Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-22 / 142. szám
VI. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR SZERDA. 1949. JUNIUS 22Éberségünkkel védjük a Pártot — így határoztak a dolgozók az MDP szabolcsi akti vaértekezletén Gyenge Károly elvtárs, megyei titkár mondotta a szombati megyei aktívaértek ezleten: „Az árulók, a troe- kista kémek gyűlölettel vannak eltelve a világ dolgozóinak élcsapatával, a Szovjetunióval .szemben. Aki nem szereti a Szovjetuniót és annak vezérét, Sztálin elvtársat, ?,z az imperializmus zekéitől ója, az a mi ellenségünk!“ S az aktívaértekezlet résztvevői egy emberként álltak fel helyeikről, hogy lelkesen ünnepeljék a. felszabadító 'Szovjetuniót és nagy vezérét,Sztálin eívtársat. Éljen;a;Part! [ Nemcsak a erem díszítése, hanem Gyenge elvtárs referátuma után következő valamennyi felszólalás is és a felszólalásokat kísérő általános figyelem és helyeslés is azt sugározta, hogy erősen él Szabolcsmégye dolgozóiban a Párt iránti szeretet s az élcsapat tagjaiban a fogadalom, amelyet Sztálin elvtárs tett Lenin sírjánál: „Úgy őrizzük Pártunk egységét, mint a szemünk világát.“ Forró szeretői nyilvánult meg az értekezleten Rákosi elvtárs iránt, akinek ébersége hárította el az aljas árulók mesterkedéseit Pártunk felől. „Biztosítjuk a Központi Vezetőséget, hogy mind a Megyei Bizottság, mind a megye szervezetei egy emberként állunk Sztálin magyar tanítványa, hazánk legjobb fia, bölcs vezérünk, Rákosi elvtárs mögött. Cuiilnlot az árulókkal jjjfjg izemben! Ez sugárzott a felháborodásból, (amely az aktívaértekezleten megnyilvánult, amikor Rajk, >dr. Szőnyi és társainak kém- tevékenységéről, pártellenes ■és népellenes magatartásáról esett szó. Gyenge elvtárs referátuma és az értekezlet résztvevőinek hozzászólásai kihangsúlyozták: csak az tudja igazán szeretni a népet, a Pártot, akiben izzó gyűlölet ég az imperialistákkal és ügynökeivel a haladás, a nép, a Párt, a hatalmas Szovjetunió ellenségeivel szemben. _______ tanít benFokozott éberségre lünket népű demokráciánknak ez az újabb győzelme, amelyet az árulók felett aratott. Ezt mutatta, Mészáros elvtárs járási titkár hozzászólása, aki a demecseri ipartelep rajzainak gondosabb őrzésére hívta re! a dolgozók figyelmét és arra is, hogy helytelen volt a demecseri vállalatvezető nézete, aki a gondatlanság felfedésekor azt válaszolta: „Ma már nem fenyeget bennünket veszély.“ De az éberség hangja szólt Gál Hermina szavain keresztül is, aki az Őr és Apagy községi szervezetek példáját hozta fel, ahol a kulákság embereit tették meg húszascsoportvezetőknek. Garai András elvtárs, a Nyírségi Magasépítő Nemzeti Vállalat élmunkása elmondta, hogy az ellenség becsempészte egy ügynökét a vállalat dolgozói közé, aki megpróbálta Pártunk egységének, tisztaságának bomlasztását. Ezt az árulót azonban a dolgozók, mint gennyes gócot távolították el maguk közül. Erre hívta fel a figyelmet Tóth Sándor propagandista elvtárs és Kárász Lajos Nyíregyháza I. kerületi párt- szervezetének titkára. Tanuljunk a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának hatalmas tapasztalataiból és tanítsuk is meg egész népünket a Szovjetunió iránti határtalan szeretetre, az igaz hazafiságra, amely össze van forrva a proletárinternacionalizmussal és igyekezzünk megközelíteni hűségben, példa- mutatásban a magyar dolgozó nép nagy vezérét, Rákosi Mátyást. Ha ezt tesszük, akkor képesek leszünk úgy őrizni Pártunk egységét, mint a szemünk világát. Tanuljunk! I» Ünnepélyesen fogadták Prágában a magyar kormányküldöttséget Az április 16-án aláírt magyarcsehszlovák barátsági szerződés ratifikálási okmányainak kicserélésére hétfőn este Prágába utazott magyar kormányküldöttség — amelynek tagjai Dobi István miniszterelnök, Rákosi Mátyás elvtárs miniszterelnökbclyettes, Gerö Ernő elvtárs áliamminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke és Kállai Gyula külügyminiszter; kíséretükben Horváth Iván, Csehszlovákia budapesti nagykövete — megérkeztek Prágába. A magyar kormányküldöttséget a határon egy kormánydelegáció fogadta. A Dobi István és Rákosi Mátyás vezetésével megérkező kormánydelegációt ünnepélyes keretek között fogadták a magyar és csehszlovák zászlókkal feldíszített prágai pályaudvaron. A vonatból kilépő Dobi Istvánt és Rákosi Mátyást először Zapotoczki csehszlovák miniszterelnök üdvözölte, A magyar kormányküldöttség fogadtatására megjelent dementis külügyminiszter és a csehszlovák kormány, számos tagja. — Résztvett az ünnepségen a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, a népi demokráciák országainak követei, valamint a diplomáciai kar tagjai. Végétért a külügyminiszterek tanáesának párizsi ülésszaka A külügyminiszteri tanács sárékösleménye Párizsiból jelentik: Június 20 ári a külügyminiszterek rövid záróiilcst tai toltak, utána Bevin elnökletével teljes ülés volt. A külügyminiszterek az ülésen megszövegezték az alábbi záróközleményt: „A külügyminiszterek tanácsának hatodik ülésszaka Párizsban 1949 május 23-tól június 20-ig tartott. Az ülésszakon a német és osztrák kérdést vitatták meg. A kúlügyminisz terek tanácsa a következő határozatokat hozta : A izémet kérdés Bár a külügyminiszterek tanácsának ezen az ülésszakán nem lehetett megegyezésre jutni Németország gazdasági és politikai egységére vonatkozóan, a Szovjetunió, az USA, Nagybritánnia és Franciaország külügyminiszterei továbbra is lathave* tik erejüket, hogy elérjék ezt az eredményt. Most a következőkben egyeznek meg: 1. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének negyedik ülésszakán a négy kormány képviselője- kicseréli nézeteit a külügyminiszterek tanácsa következő időpontja és egyéb feltételei tekintetében. 2. A megszálló hatóságok a minisztereknek Németország gazdasági és politikai egysége helyreállítására irányuló törekvései szellemében Berlinben négyhatalmi alapon tanáé«, kozni fognak. 3. Ezeknek a tanácskozásoknak egyebek között az lesz a célja, hogy enyhítsék Németország és Berlin fennálló közigazgatási széttagoltságának következményeit, különösen a kereskedelem bővítése* továbbá a pénzügyi és mezőgazdasági kapcso* latok/ fejlesztése tekintetében. 4. A négy hatalom kormánya megegyezik, hogy az 1945 május negyedikéi new-yorki egyezmény érvényben maradjon, továbbá minden megszálló hatóság köteles lesz saját övezetében elősegíteni a közlekedést^ az áruforgalmat és a postai forgal mat, hogy a fenti pontokban foglalt célok elérhetők legyenek. 5. A megszálló hatóságok ajánlani fogják a keleti és nyugati övezetek vezető német gazdasági szerveinek, működjenek közre az övezetek szó rosabb gazdasági kapcsolatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében. As osstrák szerződés A külügyminiszterek megegyezlek hogy a) Ausztria határai olyanok lesznek, mint amilyenek 1933 január elsején voltak; b) az osztrák szerződés elő fogja írni, hogy Ausztriának biztosítania kell a szlovén és horvát kisebbségek jogainak védelmét; c) a Szovjetunió Ausztriától szabadon konvertálható valutában hat év alatt kifizetendő 150 millió dollárt kap. A külügyminiszterek megállapodtak a végleges elszámolás tSrtalmazása körül, többek között, abban, hogy azok a német aktívák, amelyek a Szovjetunió tulajdonába jutottak, nem idegeníthetők el a Szovjetunió beleegyezése nélkül. Végül megállapodtak abban, hogy a miniszterek helyettesei folytat, ják munkájukat, hogy 1949 szeptember elsejénél nem később meg állapodjanak az egész egyezménytervezetre vonatkozóan.“ Visinszkij a japán békeszerződés előkészítését sürgeti % A külügyminiszterek hétfőn megtartott utolsó ülésén, amelyen először is jóváhagyták a párizsi ülésszak jegyzőkönyveit, Visinszkij felvétel te a kérdést, hogy mikor ül össze a külügyminiszterek tanácsa Kína részvételével, hogy megvitassa a Japánnal kötendő békeszerződés kérdését. Ebben a kérdésben vita alakult ki Visinszkij és a nyugati hatalmak között. Bevin és Acbeson elodázta a kérdés megvitatására irányuló szovjet javaslatot. Acbeson odáig ment, hogy kijelentette: „a külügyminiszterek tanácsa alkalmatlan a japán békeszerződés előkészítésére“. Visinszkij erre felolvasta a potsdami szerződés idevonatkozó részét, amely világosan bizonyíHaladást jelentenek a A Pravda párizsi levelezője a külügyminiszterek tanácsának most végétért párizsi ülésszakával foglalkozva a következőket írja: — Annak ellenére, hogy a külügyminisztereknek nem sikerült megegyezésre jutniuk a Németországra vonatkozó alapvető kérdésekben az ülésszak eredményei határozott haladást jelentenek a nemzetközi együttműködés megszilárdítása terén. Előszöris a .külügyminiszterek megegyezésre jutottak az osztrák szerződés legfontosabb cikkelyeiben. Ezzel megteremtették a reális alapokat a szerződéstervezet feletti munka befejezéséhez. Másodszor a miniszterek elhatározták, hogy folytatják erőfeszítéseiket Németország gazdasági és politikai egységének visszaállítása érdekében— Harmadszor a miniszterek kilátásba helyezték a külügyminiszterek tanácsa következő ülésszakának összehívását a német kérdéssel kapcsolatban. A külügyminiszterek tanácsa által elfogadott határozatokat kétségtelenül megelégedéssel fogadja tóttá Acbeson nevetséges állításait Végüüs a kérdésben nem hoztak semmiféle határozatot, mivel a nyugatiak ragaszkodtak álláspontjukhoz anélkül, hogy vitába szálltak volna Visinszkijel'. A továbbiakban jóváhagyták a párizsi ülésszak záróközleményét. Acheson kijelentette, hogy a miniszterek megegyeztek azokban a főkérdésekben, amelyek eddig akadályozták az osztrák szerződés előkészítését. Az ülésszak bezárása előtt a külügyminiszterek hálájukat fejezték ki a francia kormánynak a vendégszeretetért. A külügyminiszterek párizsi ülésszaka ezzel befejezte munkáját. párizsi eredmények a széles közvélemény, mert a békéért és a nemzetközi együttműködésért folyó küzdelem egyik konkrét eredményét látja bennük, azét a küzdelemét, amelyet a demokratikus tábor a Szovjetunió vezetésével folytat. A világ közvéleménye a párizsi ülésszak pozitív eredményeiben tanúbizonyságot Iát arra, hogy kudarcot vallott a nyugati kor-, mánvkörök támadó jellegű politL A Tudományos Akadémia hétfő délutáni felolvasó ülésén dr. Búza László szegedi egyetemi tanár „A szovjet nemzetközi jog felfogása” címmel tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a szocialista és kapitalista államok felfogása között mély ellentétek vannak, de ez a Szovjetunió álláspontja szerint nem akadálya annak, hogy közös nemzetközi jogrend alakuljon ki. A kapitalista kája. A párizsi ülésszak egyik legfontosabb mozzanata volt a Németországgal kötendő békeszerződés előkészítésének kérdésével kapcsolatos vita. Ez a kérdés valóságos próbakő, amely megmutatja a Szovjetuniónak és a nyugati hatalmaknak a német kérdésben elfoglalt valódi álláspontját. A szovjet kormány teljes határozottsággal felvetette, hogy meg kell gyorsítani a Németországgal való békeszerződés előkészítését és a béke megkötését. A nyugati hatalmak képviselői nyílt meglepetéssel fogadták ezt a szovjet javaslatot, majd elutasították. Ezzel újra igazolták, hogy a nyugati hatalmak beláthatatlan időre el akarják halasztani a német béke,- szerződés előkészítését. Noha tagadó álláspontra helyezkedtek a Németországra vonatkozó alapvető kérdésekkel kapcsolatos szovjet javaslatokkal szemben a nyugati hatalmak, mégsem nyílt lehetőségük arra, hogy felborítsák a tárgyalásokat. A külügyminiszterek tanácsának határozatai a békéért és a nemzetközi együttműködésért folyó küzdelem egyik konkrét eredményét jelentik —■ fe. jezi be a Pravda. államok szeretnék az ő érdekeiket szolgáló nemzetközi jogot.a Szovjetunióval szemben is érvényesíteni ,a Szovjetunió viszont csak azt fogadja el magára nézve .kötelezőnek, ami az alkotmányban lefektetett elveknek megfelel. A haladást a Szovjetunió politikája képviseli, amely a kis. és nagyállamok nemzetközi együttműködésén alapszik. 1 A szovjet nemzetközi jég felfogása a kis és nagy államok nemzetközi együttműködésén alapszik Párosversenyre hívták ki a szabolcsi épitőmunká- sok a debreceni Magasépítő HM
