Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-10 / 133. szám
PÉNTEK. 1949 JUNIUS 10. NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP, 3. oldal. Legdrágább kincsünk az ember Szabolcsi orvosok nyilatkoznak a hévízi orvoshétről A szabolcsi orvosértelmisés; jó munkája megmutatta, bogy milyen lényeges változáson mentek keresztül a szabolcsi orvosok is. Dr. Weil Emil, az orvosegészségügyi szakszervezet főtitkára szavaival: megértették, mit jelent a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése, az ötéves terv. a Tudományos Tanács irányítása és támogatása az orvosi gyakorlat és tudományos kutatás perspektívája számára. Megértették és odasorakoznak a nép harcait, munkáját irányító cs szervező Párt mögé és a kommunista orvosokkal és kiváló munkásokkal az élükön dolgoznak azért, ami országunkban a legdrágább kincs: az ember. Hz illái hévízi ervoshél is megmutatta azt a változást, amely az orvosok között végbement — mondja dr. Havas Sándor elvtárs, az orvoshét egyik szabolcsi résztvevője. — Az orvosok nem állásaikról, exisztenciális problémáikról tárgyaltak, vitatkoztak, hanem beszélgetéseik, hozzászólásaik, előadásaik középpontjában a terv egészségügyi feladatai állottak és az a harc, az a munka? amellyel meg fogják oldani feladataikat a dolgozó nép egészségéért. Dr. Kain Bertalan az orvoshét másik szabolcsi résztvevője az ott elhangzott előadájok egyikéről, a rehabilitáció kérdéséről beszél. — A kapitalizmus orvosait nem igen foglalkoztatják ilyen problémák, hiszen az 6 társadalmukban nem cél a beteg dolgozók egészségének visszaállítása, szempontjuk az, hogy a csökkent munkaképességű dolgozókat alacsonyabb mun. kabérekért állítsák munkába. Nálunk a rehabilitációnak beláthatatlan perspektívái vannak. Feladatunk a beteg dolgozót minél gyorsabban munkaképessé tenni, a csökkent munkaképességűeket pedig olyan helyeken elhelyezni a termelésben, ahol munkájuk nem árthat egészségüknek és nem gátolja a gyógyítás folyamatát. Dr. Derlei Ferenc kórházi főorvos lelkesen beszél a hévízi orvoshét szakelőadásairól, amelyek a magyar orvostudomány mai helyzetének keresztmetszetét mutatták meg. — Azok az orvosok, akik különböző okokból nem követhetik a rohamléptekkel fejlődő orvostudomány minden ágának hatalmas irodalmát, megláthatták, mennyi olyan betegség van, amelyet nem is olyan régen, mint gyógyíthatatlant könyvelt el a tudomány, ma pedig lényegesen javítható, sőt teljesen meg is gyógyítható. A kongresszuson jónéhányan beszámoltak önálló kutatómunkájuk eredményéről. Tapasztalataikat felhasználva, mindannyian gazdag anyaggal bővítve ismereteinket távoztunk, hogy itthon hozzáfogjunk még jobb munkánkhoz. Dr. Moskovils Károly elvtárs, kiváló munkás, az OTI igazgató főorvosa a hévízi kongresz- szus előadásainak ideológiai részéről beszél. —. Dr. Simonovits István elv. 9 társ, népjóléti miniszteri osztályfőnök előadásában élesen rávilágított az idealista világszemléletnek a tudományra káros, terméketlen, a tudományt tévutakra vezető voltára. Ugyanakkor bizonyította a marxilenini tudomány szemléletének óriási fölényét az idealizmus felett. — A hévízi orvoshét bebizonyította a materialista szemléletű orvostudomány hatalmas fölényét az idealista orvostudománnyal szemben és biztosítéka volt annak, hogy a marxi- lenini tudomány alapján álló magyar orvosok jól fogják megoldani feladataikat, amelyeket annak az országnak a népe kíván el tőlük, ahol a legdrágább kincs: az ember. Mig az állatok tiszta szalmán pihennek, addig az alkalmazottak rongyokon Szatmári kalákák nyomában, akik „kiinyőrületből“ tartanak cselédet Sok ablakszemével hivalkodva nézi a szemergélő esőt a kulákház. Fénye ragyogva verődik az esti utcára. Id. Nagy Sándor, a nagydobosi basaparaszt lakik itt, lássa meg mindenki. Amint belépünk az udvarra, acsar. kodó kutya fogad bennünket . . . «enki más. Nem a ház felé indulunk a sötétben, hanem hátra, az istálló felé, mert tudjuk, hogy akit keresünk, Albi István cselédet nem a tisztaszobában, hanem az istállóban, találjuk. Tiszta szalma — szennyes rongyok Két tehén és két ló társaságában találjuk meg Albi Istvánt. Patyolattiszta alom a jószágok alatt — föld- mél is feketébb a cseléd fekvőhelye. Cafatokban lógó lótakaró (ezt már nem teríti lovára a kulák), párnának használt összekötözött rongy, csomó. Míg az állatok tiszta szalmán pihennek, addig Albi Istv&n a szennyes rongyokon. Míg köriilcsodáljuk szerencsétlen Álhit ,a DÉFOSz földmunkástagoza- táuak vezetőjével és a vele érkezett bizottság tagjaival, addig előkerül id Nagy Sándor is, feleségével és nejével. — Miért nem ád rendes lakást alkalmazottjának? Mintha gúnynak szánná, mondja arcátlanul a basaparaszt: — Felkínáltuk már Pistának a felső, legszebb szobánkat, de nem kell neki. —. Mit fizetnek bér fejében Albi. mák? Ilímelnek-hámolnak, majd a végén letagadják, hogy alkalmazottjuk Albi István. Csak úgy tartják, hogy segítsenek rajta, tulajdonképpen nem is dolgozik ez a Pista, csak éppen-éppen. Végre azért mégis beismerik, hogy egy esztendőre 900 forint volna kialkudva, de azt sem fizetik. — Nem kell ennek a Pistának a pénz. Már kínáltuk neki annyikor- Inkább — azt mondja — fizessük meg majd akkor, ha nősül. Mindjárt számol a földmunkásta- gozat titkára: 1917 októbere óta összesen 2384 forint jár visszamenőleg. — Hát ha most megnősülne a Pista, akkor máris 2384 forintot kellene kifizetni a kezéhez. Csak ez hiányzott. Mintha tüzes istennyila vágott volna zsírosék közé. —- Ennyi pénzt egy ilyen jött- mentnek? Ennek a csavargó munkakerülőnek? Megindul a szitkok özöne. Pista azt se tudja hirtelen, mit csináljon, olyan szóáradattal öntik el Nagyék. — Emlékszel, mikor beteg voltál? A fél patikát megvásároltuk neked, csak hogy meggyógyulj. Hát ez a hála. Megállj Pista, ezt még megkeserülöd. Igen. Ez az örök kulákrefrén, ha a munkás bérét követeli: — Ezt megkeserülöd. Nyitott színben találjuk id. Nagy Elek kiscselédjét, a 18 éves Rácz Sándort. Amint fel- tápászkodik fekhelyéről1, valósággal megszédül és újra visszaül a pokrósra, úgy néz fel kíváncsian villamoslámpánk fényére. — Csak könyörületből tartom itt ezt a 6zegény fiút — mondja Nagy Elek. — Nem is tud dolgozni, alig tudom valamire használni. Látjuk Rácz Sándor elnyűtt testén. Nem úgy néz ki, mint akit nem nagyon használgat ki gazdája. — És mit fizet kegyelemből? — Egy mázsa búza értékét havonta. De tessék elhinni, még ez is sok ennek. Itt is számolunk1947 augusztus 1-ig visszamenőleg 3800 forint. Se több, se kevesebb. Meglódul a pislákoló petróleumlámpa Nagy Elek kezében. Félő, hogy a rémülettől ő is a fáradtságtól félig ájult munkása mellé rogyik. —• így van Nagy Elek uram. Fizetni kell. Nem kell paplanos ágy özv. Nagy Zsigmondné süppedő szőnyegekkel teli lakásban lakik. Kényelmes kanapék, „Epeda“-beté- tes ágyak. Vén cselédje, Tóth József, a 72 éves öregember szennyben, piszokban lakik a borjak, lovak és tehenek között. Mióta él, így éjszakázott mindig. Ugyanaz a nóta: Józsi bácsi egy világéit nem akar paplan alatt aludni. Itt is kiszámítják: Tóth József járandósága visszamenőleg 4960 forint. Ezen az éjszakán rosszul aludtak a nagydobosi kuiákok ... de eddig kiuzsorázott, kisemmizett, éhbérírt dolzoztatott cselédeik annál jonban. Nyíregyháza lakossága irtsa a fehér szövőlepkét A Nyíregyháza fáin és bokrain, de főként az eperfákon, a kőrislevelű juharfákon és bodzafákon kártékony növényellenségre bukkantak. A rohamosan szaporodó amerikai fehér szövőlepke hernyói a fákon és bokrokon a gályák összeszőtt fészkeiben tanyáznak és hatalmas pusztításokat végezhetnek a gyümölcsfákon és minden lombos nővé- ínyen elszaporodásuk esetén. Éppen ezért a város vezetősége, felhívást bocsátott ki a város lakosságához, amelyben kötelezővé teszi az amerikai szövőlepke hernyóinak pusztítását. A város lakosságának érdeke, hogy kertjeire, parkjaira, gyümölcsfáira vigyázzon és ha a lombos növényeken összcszőtt fészkeket talál, a levágott gallyal együtt azonnal égesse el. Az irtást bizottságok fogják ellenőrizni és a végrehajtást elmulasztókat bírsággal sújt. ják. Junius 13-án országos lóvásár Nyíregyháza m. város folyó hó 13 napján országos lóvásárt tart, melyre vészmente? helyről ló felhajtható. Nyíregyháza, 1949. jún. 2. Dr. Gaál Sándor sk. polgármester h. 1000 Népszava előfizető beszervezését határozták el a szabolcsi szakszervezetek alatt a Népszava előfizetők számát 1000-el fogják emelni. 7-én indult meg az üzemekben ünnepélyes keretek között a verseny és a Szaktanács megyei titkársága elhatározta, hogy vándorzászlót rendszeresítenek és ezzel jutalmazzák meg a legjobb eredményt elért üzemet, A Szakszervezetek Országos Tanácsa pedig minden kiváló eredményt elért szakmát, üzemet, hivatalt, megyét, keskeny filmvetítőgéppel ajándékoz meg. Gyenge Károly elvtárs meglátogatja a magyi úttörőket mert minden kérdésben tud tanácsot, vagy segítséget nyújtani. Most legutóbb a magyi iskolások hívták meg Gyenge Károly elvtársat. Levélben kérték, hogy látogassa meg őket, vegyen részt parlamentjükön. Gyenge Károly elvtárs ugyancsak levélben köszönte meg a kis úttörő pajtások meghívását és ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben meglátogatja őket. Gyenge Károly elvtárs, Pártunk szabolcsmegyei titkára vidéki útjai során nemcsak a pártszervezeteket, de a tömegszervezeteket, az MNDSz-t, a DÉFOSz- t, a szövetkezeteket, a táblás csoportokat, az ifjúsági szervezeteket is meg szokta látogatni. Ilyen alkalmakkor érdeklődik problémáik, munkájuk felől. Esetenként az iskolák tanulóihoz is ellátogat. Látogatásai alkalmával mindenütt szeretettel fogadják, Megindult Szabolcsban is a két- :ónapos Népszava agitációs kampány, amelynek célja az, hogy kiszélesítse a szakszervezetek sajtójának olvasótáborát. A Népszava részletesen és bőven foglalkozik i termelés kérdéseivel és feltétlenül szükséges, hogy minden dolgo- ;ó asztalán ott legyen ez az újság s. A szabolcsi szakszervezeti akii vák, sajtófelelősök megbeszélést :artottak a napokban és elhatározik, hogy a kéthónapos kampány Jólvizsgáztak a terményfelvásárlói tanfolyam első hallgatói Bodogán János elvtárs rövid, de tartalmas beszédben vázolta a terményfelvásárlók előtt azokat a feladatokat, amelyek a nyár folyamán. rájuk várnak. Vajda György elvtárs örömének adott kifejezést a tanfolyam sikeres elvégzése felett, majd Gábor Simon és Biri_Anidirás elvtársak búcsúztak el a tanfolyam hallgatóitól. Az új felvásárlók nevében Korcsmár- noki András paszabi terményfel- vásárló mondott köszönetét a tanfolyam. előadóitól kapott értéke» ismeretekért. A SzöVOSz tanfolyamot rendezett a szabolcsmegyei földművesszövetkezeteik termény felvásári ói részére, hogy a terményfelvásárlás idejére szakképzett dolgozó parasztok végezhessék a kupecek helyett a termény vásárlását. Az! első tanfolyam hallgatói most vizsgáztak — Az ünnepélyes záróvizsgán az MDP részéről Bodogán János elvtárs, a SzöVOSz részéről Vajda György elvtárs, a TNV részéről Gábor Simon elvtárs vett részt. 40.000 forintos sikkasztás miatt indult eljárás Maleczky András terményes ellen raszt komoly teleikkel károsította meg gazdasági életünket, röviden: sikkasztott. Kenyérgabonából 138 mázsával, kukoricából pedig 315 mázsával nem tudott elszámolni. összesen mintegy 40.000 forint iaz az összeg, amit Maleczky András illegálisain zsebrevágott. Maleczkyt a rendőrség őrizetbe vette. Megkezdték a kertészeti középiskola építését Nemzeti Vállalat. A munkálatokat úgy irányítják, hogy az iskola nyolctantermes része még a nyáron elkészüljön, hogy szeptemberben már ebben az iskolában végezhessék tanulmányaikat a jövő gazdJasági szakemberei, a tdolgozó parasztság tannlni- vágyó gyermekei. A Szövosz és a Terményforgalmi NV ia szövetkezetek és Tepménykereskedök jtermény- 'felvásárlói( elszámoltatása során a napokban Maleczky jVndjrás, Nyíregyháza, Búzatér 16. szám alatti termény- kereskedőnél tartottak vizsgálatot. A vizsgálat során megjállapították, hogy Maleczky, a Búza-téri kupeepa, Minit anniaikidején megírtuk, Gyenge Károly elvtárs, I' jP^rtunk Megyebizójttságának c Titkára ünnepóíLyes keretek u között helyezte el az új ker- • tészeti középiskola alapkö- a vét. A közel hárommillió forintos költséggel felállítandó ^ korszerű iskola építését már i meg is kezdte a> Magasépítő Jól szerepelt Bercelen a Nőszövetség kuttnreseportja be Tiszabercel dolgozói előtt, akiknek nívós műsort mutatott be. Hatalmas sikert arattak a „Virradat a Műn“, a „Már szánt az eke“ és a „Fény a tanyán“ című egy- felvonásosofc és nem kevesebb tapsot kapott a szervezet népi táncosoportjta. A tiszaberceli Nőszövetség nemrég alaki tolta meg kul- túrgánláját, amely komoly tanulással fejlesztette magát és igyekszik jó kultúrmunfcá- jával a megye legjobb kul- túrcsoportjai közé emelkedni. Az új kultúresoport pünkösd első napján mutatkozott
