Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-18 / 139. szám
II 'TlyiXSégi * ■ Magyar Nép Vasárnap szakszer- vezeti nagygyűlés Nyíregyházán VI. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM. SZOMBAT, 194S JŰNILS 18. Udvözöpk a 67 éves Dimitrov elvtársat Harcoljunk bátran és keményen a békééit Rákosi Mátyás zászlaja alatt Ünnepélyes keretek között megkezdte tanácskozását az országos hékeértekezlet Ezelőtt 67 esztendővel, 1882-ben született Georgi Dimitrov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt főtitkára, a bolgár népköztársaság miniszterelnöke. Határtalan szeretettel ünnepük ma szerte a világon a nemzetközi munkásmozgalom nagy harcosának, Lenin és Sztálin hűséges katonájának, a bolgár nép bölcs vezetőjének születésnapját. Nemcsak a bolgár dolgozók ünnepük őt, hanem a szabad országok dolgozói és a tőkés országok szabadságért küzdő dolgozói is. Apja, családjának minden tagja a munkásmozgalom kemény harcosa volt. Ő maga már 18 éves korában a nyomdászok helyi szervezetének titkára, húsz éves korában a bolgár szociáldemokrata párt forradalmi balszárnyának elszánt katonája. Az első világháború idején felhívta a bolgár munkásságot és parasztságot, hogy tagadja meg a hadbavonulást. — Ezért letartóztatták. Nemsokára kénytelenek voltak szabadon bocsátani, de ettől kezdve állandó üldöztetésnek volt kitéve. Börtön, börtön, majd az emigráció hosszú évei következtek. — 1933-ban a Reiichstag-per koholt ügyén a náci gyilkosok vetették börtönbe. Dimitrov elvtárs itt, a vádlottak padjáról mondott történelmi vádbeszédet a fasizmus gyilkos banditái, Hitler és társai felett, — A pör hatalmas kudarccal végződött, Dimitrovot kénytelenek voltak felmenteni és a Szovjetunió követelésére szabadon bocsátani. Amikor a fasiszták börtönéből kiszabadulva, a Szovjetunióba érkezett, a Szovjetunió milüói és a világ dolgozói szeretete övezte. Szavai, beszédei attól kezdve is csakúgy, mint azelőtt a harc és mozgósítás szavai voltak: hirdette a demokratikus erők összefogását a fasizmus ellen. Dimitrov hazatért és a bolgár munkások és parasztok között szervezte a Hazafias Frontot és elindította a népi fölkelést. A Szovjetunió a bolgár nép kezéről is leverte a fasiszták rabbilincseit és a bolgár nép Dimitrov elvtárs vezetésével hozzákezdhetett a szocialista haza felépítésé, hez. A népek üdvözlete a Szovjetunióban éri, ahol betegszabadságát tölti. S az üdvözlettel együtt kívánja neki a munkásmozgalom minden harcosa, a béke minden hive, a szocializmus minden katonája, éljen még soká Bulgária felemelkedéséért, a proletár nemzetköziség eszméjének szolgálatában, a szocializmus építésében. Pénteken reggel az országház épülete ünnepi díszben varia a magyar nép küldötteit, akik #az ország minden részéből a dolgozó nép valamennyi rétegének képviseletében összeültek, hogy a budapesii orszá gos békekonferencián kifejezésre juttassák a magyar nép vi'ágbéke akaratát. Itt vannak az üzemek kük döttei, a honvédség képviselő«, az értelmiség legjobbjai, a magyar nők, a magyarországi egyházak kép viselői. A békekonferencia tagjai helyükről felállva ütemes tapssal köszöntötték a magyar kormány megjelent tagjait és közéletünk vezető személyeit. A taps elmúltával Mihályfi F.rnő, a Kultúrkapesolatok Hivatalának eh nőké mondott megnyitó beszédet majd felcsendült a Himnusz hangja, utana Paul Eluard világhírű francia költő üdvözlő beszéde következett. Ezután megválasztották a békekonferencia elnökségét. A bekekou- gresszus díszelnöke Rákosi Mátyás elvtárs, miniszterelnöki: elvet te«, az , elnökség tagjai többek között Eluárd. Apró Antal, Győri Elemér püspök.. Berki Mihályné, Borsos Árpád, a Ganz Vagóngyár (ib. titkára, öveges József Kossuth-díjas piarista paptanár. Révai József, Vető Lajos püs- pök. A konferencia küldöttei percekül tartó ünnepségben részesítették Rá kosi Mátyás elvtársat, majd Lo- sonczy Géza miniszterelnökségi államtitkár kezdte meg hatalmad be szédét. — 1949 tavaszát egyrészt a hábo rúg veszély fokozódása, másreszt r népek győzelmeinek hallatlan fel lendülése jellemezte, A háborús veszély fokozódott elsősorban az amerikai és angol imperialisták által létrehozott Atlanti Szerződéssel. 1949 tavaszát azonban nemcsak a háborús veszély fokozódása, hanem a békemozgalmok hallatlan felleli, dülóse is jellemezte. A beké hívei- nek világkongresszusát a népek leküzdhetetlen békeakar&ta hozta létre. A párizsi világkongresszus a népek felelete volt az Atlanti Szerződésre. Vájjon mi hozta össze és mi tartotta össze a párizsi kongresszuson résztvett oly különbözei embereket? Az, hogy néhány döntő kér. désben valamennyien egyetértettek. Egyetértettek abban, hogy a megnő- vekedett háborús veszéiv nem valami véletlen műve, hanem az amerikai ég angol imperialista háborús politika eredménye. Egyetértettek abban, hogy a Szovjetunió a béke megvédéséért folytatott küzdelem legfőbb tényezője. A népek szerte a világon értékelik azt a tényt, hogy a Szovjetúnió nemcsak vilaghatalom. hanem a béke hatalma. A párizsi kongresszus mérföldkő a népek békéért folytatott küzdelmében, A mi hazánk, Magyarország egy emberöltő alatt kétízhen szenvedte el a vesztes háború minden szörnyű következményeit. Az elmúlt világháborúban több, mint 600.000 embert veszítettünk. E* a szám nagyobb, mint akár Anglia, akár az Egyesült Államok háborúé vesztesége. Hát nem kell-e őrültnek, vagy gazembernek tekinteni nálunk Magyarországon azokat, akik új háború kitörésére spekulálnak ég azokkal fújnak egy követ, akik odaát az Óceánon túl ismét vérteugerbe akarják borítani az egész földgolyót? Az amerikai trösztök, amelyek mesés és soha nem látott jövedelmeket vágtak zsebre a háború alatt, remegnek attól a gondolattól, hogy ennek az időnek végcszakadhat A hivatalos amerikai kormányjelentés megállapítja: „a modern gazdasági szervezetnek (értsd alatta a monopóliumokat) egyedül a háború feltété, lei biztosítanak teljes kihasználást'* íme, ezek azok, akik háborút akarnak. A Szovjetúnióban, nálunk, a béke táborában nincsenek fegyver gyárosok és hadianyagsziilÜíok akik mint Amerikában, keresnek a vér tengeren és szenvedéseken, akiknek busás üzlet milliók könnye. Nálunk a béke védelme a magyar állam hivatalos politikája. A mi konferenciánknak nemcsak az a feladata, hogy általánosságban állást foglaljon a béke mellett, hanem főként az, hogy konkrétéit meghatározza teendőinket a béke harcos védelmében. Első feladatunk népi demokráciánk politikai, gazdasági ős katonai erélyenek növelése. Minden gyeze lem a munkaversenyben, minden lépés előre a munkafegyelem, a tér melés emelésében, a szövetkezet) gazdálkodás előremozditásában győzelem és siker a békéért vívott bar cunkban. Második feladatunk, kíméletlenül harcolni az imperialisták cs a reak. ció ügynökei ellen. Ezek az erók el akarják venni a gyárakat a munkástól, a földet az újgazdától, a szabad alkotó munka lehetőségét az értelmiségitől. Ennek a reakciónak egyetlen reménye a véres háború, amely újra csatatérré tenné az országod A kormány előterjesztést tett a kinevezésére és a politikai A kormány pénteken miniszter- tanácsot tartott Dobi István elnökletével. A miniszterelnök előterjesztésére a kormány hozzájárult ahhoz, hogy Bebrits Lajosnak, Bognár Józsefnek, Darvas Józsefnek, Erdei Ferencnek, Kossá Istvánnak, Marosán Györgynek, Piros Lászlónak, Ries Istvánnak, Róna Sándornak, Sólyom Lászlónak, Vas Zoltánnak és Zsofinyecz Mihálynak a Népgazdasági Tanács tagjaivá történt kinevezése iránt a miniszterelnök a kormány nevében a köztársasági elnökhöz fel- terjesztést tegyen. A miniszterelnök a miniszterta- nács hozzájárulását kérte ahhoz, hogy dr. Reste László miniszter- elnökségi, Béréi Andor • külügyi, dr. Dulin Jenő és dr. Hajdú Gyula igazságügyminiszteri, dr. Antos István pénzügyminisztériumi, Keresztes Mihály és Szobek András földmívelésügyi minisztériumi, Hegyi Gyula és Szávai Nándor vallás- és közoktatásügyi minisztéHarmadik feladatunk aa egészséges hazafiság széliemének ápolása és fejlesztése népünkben. Ennek a hazafiságnak semmi köze nem lehet a más népek iránti megvetést és gyűlöletet tartalmazó nacionalizmushoz és sovinizmushoz. A mi példaképünk a Szovjet hazafiság. Negyedik teendőnk demokratikus honvédségünk fejlesztése. —• Mert egy védtelen ország szinte maga csábítja a támadókat a provokációkra és a beavatkozásra. Ötödik teendőnk a nemzeti egység kialakítása a béke megvédéséért vívott küzdelmünk érdekében, Mert a béke ügye minden becsületes embernek, aki szereti az életet, a kultúrát és a hazát. És most térek rá arra a feladatra, amely a legfontosabb: szilárdan tartsunk ki és álljunk helyt a Szovjetunió által vezetett bék^rontban a szövetséges országok és a békeszerető népek mellett. Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja nem fogja kímélni erejét, hogy a békénk megvédéséért ví. vott harcunk népünk győzelmével végződjön. Le fogjuk leplezni az imperialista háborús uszítókat és a maguk igazi valójában állítjuk őket a nép gyűlöletének és megvetésének szégyenfája alá. Harcoljunk hát bátran és keményen a békéért, annak vezetése alatt, akinek vezetésével minden nehéz helyzeten úrrá lehetünk, aki eddigi sikereink legfőbb szervezője, további győzelmeink legnagyobb záloga, Rákosi Mátyás zászlaja alatt.” A küldöttek helyükről felállva üdvözölték Losonczy elvtárs szavait és ünnepelték a világ dolgozóinak nagy tanítóját, Sztálint és a magyar nép vezérét Rákosi Mátyást. Népgazdasági Tanács faijainak államtitkárok megerősítésére riumi politikai államtitkároknak tisztségükben való megerősítése, valamint Karczag Imre és Czapp- ner Sándor nehéziparügyi minisztériumi, dr. Ajtai Miklós könnyűiparügyi minisztériumi, Fodor Gyula építésügyi minisztériumi politikai államtitkárrá történő kinevezése iránt a köztársasági elnökhöz felterjesztést tehessen. A minisztertanács az előterjesztésekhez hozzájárult. A miniszterelnök a minisztertanács hozzájárulását kérte ahhoz, hogy Szita János iparügyi minisztériumi miniszteri osztálytanácsos csoportfőnöknek a Népgazdasági Tanács titkárává történő kinevezése iránt a köztársasági elnökhöz felterjesztést tehessen. A minisztertanács aa előterjesztéshez hozzájárult. A honvédelmi miniszter előterjesztésére a kormány rendeletet fogadott el a honvédségi önkéntes továbbszolgálat tárgyában. Ünnepélyes keretek között nyitotta meg Pálfy Ernő elvtárs főispán a nyíregyházi Könyvnapekat Ünnepélyes keretek kozott nyitották meg szerte Szabolcsban az idei Könyvnapokat, a haladó magyar kultúra diadalmas ünnepnapjait. Záhonyban, Kisvárdán, Nyírbátorban és Nyíregyházán állított fel a Magyar Dolgozók Pártja könyvkiadója, a Szikra vállalat sátrakat, egy autó pedig a vármegye községeit járja be mozgó könyvsátorral. A dolgozók százai gyülekeztek már a kora délelőtti Órákban Nyíregyházán, a Kossuth-téri Szikra-sa- tornál. Munkások, felnőttek, fiatalok, ahol Pálfy Ernő eKtars, Sza- bolcsvármegye főispánja nyitotta meg a Könyvnapokat. Hatalmas eredményeket értünk el a kultúra terén is Diadalmas befejezéshez közeié fik hároméves tervünk — kezdte megnyitó beszédét Pálfy elvtárs — és akkor, amikor eredményeinkről beszélünk, meg kell emlékeznünk arról a munkáról is, amelyet a kultúra meghódításáért tettünk. Ha megnézzük az idei Konyvnapok könyveit, akkor megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ezek mind a dolgozók könyvei, a haladó, szocialista kultúra könyvei, marxista-leninista öntudatot árasztó könyvek Egyre inkább győzedelmeskedik a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Pártja programja; ,,a» általános műveltség, a szaktudás, a haladó nemzeti és emberi kultúra kincseit hozzáférhetővé kell lenni a dolgozó nép legszélesebb rétegei számára, megszüntetve a vagyonos osztályok monopóliumát*4. Nemcsak minőségben értünk el hatalmas eredményeket, hanem le“ hetővó tettük, ogy a dolgozok minél nagyobb tömegei vásárolhassanak, negyven százalékkal lettek olcsóbbak a könyvek. Nagy feladatok állanak még előttünk mondotta a továbbiakban Páiíy Ernő főispán —■ munkánkat nem végeztük még be a kultúra frontján. A színiiázak, filmek, könyvtárak mélyén ott vannak meg a burzsoázia rothadt termékei, a becsempészett imperialista propaganda. Győzelmünk akkor lesz teljes, ba a munkásosztály teljes egészében meghódítja a kultúrát. Ez harc kérdése és ebhez kemény fegyverünk a könyv, a marxista-leninista elméletre tanító könyvek. Az ünnepélyes megnyitás után a dolgozók úgyszólván megrohamozták a sátrakat és jellemző a Konyvna- pok nagy sikerére, hogy már a déli órákban elfogyott Marx „lóké“-je és Lenintől az „Empiriókriticizmus* A Kossuth-téri sátornál az első könyvet Kiss Péter, egy postás vette meg: a Bolsevik Párt történetét. Utána a nyíregyházi YilUayte'cp munkásai következtek, akik mintegy kétszáz forint értékű -könyvet vásároltak. ARA 60 FILLER
