Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-02 / 127. szám

Határosat a taff jelöltek felvételéről Yillaaytelejíi munká­sok a selejt ellen í i Iáig hatalom születik ti Távolkeleten A Szovjetunió javaslatai biztosítják Németország egységét Visinszkij válasza a nyugati hatalmak javaslataira tok és szervezetek üldözését, a nagy monopóliumok és az egykor a hitlerista agressziót támogató körök tevékenységét biztosítja, A nyugati javaslatok ellentétben ál­nak a német nép jogos érdekeivel és a potsdami értekezlet határo- rozatával is, a szovjet küldöttség ezért a javaslatokat visszautasi- tandőknak találja. A német egység kérdésében be­terjesztett szovjet javaslatok biz­tosíthatják Németország egységé­nek helyreállítását, gazdasági és politikai tekintetben. A Szovjet­unió állásfoglalása teljesen össz­hangban van a potsdami egyez­mény elveivel és teljes mértékben megfelel- Németország egysége helyreállításának, a békeszerző­dés mielőbbi megkötésére, a meg* szállási rendszer megszüntetésére törekvő német nép érdekeinek, az európai békés rendezés felada­tainak. Roppant gyorsasággal omlik össze a kínai front Honkong-tartomány északnyu­gati részében kemény harcok folynak a tartomány fővárosának Csangsa.nak birtoklásáért. A vá­rost három oldalról már körülzár­ta a néphadsereg. Kantonban az ideiglenes Kou- mintang fővárosban egyre nagyobb a fejvesztettség. A Koumitang ellenőrző tanács nem fogadta el Li-Csung-Jen elnök és a Koumi­tang politikai bizottságának hatá­rozatát, amelyben Csu-Csenget je­lölték miniszterelnöknek. Az al­kotmány elfogadása óta elsőizben történt meg, hogy elutasították az elnök döntését. A svájci Di Tat cimü lap sze­rint a kínai front összeomlása rop­pant gyorsasággal történik. Foko­zatosan megszűnik a kilátás arra, hogy a Koumintang csapatok a tengerpart mentén ellenállási fész­keket szervezzenek.-A Combat newyorki tudósítója szerint az amerikaiaknak Mao- Cse-Tungot győztesnek kell tekin­teniük, vele kell tárgyalni és Csangkájseket sorsára kell hagyni. Kínában hivatalosan közölték, hogy a Sanghaj környéki folyó­kon és a Jancsekiangon újra sza­bad a kereskedelmi hajózás. Csendőrsortüz a sztrájkoló bolíviai bányászokra A bolíviai ónbányák munkásai nak sztrájkjával kapcsolatban a jobboldali bolíviai kormány álta­lános ostromállapotot hirdetett és teljes katonai mozgósítást ren­delt eh Az ónbányák, amelyek Bolivia gazdasági főforrását je­lentik, amerikai pénzcsoportok ér. dekkörébe tartoznak. A bányá­szok jogos bérköveteléseit a bolí­viai bányatársaságok és a kor­mány visszautasította és hogy í bérmozgalmat letörjék, letartóz­tatták az ónbányászök szakszerve zetének vezetőit. A munkásság feleletül sztrájkba lépett. Erre az ónbányák munkásai ellen katona ságot és csendőrséget küldtek ki. Ezek fegyverrel támadtak a sztrájkoló bányászokra. Valósá­Ssakasits Árpád eöstársasági elnök megnyitotta a Könyvnapot Ünnepélyes keretek között nyi­tották meg tegnap délelőtt a buda­pesti Könyvnapot. A Nemzeti Szín­ház előtti Szikra-sátornál hatalmas tömeg gyűlt össze és ünnepelte a magyar nép vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat, Szakasits Árpád köztársa­sági elnököt és a kormány jelenlévő agjait: Dobi István miniszterelnö­köt, Gerő Ernőt, Kossá Istvánt, Ries Istvánt, Erdei Ferencet, Ortutay Gyulát és Gsala Istvánt. Major Tamás szavalata után Sza- kasits Árpád köztársasági elnök le. pett a mikrofon elé. —- A könyvek ünnepén az üze­mek és szántóföldek dolgozó né­pére gondolok. Az ő áldozatos, Ke­mény és eredményekben gazdag unkájának köszönhető, hogy a fal­szabadulás óta a könyvnapok sátr-i előtt évről-évre gazdagabb termés gyűlt garmadába. Uj kultúra terem­tődik, új irodalom, új művészet és új tudomány is. Különös örömmel üdvözlöm a Szikra nemes igyekező tét, hogy egyre gyakrabban adja a magyar olvasók kezébe a marxista, leninista könyveket, a világhírű tu­dósok műveit. — Megváltozott az élet a könyv­napi sátrak alatt is és még inkább meg fog változni. Biztos vagyok abban, hogy íróink nagy alkotásra képesek. Hiszek a magyar irodalom jövőjében és a dolgozók millióiban, akiknek segítségével a magyar szel­lemi élet minden eddiginél maga- sabbra emelkedik. gos ütközet fejlődött ki, amely­nek 150 halálos és ugyanannyi se­besült áldozata van eddig. A bolíviai katonaság tovább folytatja terrorcselekményeit. A Huszadik Század nevű bánya mun­kásaira ágyutüzet nyitottak. Az újabb áldozatok számát megálla­pítani még- nem lehetett. A hangulat az egész országban rendkívül feszült A sztrájkmozga. lom országszerte terjed. A bolí­viai kormány a katonai mozgósítás mellett tömegesen tartóztatja le a munkásokat. A sztrájkoló munkás­ság hősiesen ellenáll. Több helyen a bányaigazgatókat túszként el­fogták. Egy helyen felrobbantot­ták a rendőrparancsnokságot. Idő­közben a vasutasok is szolidaritás sztrájkba léptek. A vasutasok sztrájkja az egész országra kitér, jed. Újabb óriási áresések a newyorki tőzsdén Kedden ismét c.os árzuhanások voltak a Waal Streeten, amelyek az év eleje óta előfordult legnagyobb árfolyamesések' közé tartoznak. Waal-Street-i körökben azt hiszik, hogy ez az áresés annak tudható be, hogy az acéltermelés immár he­tedik hete szünet nélkül csökken. A nemzetközi munkaügyi hivatal júnus 8-i genfi közgyűlésére készült évi jelentésle megállapítja, hogy kéz dődő gazdasági depresszió jelei mu­tatkoznak az Egyesült Államokban és a Marshall-országokban. Az cm- ített országok gazdasági és munka- viszonyaival szemben kiemeli a je­lentés, hogy „más európai orszá­gokban“ (értsd: a keleteurópai or­szágokban) munkáshiány mutatja a gazdasági stabilitást. A külügyminiszterek tanácsának ülésén Visinszkij válaszolt az Egye­sült Államok, Nagybritannia és Fran. ciaország javaslataira, amelyeket a nyugati külügyminiszterek a szom­bati ülésen terjesztettek elő. — Ezek a javaslatok ___ mondta Visinszkij — nem vetik fel a demo kratikus eszközökkel megteremtendő egységes német alkotmány kérdőiét, hanem arról beszélnek, hogy a rzovjet övezetet csatolják az úgy. nevezett bonni alkotmányhoz, ame­lyet, mint ismeretes, egy mestersé­gesen összeválogatott csoport dolgo­zott ki a legnagyobb titokban a demokratikus elvek megsértésével. A német nép nem vehetett részt en­nek az alkotmánynak a megvitatá­sában. Emellett ezt az úgynevezett alkotmányt a nyugati megszálló ha­tóságok nyílt nyomására hozták létre és főbb pontjait maguk a megszálló hatóságok írták elő. A német nép a szovjet övezetben már kifejezésre juttatta állásfogla­lását Németország jövendő állam- szervezetének kérdésében, abban az alkotmánytervezetben, melyet a Néptanúcs dolgozott ki és az egész aép megvitatott. A nyugati hatalmak tervezetének larmadik pontja azt javasolja, hoey az egész Németországban léptessék iletbe a Washingtonban kidolgozott igynevezett megszállási statútumot. Ez a javaslat valójában a békeszer- :5dés megkötésének megtagadását elenti Németországgal és a meg- zállási rendszer határozatlan időre szóló meghosszabítását eredményezi. A három hatalom javaslata Né- netország egységét „elvektől“ kí­vánja függővé tenni. Ezeket az ci­neket a három hatalom javaslatának násodik pontja sorolja fel. A szöv­et küldöttség szükségesnek tartja langsúlyozni, hogy ez talajtalan kí- érlet, minthogy a szovjet övezetben aár biztosították a demokratikus zabadságok megvalósítását, az egész akosság számára, kivéve a fasiszta lemeket. Ami a nyugati övezetekben 1 ralkodó helyzetet illeti, ott az ' gynevezett „szabadságjogok“ a 1 yakorlatban a demokratikus pár- : lietjük Délkeletázsiát az új Kína. számunkra borzalmas hatásától. Ezt többnyire sze­nátorok és püspökök hiszik. Kínában azonban kevesen osztják ezt a nézetet.“ Ha a szenátor uraknak úgy tetszik, ám támogassák az utolsókat vonagló Kuomin- tangot. De ne feledkezzenek el Wallace nemrégiben tett kijelentéséről, .Wallace meg­mondta, Csang-Rai-Sek támo­gatásával iá népi Kína tekin­télye nőtt, a hiányos felszere­léssel harcoló néphadsereg fegyvereket, tankokat vett el a széteső Kuomintang sere­gektől. „A kínai partvidék elfogy­ását és a számottevő ellen­állás végét nem lehet elke­rülni egy utolsó támaszpont élesítésével, amelyet a „de- nokra.tikus“ nyugat hitellel és 'elszereléssel támogat — foly­atja az Observer. — A mai háborúban nincs „Ötödik had­osztály“ a kommunista arcvo- na.l mögött. Seregeiket öröm­mel fogadják. Minden köz­pontban a polgári tisztviselők, diákság, * rendőrség kész szer­vezete várja őket, akik alig várják, hogy közreműködhes­senek az átadásnál és a köz- ellátás legfontosabb kérdései­ben.“ „Utolsó támaszpont“ létesí­tése reménytelen. A Sangháj- kantoni út felén túl járó népi hadsereget csakugyan minde­nütt örömmel várják. Fello­bogózott városok, a felszaba­dulás öröme fogadja őket, ahova lépnek. A nép megta­nulta, mit jelent számára megszabadulni a belső és kül­földi ellenségektől. Az Obser­ver kesereg: „Nem tudjuk többé a kínai események irá­nyát megváltoztatni. Nemso- ■ kára. már váj kormány lesz Kí­nában. Ez természetszerűleg : nem lesz a nyugat barátja, de igyekezni fog érvényes diplo­máciával összeköttetést te­remteni. A történelem folya­mán először Kína világhata­lom lesz. A Nyugattól csak az egyenlőség alapján fog bármit is elfogadni. A külföldi üzlet­emberek, diplomatáik vagy al­kalmazkodnak, vagy teljesen kudarcot vallanak.“ Tehát vagy alkalmazkod­nak, vagy kudarcot vallanak. [Nincs nagy választási lehe­tőségük, de bármelyiket is , választják, még teljesebbé te- ] szik vereségüket. Mert Kínában 1 a 450 millió lakosú hatalmas ] népi országban csak vereség- , ről lehet szó az imperialisták számára. Jó, ha ezt tudják 1 nyugaton, még az olyan új- , ságok is, mint az Observer. ■ Mukden, Peking, Szuesau, Nanking, Sanghaj. Egy sza­badságáért küzdő nép győzel­meinek főbb állomásai arány­lag rövid idő alatt. Népi csa­patok harcolnak Malájföldön, Vietnamban, Indonéziában és elsősorban Kínában a szabad­ságért, a függetletiségért. Sem :mi sem tartóztathat ja fel útjá­ban ai kínál .néphadsereget, amely előtt — mint megany- nyi elnyomott nép és munkás- osztály előtt — a Kommu­nista Párt vörös zászlója mu­tatja az utat a szabadság, a szocializmus felé. Sanghaj hatmillió lakosával a 450 milliós Kína legnagyobb városa. Felszabadulásával Kí­na legerősebb imperialista tá­maszpontja szűnt meg. Itt ütötték fel tanyájukat a leg­különbözőbb nemzetiségű ka­pitalistáik, Sanghaj volt a gyarmati kizsákmányolás cso­mópontja Ázsiában. Hatalmas textil-, gép- és szerszámké­szítő-, hajóépítő-, papír-, cipő és üveggyáraiban fizették a világ legalacsonyabb munka­bérét az imperialisták igájá­ban robotoló százezreknek. Az elnyomott nép kútárai az ország külkereskedelmének 40 százalékát bonyolították le. Itt vannak Kína legfontosabb viziútjai, a város Középkína közlekedési csomópontja, s így Sanghaj birtoklása úgyszólván Közép-Kína közlekedésének ellenőrzését jelentette az im­perialisták számára. És Sanghaj, ez az ipari és közlekedési góc felszabadult. „A végsőkig védjük“ fogad- kozott a Kuomintang. Kegyet­len terror dühöngött, a város­ban a Kuomintang dicstelen utolsó napjaiban. Tankcsap­dákat állítottak az ostromló néphadsereg ellen, de a le­győzhetetlen népet sem ez, sem az amerikai fegyverek nem állították meg. Győztes vörös zászlók lobognak a nemzetközi nagytőke városá­ban. Csoda-e, ha a tények hideg zuhanya kezdi józanabb gon­dolatokra ébreszteni a profit- ' hajhászástól megszédült impe- realistákat? Az Observer, az angol nagytőke lapja, felveti a kérdést: Érdemes-e támo­gatni Kuomintang-Kíná't? : „Kettő között választhatunk j _ írja —• Az egyik a Ku- . omintang maradványa, amely balsorsban a legkorruptlabb elemeire fogyott, amelynek a demokráciára, vagy akár a s hagyományokra való hivat- , hozása is nevetséges, a másik az új Kína, Nyugaton még mindig sokan vannak, akik azt hiszik, hogy ha a Ruomin- 1 tangót támogatjuk, megment- s

Next

/
Thumbnails
Contents