Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-10 / 133. szám

Megkezdték a kertészeti középiskola épitését ÚJ TAGJELŐLTJEINK Pártunk Központi Vezető­sége legutóbbi ülésén Kovács István elvtárs referátuma alapján letárgyalta a tagfel­vétel kérdését és nagyjelen­tőségű határozatot fogadott el, amely világosan megjelöli pártszervezeteink részére az új tagjelöltek felvételénél követendő utat. Ezzel a ha­tározattal jelentős lépést tet­tünk előre ahhoz, hogy pél­daképünkhöz, a Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Párt jához hasonoljunk. A határozat nem valami merőben új, eddig soha nem hallott irányelvek szerint je­löli meg a tennivalókat párt- szervezeteink részére a tagje- löltfelvétel kérdésében. A ' dolgozók legszélesebb réte­gedben a tagfelülvizsgálat menete és eredményei a párt­tagság szociális összetételé­nek megjavítása, a párttag­ságra méltatlan korrupt, kar­rierista, osztályidegen elemek eltávolítása,, valamint a be­csületes, jóihduiatú, de el­méletileg képzetlen és párt­munkában passzív tagok tag­iéi öítté minősítése világossá tette, hogy a Párt Szerveze­ti Szabályzata értelmében nem mindenki, nem akárki lehet tagja a Magyar Dolgo­zók Pártjának. A felülvizsgá­lat is szemléltetően mutatta, hogy osztály és Párt nem egy és ugyanazon valami, alátámasztotta a tényt, hogy a Párt a munkásosztály és a dolgozó nép élcsapata, veze­tője, amely az osztálv és a nép legjobbjait foglalja ma­gában. A Központi Vezetőség új határozata a tagfelülvizs­gálás eredményeinek szerve­zeti megszilárdítását és to­vábbié jiesz'tésiét, a szociális összetétel további javítását jelenti, de egyúttal a válasz­tási győzelem hatalmas ered­ményeit is realizálja Pártunk élcsapat jellegének tovább­fejlesztésére. A határozat irányelvei még világosabbá teszik, szervezett formába öntik Pártunk tag- szervezési politikáját. Konk­réten, félreérthetetlenül meg­jelölik, hogy kik lehetnek je­löltjei a dolgozó ember szá­mára legnagyobb kitüntetés­nek: a kommunista párttag­ságnak. „Tagjelölt csak az lehet, akit erre a Párt mél­tónak talál“ — szegezi le a határozat. Kik lehetnek mél­tók erre a kitüntető megbe­csülésre? Azok, akik az or­szág felemelkedéséért, né­pünk sorsának felvirágozta- tátáisért a legtöbbet teszik. Elsősorban azok, akik példát mutatnak kiváló teljesítmé­nyeikkel a termelőmunkában, a szocializmus építésében: a ,munkásosztály legáldozatké­szebb, legöntudatosabb fiai, az üzemi élmunkások, újítók, jól dolgozó brigádvezetők és tagok, valamint az üzemi szakszervezeti munkában ki­tűnt munkások — mint a ha­tározat megáfllapítla. Mellet­tük a, földmunkások és dol­gozó parasztok legjobbjai, akik a Défosz-ban, a népi bizottságokban, ia falusi szö­vetkezetekben. főként terme- íöiszövetkezeitekben példamu­tató munkát végeznek, min­taszerűen teljesítik kötele­zettségeiket a dolgozók ál­lamával szemben. Az értelmi­ségiek közül azok. akik a népi demokrácia építésében ki­tűntek. Külön felhívja a ha­tározat a figyelmet a válasz­tási munkában kitűnt és fel­vételre jelentkező dolgozó ■asszonyokra és if jakra, akik közül a legaktívabbakat ré­szesíteni kell a tagjelöltség kitüntetésében. íme, ezek azok, Akik szá­míthatnak a tagjelöltségre. Természetesen azonban, hogy nemcsak a, termelőmunkában, való helytállás, példamutatás “szükséges a, tagjelöltség el­nyeréséhez. Aki a Magyar Dolgozók Pártja az élcsapat soraiba akar tartozni tagje­löltként, annak magánéleté­ben is kifogástalannak kell lenni, olyannak, hogy a tag­gyűlés többsége méltónak ta­lálja a felvételre. Központi Vezetőségünk új határozata tudatosítja Lenin tanítását is: a párttagság magasztos fogalom. Nemcsak a tömegekben, nemcsak a felvételre jelentkezőkben, de párttagságunkban is elmélyí­ti ennek jelentőségét. Újra ráirányítja figyelmünket arra a tényre, hogy a párttagsá­got mindennap, úiria és újra ki kell érdemelni azzal, hogy :i termelésben élen járunk, Üánadhataítlíanul végezzük a pártmunkát és. emeljük elmé­leti színvonalunkat. A határozat jó végrehajtá­sával Pártiunkat erősítjük. Pártunk eríftftése a dolgozó nép erősítését jelenti, ered­ményeink gyarapítását a szo­cializmus építése frontján. A határozat jó végrehajtása te­hát egész népünk érdeke. Az Ifjúsági Világtalálkozón való részvéteiért itlmiílió faagya'r fiatal versenyez az országszerte meginduló „Ifjúsági Világtalálko. zóért“ mozgalomban, amelynek az a célja, hogy a MINSz minél sikere, sebben készülhessen a nagy találko­zóra. A mozgalomban résztvesznek az ifjúmunkások, a diákok és a pa. rasztfiatalok. ! A félmillió fiatal versenyében ki­tűnt legjobbak közül kerül ki az a harminc-negyvenezer ifjú, akik részt­vesznek az Ifjúsági Világtalákozón. A fiatalok politikai tanfolyamo­kon tanulnak, levélbeni kapcsolatot teremtenek a külföld fiatalokkal és díszítik az ifjúsági szervezetek helyi­ségeit. Ma tesz javaslatot az országgyűlés politikai bizottsága új miniszterelnök kinevezésére As igasságügyminisster beterjesztette as új minisstériumoh szervezéséről szélé törvényjavaslatét Az országgyűlés politikai bizott­sága ma délelőtt 10 órakor az el­nöki főgadóteremben ülést tart. Tárgy: 1. A politikai bizottság megalakulása. 2. Javaslattétel a lemondott miniszterelnök felmen­tésének megadása és uj miniszter­elnök kinevezése tárgyában. 3. A Magyar Köztársaság kormánya ál­tal 1949. április 1. napjától május 31. napjáig kibácsott rendeletek utólagos jóváhagyása. Az országgyűlés tegnapi ülését Olt Károly elvtárs nyitotta meg. Közölte, hogy a köztársasági el­nök átiratát, amellyel szerdán megnyitották az uj országgyűlést, kinyomatják és a Ház tagjai kö­zött szétosztják. Ezután felolvasták $ nép köré­ből érkezett táviratokat, amelyek üdvözlik az uj országgyűlést és Rákosi Mátyás elvtársat. A Ház tagjai a sürgönyöket élénken megtapsolták. A bizottságok tagjainak meg­választására került ezután sor. Olt Károly elnök a javasolt név­sorok felolvasását követően feL tette a kérdést: a Ház elfogadja-e a Függetlenségi Népfront javas­latát? A képviselők valamennyi bizottsági tagot közfelkiáltással választották meg. A Politikai Bizottságba 37 ta­got választottak meg. többek kö­zött Apró Antalt, Balogh Istvánt, Bognár Józsefet, Dobi Istvánt, Farkas Mihályt Gerő Ernőt, Ratkó Annát, Rákosi Mátyást, és Révai Józsefet. A Közoktatásügyi Bizottság tag­jai (között szerepel Andics Erzsé­bet, Katona Jenő, Kállay Gyula, Major Tamás. A Kü/ügyi Bizottság tagjai töb­bek között Gyöngyösi János, Horváth Márton, Jóboru Magda, Marosán György, Nógrádi Sándor és Révai József. A Mentelmi Bizottság tagjai közé választották Marosán Györ­gyöt, Kiss Károlyt, Orbán Lászlót, Nánási Lászlót. A Földművelésügyi Bizottság tagjai között szerepel Szobek András, Veres Péter, Molnár Im­re, Érdiéi Mihály. A Honvédelmi Bizottság tagjai között helyet foglal Dinnyés Lajos Kovács István, Nógrádi Sándor, Pálffy György, Sólyom László, Parraghy György. Az egyes bizottságok megvá­lasztása után Ries István igazság­ügyminiszter beterjesztette az új minisztériumok szervezéséről és a Magyar Köztársaság kormányának átalakításáról, továbbá a népgaz­dasági tanács létesítéséről szóló törvényjavaslatot. Mindkét tör­vényjavaslat sürgősségének ki­mondását kérte. Az elnök kérdé­sére az országgyűlés kimondta a sürgősséget. A Ház ma délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését, amely­nek napirendjére a. most beter­jesztett törvényjavaslatok tárgya­lását tűzi. A szovjet javaslat elfogadása meggyorsítja a német .béke rendezését — mondta Visinszkij A külügyminiszterek tanácsának szerdai ülésén Visinszkij elnökölt. A miniszterek folytatták a máso­dik napirendi pont vitáját. Vi­sinszkij válaszolt a nyugati kül­ügyminiszterek előző napi meg­jegyzéseire. Emlékeztetett arra, hogy Acheson ellenezte a Szovjet­unió küldöttségének javaslatát, amely szerint a németekből álló berlini választási bizottságot az egyenlőség, azaz a szovjet város­rész és a nyugati városrészek egyenlő képviselete alapján kell összeállítani. Acheson és a másik két nyugati miniszter azt ajánlot­ta, hogy a választási bizottságban Berlinnek mind a négy városré­szét egyenlő számú tag képviselje. — Úgy hiszem, .— mondta Vi­sinszkij —■ nem nehéz meggyőződ­ni Acheson álláspontjának alapta­lan voltáról. A kérdéses választási bizottságot a német lakosság képviseletéből' kell összeállítani, nem pedig a megszálló hatóságok képviselőiből. Visinszkij ismét hangsúlyozta, hogy a berlini a választások lebo­nyolítására német személyekből alakított bizottságban egyenlő számmal kell képviselve lenni a keleti és nyugati övezetnek. Ezem kívül rámutatott arra, hogy a tár­sadalmi szervezetek, például a szakszervezetek, a nők szövetsé­gének jelölése nélkül nem lehet ■ valóban demokratikus választáso­kat tartani. A szovjet küldöttség meggyőződése — mondta befeje­zésül _ hogy a Szovjetunió kor­mánya javaslatainak elfogadása hozzásegít a berlini kérdés ren­dezéséhez. Közelebb visz bennün­ket a békeszerződés megkötéséhez Németországgal és meggyorsítja Németország egységes, demokra­tikus állammá történő átalakítá­sát. Visinszkij után Acheson, Schunian, majd a Bevint helyettesítő Hender­son szólalt fel. Az ülés végén Acheson felkérte a külügyminiszterek tanácsát, adjon utasítást a Berlinben ülésező sza*t­A csehszlovák nemzetgyűlés kül­ügyi bizottsága a Budapesten aláirt csehszlovák-magyar barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződéssel foglalkozott. Novy képviselő a Rudé Právó főszerkesz. tője, a külügyi bizottság elnöke hangoztatta, hogy Csehszlovákia az­zal a Magyarországgal kötött szerző­dést, amely örökre búcsút vett a revizionizmustól és a régi támadó politikától. Valamennyi felszólaló képviselő hangsúlyozta, hogy ez a szerződés nemcsak nemzetközi szem. Az Országos Közellátási Hivatal rendeletben szabályozta az 1049. évi cséplést. A rendelet felhívja a gazdák figyelmét, hogy gabonát ned­ves állapotban ne csépeljenek. Rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogy a cséplőgépek megfelelő jó állapotban kezdjék meg a cséplést és hogy a szemveszteség, a szemtö­rés a lehetíj legkisebb legyen. A ki- csépelt gabonában például két szá­zaléknál több ocsú nem lehet. A rendelet szerint az idei össze- gabonát (búza, rozs, árpa, z«b) cséplőgéppel legkésőbb szeptember 15-ig kell elesépelni. Kézierővel csépelni csak akkor szabad, ha a községben cséplőgép nincs, vagy ha a csépeltető kévekötőt, vagy rozs­szalmát akar csépelni. A kézicsép- lésbez engedélyt kell kiérni a köz­ségi elöljáróságtól A rendelet elő­írása az előcséplésre is vonatkozik. értőknek, hogy a zárlatok közös fel­oldására vonatkozó munkálataikat június 13-ig fejezzék be. Acheson javaslatát a csütörtöki ülésen tár­gyalták. pontból nagyjelentőségű, hanem hozzá fog járulni a két ország bel­politikai konszolidációjához is, amennyiben előmozdítja a magyar- országi szlovákok és a csehszlová­kiai magyarok helyzetének baráti szellemű rendezését. A külügyi bizottság a szövetségi szerződést egyhangúlag jóváhagyta, Novy zárszavában bejelentette, hogy a nemzetgyűlés a jövő héten ünne- pélyes keretek között ratifikálni fogja a szerződést. A cséplés megkezdéséhez gabona- lap szükséges. A cséplés megkezdése előtt tehát minden gazdának ki kell váltania gabonalapját. A rendelet szerint a csépeltető gazda is felelős a valóságnak meg­felelő cséplési adatok bejegyzé­séért. A- cséplőgép vezetője köteles többek között a cséplési nyomtatvá­nyokat az előírásnak és a valóságnak megfelelően pontosan vezetni. A cséplőgéptulajdonos köteles annak a gazdának gabonáját elcsépelni, aki­hez kijelölték, illetve a csépeltető a gabonát azzal a géppel csépclteti, amelyet részére kijelöltek. A cséplési rendelet biztosítja, hogy a cséplést az egész országban a lehető leggyorsabban, a legkeve­sebb szemveszteséggel végezzek el és a gépek a cséplés egész tartama alatt jó, üzemképes állapotban le­gyenek. "fl csehszlovák nemzetgyűlés külügyi bizottsága jóváhagyta a Magyarországgal kötött szövetségi szerződést Megjelent az 1949. évi cséplési rendelet VI. ÉVFOLYAM, 133: SZÁM. ____________________ ÁRA 60 FILLÉR PÉNTEK, 1949. JUNIUS 10.

Next

/
Thumbnails
Contents