie? Azt sem tudja, de nem tudja & brigádvezető sem, a brigád egyetlen tagja sem. Persze, hiszen nem is tudhatják. Nincsen munkatervük, csak jönnek napról-napra a munka- daraóok, megcsinálják, aztán hozzá, fognak a következőhöz. A mühelyfőnök mutatja a műhely „munkatervét“ Július hónapra körülbelül 14 féle munka elvégzését iráuyozták elő, de ezt sem lehet végrehajtani „még egyenlőre“, mert nincs anyag, azt sem lehet „egyenlőre“, metft van nála fontosabb. Persze, elvtársak, hiszen közbe olyan munkák jönnek, amelyeknek elvégzése sürgősebb, mintahogy jöttek. a ceglédi motorok és más megrendelések, de éppen ezért kell másképpen mgesinálni a tervet. Nem januárban mereven a júliusi hónapit is és aztán fiókba süllyeszteni és minden essen úgy, ahogy puffan. Ha nincs múhelyterv, akkor nem lehet birigádterv sem és a bri- gádos sem tudhatja, hogy neki mit és hogyan kell mikorra elvégezni. Hol a selejtcsökkentés, önköltségcsökkentés és minden más dolog a tervből? — Az kérem, az a versenyterv, az üzem versenyterve — mondja a mühelyfőnök. Szeretném megnézni, de azi mondják, hogy az üzem versen/felelőse szabadságon van, 1 elyeltese pedig nincsen! Aztán valaki a fejőre üt. — A főtanácsos úrnál biztosan meglesz! Alig telik bele öt perc, már hozzák is a versenytervet. A nyíregyházi Kisvasutak versenyre hívják a Bodrogközi Kisvasutakat ... a hároméves terv első esztendejének sikeres végrehajtására. Dátum: 1948 március . . . — De elvtársak, hiszen ez már... Zavartan nézegetnek . . . Tudja, elvtárs, bent a versenyadminisztrá- ció . . . végeredményben ugyanilyen lesz az idei is . . . Hát ez bizony elég szomorú kisvasúti elvtársak. Szomorú aü, hogy ti még mindig a hároméves terv első esztendejében jártok valójában, amikor az egész ország munkássága a hároméves terv utolsó negyedének győzedelmes befejezésére lendül. Ti gondoltátok azt, hogy becsaptok egy újságírót, de arra nem gondoltatok, hogy végeredményben magatokat csaptátok be akkor, amikor édes- keveset törődtetek a termeléssel, a munkával, amikor a versenyterve, két a „főtanácsos úr" fiókjában tartjátok. Az üzemi bizottságotok arról be. szélt, hogy milyen jó lenne Szabolcs, ban egy téglagyár és még számos üzem. Persze, hogy jó lenne. ps helyes is, hogy ti ilyta dolgokkal foglalkoztok, hiszen ti vagytok a» ország gazdái. De a célt csak űgv érjük el elvtársak, ha közben egyet-egyet előrelépünk. Aki a cél. ról fecseg és közben nem hajlandó előrelépni, az soha nem érkezhet meg a célhoz. Egész biztos kisvasút; elvtársak, hogy ti el akartok jutni a célhoz. Ez rajtatok áll }$. I. a párizsi Értekezlet MÉRLEGE (ksf Négyheti tárgyalás után befejeződött a külügyminiszterek tanácsának párizsi ülésszaka. Négy héttel ezelőtt a Szovjetunió következetes békepolitikája tárgyaló- asztalhoz kényszerítette a nyugati hatalmak külügyminisztereit és — — amint a záróközletnényből tudjuk — nem volt eredménytelen a tárgyalások négy hete. Amíg két évvel ezelőtt a moszkvai ülésszak még csak kezdeti eredményeket tudott felmutatni, amíg az 1947. decemberében lezajlott londoni tanácskozások során a nyugati hatalmak még a napirenden való megegyezésre sem voltak hajlandók, addig a jelenlegi ülésszak egész sor konkrét eredményt hozott. 1947. decembere óta most találkozott először a négy külügyminiszter. Hogy másfél évig nem volt egyetlen ülés sem, az a1 szovjetel. lenes propagandának, a háborúra spekuláló imperialista politikiának ,,köszönhető”. És éppen ebben a kérdésben mutatkozik meg a párizsi értekezlet egyik döntő sikere, a Szovjetuniónak a békéért és a nemzetközi együttműködés érdekében folyó küzdelmének nagy eredménye: a nyugati kormánykörök támadó jellegű politikája kudarcot vallott, vissza kell tér- niök a tárgyalások módszeréhez. Egyes nyugati sajtóhangok kedvenc témája minden külügyminiszteri értekezlet előtt és után „az utolsó alkalom konferenciájáról” fecsegni. Viszont tapasztalniok kell nekik js: álláspontjuk tarthatatlan ,a Szovjetunióval való tárgyalások és megegyezések hozhatnak csak eredményt. E tárgyalások folytatásáról van szó a záróközleményben: „Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének folyó évi szeptember havában összeülő negyedik ülésszakán) a négy kormány közgyűlésbeli képviselője útján kicseréli nézeteit a Külügyminiszterek Tanácsának a német kérdéssel foglalkozó következő ülésszakának időpontja és egyéb feltételei tekintetében.” De addig is folytatják a tárgyalást: „A megszálló hatóságok a minisztereknek Németország gazdasági és politikai egysége helyreállítására irányuló törekvései szellemében Berlinben négyhatalmi1 alapon tanácskozni fognak.” Kétoldali tárgyalások eredménye volt a május 4-i megállapodás is, amely megszüntette az övezetek közti forgalmi korlátozásokat. És mit mond erről a záróközlemény? ,,Az 1949. május 4-i newyorki egyezmény érvényben marad.” És mégegy nagy eredmény: megegyeztek az osztrák békeszerződés döntő kérdéseiben s aminisz terhelyettesek tárgyalásai nyomán legkésőbb szeptember 1-ig megállapodnak az egész egyezménytervezetre vonatkozóan. Tisztázták: hol lesznek Ausztria határai és a nyugati hatalmak is kénytelenek voltak elismerni a Szovjetunió jogos anyagi követeléseit. Tehát, mint Visinszkij szovjet külügyminiszter mondta: „Bár nem sikerült a Németország gazdasági és politikai egységére, valamint a Németországgal kötendő békeszerződésre vonatkozó alapvető kérdéseket megoldanunk, egész sor kérdés megoldódott.” Mi a helyzet a német békeszerződés kérdésében? A Szovjet-’ unió képviselője a szocialista állam eddigi politikájához híven minden egyes kérdésben konkrét, reális javaslatot terjesztett a tanács elé. Ezek a javaslatok a korábbi négyhatalmi megállapodásokon, a potsdami és egyéb egyezményeken alapulnak, olyan elveket tartalmaznak tehát, amelyeket néhány éve, a háború befejezést alkalmával még a nyugati hatalmak is magukénak vallottak. A német békeszerződés kérdése —- írja a Pravda párisi levelezője — valóságos próbakő, „amely megmutatja a Szovjetuniónak és a nyugati hatalmaknak a német kérdésben elfoglalt álláspontját.” Mit mutat ez a próbakő? Azt, hogy a Szovjetunió következetesen törekedett arra, hogy meg kell gyorsítani a Németországgal való békekötést, A nyugati hatalmak azonban a reális szovjet javaslatokat nem fogadták el, a népellenes bonni „alkotmánnyal” jöttek elő, mindezt abból a célból tették, hogy beláthatatlan időre elhalasszák a béke- szerződés előkészítését. Ezért nem fogadták el a Szovjetunió által javasolt egyéves terminust a békeszerződésre vonatkozó indítványok beterjesztésére. Arra is van magyarázat, miért ültek le egyáltalán tárgyalni, és miért nem mertek „üres kézzel” távozni nz értekezletről1. Az elért eredmények annak köszönhetők, hogy az egész világon megerősödött a békeakarat, megnőtt, hatalmassá vált a békéért küzdők tábora. A nyugati országokban is egyre egységesebbé válik a béketörekvés, s tüntetésekben, sztrájkokban nyilvánul meg. A népek előtt nem mernek nyílt háborús uszítókként szerepelni a hangadó kormánykörök, ezért végződött részleges megegyezéssel a párisi ülésszak. A béketábor erejének növekedése hozott enyhülést a külpolitikai helyzetben és ez lesz a rúgója a várható további megegyezéseknek is. Lenin-rend|ellel kitüntetett kolhozt látogatott meg a magyar parasztküldSttség A Szovjetunióban tartózkodó magyar pkirasztküldöttség a voronyezsi területen egy kolhozt látogatott meg. A kolhoz tagjai beszámoltak a kolhoz húszéves fennállása alatt elért sikerekről, amelyekért. a kormány Lenin- rendjellel tüntette ki a kolhozt. A gazdaság jövedelme Nyilvános pártnapok a nyíregyházi alapszervezetekben Ma csütörtökön délután nyilvános pártnapokat ‘tartanak a 'Man-varí Dolgozók Pártja. nyíregyházi alapszervezetei. A pártnapokon az időszerű kül- és belpolitikai kérdé- eket vitatják meg. Az üzemek pártnap helyett szak- szervezeti napot rendeznek, amelyen a fenti kérdéseken kívül megbeszélik a termelés problémáit, a munkásság feladatait is. többmillió rubel. Nagy jövedelmük van a különféle üzemekből, mint az olajütőüzem. a téglagyár, sajt és kolbászgyár. A kolhoznak saját. 1 villanytelepe van, amely teljesen fedezi az áramszükségletét. A gazdaság megtekintése után a kolhoztagok ebédet adtak a magyar vendégek tiszteletére, este a. műkedvelőkor előadásán vettek részt. — EMLÉKMŰVET AVATNAK a lerombolt Szarvasutcai izraelita nagytemplom helyén a nyíregyházi gettóból elhurcolt és ,a háború és üldözés következtében meghalt 17.000 áldozat emlékének megörökítésére. Az ava- tóünnepség jún. 26-án lesz.
