Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-23 / 143. szám

Összeül a nyíregyházi képviselőtestület VI. ÉVFOLYAM. 143. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1949. JUNIUS 23. HÚSZ KULÁK Az imperialista kalandorok ter­veire elkerülhetetlen kudarc vár A szovjet sajtó a német orvtámadás évfordulójáról (MI), Vasárnap, a Szövetkezetek Országos Szövetségének választ­mányi üléséhez húsz szabolcsme- gyei zsírosparaszt nyújtotta be fellebbezését. A fellebbezők kivé­tel nélkül kifogásolják a fúziós közgyűlés során történt kizárásu­kat és kérik visszavételüket a földművesszövetkezetbe. — A SzövOSz választmánya — a szö­vetkezeti demokráciának megfe­lelően — letárgyalta a fellebbezé­seket és — ugyancsak a legtelje­sebb demokrácia elveinek megfe­lelően — egytől-egyig visszautasí­totta a volt Hangya kizsákmá­nyoló, basáskodó tagjainak vissza­vételi kérelmét. Fokozott éberségre int bennün­ket ez a húsz fellebbezés. Foko­zott éberségre, mert a SzövOSz választmányi ülésén leleplezte ma­gát a zsírosparasztság, megmutat­ta. hogy a választások során mu­tatott látszólagos „jó magavise­leté” taktika és ennek a taktiká­nak folytatása is van. Ez a foly­tatás pedig nem más, mint a so­rainkba való beférkőzés és bom- lasztás, amit egyébként — mint a későbbiek során kiderül — be is vallanak a fellebbezők. De az éberség mellett másra is int ben­nünket ez a húsz fellebbezés: ar­ra, hogy fogadjuk meg Rí kosi Má­tyás elvtárs ismételt figyelmez­tetését arra, hogy az eddiginél következetesebben vigyük Pár­tunk parasztpolitikáját, arra, hogy ne engedjük át magunkat a belső leszerelés hangulatának , a „jó kulák" ábrándjának. Rákosi Mátyás elvtárs május 31-én, Pár­tunk Központi Vezetőségének ülésén ezeket mondta a választá­sok után itt-ott lábrakapott osz- tálybéke-hangulatról; „Olyan fal­vakban (és ezeknek száma nem csekély) ahol 90—100 százalékot kaptunk a választásokon, elvtár­saink nem ritkán mondják, hogy most már mindenki, kivétel nélkül Pártunk mögött áll, összetehet- jük tehát kezünket, nem kell töb-' bé dolgozni”... ,,Ha ez megtörté­nik, ez leszerel, hamis biztonságér­zetet ad. Több sem kell az ellen­ségnek, hiszen maga is erre törek­szik. Az a kulák pédául, aki el­ment nyíltan szavazni, a többi kö­zött azzal a mellékgondolattal tet­te ezt, hogy elaltassa osztályéber­ségünket... Egy kicsit meg is té­vesztették falusi szervezeteink éberségét. De nekünk nem sza­bad hagyni magunkat megtévesz­teni ettől a „jó kulák ' hangulattól. Hamarosan meg fog mutatkozni, hogy a kulák nem is olyan jó — és a dolgozó parasztság is meg fogja érteni, hogy nincsen jó ku­lák, hiszen a kulák funkciója: a kizsákmányolás.” Ez hát a nyitja annak, hogy húsz szabolcsi basaparaszt és ku- pec vette a bátorságot és felleb­bezett. Nyilvánvalóan észrevették ezek a kulákok azt a „jó kulák” hangulatot, amely a választások során tanúsított magatartás alap­ján itt-ott felütötte a fejét soraink­ban. Ugyanakkor választási takti­kájának megcsinálta következő és az ő részéről nagyon is termé­szetes lépését: a dolgozó paraszt­ság soraiba való befurakodás kí­sérletét. Hogy ez nem sikerült, az nem rajtuk múlt, hanem Pártunk politikájának vaskövekezetessé- géri, amely szövetkezeti mozgal­munkban is érvényesül. A zsírosparasztság egyes és ru­galmasabb rétegei látják, hogy a kapitalista útnak befellegzett. Ez adja a magyarázatát Kulin Lajo< nyírgyulaji 46 holdas kulák fel­lebbezésének, aki így ír: ,,Én is Nyírgyulaj dolgozója vagyok, lá­tom azt, hogy a földművesszövet­kezet tagjai részére előnyöket tud biztosítani, ezért 'kérem a földmű­vesszövetkezet igazgatóságát, hogy a tagság soraiba engem fel­venni szíveskedjék.” Arról persze mélyen hallgat Kulin Lajos, hogy a nyírgyulaji ellátatlanok részére a Hangyán keresztül kiutalt zsír- szalonnát kosárszámra hordta ha­za míg a dolgozók asszonyai sorban álltak a dekányi szalon­náért. Boros József vencsellői basa­paraszt 100 holdon tart cseléde­ket és harmadosokat. Fellebbezé­sében kizárása „felülvizsgálatát kéri. K. Kun Bertalan vajai ku- pecparaszt fellebbezése nyilt be­vallása az osztályellenség szándé­kainak és kirívó példája annak a taktikának, amivel dolgoznak. — Mentségére ezt hozza fel: „Műkö­désem köre a terménybevásárlás, valamint krumplikereskedői tevé­kenységben merült ki ,valamint a volt Hangya felvirágoztatása kö­rül foigott, pun Jenkor 'T'legpon tosabb munka végzésével.” „Re­mélem a döntéstől” — írja a to­vábbiakban — „hogy előbbi he­lyem biztosítva lesz.” Majd így fe­jezi be nagy kanyarral „felvirá­goztató” és „mindenkor körülte­kintő” munkáss'ága dícséretét és újrafelvételi kérelmét: „Továbbra is ezen keresztül segítségére le­hetek a szövetkezetnek, aminek én, mint terménykereskedő régi szakértője vagyok és társammal.!) mindenkor elvégezni tudok.” így állunk hát K. Kun Bertalannal. Boldogan kupeckedne továbbra is, „mindenkor körültekintő” munká­jával „felvirágoztatná” a vajai dol­gozó parasztok szövetkezetében a kapitalista szellemet, ahol tudna, ott szabotálna, bomlasztana és ami — részéről — a legfontosabb, vinné társát is. Nem. A vajai dol­gozók és egyáltalán: egész szö­vetkezeti mozgalmunk nem kér K. Kun Bertalan és Tsa szakértelmé­ből, virágaiból és körültekintésé­ből. Ugyanilyen hangnemben felleb­bez Szabó Sándor, a demecseri kényúr is. Szentesi Mihály tisza- löki kupecparaszt a taktika új fegyveréhez nyúl: a felajánlásra hivatkozik. Cséplőgépét, traktor­ját felajánlotta a földművesszövet­kezetnek, hogy — mint írja: „ez­által is segítségére legyek.” — A cséplögarnitúra és traktor felaján­lásával1 korlátozódott Szentesi Mi­hály kapitalista, kizsákmányoló tevékenysége, azonban mitsem változtat azon, hogy Szentesi ku­lák volt és mentalitásában, beállí­tottságában az is marad, röviden: a szíve vérzik és — mint Rákosi Mátyás elvtárs mondta: „funk­ciója: a kizsákmányolás”, még ak­kor is, ha erről a funkcióról az átmenetiség reményében lé is mondl Ezek a fellebbezések arra fi- gyelmeztetnek bennünket, hogy egy pillanatra se engedjünk az osztálybéke bomlasztó, leszerelő hangulatának. Fogadjuk meg Rá­kosi Mátyás elvtárs intelmét és útmutatását, kövessük szilárdan és A német fasiszta orvtármadás évfordulójáról ír a Pravda. Azok a kísérletek — írja a lap — amelyek az emberiséget új háborúba akar­ják dönteni, az atomimádó milita­risták szégyenteljes kudarcára ve- zenek, A tartós béke híveinek táboj rát vezető Szovjetunió hatalmas ereje kezeskedik ezért. Ezért ke­zeskedik a népi demokratikus ál­lamok sok sikere is, azoké az ál­lamoké, amelyek szilárdan a szo­cializmus építésének útjára lép­tek. Ezért kezeskednek a gyarmati népek imperialista elnyomás és rablás ellen folytatott mozgalmá­nak sikerei'is. Az események me­nete azt mutatja, hogy az erővi-- szonyok nem az újonnan jelentke­ző világuralomra vágyók javára vátoznak meg. Az imperialista ka­landorok terveire elkerülhetetlen kudarc vár. A reakció táborával szemben a demokrácia óriási fö­lényben lévő erői állanak. Az Izvesztija ezeket írja: A szovjet állam ellenségei arra szá­mítottak, hogy a háború okozta óriási károk aláássák a Szovjet, unió erejét s az ország elkerülhe­tetlenül a nagykapitalista államok függvényévé válik. Ezek a remé­nyek alaptalannak bizonyultak. .—■ Államunk még erősebben került ki a háborúból. A Vörös Csillag a következő­ket írja: A béke ügyét szolgálja a mi nagy szocialista hazánk le­győzhetetlen ereje, amely oly fé­nyesen megnyilvánult a második világháború küzdelmeiben. A csehszlovák kormány nyilatkozata Heran érsek és a püspöki kar felforgató tevékenysége ügyében A csehszlovák katolikus lelkészek­ből és hívőkből megalakult Kato­likus Akcíóbizottság célul tűzte ki az egyház és állam viszonyának mielőbbi rendezését. Beran prágai érsek és a püspöki kar szembehe­lyezkedett a bizottság mozgal­mával, sőt kiközösítéssel fenyeget­te meg azokat a lelkészeket és hí­veket .akik szerepet visznek eb­ben a mozgalomban. Beran érsek vasárnap újra uszí­tani próbált a népi demokratikus rend ellen. Az egybesereglett hí­vők azonban elutasították és meg­akadályozták a kísérletet. A csehszlovák kormány legutób­bi ülésén a leghatározottabban el­ítélte egyes főpapok felforgató te­vékenységét és ebben az ügyben Zapotocky miniszterelnök a rádió útján közölte a kormány határo­zatát. — Az egyház egyes vezetői — mondja Zapotocky — élükön Beran érsekkel, a köztársaság külföldi ellenségeivel együttmű­ködve már hosszabb ideje próbál­ják az egyházi intézményeket, a templomot köztársaságellenes uszí­tó tevékenységük céljaira igény­bevenni és igyekeznek a lakosság nyugalmát valótlan hírekkel meg­zavarni. Beran érsek és a püspöki kar elrendelte, hogy a lelkészek vasárnap pásztorlevelet olvassa­nak fel a templomban. Ez a pász­torlevél nem egyéb, mint a köz­társaság elleni hazug rágalmak sorozata. Azokat a lelkészeket, kik nem voltak hajlandók a pász. torlevelet felolvasni, kiközösítés­fenyegették meg.' A csehszlovák köztársaság kormánya éppen ezért felhatalmazott a következők ki­jelentésére: Alkotmányunk minden állampol­gár számára biztosítja a vallássza­badságot. Ezt a vallásszabadságot a legcsekélyebb mértékben sem korlátozzuk, alkotmányunk azon­ban azt is hangoztatja, hogy a hit és a vallási meggyőződés nem szolgálhat ürügyül senki számára, hogy megtagadja a törvényben előírt állampolgári kötelességek teljesítését. A kormány nem tűri, hogy az érsek és a püspöki kar megfélemlítse a hazafias érzésű katolikus lelkészeket és a köztár­következetesen tanítómesterünk és példaképünk, a nagy Bolsevik iPárt példáját; teljesítsük híven, a hármas, de egységes lenini felada­tot: támaszkodjunk természetes sasághoz hű katolikus hívőket. A csehszlovák kormány a törvényes előírások értelmében fog eljárni a Az Uj Kína Hírügynökség leg. utóbbi híradásában ismételten sür­gette a japán békeszerződés megkö­tését. Rámutatott arra, hogy a kí­nai nép a legnagyobb felháborodás­sal vette tulomásul az amerikai im­perializmus mesterkedéseit, amelyek arra irányulnak, hogy Japánt az im. perializmus bástyájává építsék. Ez a tevékenységük szöges ellentétben áll a potsdami egyezménnyel, veszé­lyezteti a békét a Távolkeletcn és kihívást jelent a szabadságszerető országok számára, amelyek résztvet- tek a japán imperializmus ellen Valamennyi csehszlovák lap ve­zető helyen, bő tudósításban számol be a magyar kormányküMöttség prágai fogadtatásáról. A lapok tel­jes terjedelmében közük Zapoteczki és Dobi István miniszterelnök be­szédét. A prágai lapok közük azt » nyilatkozatot, amelyet Rákosi Má­tyás elvtárs miniszterelnökhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára tett az újságírók előtt a csehszlová­kiai forradalmi mozgalmak kiállítá­sán. Rákosi elvtárs a kiállításon szerzett benyomásait a következők­ben foglalta össze: Nagy örömmel győződtem meg arról, hogy a kiállításnak sikerült kidomborítani csehszlovák dolgo zók évszázados küzdelmének össze­függését azzal a harccal, amelyet 2 kommunisták most folytatnak s szecializmnsért és az imperializmus ellen. Ezenkívül sikerült szemlél- tetővé tenni a cseh és szlovák né­pek küzdelmének összefüggését s nemzetközi harccal, a nemzetközi békefronton folyó küzdelemmel. Á kiállítás minden bizonnyal elősegíti hogy Csehszlovákia népe meggyőződ jék mostani útjának helyességéről és a jövőben még nagyobb erővel vegyen részt a további küzdelemben — fejezte be nyilatkozatát Rákosi elvtárs. szövetségesünkre, a szegénypa­rasztságra ,tartós megegyezésben a középparasztsággal egy pillanat­ra se szüntessük meg a zsírospa­rasztság ellen a kíméletlen harcot. felforgatók, kihívók és veszede­lemkeltők ellen — fejezte be Za­potocky. folytatott háborúban. A kínai nép, amely a legtöbbet szenvedett a ja­pán agresszió által, követeli, hogy haladéktalanul vessenek véget a Japánban iu alkodé helyzetnek, aka­dályozzák meg a japán imperializ­mus újjáélesztését s az amerikai háborús uszítok terveit. Azonnal tűzzék ki a japán békekonferencia időpontját, biztosítsák szabad Kína népe kiküldöttének résztvételét ezen a békcértekezleten, ilytnódon segít­sék elő a teljes béke heij reállitását a Távolkeleten. A Csehszlovák Földművesszövet­kezeti Központ napilapja vezércikk­ben fűz megjegyzést a magyar állam­férfiak prágai látogatásához. Né peink leszámoltak a belső felforga­tókkal, akik anyagi érdekeik miatt szembehelyezkeltek a világbékével. Az egyszerű dolgozó nép érdekei létrehozták a népeink közötti barát­ságot annál is inkább, mivel a múltban is igen sok ponton érintke­zett az a küzdelem, melyet egyrész­ről Csehszlovákia, másrészről Ma­gyarország dolgozó népe vívott jo gaiért és szabadságáért. Csehszlovák Katolikus Néppárt központi napilapja vezércikke a kö­vetkezőket írja: a Magyarowzággal kötött szerződéssel korántsem tart juk befejezettnek azt n barátságot, amely a magyar néphez fűz bennün­ket. Ellenkezőleg. A szerződés csak kezdete és alapja annak a törek­vésünknek, hogy a jövőben kiszéle­sítsük közös kereskedelmi, gazda­sági és kulturális kapcsolatainkat. Közösen meg akarjuk ismerni egy­mást, ki akarjuk cserélni az épitö- munka során szerzett tapasztala­tainkat, meg akarjuk ismerni a ma­gyar kultúrát, röviden szólva, a leg. jobb szomszédi viszonyra törek­szünk. Ezt kívánja Csehszlovákia népének, túlnyomó többsége és ezt kívánja a magyar nép is, amely gazdasági téren végzett megfeszített munkájával nap-nap után bebizo­nyítja, hogy elfoglalta méltó helyét az európai nemzetek családjában és békés építő tevékenységével iga­zolja, hogy mindvégig kitart azon a helyes úton, amelyen elindult. Szabad Kína követeli a japán békeszerződés megkötését Rákosi Mátyás eivtárs prágai nyilatkozata Cset *xlorák lapok a magyar-esekszlorák barátságról ÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents