Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-14 / 136. szám

tBTDD, 1940 JÜNIUS 14. NYÍRSÉGI magyar nee S. oldal. Oros-Borbánya területének átcsatoláséval 599 katasztrális holddal nőtt Nyíregyháza város területe A legjobb érv — a példamutatás Rohamosan emelkedik a szabolcsi földmiivesszövetkezitek taglétszáma Nyíregyháza város közigazgatási ügyosztálya nemrég készítette el a Központi Statisztikai Hivatal szá­ntára a város kataszteri mívelési ágakszerinti megoszlására vonatkozó kérdőívet. Az elkészített kérdőív mutatja, Itoffy Orcs-Borbánya területének & városhoz való csatolásával 599 ka­tasztrális holddal 47.191 ktasztrálisj holdra nőtt Nyíregyháza területe. A kérdőív szerint érdekesen változott a terméketlen, földadó alá nem eső terület is 3345 katasztrális hold­ról 6417 holdra. Ez a szaporodás azt mutatja, hogy a város megnöveke­dett területén a kiosztott házhelyek és épített utak jelenleg 6417 katasz trális holdat tesznek ki a pár hold nyi valóban terméketlen területtc! együtt. Épül a kövesül Encsencsen Néhány hete indult meg az Encs- «ncs községen keresztülvezető kö­vesét építése. A községnek ugyanis mindeddig ném volt kövesútja. Amit a nép hosszú évtizedekig nem ka­pott meg a francia bárótól, n eg a többi régi uraktól, az urak Magvar- orrzágától, már a hároméves terv- l»eu megkapja a dolgozók hazájától. A nyár elején rendszerint j énz- szűkében van a dolgozó parasztság. Borús hajnal után verőfé­nyes délelőttre ébredt az er­dő. A szinte megszokott hét- régi eső szombaton bőségesen megöntözte a határt, de a Vasárnapi ünnepre kiderült. A sóstói üdülőtelep pázsitjai még kövérebben, mté.g sely­mesebben pompáztak, a gaz­dag illatú virágágyak közé szökőkútak finom permetje szállt. Az üdülőtelep még so- hajsem volt ilyen szép. Uj gazdáinak gondos munkája nyomán szebb lett, mint volt. A szálló új faliai vörös és nemzetiszín. drapériákba bur- kolófctak, a pánkot zászlófű- zérék szelték át, meg át. Le­nin, Sztálin és Rákosi elvtár­tak hatalmas képei aliatt nagy 'transzparenseik éltették a Szovjetuniót, a Pártot és üd­vözölték az érkező üdülő »uinkásókiat. Az uj gazdák határta­lan örömét kell elmondanom azzal a kis epizóddal, amely délelőtt történt a szálló ter- raszán. A villamos különvo- nattal öt munkásasszony ér­kezett a naikiamazi dohány­gyárból. Lassan, nézelődve jöttek ia feldíszített szálló fe­lé. Nem voltak még itt soha. Nem volt örömük a vasárna­pi kirándulás, nem volt pihe­nésük a nyári üdülés a fize­tett szabadsággal soha az- jeüdht. (Most eljöttek, hogy .megnézzék üdülőjüket. De mintha hitetlenkedtek volna egy kicsit a szépen terített ten asz és az éttermek láttán. Az elvtársak bíztatták őket, menjenek csiak, hiszen nem is vendégek ők itt; nekik épí­tették újjá az üdülőt társaik, közösen gazdái ők az üdülő­nek is, úgy, ahogy üzemük­nek, ahol brigádokban dolgoz­nak. Aztán leült az öt asz- szony az asztalhoz. Nézték a Lenin, Sztálin és Rákosi elv­társak képei alatt diszlő vö­rös transzparens feliratát: .,A jó munka jutalma az üdü­lés“. Ahogy megfogták poha­Az encsencsieken ebben a tekintet­ben is segít az útépítés, mert ahhoz fogatosok és gyalognapszámosok kel­lenek. Az elvégzendő munkák egy részét közmunkával biztosítják. Itt sincs haj: a falu dolgozói örömmel tesz­nek eleget kötelességüknek, mert tudják, hogy saját életüket javítják meg, ha képítik a kövesutat. raikat, arcukra széles, derűs mosoly ült. . . Utánuk még ezrek jöt­tek villamos különvonato- kon, teherautókon, motorral, kerékpáron. Megjöttek a gyógyfürdő első vendégei is, Diamant elvtárs, az Állami Ráziipar Rt. üb. elnöke. Su­ba Pálmé elvtárs a Tömeg- cikkipari Központtól és a többiek. Az üdülőtelep zené­től, énektől volt hangos egész nap, aztán délutánra oda- gyült mindenki a terrasz dísz- emelvénye köré, hogy meg­hallgassák Kiss Zoltán elvtárs polgármester avató beszédét, 'Kommunista népnevelők, munkások, dolgozó parasztok ünnepelték lelkesen együtt Kiss elvtárs beszéde közben a Szovjetuniót, amelynek a győzelmei lehetővé * tették, hogy a felszabadult magyar nép új munkára induljon gyáraiban, üzemeiben, a sza­bad földeken, hogy jó mun­kája jutalmaként üdüljön, pihenjen üdülőiben. Ünnepel­ték a Pártot, amely idáig is jó! vezette munkájukat, har­caikat. Ünnepelték Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársakat, az ünnepségen megjelent Gyenge Károly és Lajtai Endre elvtársakat, a megyei és városi pártbizottságok ve­zetőit és ünnepelték azokat a győzelmeket, amelyekkel ed­dig döntően megváltoztatták életüket. Az avatóünnepség és a gazdag kísérő műsor után a késő esti órákig nagy töme­gek maradtak az üdülőtele­pen. A szálló homlokzatán hatalmas vörös csillag ragyo­gott, fényben úszott a szálló és a Svájci lak, az első mun­kásüdülők szépen berendezett otthonja, a virágágyak fölött a sétányokon nagy ívlámpák szórták a fényt. Késő éjjel csendesedett el az üdülőtelepi ünnep színhelye, amikor az utolsó villamos már átdü­börgőit az erdei viadukton. Akkorra már csak a tó tük­rére rajzolt széles, csillogó fény-útat egy pislogó - éjsza­kai fény. Szabolcs vármegye földmű- ve sző vetkezeti mozgalma rendkívül megerősödött a fú­ziók befejezése óta. Az azóta eltelt, közel egy esztendő le­forgása alatt dolgozó pa­rasztságunk bizalma megszi­lárdult a szövetkezeti mozga­lomban. Az új, vezetőségek mindenütt eredményes mun­kát végeznek a falvak dolgo­zói jobb, emberibb élete ki­alakításáért. A fúziós közgyűlések után megindult tagtóborzásnak ez képezi alapját. Legjobb érv, legjobb agitáoiós eszköz a példamutatás. Szabolcsi szö­vetkezeteink pedig bővelked­nek jó példával. Nyírkárász A legszembetűnőbb taglét- számemelkedóst a nyírkarászi földművesszövetkezet érte el Szabolcsban. A fúziók alkal­mával 155 volt tagjainak lét­száma, ma pedig 1011 nyír­karászi dolgozó van a szö­vetkezetben. A község dolgo­zói látják azt a lelkes mun­kát, amely & szövetkezetben folyik, látják és saját életük­ben tapasztalják azokat a se­gítségeket, amelyeket a szö­vetkezet nyújt a dolgozók­nak. Nem kizsákmányoló, pa- rasztnyúzó basáké már a szö­vetkezet, mint a rég levitéz- lett Hangyában volt, hanem a népé a szó, és az irányítás a szövetkezetben. Nem han­goskodnak a kupeoek a szö­vetkezetben, becsületes dol­gozók, kis- és középparasz­tok, földmunkások vezetik saját szövetkezetüket. Tiszabfid Tiszabűdön — éppen úgy, mint a vármegye többi köz­ségeiben — a szövetkezet tagjai egyénileg keresik fel azokat a dolgozó paraszto­kat, akik még valamilyen ok­nál fogva nem tagjai a szö­vetkezetnek. Meggyőzik őket a, szövetkezés helyességéről, annak előnyeiről. A fúzió óta 378 taggal emelkedett a lét­szám. A község felnőtt lakos­ságának 49.8 százaléka tagja a szövetkezetnek. A tagtoborzáson élen jár Markóczy János. Markóczy János urak cselédje volt va­lamikor. ma. mint a föld gaz­dája munkás, hasznos tagja a nép szövetkezeiének. Egy­maga 107 dolgozó parasztot szervezett be a szövetkezetbe. Óiehértó ugyancsak szép eredményeket műtőit fel a tagtoborzás te­rén. A fúzió óta 135 száza­lékkal emelkedett a taglét­szám. Az igazgatósági tagok közül a legjobb tagtoborzó B,(Ua látván, aki közvetlen meggyőzéssel 109 tagot vitt a szövetkezetbe. Bella István dolga könnyű volt. Közszere­tetben, közmegbecsülésben ál­ló ember ófehórtón. Szeretik az emberek, mert önzetlen, sziwel-lélekkel végzi munká­ját és segíti, támogatja a dol­gozókat. Nemcsak ebben a három községben, hanem Szabolcs­„A jó munka jutalma az üdülés..!" Vasárnap avatták fel az újjáépített Sóstógyógyfürdőt minden falujában eredménye­sen folyik a tagtoborzás. A szövetkezetek legjobb dolgo­zói, legmegbecsültebb tagjai végzik a tagtoborzás munká­lat. A „dolgozó nép okos gyülekezetétől“ beszél ’ Cxinkovsxki Mártonná nyiregyháxi munkásassxony, n város első női képviselője Azt mondja Cinkovszki Mártonná nyíregyházi mun­kásasszony, a megyei szoci­ális felügyelőség másodtitká­ra, hogy sohasem fog elfe­lejteni egy történetet életé- témek,arról a napjáról, amikor először utazott fel Pestre, mint képviselő. Felszállóit az eervik villa­mosra. A kalauz kérte jegyét. iCilnkovszkiné felmuitatta a képviselői igazolványát. Fel­derült a kalauz arca és nagy jókedvűen, vidáman nyújtot­ta felé a kezét. — Jó egészséggel használ­ja hosszú évekig az igazol­ványt elvtársnő! Az ismeretlen kalauz, az is­meretlen dolgozó kézfogásá­ban és örömében benne volt minden dolgozó kézfogása és öröme, az a határtalan jó­kedv és bizakodás, ahogy az a parlamentet, az új képvise­lőket üdvözölték. Mert a kép­viselők most mind olyanok, mint Cinkovszkiné, dolgozók és elmondhatjuk József Atti­lával, ,a „hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezete“. Gyorsan, rendben megy minden már a parlamentben — mond­ja Cinkovszkiné, — nincse­nek végnélkül nyúló, hosszú, értelmetlen viták, mint ami­lyenek régen voltak, amikor még csatatér volt a parla­ment. Most újra eszébe jut egy él­ménye. — Éppen arra a helyre ke­rültem, ahol valamikor Schlach- táék és Baraakovicsék ültek, a jobboldalra. Visszaemlék- szem egy parlamenti ülésre 1947-ben (belépőjeggyel hall­gatta meg a karzatról), bi­zony Révai elvtársmak ke-, mény küzdelmet kellett vívni ezzel a szemét, népellenes árvasággal. Most pedig én ilcik a helyükön, egy mun- .ásasszony. Ezt hívják a győzelemnek, a munkásosz- ály, a dolgozó nép győzel­mének elvtársi —- Különben itt ^dolgozom »tjovább ,a munkahelyemen, úgy mint azelőtt, ha ülés van akkor felutazom. Tanácsko­zás közben sokmindent elin­tézek. Az első „intézésre“ nagyon büszke Cinkovszki elvtársnő. Viss számára járta ki azt, hogy a kultúrházukiat tovább tudják építeni, pénzt szerzett az építéshez. Legközelebb a szakolyi szeretetház építését szeretné meggyorsítani. — Ez lesz az én képviselő­ségem. Nemcsak tanácskozni fogok, hanem mint „népneve­lő élmunkás“ mindig ott le­szek a dolgozókkal majd a kerületben, együtt beszéljük meg, hogy mit kellene csele­kedni és amit rámbíznak a dolgozóik, azt becsülettel tel­jesítem. Ginkovszkinéban sem fog­nak csalódni a választói. (S. I.) Kétezer szülő vett részt a Szülői Munkaközösség összevont értekezletén Nyíregyházán Vasárnap délután Nyíregyháza általános iskoláinak Szülői Munka- közösségei összevont értekezletre gyűltek össze a IV, számú általá­nos iskolában, hogy megbeszéljék eddig végzett munkájukat és azo­kat a nyári feladatokat, amelyek a Szülői Munkaközösségekre vár­nak a nyári szünidőben. Az érte­kezleten megjelent Kovács Margit is a munkaközösségek országos vezetője és nagy megelégedéssel számolt be a nyíregyházi szülök szép és eredményes munkájáról. Kovács elvtársnő külön kiemelte a III. számú általános iskola szülői­nek munkáját, valamint a szülők iskolája látogatottságát. Ez mind azt bizonyítja, hogy a nyíregyházi dolgozók magukénak érzik már gyermekeik iskoláját és mindent megtesznek, hogy a nevelőknek se­gítve elősegítsék a tanítást. Az értekezlet további részében a nyári feladatokat beszélték meg és a megjelent kétezer nyíregy­házi szülő nagy lelkesedéssel ha­tározta el azt, hogy minden lehetőt megtesznek az úttörők táborozá­sának elősegítésére. Ugyancsak munkát vállalnak a Magyar Nők Demokratikus Szövetségével kar­öltve az iskolák rendbehozásával1, könyvek bekötésével és tevékenyen résztvesznek az iskolák szociális összetételének megjavításában. Értékes műsor keretében avatták fel a Magyar-Szovjet Társaság A nyíregyházi dolgozók, építő­munkások önkéntes rohammunká­val, felajánlásokkal' járultak hozzá a Magyar-Szovjet Társaság szék­háza rendbehozásához, újjáépítésé­hez. Az avatóünnepséget szomba­ton este nyolc órai kezdettel ren­dezték meg s ez alkalomból! emlé­keztek meg a nyíregyházi dolgo­zók Puskin születésének 150 éves évfordulójáról. A megnyitó beszé­det Czinkovszki Márton elvtárs, a Társaság elnöke mondotta. székházát Czinkovszki elvtárs beszéde után dr. Merényi Oszkár tartott emlék, beszédet 'Puskin születésének év­fordulója alkalmából. — A nyíregyházi dolgozó nép szívébe zárta a szovjet nép Pető­fijét — mondotta Merényi Oszkár beszédében. A beszéd után az ün­nepség további részében értékes, komoly művészi műsorszámokkal ünnepelték a magyar és szovjet né­pek barátságát a dolgozók.

Next

/
Thumbnails
Contents