Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-19 / 140. szám
VASÁRNAP, 1949. JUNIUS 19. NYÍRSÉGI magyar nép 3. oldal. Hogyan védekeznek a Szovjetunióban a fagy- és aszály ellen! A magyar parasztküldöttség látogatása a Dokucsájev mezőgazdasági intézetben A Demecseri Ipartelepek V. ÉLÖZE Mi, mert megszilárdult a munkafegyelem, győzelmes volt a verseny és a jó szakmunkások nem titkolták e! szaktársaiktól tudásukat A Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttség gy csoportja meglátogatta a Dokucsájev nevét viselő mezőgazadsági inté zetet. Az intézet a Dokucsájev alapította szerény kísérleti intézet- bő/ íej/ődött naggyá. Itt kezdte meg a neves tudós az aszály leküzdésére irányú ló terveinek megvalósítását. Erdőövezetet létesített, mesterséges tavakat, vízgyűjtő medencéket építtetett. Az intézetnek ma már 2000 munkatársa van, kísérletei 3000 hektár területen folynak. j «V | A magyar küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel tekintették meg a kísérleti munkákat. A küldöttség figyelmét különösen az aszálytól védő erdőövezet és a növénynemesítő osztályon kitenyésztett új őszibuza kötötte le. Érdeklődéssel hallgatták, hogy ezen a területen, aho/ aze/őtt az erős fagyok miatt nemcsak az őszi búza, de még a rozs sem ért be, többévi kísérleti munka után sikerült kítenyészíeni olyan fagyálló búzafajtát, amelynek hozama hektáronként 45 mázsa- A látogatókönyvbe bejegyezték; ,,Az intézet megtekintése sok tanulságot nyújtott számunkra." — Megígérték, hegy az új búzafajtát Magyarországon is kipróbálják és hálás köszönetét mondtak az intézet munkaközösségének, hogy megismertette őket a korszerű szovjet mezőgazdasági tudomány kimagasló eredményeivel. A magyar parasztküldöttség tovább tanulmányozza a voronyezsi terület mezőgazdaságát. ükkor volnánk a legboldogabbak, ha felvennének bennünket Suba Ferenc elvtárs, községi párttitkár lakásán beszélgetnek' a termelőszövetkezet tagjai. Párttagok és pár- tonkívüli-ek együtt tamilnak, Rákosi elvtárs központi vezetőségi besz leiét forgatják szorgalmasan. Van elég érdekes benne, különösen a mezőgazdaság kérdéseiről. Egyikük meg-száhl. — Ha munkánk, időnk megengedi, jó volna hetenként kétszer megtartani ezeket a tanulóórákat. Párton- kívüliek is vannak közöttünk, akik tagjelöltek akarnak lenni az MDP-ben. Ehhez pedig sok más mellett az is kell, hogy tanuljanak. Kommunista őszinteséggel teszi hozzá: No meg ránk is fér a tanulás. Sokat kell pótolnunk. Tagjelölt akar lenni a esaholyi termelőszövetkezet 3 tagja a A kommunisták segítettek bennünket A szeminárium végeztével Varga Bélával beszélget a párttitkár (Varga, Fecskó Mihály, meg Suba Ferencné akar belépni a tagjelöltek sorába). — Tudom, hogy nem vesznek fel mindenkit a Pártba — mondja Varga Béla, aztán saját magáról, meg a hozzá hasonló parasztemberek gondolkozásáról be^él. Kissé szégyenkezve vallja be, hogy olykor még ö is hitt a Pasz- Ifcemák féle rémbírterjesztők- nek, akik gyakran előjöttek ijesztgetéseikkel: „Egész életetekben börtönben fogtok ülni, ha elfogadjátok a földet a kommunistáktól.“ Aztán jött a sokasok segítség. Nem vette vissza a mi földünket a földbirtokos, sőt segítségünkre siettek a kommunisták szántási hitellel, vetőmaggal, kölcsönnel. Megtaláltuk a helyes utat Fecskó Mihály szólal meg, aki szintén a saját életében érezte a Párt segítő kezét: a kommunisták nem engedték, hogy kulák munkáltatója megkárosítsa öt 3800 forint munkabérrel. — A termelés helyes útját is a Párt mutatta meg. Ha nincs Magyar Dolgozók Pártja, mi sohasem jöttünk volna rá, hogy szövetkezni kellene. És most? Csak ki kell nézni a határba.A termelőszövetUgy szeretnénk tagjelöltek lenni _ Úgy Szeretnénk tagjelöltek lenni és mo&tmár, hogy a tagzárlat megszűnt, erre lehetőség Í3 van. A párttitkár közbeszól: — Azért nem olyan köny- nyü ám az. Együtt olvastuk a határozatot, ti is tudjátok, hogy kiket vesznek fel. Nem mindenkit és nem akárkit! Nekünk vezetőknek, meg minden párttagnak meg kell nézni a jelentkezőket. A taggyűlés fog határozni a felvételről. — Mi meg akarunk felelni a követleményeknek és nagyon boldogok lennénk, ha felvennének bennünket. — Kovács elvtárs megmondta kiket vegyünk fel: „A földmunkások, dolgozó parasztok közül azokat lehet a jelentkezők közül felvenni tagjelöltnek, akik kiválnak a termelésben.“ A nyírcsaholyi III. fokozatú termelőcsoport tagjai most- már a jobb termés mellett a tagjelöltségért is vensenyez- Inek. f Amikor a Demecseri Ipartelepek munkásai birtokukba vették a gyárat, tervszerűtlenül épített üzemi épületeket, elavult, ócska gépeket vettek el a tőkésektől, akikuek csak féktelen profitéhségük kielégítése. a mindig kevés és sohasem elég nyereség kipréseíése volt a cél. a minél kevesebb befektetés és a munkások határtalan kiszákmánvo- lásának, kihasználásának eszközével. As iisem munkásai azonban megértették, hogy osztályuk vezetésével az egész nép csatába indul a jobb élet építéséért. Kezdetben nem voltak elég öntudatosak, nem volt elég önbizalmuk. Bajok voltak a munkafegyelemmel, nem érezték valamennyien azt a felelősséget, amely rajtuk és osztályukon nyugszik. A felelősséget, amely egy nép harcait vezető osztályt terhel. De osztályuk és a nép sorozatos győzelme megerősítette öntudatukat, megszilárdította önbizalmukat, világossá tettt előttük felelősségüket osztályuk és a nép iránt. — Egymás után alakultak a brigádok, hogy kijavítsák az elavult, ócska gépeket, versenyre keltek, hogy emeljék a munka termelékenységét, csökkentsék a selejtet, az önköltséget. Egymás után futottak be az üzem munkás vezetőségéhez az újítók javasla. !ai, észszerűsítések, javaslatok a munka még tervszerűbbé, még jobbá ételére. Felismerték a demecseriek, bog, uosc egészen másról van szó,- mini evekkel ezelőtt, hogy most az új, virágzó élet megteremtése a cél minden erővel és kemény, jó műn kával. — És elérkeztek oda, hogy a kapusszoba falához támaszkodva már ott díszük a tábla, vörös betűi i munkások termelési csatájának győzelmeit hirdetik: éliizem lett a Demecseri Ipartelepek Nemzeti Vál. ialat. Jó munkájuk legszebb mérlege .. icgu.oUÓ negyedév kiértékelése. Mielőtt a márciusban kezdődő tavaszi kampány feladatainak megoldásához hozzákezdtek volna, nekiláttak, hogy újból átvizsgálják, kijavítsák gépeiket, átszervezzék a munkát. Szlovik András elvtárs is nekifogott, hogy a cukor, szörp és keményítőgyártáshoz használt választó centrifugán olyan újítást alkalmazzon, amely lényegesen változtat a munkamódszeren, csökkenti az önköltséget. Sikerült! A választó centrifuga átalakításával hat százalék kai emelkedett a termelés és az évi megtakarítás összege: 30.000 forint’ A Buttner szárítóban is 37 ember dolgozott emiig; kosarukkal hordva a gépekhez a nedves keményítőt. Ez volt az, ami szöget ütött Brincken György elvtárs fejébe. Tervezett, számítgatott és — csiga rendszert épített a száritóba. Ezzel meggyorsították a munkát, amelyhez most már csak 27 ember kellett, harminc embert más üzemrészben hasznosították. Ott, ahol éppen a rossz, tervszerűtlen beosztás miatt kevés volt az ember. Hasonlóan cselekedtek a gép. házi munkaerőfelesleggel es most váltják valóra azt a tizenhat újítási tervet, amik legutóbb javaslatokként beérkeztek. És ami a legjelentősebb: egymás munkájának még jobbá, még eredményesebbé tételére a legjobb szakmunkások megindították a tapasztaltcsere-mozgaimat. Nem birtokolják el tudásukat, hanem átadják munkamódszereiket, tapasztalataikat munkáslársaiknak. Szlovik András elvtárs esztergályos, Juhász Ferenc elvtárs keményitömester és géplakatos, Jakab Ferenc elvtárs, Boza Lajos elvtárs mérnök és a többiek szinte tanítómesterei lettek szaktársaiknak. As eredmény nem maradt el. A Demecseri Ipartelepek tízes ossz pontszámmal elsők lettek az ország Ö hasonló gyára közül az utolsó negyedév versenyében. Eredményeikre büszkék valamennyien, ü* még jobb eredményeket, még további győzd meket akarnak elérni. Az új ország alapjait lerakó ; srv most bő vili üzemüket. Ők tovább viszik a versenyt, még jobban megszervezik a munkát a kommunista munkástár- saikkal1 az élén, hogy biztos bázisai legyenek osztályuknak és a munkás osztály Pártjának, amely mögé sorakozva új győzelmek fele menetel a dolgozó nép. A Demecseri Ipartelepek Nemzeti Vállalat keményítőgyára, szörpgyára, cukorgyár a és szárítóüzeme élüzem lett. Nem titok már többé a :akíutíás a Demecseri Ipartelepek üzemeiben sem. Szlovik András elvtárs vasesztergályos újító a választó centrifugán újítását is elmagyarázza Perjési István elvtársnak, akit ő nevelt irodai küldöncből jó szakmunkássá. (Csépány fotók) A vasasok lénydges részei az üzemi kollektívának. Ha javítani kell valamelyik gépet, ha meg kell gyorsítani az elavult masinák munkáját, ott van a vasas brigád. És most nemsokára ott lesznek majd az új gépek beszerelésénél, amiket a terv hoz a demecseri tizemnek. Büecz Ferenc elvtárs is jól felhasználja gépén a tudását, amit Juhász Ferenc elvtárs- tól kapott. így teszi eredmé- nyesebliiá a munkát a demecseri üzemben is a tapasztalatcsere-mozgalom; amely jelentős mértékben hozzájárult az üzem eddigi győzelmeihez és alapozza meg a további jó munka kiváló eredményeit. Ma délelőtt kezdődik a szakszervezeti nagygyűlés Nyíregyházán Szakzzervezetoink példakép» r szovjet szakszervezetek, amelyek nemrégiben tartották meg X. kon. gresazuiukat. A kongresszus éltékes tapasztalatokban bőséges anyagi; most mindenütt ismertetik a magyar szervezett dolgozókkal, így Szabolcsban is. Ma délelőtt hatalmas megyei szakszervezeti nap keretében Biró Mihály elv társ, az Országos Szaktanács szervezési osztályának vezetője tartja a beszámolót a zyiregj-- házi Lenin-téren, 11 órai kezdettel. A szakszervezeti napot ünnepé !yes felvonulás előzi meg, a »»tervezett dolgozók 10 érakor indu'alttk meg a Kirolyi-téri szaksaorveaeú székház elé! A szakszervezeti napra kttlönvena- t&k hozzák a vármegye n-imden részéből a szakszervezeti delgezék hatalmas tömegeit. j kezet száz és egynéhány holdján három szántóföldi és agy szőlőművelő brigád dolgozik. S közös munkájuk nyomán már érik a kenyér- nekvaló, néhány ’hét múlva kasza alá hajlik a dús gabona. Az ő termésük és az egyénileg gazdálkodók termé- e közti különbség pedig majd minden szónál ékesebben fog beszélni a szövetkezés helyességéről.
