Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-22 / 142. szám
SZERDA, 1949. JUNIUS 22, NYÍRSÉGI magyar nép 3. oldal Párosversenyre hívták ki a szabolcsi épitőmunkások a Debreceni Magasépítő Hemzeti Vállalat dolgozóit Harc a magas ttxorsóssám és a ssakmunkáshiány ellen Ezelőtt három nappal megbeszélést tartottak a Debreceni Magasépítő Nemzeti Vállalat és a Nyírségi Építőmunkások Szövetkezete dolgozói és ezen a megbeszélésen született meg a kihívás a párosversenyre. A verseny főfeladata és célja a magas építőipari szorzószám leszorítása — mondták ki egyöntetűen (is összeállították a versenypontokat, de rögtön ki is cserélték egymás tapasztalatait, elmondták egymás módszereit. Első pontjuk a munkaidő- megtakarítás. A debreceniek a. munkabeosztás észszerűsítésével, külön falazási, vakolási és elhelyezési csoportok felállításával 2 százalékot 'takarítanak meg. A nyíregyháziak 3 százalékot tűztek ki: csak brigádokban dolgoznak, azok is páros versenyben egymás között, segédmunkások az anyagot munkaidő előtt előkészítik az új munkarészhez, gép- á'lást csökkentik. Kővetkező pont: astYagmegtakaritás Ez az egyik leglényegesebb része a versenynek. A debreceni munkások a következő megtakarításokat vállalták: falazó téglánál 1 százalék, válaszfal tégla 1 százalék, cement 0.5 százalék, darabos mész 4 százalék, "beton- kavics 1 százalék. A nyíregyháziaknak többre is kiterjedt a figyelme és felvették még ezekhez a bányahomokot (2 százalék), gömbvasat (0.5 százalék), zsaluzódeszkát (2 százalék), ducolófát (3 százalék). — Például a cementezésnél — mondja Garai elvtárs, él- munkás — ha nem ássuk ki pontosan az alapot, akkor sok cement vész el feleslegesen. Pontos alapásás, takarékosság! A verseny „főszereplői“: egy debreceni általános iskola és a nyíregyházi Máv felvételi épület. Ezeket kell fel- 'épílteni. A debreceniek vállalták azt, hogy két héttel a határidő előtt; október 23-ára felépítik az, iskolát, habár 2 héttel később fogtak hozzá a munkához. A nyíregyháziak egy héttel a határidő előtt hozzák tető alá a nyíregyházi új pályaudvart. Nem ió a verseny, ha nincs munkafegyelem, tervfegyelem — mondták a nyíregyháziak és kidolgoztak a munkafegyelem megszilárdítására egy pontozási táblát és ennek alapján naponta lepontozzák a brigádokat. Jó és rossz pontokat lehet kapni. Jó pontok: ha a brigád időre készíti el a munkát: 1 pont, ha idő előtt: 3 pont, ha minősége átlagon felüli: 2 pont. Brigádok anyagmegtakarítása minden 1Ö00 forint után: 5 pont. Újításokkal való megtakarítás minden 1000 forint után 10 pont. Rossz pontok: Késés 1 pont, indoknélküli elmaradás 2 pont, ha a brigádok túllépik a határidőt 5 pont, átlagon aluli minőségi munka 3 pont. Komoly gondol okoz a szakmunkáshiány Szabolcsban. A vállalatnak újabb 90 kőművesre, 10 asztalosra és itöbb vasbetonszerelőre van szüksége. Úgy segítenek a szakmun- káflűányon, hogy más szakmai dolgozókat képeznek át, gépeket állítanak be. A gép megkönnyíti a dolgozók munkáját, munkásokat szabadít fel más munka elvégzésére, olcsóbbá teszi a termelést, leszorítja a szorzó- számot. A-—-"— Itt van például a betonkeverő gép, amelyik már működik az állomásnál. Hat embert szabadít fel. A vibrátor, az elektromos betondöngölő nyp’c ember helyett végzi cl d munkát és alaposabban. Az lanyagszállító lift pedig harminc ember helyett dolgozik, gyorsabban és pontosabban. Sok-sok ezer forint megtakarítást jelentenek ezek a gépek, az ezer forintok újabb é; újabb százalék tizedeket, az épít (»munkások kitartó szívós munkával kitörik a magas szorzószám nyakát — ahogy Egri elvtárs mondja — és a dolgozók olcsó, kényelmes otthonokban lakhatnak majd. 13 második világháború pusztilásai mialt félmillióval kevesebben élnek Magyarországon A népszámlálás adatainak feldolgozása meg tart. A márciusi jeicn téaekncl pontosabb, de még mindig nem végleges adatok állnak rendel, kezesekre Magyarország lakóinak számáról. Az ország lakosainak száma a háború előttihez képest csökkent. 1941-ben 9.3 millió lakosa volt az országnak. Ennek a számnak a természete« szaporodás következtében 9.7 millióra kellett volna emelkednie, ehelyett 9.2 millióra csökkent. A háborús veszteség tehát félmillió ember, a lakosság 5.4 százaléka. Jellemzően mutatja a háború ember- veszteségét a nők és férfiak arányának megváltozása. A férfiak szárny 136.461-gyel csökkent, a nők szama 27.42()-szal emelkedett. A népességből 1,592.510-en élnek a községek, városok belterületétől távol, a mintegy 14.500 tanyabokor ban, pusztán stb. Az eddigi számítások eredményei szerint a lakóházak száma 1,782.40b, lakások száma pedig 2,507.064. A házaknak tehát túlnyomó többsége egylakásos. Egy-egy- lakásra állag 3.7 ember jut. a TNV brigádok újabb versenyükkel segítik a falusi íöldmiivesszövetkezetek munkáját Hírt adtunk, arról, hogy a Terményforgalmi Nemzeti Vállalat nyíregyházi kirendeltségének dolgozóiból alakult három tisztviselő munka- csoport munkája mellett konkrét feladatok kollektív végzésévei segíti előre a versenyben dolgozó falusi földművesszövetkezetek munkáját. A TNV Marosi, Danes és Négyesi munkacsoportja legutóbbi versenyfelhívásával ismét példáját adta a termelési fronton új győzelmekért harcoló munkások és dolgozó parasztok munkája jó támogatásának és kiegészítésének. Elhatározták, hogy a falusi szövetkezetek terményfelvásárlói között szemiuáriumszerü előadásokat tartanak, hogy ezekkel elmélyítsék a dolgozó parasztokból összetevődő új szövetkezeti terményfelvásárlók tauioiyamon szerzett tudását, hogy szakvonalou és ideológiai vonalon is emeljék képzettségüket, megkönnyít. ve ezzel a terményfelvásárlók mun. káját. Az értelmiségi brigádok feladataikat munkaidőn kívül végzik önkén tesen, maguk fedezik a kiszállási költségeket is. Hetenként kétszer keresik fel a brigádok a szövetkezetek terményfelvásárlóit, bogy azokkal szakvonalon és ideológiai rónaion megbeszéléseket folytassanak. A TNV nyíregyházi kirendeltségé- nek három értelmiségi munkacsoportja ebben a munkájában versenyre hívta ki az ország valamennyi TNV kirendeltségének dolgozóit. Egy héttel később less as egyéni tanulók konferenciája Az Országos Oktatási Osztály közli: A régi egyéves középfokú egyéni tanulási tanfolyam kétnapos záro- konferenciáját az eredeti időponttól eltérően július 2-án és 3-án tartjuk. A zárókonferencia szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik es vasár nap délben ér véget. A vidékiek el. szállásolásáról ég étkezéséről Nyíregyházán gondoskodnak. A tanfolyam résztvevői a kiadott kérdések alapján készüljenek fel a zarókon- ferenciára. A Bolsevik Párt történetét feldolgozó rgyéni tanulók a nyári szünet előtti utolsó konferenciájuk július 3-án, vasárnap lesz. A konferencia anyaga a Párttörténet Hl. fe. jeze:e. Ha rossz az írógépe,! adja szakember | kezébe KÉMEIK JÓZSEF | írógép műszerész 1 specialistának. Bercsényi utca 5. szám. i Karbantartási olcsón vállalok is Már messziről gyönyörködteti a szemét mindaz, am a gyulaíiinyai újsor akácszegélyes dűlőjének hajlatából ide látszik a Mezőgazdasági NV. telepéről. A gsizdaság terv szerű elhelyezésű épületeinek fehér falait piros, nagy fal kockák szegélyezik. A saját villanyteíep és szeszgyár épü ietei mellett ott sorakoznak a dohányfermentáló sárg; emeletes kamrái. Az új laboratórium piros cserepei kiviri tíinak a park öreg fái közül. Gyönyörű mezőgazdaság nagyüzem van itt a Dessewffy-uradalom helyén. Moden marha- és lóistállói, sertésfiaziatói ragyogóan tiszták, est mindenütt villanykörték ragyognak. Nem csoda, ha a nagy üzem dolgozó paraszt látogatói egymás után mondják: e aztán giazdaság. De mi is megcsináljuk termelőcsoportja inkban! Mi is csinálunk ilyen szép nagyüzemet! Mert lehel közösen, jó munkával. A gyulaianyai Mesőgasdasági Nemzeti Vállalat > ft A gazdaság édescsillagfurt-kísérleii telepén a csillag fűrt nemesítésén dolgoznak. A kísérleti telep laboratóriu mában dolgozó parasztok, volt uradalmi cselédek leánya kísérleteznek, meg kint az elit-növények között is, hog nemesített vetőmagot termeljenek a szabolcsi dolgozó pa rasztoknak abból a növényből, amely a megye egyik leg jobb takarmány- és trágyanövénye. Pintér Magda, Vere Ilonka, Fedor Margit és társaik sokat tanulnak a labo ratóriumban és szerzett tapasztalataikat jól hasznosítja majd dolgozó paraszt társaik között a termelésért vívói csatában. Csépány fotói A francia parasztság összeroppan az adók sulfa alatt Bármerre is nézünk körül Franciaországban, Normancliatól Casco gneig, Burgundiától Bretagncig min. den kis falura súlyos teherként ne. hezedik a fenyegető gazdasági válság. A pénzügyi nehézségek fojtogatják a francia parasztot, az adó hivatal eltiporja a községeket. Nincs ajtó, ahol no kopogtatott volna be a végrehajtó, mint vészthozó angyal — írja Joseph Dubios a la Tribune des Nations-ban. —- Mindenki adósa a kincstárnak, mindenkit nyomnak a szokásos adókon felül a pótadok is. Az adóhivatal útvesztőve vált, ahol nem lehet többó megtalálni a „tartozik és követel“ fogalmát. A túlzásba vitt adóterhek feszültséget idéznek elő: a falu úgy érzi. mintha „adóhivatali megszállás“ aiatt élne és a végrehajtási hivatal a „parancsnokság“ szerepét tölti be, amely teljhatalommal rendelkezik, nemcsak a javak, hanem a cse- Ickedetek felett is. Gyakori példák mutatják, milyen rendkívüli túlzások Vannak az adózás terén. Ej földbérlő mondotta a következőké „Visszatértünk azokhoz az időkbe amikor a megkeresett 20 frankb a földe suraknak l5-öt kellett 1 adni“ Így látja egy paraszt a jk gári demokráciát. De nem különb falusi kisiparosok helyzete sem. Ej mészáros 1939-ben 400 frank ad fizetett havonta, most lö.OOo fra kot fizet. Persze a dolgozó nép nem tu tétlenül, hogy ilyen önkényesen 1 fosszák. Gensac községben K.h rente) az egyik gazdától lefoglí ingóságokat el akarta árverezni adóhivatal. Mire a végrehajtó gazda udvarába érkezett, már ke ezer főnyi tömeg várta és megak dályozta az árverést. Az államhat lom kénytelen meghátrálni a d< gozó tömeg előtt. így jelentkezik a Mar»hall-te hatása a francia falu, a francia p raszt életében.
