Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-08 / 131. szám
SZERDA, 1949. JUMUS 8. NYÍRSÉGI magyar nee 5. oldal. Gyom helyett holdanként tizmázsás átlag As egéss falu csodálja a barabási Állami Mesőgasdasági JVF munkáját Győzni fog a jugoszláv nép — Ezelőtt néhány évve! még csak dudvát és gyomot termett ez a hetven holdas földdarab — mutat a barabási Állami Mezőgazda- sági NV tábláira Tóth Pál, az egyik munkacsoport tagja. Tavaly már tizmázsás holdankénti átlagot termeltünk, pedig az időjárás sem kedvezett. — Megmondtam én nektek már akkor is, amikor elkezdtük — folytatja a körülötte álló csoport- tagok felé fordulva, — hogy mindent lehet, csak össze kell fogni és akarni. A falu motorja —Tizenetten álltunk munkába a gazdaságban. Csak nevettek a népek — mondja Nagjy Ilona. Mindnyájan cselédemberek voltunk ezelőtt. Nem törődtünk a szájasok. kaü, vagy a kishitüekkel. Brigádot szerveztünk, versenyt indítottunk, aztán hajrá! Pusztult a gyom, hasított az eke, porzott a pétisó. — A falu egyszerre nem mosolygott — szólal meg egy poros- ingü földmunkás. Látták, hogy komolyan vesszük a munkát és jó lesz felkötni a gatyát nekik is, mert Így is lehet, ahogy mi csináljuk. Ma már? Nemcsak a dűlök versenyeznek egymással Barabáson, hanem az egyesek is, maga a község pedig elfogadta a szomszéd községek kihívását. A falu motorja a barabási állami gazdaság. Szervez, lendít a fejlődésben. Példája nyomán megpezsdül az élet Barabáson. A kezdeményezést nem kétkedéssel vagy legfeljebb mosolygással intézik el a falu dolgozó parasztjai, hanem munkába lendülnek a több és jobb kenyérért. Amint a faluban hallottuk, a kapálási verseny közben már szervezik az aratási, cséplési és terméybegyüjtési versenyt is. A dolgozó parasztság iskolája — Sokszor felkeresnek bennünket tanácsért a faluból — folytatja Nagy Ilona a beszélgetést. Szívesen adunk tanácsot, ez a kötelességünk. De ugyanakkor jó példával is járunk élők — A napokban Nagy Péter, meg vagy öt társa keresett fel bennünket azzal, hogy magyarázzuk meg: hogyan tudtunk tavaly holdanként 10 mázsás termést elérni a község hatmázsás átlagával szemben. •— Megmondtuk szívesen — mondja a csoport legöregebb tagja, Tóth Pál. Sorra elmondtam nekik: Közös munka, jó talajelő- készités, több istállótrágya műtrágyával, géphasználat. így termeltünk a tavalyi szárazságban 10 mázsás átlagot, — De mi lesz itt az idén? — kérdi a csoport egyik fiatal tagja. Az idei évre már sokkal előbbre vagyunk a föld jó művelésével, megerősítettük a talajt, időjárásunk is megfelelő. Ha minden így megy, könnyen meglehet, hogy már 1949-ben elérjük ötéves tervünknek azt a részét, amelyik az állami gazdaságok holdanként! átlagát búzából 15 mázsára irányozta elő. A barabá:' állami gazdaság a dolgozó parasztság iskolája. Idejárnak a falu dolgozói tanácsért, megfigyelni és megtanulni a korszerű gazdálkodás módszereit és látni annak eredményeit. Minőségi munkát A csoport tagjai — mint mondják — nemcsak a mennyiségi, de a minőségi termelésre is sok gondot fordítanak. Az a céljuk, hogy minél1 jobb, tisztább, nemesebb vetőmaggal lássák el az ország mezőgazdaságát. — A mi termésünket ne szóhassa meg a külföd — mondja büszkén Nagy Ilona. Amit Barabásról visznek, abban ne legyen kivetni való. Nem is lesz. Ebben az esztendőben termelnek első ícbcn exportra is, de biztos, hogy a barabási állami gazdaság exportcikkei jó hírnevet szereznek Szat- már-Beregnek és a fejlődő magyar mezőgazdaságnak. Szemforgató, álszent hangit jegy-J zéket intézett Jugoszlávia a Szovjetunióhoz. Titóék „tiltakoznak“ amiatt hogy a Szovjetunió kormánya menedékjogot biztosít azoknak a jugov szláv kommunistáknak, akiket Tito rémuralma elűzött hazájukból. Tiltakoznak az ellen, hogy a szovjet népek testvéreiknek tekintik a jugoszláv népet, befogadják, megvédik üldözött fiait a börtöntől. „Ellenséges magatartásinak bélyegzik Titóék ezt a politikát. Tito és társai, a jugoszláv kormány méltó választ kapott a Szovjetuniótól a vádaskodásokra. „Nem szabad összekeverni — írja a szovjet jegyzék — a szovjet kormány nak a jelenlegi jugoszláv kormánynyal szemben folytatott politikáját a jugoszláv néphez való viszonyával. A jugoszláv kormány elvesztette azt a jogot, hogy a Szovjetúniótól barátságos magatartást várjon.“ Mintegy esztendeje, hogy nyilván, valóvá vált Jugoszlávia mostani ve. zetőinek árulása, elfordulása a proletariátus és a népek nemzetköziségétől. És az elmúlt egy esztendő meggyőzött mindenkit arról, hogy Tito, Gyilasz és csatlósaik súlyos károkat okoztak a baráti népeknek, elsősorban a környező országok lakóinak. Hogy csak két példát említsünk: Albániában összeesküvést szőttek az albán nép ellen, az összeesküvőknek az lett volna a feladatuk, hogy előkészítsék az utat Albánia jugoszláv gyarmatosítása felé. Az albán nép éber volt és leleplezte az összeeskii- vést. A másik példa mi vagyunk, Magyarország. A mi déli országrészeinket érték sorozatos jugoszláv határsértések, a mi határőreinkre nyitottak géppuskatüzet a jugoszláv határon túlról. A közönséges gyilkosságtól sem riadtak vissza: egy Nemcsak az idegen nemzetiségeket üldözik, hanem saját véreik közül is azokat, akik hűek maradtak a kommunista eszmékhez, akik szemhenállnak Tito áruló, nacionalista csoportjával. Klikkjük gyilkosok, kémek, árulók bandájává züllött. Hogy uralmukat ideig-óráig fenntartsák, „nemzeti“ ügyet igyekeznek tetteikből csinálni, a. hazájukat szerető jugoszlávokat saját imperialista céljaiknak akarják megnyerni. De éppen ez az, ami Äehogyoem sierül. A jugoszláv nép szereti a Szovjetuniót. Tudja, ha ez a szocialista állam nem lett volna, ők soha. sem menekülnek meg Hitler karjaiból. A jugoszláv vezetőknek nincs, de a jugoszláv népnek van joga ahhoz, hogy barátságos magatartást tanúsítson iránta a Szovjetúnió. És ez a barátságos magatartás megnyil- vánul abban, hogy felfedi a jugoszláv nép előtt a gőgös, öntelt vezetők bűneit, megnyilvánul abban, hogy a népet nem azonosítja a troc. kijista vezetőkkel, vendégjogot biztosít azoknak, akiket otthon üldöznek kommunista elveik miatt. Tito csoportja egyre inkább cL szigetelődik nemcsak a hatalmas béketébortól, hanem a jugoszláv néptől is. Visszavonhatatlanul sodródik ez a klikk az imperialisták táborába, mert feltétlenül odavezet a „jugoszláv szocializmus külön útja“ A terrornralom elől Magyarországra menekült Zsarko Ljubojev elvtárs így beszélt Titóék uralmáról: „A jugoszláv népet a háború utáni években az mentette meg az éhínségtől, bogy a Szovjetúnió segített bennünket. Titóék mégsem a Szovjetúnió, hanem a nyugati imperialisták felé építették ki gazdasági kapcsolataikat ... Tudjuk, hogy a világ minden íízabadságszerető népe a mi ügyünket támogatja és ez a biztosítéka annak, hogy nehéz Tanította, vezette munliáslársail, . . . n, ., a fasizmus üldözte, bebörtönözte, IDOSt felvételét k6N 3 Páltbfl Zajácz János, a nyíregyházi dohánybeváltó üb. elnöke Zajácz János, a nyíregyházi dohánybeváltó üzemi bizottságának elnöke felvételiét kérte a Magyar Dől gozók Pártjába . .. Kevés üzem lehet Magyarországon, amelynek pártonkivüli üb-el- nöke van. Kevés üzemi bizottsági, vagy más fontosabb vezető van, aki nem járta ki a legjobb vezetésre képző iskolát, a párttagságot. Az eset mégsem különös. Ahogy Zajácz János elmondja élettörténetet, érthetővé válik, miért nem tagja még a Magyar Dolgozók Pártjának és miért képes mégis elvégezni az üb.- elnöki teendőket. Nem árulta el osztályát 1934-ben a fiatal, alig 25 éves munkáé a Szociáldemokrata Párl tagja Nyíregyházán. Hetenként, kéthetenként feltűnik a csehszlovák. magyar határon elvtársaí segítségé vei átszökik, másnap visszajön. Újságok, falragaszok, röpiratok, könyvek : illegális sajtótermékek kerülnek elő zsákjából. Királyhelmecről hozta, a szlovák kommunisták gddása, sőt gondtalan megélhetést is biztosítanak számára, csak árulja el társait, egy szót sem tudtak kiszedni belőle. 1939-ben tűnik fel ismét Zajácz János Nyíregyházán az előretörő fasizmus ellen sajátmaga készítette röpcédulákkal és amikor: az új dohányfermentáló elkészült, ott helyezkedik el, mint lakatom. Felvilágosító munkát végez társai { között. Tanítja munkástársait, hogy nem megsze már az idő, amikor megváltozik az üldözöttek sorsa, amikor Magyarország a munkások országa lesz. Börtön-internálótáborbüntelőszázad 1941 júniusában letartóztatják, pár nappal azután, hogy a Szovjet- úniót orvul megtámadja Németország. A vádiratot azok a kijelentései képezik, amelyeket munkásgyűléseken tett: „A német fasizmus el akarja pusztítani a Szovjetuniót”. a rendőrség kezébe került, 1944 júniusáig Nagyváradon tartották fogva, majd beosztották egy büntető- századba és kivezényelték a Kárpátok mögött elhúzódó frontra. 13 nap múlva sikerült átszöknie a Vö. rös Hadsereghez, újabb négy és fél év múlva pedig hazajött Magyar- osrzágra. Rmig a felülvizsgálat tartott nem jelentkezhettem felvételre — mondja Zajácz elvtárs. — Most azonban a tagzárlat megszűntével felvételemet kérem, s a jövőben még többet akarok dolgozni a szocializmusért. Mert dolgozott eddig is, hazajövetele óta a szocializmus építéséért. Szocialista munka volt az, mit a Vmunkaversenymozglom fejlesztésé-< ben végzett, szocialista munka volt az, amiért az egész üzem dolgozóinak bizalmából elnöke lett az üzemi bizottságnak. Párttag lesz Zajácz Jánosból, bizonyára a lehető legrövidebb időn hónap alatt öt határőrünket öltek meg. harcunkat az áruló Titó-banda ellen végül is győzelem fogja koronázni14. Összevont pártnap lesz holnap a városháza udvarán A Magyar Dolgozók Pártjának nyíregyházi alapszervezeteiben holnap, csütörtökön netm tartják meg a rendes pártmapott. Ehelyett összevont pártnap lesz (a városháza udvarán (rossz idő esetén az iparosszékház nagytermében). A nyilvános pártnap előadója Révész Ferenc elvtárs, az MDP központi vezetőségi tívgja lesz. Révész Ferenc elvtársban kerületünk egyik országgyűlési képviselőjét üdvözöljük Nyíregyházán. Révész elvtárs választói közé jön és ezzel megkezdődik a képviselők vidéki látogatása, amelyre Rákosi elvtárs adott útmutatást a. Központi Vezetőség ülésén: ,,A képviselőket rendszeresen be kell állítani arra, hogy állandóan látogassák ia választókat, megtartsák velük >az eleven, szerves kapcsolatot. Kocsifecskendővel Pátroha, mozdony fecskendő vei Dombpád lett az első alkisvárdai járás tüzoltóversenyén ták. Rcndőrkopók járnak a nyomában állandóan, spiclikkel veszik körül s 1935 elején a kémelhárítók, majd a rendőrök kezébe kerül. Hiába Ígérgetik neki, hogy nem lesz bántó„Hiába indít bármilyen erejű támadást a német, a szocialista ország megvédi magát*. Internáló táborba, innen börtönbe zárták. Megszökött a nyíregyházi rendőrségről, de Debrecenben újra belül. Mert munkáját tovább folytatja a Pártért, a Szovjetúnióban szerzett elméleti tudását itthon fejleszti és mert ilyen embereket vár sorai közé a Magyar Dolgozók Pártja. Internálták a gulácsi körjegyzőt Egymás után érkeztek a panaszok a rendőrségre és illetékes hatóságokhoz Almicsi László gulácsi körjegyző ellen. Az ellene indított vizsgálat során kiderült, hogy Al- miosi lelkiismeretét vadéban számos visszaélés iterljeli. Visszaélt a sóelszámolásnál, a szállítási engedélyek kiadásánál. Almicsi Lászlót visszaélései miatt őrizetbe vették és internálták. Megjelent a „Pártmunkás" A „Pártmunkás“ legújabb (11.) száma megjelent. Tartalmazza: Rákosi Mátyás elv- társnak ta Központi Vezetőség ülésén mondott beszédét, a Központi Vezetőség határozatát a tagfelvétel szabályozásáról, dr. Jóboru Magda elvtársnő cikkét: „Dolgozó nők iá szocializmus útján“, Simó Gyula írását: „Megerősítjük a békefront magyar szakaszát“, Losonczi Géza cikkét a könyvuapról, ia pártmunkások levelezését és a „Pártmunkás“ terjesztési versenyének eredményét, A lapterjesztési versenyben — mint ismeretes — a szabolcsi pártmunkások 379 százalékkal emelték a „Pártmunkás‘‘-elő- fizetők számát s ezzel >a megyék versenyében az első helyein végeztek. Hétfőn délelőtt nagyszabású tűzoltóversenyt rendezitek Dombrád községben. A versenyen a kisvárdiai járás községeinek tűzoltói vettek részt. A verseny színhelyén ha- itailmas tömeg tolongott. Ott voltak a dombrádiak, de a járás többi községeibői is sokan megjelentek, hogy lássák tűzoltóik szereplését. A kocsifecskendők versenyében 9 község indult. Első Páitroha, második Dögé, harmadik pedig Tiszakanyár tűzoiltócsapata lett. A mozdonyfecskendők versenyében négy község indult, Első Dombrád. második a klsvár- dai szeszfinomító üzemi tüz- oltócsiapata, a harmadik Dögé, negyedik Nyírkárász lett. A verseny győztes tűzoltó- csapatait értékes serlegekkel, plakettekkel és oklevelekkel tüntették ki. Díjazták a vezénylőket is. A kocsifecskendők versenyében a legjobb vezénylő a dögéi parancsnok, Szónok István, a mozdony- fecskendők versenyében a legjobb vezénylő Györkös István dombrádi parancsnok lettek. A verseny befejezése után, a dólultáni órákban jólsikerült kultúrünnepségen vettek részt a tűzoltók és a nézők. — A MÁNDOKI EPOSz-iíjak is nagyban készülődnek a világit júsági találkozóra. Kultúncsoportjaik, sportszakosztályuk mindent elkövet, hogy a nagy találkozó előtti versenyben jó helyezést érjen el.
