Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-11 / 134. szám

Üdvözöljük H Magyar-Szovjet Társaság székházavató ünnep­ségét ! Éljen a szovjet-magyar népek barátsága! A tervei a munkapadokhoz (S. I.) Rákosi clvtáirs leg­utóbbi 'beszédében rámutatott az előttünk álló hatalmas gazdasági feladatokra, első­sorban a hároméves terv dia­dalmas végrehajtására és ami­kor kijelentette, a „három­éves terv haladása nagyban és egészben jó“ rámutatott olyan Skiányosságoikra, ame­lyeknek kijavítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy való­ban győzedelmesen fejezzék be a magyar dolgozók első tervüket. Megállapította azt, hogy a hároméves terven be­lül a fejlődés nem egyenletes. „Vannak olyan szakaszok, amelyek messze megelőzik a terv céljait, de vannak olya­nok is. amelyek lemaradtak. Nekünk nemcsak arra kell törekednünk, hogy globáli­san, végösszegben teljesítsük a hároméves tervet, hanem arra is, hogy minden részlete elérje a kitűzött célt.“ A feladat világosan áll előttünk, s azóta már üzeme­ink dolgozói mindenütt meg­beszélték a vállalatvezetői ér­tekezleten a javítás módját, az üzemben tapasztalható hi­ányosságokat. így volt pél­dául a nyíregyházi olajütő üzemnél. Az értekezlet fel­színre hozta azt, hogy míg az üzem egyik részlege, a Termény- és Áruraktár olaj­ütője túlteljesítette a tervet, addig az üzem másik része, a Hangya olajütő lemaradt a terv teljesítésében. A kettőt (összegezve végeredményben az. üzem teljesítette a tervet. A vállalatvezetői értekezlet hozta ugyancsak felszínre az olajültőnél azt is, hogy mi volt az oka a lemaradásnak és az üzem gazdái, a munká­sok elhatározták: a követke­ző negyedévben mind a két üzemrészük teljesíti a terveit! Ez az elhatározás nem volt csak szólam és szerte az or­szágban a munkások ígéretei Rákosi elvtárs szava nyomán sem üres fecsegések, hanem komoly megvalósuló, reális ígéretek. „Reális már csak azért is, mert ’teljesítése ma kizárólag tőlünk, magunktól függ, attól, hogy tudjuk-e, akarjuk-e kihasználni a ren­delkezésünkre álló gazdag le­hetőségeket. Mi mással lehet­ne megmagyarázni azt a tényt, hogy az üzemek és iparágaik egész sora már ed­dig túlteljesítette ezt a ter­vet? Ostobaság volna azt gon­dolni, hogy a termelési terv nem egyéb, mint számok és feladatok felsorolása. A való­ságban a termelési terv az emberek millióinak eleven és gyakorlati tevékenysége. Termelési tervünk realitása — a dolgozók milliói, akik új életet alkotnak. Progra­munk realitása az eleven em­berek, mi mindannyian, a mi munkiaiakaratubk, készségünk, hogy új módon dolgozzunk, eltökéltségünk, hogy ezt a tervet teljesítsük.“ A magyar munkásosztály, a munkásosztály szabolcsi és szatmári fiai már eddig is be­bizonyították, hogy akaratuk és eltökéltségük megvan ah­hoz, hogy a magyar dolgozó népeit felemelő tervet teljesít­sék és ez az eltökéltség most Rákosi elvtárs figyelmezteté­se nyomán megsokszorozó­dott, a szabolcsi és szatmári munkások akadályt nem is­merve törnek előre, hogy minden üzemrészük teljesítse az ötéves terveit megalapozó hároméves tervet. Mindez .azonban még nem elegendő. Az akarat és eltö­kéltség egyedül nem elég ah­hoz, hogy minden munkás, minden üzem teljesítse fel­adatát. A terv végrehajtását eltökélő akarathoz szükséges még az is, hogy ia munkások ismerjék a tervet. A vállalata vezetői; 'beszámolók rámutat­tak az üzem előtt álló felada­tokra, de ezek a feladatok az egész üzemre vonatkoztak, az egész üzem tervét hatá­rozták meg, s bármennyire is szívükön viselik a gyár gaz­dái, a munkások az üzem sorsát, nem mindegyik mun­kás érezhette a személyes fe­lelősségét is, mert nem tudja azt minden munkás, hogy a (terv végrehajtásából saját személyére vonatkoztatva mi­lyen feladatok állanak előtte. Szabolcsban és Sziatmárban egyedül az Alkaloidában lát­hatjuk azt, hogy az üzemré­szek falain ott van az üzem­részre vonatkoztatott terv, a munkapadok felett ott van kifüggesztve az, hogy a mun­kapadnál dolgozó munkásnak mit kell teljesítenie az üzemi terv végrehajtásához. Nos az Alkaloida példáját követnie kiéli minden üzemnek. A ter­vet minden üzemnek, üzemrész nek, minden műhelynek, min­den munkapadnak, minden munkásnak ismernie kell. -Ha ezt megvalósítjuk, akkor a szabolcsi és szatmári munká­sok is maradéktalanul be tudják ' váltani ígéretüket, győzedelmesen -tudják befe­jezni a hároméves tervet. Munkásasszonyt választattak Eger polgármesterévé A napokban iktatták be Eger úf polgármesterét: Balogh Gyuláné ehvtársnő, gyári munkást. Balogh Gyuláné munkásszülok gyermeke. 15 éves korában már textilgyáriban dol­gozott. A felszabadulásig több üzemben volt, 1945 után a Columbia harisnyagyárba került munkásnőnek. Most új munkakörében igyekszik, hogy megfeleljen a Párt és a mun* kásosztály bizaltmának. Megalakult as új kormány Az országgyűlés politikai bizottsága tegnap délelőtt 10 órakor ülést tartott. Egyhangúlag megadta a felmentést Dobi István miniszterelnök lemondásához, egy­ben ugyancsak egyhangúlag ajánlotta a köztársasági elnöknek, hogy Dobi Istvánt bízzák meg az új kormány megalakításá­val. Az országgyűlés politikai bizottsá­ga Molnár Imrének', az országgyűlés al­elnökiének vezetésével pénteken délelőtt 11 órakor kihallgatáson jelent meg Sza- kasits Árpád köztársasági elnöknél és ;d!fjterjeszftette iaz országgyűlés politikai bizottságának azt a javaslatát, hogy Do­bi Istvánt bízza meg az új kormány meg­alakításával. Sziakasits. Árpád köztársasági elnök pénteken délben 12 órakor kihallgatáson fogadta Dobi Istvánt és közölte vele, hogy az országgyűlés politikai bizottsá­gának jelölése alapján miniszterelnökké nevezi ki és megbízza a kormány meg­alakításával. Dobi István miniszterelnök pénteken délután 4 órakor ismét kihallgatáson je­lent meg Szakosíts Árpád elnöknél és előterjesztést tett az új kormány tagjai­nak kinevezésére. A miniszterelnök előterjesztése alap­ján a köztársasági elnök miniszterelnök- helyettessé Rákosi Mátyást, államminisz­terré Gerő Ernőt, külügyminiszterré Kál­lai (Gyulát, belügyminiszterré Kádár Já­nost; honvédelmi miniszterré Farkas Mi­hályt, igazságügyminiszterré dr. Ries Istvánt, pénzügyminiszterré Kossá Ist­vánt, közlekedés- és postaügyi miniszter­ré Bebffics Lajost, földművelésügyi mi­niszterré Erdei Ferencet, nehéziparügyi miniszterré Zsofinecz Mihályt, könnyű­ipari miniszterré Marosán Györgyöt, épí­tésügyi miniszterré Darvas Józsefet, bel­kereskedelemügyi miniszterré Bognár Jó­zsefet* külkereskedelemügyi miniszterré Rónai Sándort, népjóléti miniszterré Hratkó Annát, népművelésügyi miniszter­ré Révai Józsefet, vallás- és közoktatás- ügyi miniszterré Ortutay Gyulát nevezte ki.' 1 |; t ’ ; ! j f Az új kormány tagjai szombaton délelőtt 10 órakor teszik le az esküt, il­letve a fogadalmat Szakasits Árpád köz­társaság! elnök kezébe. As országgyűlés elfogadta az uj minisztériumok szervezéséről és a Népgazdasági Tanács felállításáról szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés tegnapi ülését tíz ólra után néhány perccel nyitotta meg Olt Ká­roly elvtárs, elnök. Dobi István miniszterelnök beterjesztette! & magyar-cseh­szlovák barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződési becikkélve­zéséről szóló törvényjavasla­tot, majd Szita János terjesz­tette be az együttes bizottsá­gok jelentését az uj miniszté­riumok szervezéséről, vala­mint a Népgazdasági Tanács létesítéséről szóló törvényja­vaslatról. Szita János előadó ismjer- tette a javaslatokat. A nép­művelésügyi minisztérium fel­állításával kapcsolattan rámu­tatott arra, hogy a régi ural­kodó osztály érdeke az volt, hogy a magyar munkás és pa­raszt műveletlen maradjon. A kultúrát az egész magyar nép közkincsévé kell tenni és ez lesz a feladata az újonnan fel állítandó népnévelésüigyi mi­nisztériumnak. Az ipari termelés terén is nagy változások következtek he a felszabadulás óta. A szocializmus építésének meg­kezdésével népgazdaságunk szerkezeti átalakulása alap­jaiban megváltoztatta minisz­tériumaink feladatait is. A tőkés gazdálkodási rend ide­jén a minisztériumok tőkéseket kiszolgáló bürokrata szervek voltak. A népi demokrácia minisztériumának feladata a népgazdaság egy-egv ágának hathatós irányítása, a tőkés anarchia felszátoolása, a terv­gazdálkodás mié "valósítása és ezáltal az egész nép gazdasági felemelkedésének szolgálata. Az ötéves tervben előirány­zott iparfejlesztés, különösen a nehézipar fejlesztése olyan feladatokkal jár, amelyek szűk ségeesé teszik az iparon belül az ipar két nagy ágának, ia nehéz- és könnyűiparnak kü­lönválasztását. Az ötéves tervben megsok­szorozódott feladatok szüksé­gessé teszik, hogy mégjobhan összpontosítsuk a terv végrle- hajtására az ország gazdasági erőit. Ezt a célt Szolgálja a Népgazdasági Tanács felállí­tása. Az előadó megemlékezett a Gazdasági Főtanács eddigi működéséről. Megállapította, hogy a GF három és féléves munkája elévülhetetlen érde­meket szerzett a gazdásági élet irányítása és szervezése terén. Az országgyűlés mindkét javaslatot általánosságban és részleteiben vita nélkül elfo­gadta Kimondta az országgyűlés, hogy legközelebbi ülését ked­den délelőtt tíz órakor tartja. A napirenden az új kormány bemutatkozáfiiai szerepel. A tegnapi ülés délelőtt tíz óra ő5 -perckor ért véget. Ä négy nagyhatalom berlini szakértői június 13-án befejezik tárgyalásaikat A külügyminiszterek tanácsának csütörtöki ülése a mostani ülésszak egyik leghosszabb ülése volt. Az ülés elején Bevin angol külíigymi' nisztert, aki délután érkezett vissza Párizsba, Henderson államtitkár he­lyettesítette. A vita kezdetén Visinszkij bejelen­tette, hogy további értesülésekre van szüksége, mielőtt, hozzájárulhat ahhoz a javaslathoz, hogy a külügy­miniszterek utasításokat küldjenek a Berlinben tárgyaló szakértőknek hogy június 13-ig fejezzék he tár­gyalásaikat. Visinszkij — miután az ülés végén ezeket az értesüléseket megkapta _ hozzájárult ahhoz, hogy a külügyminiszterek az előb­bieknek megfelelően utasítást küld­jenek megbízottaikhoz. Schuman francia külügyminiszter javasolta, hogy térjenek át a napi­rend követkézé pontjának megvita­tására. Ezzel szemben Visinszkij rá. mutatott arra, hogy a második pon­tot még nem fejezték be. Visinszkij hangoztatta: itt az ideje, hogy a berlini valuta kérdését megvitassák, A vita során a nyugati külügymi­niszterek kitartottak elutasító ma­gatartásuk mellett, sőt Acheson ja. vaslatot tett, hogy a napirend kö­vetkező, harmadik pontját se vitas­sák meg, hanem térjenek át a ne- gvedik pont, az osztrák békeszerző­dés megvitatására. Visinszkij a javaslat ellen szólalt fel és rámutatott: nem lehet a jó­váhagyott napirendet megbontani. * Walter Lippman, a Newyork He­rald Tribune pénteki számában a Marshall-terv bejelentésének máso­dik évfordulója alkalmából felállítja a Marshall-terv működése mérlegét. A Marshall-terv második évfordu­lóját — írja — az USA és Nyugat- európába az általános válság légkö­rében, pangó kereskedelmi forga­lom, csökkenő bevételek és növekvő munkanélküliség közepette ünnepli. A mostani válság komoly erőpróba elé állítja a nyugateurópai népeket. Ninc9 tehát semmi ok sem önelé gültségre. A jelenlegi válság rend­kívül súlyos intézkedéseket tesz szükségessé, ugyanis a piacokért való hevesebb versennyel, a csök­kenő fogyasztással, az állandóan növekvő munkanélküliséggel az Egyesült Államokban és az egész nyugati féltekén azonnal meg fog változni az a politikai és diplomá­ciai légkör, amelyben most Acheson vezeti politikáját — fejezi he Wal­ter Lippman. ÁRA <>0 FILLÉR SZOMBAT, 1949. JUNIUS II.

Next

/
Thumbnails
Contents