Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-30 / 149. szám
CSÜTÖRTÖK, 1949. JUNIUS 30. NYÍRSÉGI magyar nép 3. Oldal. FELZUGNAK A TRAKTOROK... A svai kai traktorosok brigádjai versennyel készülődnek a cséplésre, betakarításra, tarlóbuktatásra AZ ELMÉLET NAPI KÉRDÉSEI Harc a reakciós íiáberus ideológia — a nacioiiaüziiis és kozmopoEitizmus ellen Éjjel esett. De reggelre kiderült. Ahogy a napsugár rávetődik a beolajozott traktorokra, ekékre, tompafekete csillogássá homályosul a fény. Nemsokára felzúgnak a traktorok. Minden készen van az indulásra. A harmincötös Hofherrek és a T. huszonöt-harmincasok csak a trak- toristákat várják. Időre elkészült a munka szálkái gépállomáson. Kilenc séplcgép és tizennyolc traktor .áll >rjában a traktorállomás telepén. Olyanok, mintha csatarendbe sora koztatták volna őket. De valóban Csatarendbe álltak a nagy fekete traktorok, a piroshasú cséplőgépek az új életért vívott csata harcigé- pei. A traktoristák és a szalkakör- nyéki dolgozó parasztok még most rendezik soraikat, hogy gépeik mögött csatasorba állva nekiinduljanak r;s megvívják a termelési harc új yőzelmeit. Erre készült a szálkái traktoristák három gépjavító-brigádja, amelyek egymással versengve készítették elő gépeiket, hogy azokkal úgy tudják segíteni a szalkakörnyéki parasztokat, ahogyan osztályuk, a munkás- osztály mindig segítette a szatmári parasztokat felemelkedésük útján. Már megvagyunk a gépjavítással — mondja örömmel Magyar György, az egyik javitóbri- gád vezetője, —1 Most dolgozzuk ki majd munkánk pontos tervét, most dolgozzuk ki azt az irányt, amerre munkára indulnak traktoraink a ki. lene nagy cséplővel. Valamennyien tudják, szinte ki. vülről mondják el azt a tervet, amit papírra is fektetnek: Nvírcsaholy. Hodász, Nyírcsászári, Nyírmeggyes, Aporháza, Szalka, Győrtelek, őr, Papos, Gébie . . . előbb a szatmári homokos, mert ott előbb suhint a kasza pár nappal, mint a fekete földeken. Aztán irány Kocsord, Sza- moskér és környéke — sorolja Komjáti Zsigmond elvtárs a traktoristák vezetője. Pontos terv a legfontosabb ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani azokat a feladatokat, amiket magunk elé tűztünk az üzem- anyagfogyasztás csökkentése és ai üresjáratok csökkentése terén. De nemcsak csépelünk — szól közbe Szabó Dezső elvtárs, az egyik traktoros brigád vezetője. Tevékenyen ki fogjuk venni részünket a behordás munkájából is, hogy ezzel is könnyítsiink a dolgozó parasztoknak munkájukban. És itt van a tarlóbuktatás. 2500 holdnyi tarló várja állomásunk traktorekéit. KeOrosz csipke A külföldi szakemberek nagy- része Olaszországot nevezi a csipke hazájának. Feltevésük szerint csipkét Európában a XV. században készítettek először. — A szovjet kutatók ezeket a feltevéseket megcáfolták és bebizonyították. hogy csipkefonásban Oroszország jóval megelőzte Nyu- gateurópát. A „Kruzsevo” (csipke) szót a XIII. századból származó Pipatyevszkí kódexben találták meg először. Ezekben az 1252-ben írott feljegyzésekben olvashatjuk, hogy mikor Danilo Galicin herceg a magyar királlyal találkozott, ködmönt viselt „aranycsipkével körülvarrva”. Milliomos kalászkolhoz A penzsai kerület kolhozparasztjai nemrégen összegezték a múlt gazdasági év eredményeit. Megállapították, hogy a kerület 10 kolhoza négymilliós jövedelmet ért el. A „Szikra” halászkolhoz ményen fogjuk meg ezt 3 munkát is. Mar megvan a terv: nem hagy juk sokáig a tarlót. Ahogy zsákban van a szem, ahogy lekerült a kereszt a tábláról, mindjárt indulnak a traklorekék. Eddig sem voltunk utolsók — mondogatják lelkesen, ahogy elő. készületeikről, terveikről beszélnek a szálkái traktoristák. — Most sem akarunk lemaradni a tyukodi, meg a nagykállói gépállomás és a többi versenytárs gépállomás mellett. Ezért is nézik át — pedig már befejezték a javítást —1 újra és újra a gépeket, nehogy hiba legyen, — Most már itt az elseje, hiszen pártbizalmit látok — iidvöz- lik tréfás hangon Tóth elvtársat, a villanytelepi pártszervezet él- munkás tizescsoportvezetőjét. — Tóth elvtárs megérti a tréfát, hiszen néhány hónapja csakugyan úgy volt, hogy sok pártbizalmi csupán a tagdíjbeszedést végezte. De akik nem .dolgoztak megfelelően, leváltották őket. így került pártbizalmi funkcióba Tóth elvtárs, meg a többi jó munkás. — Nincs baj persze a tagdíjfizetéssel sem, tanúskodik róla a kis jegyzék, amit Tóth elvtárs vezet. A tagsági járulék mellett 1—2 forintos önkéntes felajánlások sorakoznak: a tagság öntudatának fokmérői. Taggyűlés lesz Más ügyben keresi fel Tóth elvtárs az ebédszünetben tizes csoportját: Kulper János, Barna Sándor elvtársakat,meg a többi nyolc párttagot. — Taggyűlés lesz csütörtökön. Ott lesztek, úgy-e? Természetes, dolog, hogy a párt. tagok elmennek a taggyűlésre (más nem is vehet részt a taggyűlésen, csak párttag és tagjelölt) és az is természetes, hogy érdeklődnek: miről lesz szó a gyűlésen. — Mint egy rendes taggyűlésen, Fehér elvtárs elmondja titkári beszámolóját, mi pedig valamennyien megvitatjuk: jó volt-e a munka, amit pártszervezetünk végzett és helyesek-e azok a feladatok, amelyeket most hoznak majd a taggyűlés elé. Aztán szó lesz Rajkókról is... Be sem fejezi Tóth elvtárs, már közbevág Barna Sándor: pld. 500-al szaporította a rénszarvascsordáját, új olvasóépületet és villanytelepet, valamint házakat épített valamennyi kolhoztagnak. A terület valamennyi kolhozában iskolák, áruházak és fürdők is vannak. Tulai bányászok sikere A tufái bányászok Sztálin elvtársnak adott ígéretükhöz híven 5 hónap alatt a terven felül hatalmas mennyiségű szenet termeltek ki. Az egyik tárna már teljesítette évi tervét. A dolgozók teljesítménye az . elmúlt és ugyanazon időszakával összehasonlítva, több mint 12 százalékkal emelkedett. A tejtermelés növeléséért 1948-ban az utchtomszki kerület 262 százalékkal túlteljesítette a tejtermelés tervét. A terv szerint egy tehéntől 2250 liter tejet kellet volna kapni. Az eredmény ezzel szentben 2839 liter volt. Ezt ai hogy a legminimálisabb legyen a szemveszteség; ezért beszélik ai többször együtt a terveket, hogy pontosan teljesítsék az üzemanyagcsökkentési és üresjáratcsökkentesi feladatokat. És még valamiért. Ez pedig fontosabb mindennél, mindennél élőbb- való. A pontos tervek, a gépek ja vitása, sokszor átnézése, a brigádmunka, a verseny is mind ezt szolgálják: a dolgozó parasztok győzelmének segítését, a dolgozó parasztok támogatását úgy, ahogyan ezt a feladatot a traktoristáknak osztályuk, a munkásosztály felelősségével, munkájának lendületével meg kell oldaniuk. — Akkor pláne ott leszünk! Erről nekünk is van mondani valónk. Hozzászólunk valamennyien A többiek is közelebb jönnek az áruló Rajk nevének hallatára. — Másfél hét alatt már számtalanszor kérdezték Fehér elvtárstól, meg- a vezetőség többi tagjától is, hogy mikor lehetne már nagyon, komolyan megbeszélni a Párt árulóinak kérdését. Most itf az alkalom: taggyűlés lesz csütörtökön délután, mindenki megmondhatja véleményét a Pártba befurakodott kémekről. — Hozzászólunk valamennyien — fogadják meg és már indulnak vissza a javítóműhelybe. Tóth elvtárs még útközben is magyaráz: — Ne felejtsétek el: a mi párt- szervezetünknek is vannak tenni, valói az árulókkal kapcsolatban. Az biztos: elítéljük őket valamennyien és a legszigorúbb megbüntetésüket követeljük, de ezen túl őriznünk kell saját szervezetünket. Gondolkozzatok csak a dolgon, bizonyára eszetekbe jut valami javaslat és csütörtökön jöjjetek elő vele a taggyűlésen. •— Mondjátok el, mit láttok jónak, hogyan lehet tovább erősíteni a pártszervezetünket és tisztaságát megőrizni, mert ez a feladatúm?, így végzünk eredményes munkát az árulók ellen. — Fehér elvtárs kidolgozta titkári beszámolóját az oktatás, a káderkutatás eredményeiről, a hiányosságokról. A tagság felkészült érdeklődéssel várja a csütörtök délutánt és javaslatokat készít: minden és mindenki felkészült a taggyűlésre. eredményt úgy sikerült elérni, hogy a kerület gazdaságaiban a gyengén tejelő teheneket fokozatosan kicserélték jobban tejelőkre. Ezen felül az állatok takarmányozásánál felhasználták a tudomány és a tapasztalatok összes eredményeit. A tehenek 1948-ban közönséges takarmány mellett különféle gyökértermékeket és száraztakarmányt is kaptak. Kitünteteti kolhoz- parasztok A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége 1948-ban 822 kolhozparasztot, parasztnőt és földszakértőt tüntetett ki. A mezei és kerti termelés 108 legkiválóbb szakértőjének kolhozparasztoknak és parasztasszonyoknak — a „Szocialista Munka Hőse” címet adományozta. Emellett sorban megkapták a legmagasabb kitün- téseket, a Lenin-rendet, vagy a „Sarló és Kalapács” aranyérmet. A Szabad Nép vasárnapi száma elméleti cikket közölt Andics Erzsébet elvtársnő tollából. Az írás első részét lapunk tegnapi számában közöltük. Lapunk mai száma a cikk második folytatását hozza, holnap pedig a harmadik, utolsó folytatását közöljük. m „Marx már a múlt század 6j)-as éveiben rámutatott az olyan nézeteknek a helytelenségére, mintha „az összes nemzetiségek és maguk a nemzetek is elavult előítéletek“ lennének. Egy igen tekintélyes testületben, a Munkásinternacionálé Tanácsában az ilyen elveket valló francia kispolgári szocializmus egyik képviselőjét azzal a megállapítással tette nevetségessé, hogy az illető „a nemzetiségek tagadásán, úgylátszik- azt érti, hogy a francia minta-nemzet majd elnyeli őket“. Marx és Engels világosan felismerték, hogy a nemzetközi mozgalmakat semmibevenni, „megtagadni a támogatást attól, ami a mozgalmakban progresz. szív. annyit jelent, hogy valójában nacionalista előítéleteknek vetjük alá magukat, mégpedig a „saját“ nemzetünket ismerjük el „mintanemzetnek“. (Lenin: Marx-Engcls- Marxizmus 250. o.) Nem kevésbbé élesen, sőt, ha lehet, még élesebben utasította vissza Lenin azoknak a nézeteit is, ak;k a nemzeti szabadságharcot és nem zeti háborúk jelentőségét tagadtak az imperializmus korszakában. Nem hiába váltotta ki az opportunisták különösen heves támadásait a következetes marxistáknak az a nézete, hogy a munkásosztály éppen a társadalmi fejlődés meggyorsítása és a szocializmusnak mielőbb való meg valósítása érdekében az elnyomod nemzetek jogaiért, a nemzeti szabadságért kell', hogy mindenütt sík- raszálljon. „Az oroszországi marxisták programjának kilencedik pontja mondja Lenin —, amely a nemzetek önrendelkezési jogáról szól. az opportunisták egész hadjáratál idézte elő.“ (Lenin Vál. Műv, I. k. 815. oldal.) Lenin, aki szerette nevén nevezni a gyermeket, „imperialista ökonom- izmusnak“ nevezte azt a nézetet, amely a nagy gazdasági és politikai egységek célszerűbb voltából kiindulva, elavullnak nyilvánította a>. elnyomott nemzetek felszabadítá- sáért folyó küzdelmet és ezeknek a küzdelmeknek a támogatását a munkásosztály részéről. Az ilyen nézetek hirdetőinek (Radek, Bucharin, Pjata- kov és mások) Lenin Szt felelte, hogy amit ők mondanak, az lényegében ugyanaz, mint amit II. Miklós cár, vagy II. Vilmos német császár hirdet. A munkásosztálynak ahhoz, hogy önmagát felszabadítsa, kérlelhetetlen harcot kell folytatnia mindenfajta nacionalizmus ellen, de ez nem jelenthet közömbösséget a nemzeti kérdésben. „A nemzetiségi mozgalom semmibevételétől Marx elmélete olyan messze van, mint ég a földtől“ — írta Lenin (Lenin: Marx- Engei's-Marxizmus 249. o.). „A nemzetköziség nem jelent nemzetellenes, séget.“ (Lenin Összegyűjtött Munkái XXI. k. 245. o. oroszul), önálló nemzetek kialakulása szükséges láncszeme a történelmi fejlődésnek, elkerülhetetlen feltétele az emberiség továbbhaladásának a szocializmushoz. Ezt a gondolatot a tudományos szocializmus nagy megteremtői és továbbfejlesztői nem egy ízben a leghatározottabban leszögezték. „A középkor végétől kezdve a történelem nagy nemzeti államok alkotásához vezet.. • az ilyen államok ... szükséges feltételei a pépek harmonikus, nemzetközi együttműködésének, amely nélkül a proletáriátus a munkásosztály uralma nem állhat fenn“ — írta Engels a múlt század végén. Ugyancsak ő mutatott rá arra, hogy nemzeti szabadság nélkül elképzelhetetlen a szocialista munkás- mozgalom szabad kifjelődése és a proletár-nemzetköziség megszilárdulása : „Nemzetközi együttműködés csak egyenlők között lehetséges . . . A proletáriátus nemzetközi mozgalma egyáltalában csak önálló nemzeteknél lehetséges.44 A haldokló kapitalizmus, az imperializmus korszakában, amely „a szocializmus előestéje4*, tudjuk, még inkább megnőtt a fontossága annak, hogy az öntudatos munkásság a leghatékonyabban felkarolja mind az Európán kívüli, mind az európai nemzeti szabadságharcokat. A kérdés most olyképpen áll, hogy nemcsak az elnyomott nemzetek, amelyek ma már száz és száz milliókat ölelnek fel, nem nyerhetik el függetlenségüket a munkásosztály tevékeny segítsége nélkül, hanem fordítva is : a munkásosztály sem tudja felszabadítani önmagát, ha nem támogatják őt ebben a küzdelmében az elnyomott népek hatalmas tömegei. Nyilvánvaló, hogy ennek a kérdésnek bármilyen címen való elhanyagolása — azaz a kozmopolitizmus — egyenlő lett a szocializmus elárulásával és mint ilyen, halálos ellensége a munkásmozgalomnak. Erre Lenin ismételten a leghatározottabban rámutatott. De a nemzeti függetlenségre a munkásosztálynak nemcsak objektiven van szüksége olyan értelemben^ hogy ennek híján nem tudja szerve zeteit kiépíteni és szocialista tevékenységét kifejteni. Az öntudatos munkásság azért is harcol a nemzeti elnyomás ellen, mert csak így tudja magát felszabadítani a burzsoázia ideológiai befolyása alól, csak így tud megszabadulni a nacionalista önzéstől, korlátoltságtól, előítéletektől, ami nélkül elképzelhetetlen a munkásosztály nemzetközi és szocialista szellemben való fejlődése. A munkásosztálynak ahhoz, hogy politikailag és morálisan éretté váljon a szocialista társadalom megteremtésére, meg kell tisztulnia a polgári nacionalizmus maradványaitól. különben ezek menthetetlenül visszahúzzák a kapitalizmus mocsarába. De ugyanúgy vigyáznia keli arra is, hogy a polgári kozmopolitizmus rabjává ne váljék. A kozino. politizmus a maga cinizmusával a nagy népi és nemzeti hagyományok megvetésével a kapitalizmus világának tipikus terméke és szervesen idegen a dolgozó osztályoktól, amelyek vérükkel és verejtékükkel tartják fenn az országot, ragaszkodnak annak értékeihez, amelyet ők és elődjeik saját munkájukkal teremtettek meg. A kozmopoliűzmus ősz- szeférhetetlen a szocializmussal, amely „a szabadság birodalma44 és a nemzeti jelleg, kultúra, hagyományok szabad kifejlődését és kivirágzását feltételezi a sokféleség, gazdagság színpompája fogja jellemezni és nem az elnyomorított népek egyforma szürke tömege, amit az imperialista világuralom szükségképpen jelentene. Az emberiségnek új rabszolgaságot „ígérő44 kozmopolitizmussal mi sem lehet élesebb ellentétben, mint a nemzetnek az az értékelése, amelyet a nagy Sztálin adott éppen a magyar kormánydelegációnak 1946- ban Moszkvában tett látogatása alkalmával: „Minden nemzetnek, nagynak és kicsinynek van valami egyéni sajátossága, mindegyik hozzájárul a maga obulusaival az emberiség közös kincstárának gyarapításához. Van mindegyikben valami, ami nincsen meg ... más népben.44 Vcslomennyien ott leszünk Taggyűlésre készülnek a nyíregyházi Villanytelepen A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL
