Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-30 / 149. szám

CSÜTÖRTÖK, 1949. JUNIUS 30. NYÍRSÉGI magyar nép 3. Oldal. FELZUGNAK A TRAKTOROK... A svai kai traktorosok brigádjai versennyel készülődnek a cséplésre, betakarításra, tarlóbuktatásra AZ ELMÉLET NAPI KÉRDÉSEI Harc a reakciós íiáberus ideológia — a nacioiiaüziiis és kozmopoEitizmus ellen Éjjel esett. De reggelre kiderült. Ahogy a napsugár rávetődik a be­olajozott traktorokra, ekékre, tom­pafekete csillogássá homályosul a fény. Nemsokára felzúgnak a trakto­rok. Minden készen van az indulás­ra. A harmincötös Hofherrek és a T. huszonöt-harmincasok csak a trak- toristákat várják. Időre elkészült a munka szálkái gépállomáson. Kilenc séplcgép és tizennyolc traktor .áll >rjában a traktorállomás telepén. Olyanok, mintha csatarendbe sora koztatták volna őket. De valóban Csatarendbe álltak a nagy fekete traktorok, a piroshasú cséplőgépek az új életért vívott csata harcigé- pei. A traktoristák és a szalkakör- nyéki dolgozó parasztok még most rendezik soraikat, hogy gépeik mö­gött csatasorba állva nekiinduljanak r;s megvívják a termelési harc új yőzelmeit. Erre készült a szálkái traktoristák három gépjavító-brigádja, amelyek egymással versengve készítették elő gépeiket, hogy azokkal úgy tudják segíteni a szalkakörnyéki paraszto­kat, ahogyan osztályuk, a munkás- osztály mindig segítette a szatmári parasztokat felemelkedésük útján. Már megvagyunk a gépjavítással — mondja örömmel Magyar György, az egyik javitóbri- gád vezetője, —1 Most dolgozzuk ki majd munkánk pontos tervét, most dolgozzuk ki azt az irányt, amerre munkára indulnak traktoraink a ki. lene nagy cséplővel. Valamennyien tudják, szinte ki. vülről mondják el azt a tervet, amit papírra is fektetnek: Nvírcsaholy. Hodász, Nyírcsászári, Nyírmeggyes, Aporháza, Szalka, Győrtelek, őr, Papos, Gébie . . . előbb a szatmári homokos, mert ott előbb suhint a kasza pár nappal, mint a fekete földeken. Aztán irány Kocsord, Sza- moskér és környéke — sorolja Komjáti Zsigmond elvtárs a trak­toristák vezetője. Pontos terv a leg­fontosabb ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani azokat a feladatokat, ami­ket magunk elé tűztünk az üzem- anyagfogyasztás csökkentése és ai üresjáratok csökkentése terén. De nemcsak csépelünk — szól közbe Szabó Dezső elvtárs, az egyik traktoros brigád vezetője. Tevékenyen ki fogjuk venni részün­ket a behordás munkájából is, hogy ezzel is könnyítsiink a dolgozó pa­rasztoknak munkájukban. És itt van a tarlóbuktatás. 2500 holdnyi tarló várja állomásunk traktorekéit. Ke­Orosz csipke A külföldi szakemberek nagy- része Olaszországot nevezi a csipke hazájának. Feltevésük sze­rint csipkét Európában a XV. szá­zadban készítettek először. — A szovjet kutatók ezeket a feltevé­seket megcáfolták és bebizonyí­tották. hogy csipkefonásban Oroszország jóval megelőzte Nyu- gateurópát. A „Kruzsevo” (csipke) szót a XIII. századból származó Pipatyevszkí kódexben találták meg először. Ezekben az 1252-ben írott feljegyzésekben olvashatjuk, hogy mikor Danilo Galicin herceg a magyar királlyal találkozott, ködmönt viselt „aranycsipkével körülvarrva”. Milliomos kalászkolhoz A penzsai kerület kolhozparaszt­jai nemrégen összegezték a múlt gazdasági év eredményeit. Megál­lapították, hogy a kerület 10 kol­hoza négymilliós jövedelmet ért el. A „Szikra” halászkolhoz ményen fogjuk meg ezt 3 munkát is. Mar megvan a terv: nem hagy juk sokáig a tarlót. Ahogy zsákban van a szem, ahogy lekerült a kereszt a tábláról, mindjárt indulnak a traklorekék. Eddig sem voltunk utolsók — mondogatják lelkesen, ahogy elő. készületeikről, terveikről beszélnek a szálkái traktoristák. — Most sem akarunk lemaradni a tyukodi, meg a nagykállói gépállomás és a többi versenytárs gépállomás mellett. Ezért is nézik át — pedig már befejezték a javítást —1 újra és újra a gépeket, nehogy hiba legyen, — Most már itt az elseje, hi­szen pártbizalmit látok — iidvöz- lik tréfás hangon Tóth elvtársat, a villanytelepi pártszervezet él- munkás tizescsoportvezetőjét. — Tóth elvtárs megérti a tréfát, hi­szen néhány hónapja csakugyan úgy volt, hogy sok pártbizalmi csupán a tagdíjbeszedést végezte. De akik nem .dolgoztak megfele­lően, leváltották őket. így került pártbizalmi funkcióba Tóth elv­társ, meg a többi jó munkás. — Nincs baj persze a tagdíjfizetéssel sem, tanúskodik róla a kis jegy­zék, amit Tóth elvtárs vezet. A tagsági járulék mellett 1—2 forin­tos önkéntes felajánlások sorakoz­nak: a tagság öntudatának fokmé­rői. Taggyűlés lesz Más ügyben keresi fel Tóth elv­társ az ebédszünetben tizes cso­portját: Kulper János, Barna Sán­dor elvtársakat,meg a többi nyolc párttagot. — Taggyűlés lesz csütörtökön. Ott lesztek, úgy-e? Természetes, dolog, hogy a párt. tagok elmennek a taggyűlésre (más nem is vehet részt a taggyű­lésen, csak párttag és tagjelölt) és az is természetes, hogy érdek­lődnek: miről lesz szó a gyűlésen. — Mint egy rendes taggyűlé­sen, Fehér elvtárs elmondja titká­ri beszámolóját, mi pedig vala­mennyien megvitatjuk: jó volt-e a munka, amit pártszervezetünk végzett és helyesek-e azok a fel­adatok, amelyeket most hoznak majd a taggyűlés elé. Aztán szó lesz Rajkókról is... Be sem fejezi Tóth elvtárs, már közbevág Barna Sándor: pld. 500-al szaporította a rén­szarvascsordáját, új olvasóépületet és villanytelepet, valamint házakat épített valamennyi kolhoztagnak. A terület valamennyi kolhozában iskolák, áruházak és fürdők is vannak. Tulai bányászok sikere A tufái bányászok Sztálin elv­társnak adott ígéretükhöz híven 5 hónap alatt a terven felül hatal­mas mennyiségű szenet termeltek ki. Az egyik tárna már teljesítet­te évi tervét. A dolgozók teljesít­ménye az . elmúlt és ugyanazon időszakával összehasonlítva, több mint 12 százalékkal emelkedett. A tejtermelés növe­léséért 1948-ban az utchtomszki kerület 262 százalékkal túlteljesítette a tejtermelés tervét. A terv szerint egy tehéntől 2250 liter tejet kellet volna kapni. Az eredmény ezzel szentben 2839 liter volt. Ezt ai hogy a legminimálisabb legyen a szemveszteség; ezért beszélik ai többször együtt a terveket, hogy pontosan teljesítsék az üzemanyag­csökkentési és üresjáratcsökkentesi feladatokat. És még valamiért. Ez pedig fon­tosabb mindennél, mindennél élőbb- való. A pontos tervek, a gépek ja vitása, sokszor átnézése, a brigád­munka, a verseny is mind ezt szol­gálják: a dolgozó parasztok győzel­mének segítését, a dolgozó parasz­tok támogatását úgy, ahogyan ezt a feladatot a traktoristáknak osztá­lyuk, a munkásosztály felelősségé­vel, munkájának lendületével meg kell oldaniuk. — Akkor pláne ott leszünk! Er­ről nekünk is van mondani va­lónk. Hozzászólunk valamennyien A többiek is közelebb jönnek az áruló Rajk nevének hallatára. — Másfél hét alatt már számtalan­szor kérdezték Fehér elvtárstól, meg- a vezetőség többi tagjától is, hogy mikor lehetne már nagyon, komolyan megbeszélni a Párt áru­lóinak kérdését. Most itf az alka­lom: taggyűlés lesz csütörtökön délután, mindenki megmondhatja véleményét a Pártba befurakodott kémekről. — Hozzászólunk valamennyien — fogadják meg és már indulnak vissza a javítóműhelybe. Tóth elv­társ még útközben is magyaráz: — Ne felejtsétek el: a mi párt- szervezetünknek is vannak tenni, valói az árulókkal kapcsolatban. Az biztos: elítéljük őket vala­mennyien és a legszigorúbb meg­büntetésüket követeljük, de ezen túl őriznünk kell saját szerveze­tünket. Gondolkozzatok csak a dolgon, bizonyára eszetekbe jut valami javaslat és csütörtökön jöj­jetek elő vele a taggyűlésen. •— Mondjátok el, mit láttok jónak, hogyan lehet tovább erősíteni a pártszervezetünket és tisztaságát megőrizni, mert ez a feladatúm?, így végzünk eredményes munkát az árulók ellen. — Fehér elvtárs kidolgozta titkári beszámolóját az oktatás, a káderkutatás eredmé­nyeiről, a hiányosságokról. A tag­ság felkészült érdeklődéssel várja a csütörtök délutánt és javaslato­kat készít: minden és mindenki felkészült a taggyűlésre. eredményt úgy sikerült elérni, hogy a kerület gazdaságaiban a gyengén tejelő teheneket fokozato­san kicserélték jobban tejelőkre. Ezen felül az állatok takarmányo­zásánál felhasználták a tudomány és a tapasztalatok összes ered­ményeit. A tehenek 1948-ban kö­zönséges takarmány mellett kü­lönféle gyökértermékeket és szá­raztakarmányt is kaptak. Kitünteteti kolhoz- parasztok A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöksége 1948-ban 822 kolhozparasztot, parasztnőt és földszakértőt tüntetett ki. A me­zei és kerti termelés 108 legkivá­lóbb szakértőjének kolhozparasz­toknak és parasztasszonyoknak — a „Szocialista Munka Hőse” címet adományozta. Emellett sorban megkapták a legmagasabb kitün- téseket, a Lenin-rendet, vagy a „Sarló és Kalapács” aranyérmet. A Szabad Nép vasárnapi száma el­méleti cikket közölt Andics Erzsébet elvtársnő tollából. Az írás első ré­szét lapunk tegnapi számában közöl­tük. Lapunk mai száma a cikk má­sodik folytatását hozza, holnap pe­dig a harmadik, utolsó folytatását közöljük. m „Marx már a múlt század 6j)-as éveiben rámutatott az olyan néze­teknek a helytelenségére, mintha „az összes nemzetiségek és maguk a nemzetek is elavult előítéletek“ lennének. Egy igen tekintélyes tes­tületben, a Munkásinternacionálé Tanácsában az ilyen elveket valló francia kispolgári szocializmus egyik képviselőjét azzal a megállapítással tette nevetségessé, hogy az illető „a nemzetiségek tagadásán, úgylátszik- azt érti, hogy a francia minta-nem­zet majd elnyeli őket“. Marx és Engels világosan felismerték, hogy a nemzetközi mozgalmakat semmi­bevenni, „megtagadni a támogatást attól, ami a mozgalmakban progresz. szív. annyit jelent, hogy valójában nacionalista előítéleteknek vetjük alá magukat, mégpedig a „saját“ nemzetünket ismerjük el „minta­nemzetnek“. (Lenin: Marx-Engcls- Marxizmus 250. o.) Nem kevésbbé élesen, sőt, ha le­het, még élesebben utasította vissza Lenin azoknak a nézeteit is, ak;k a nemzeti szabadságharcot és nem zeti háborúk jelentőségét tagadtak az imperializmus korszakában. Nem hiába váltotta ki az opportunisták különösen heves támadásait a kö­vetkezetes marxistáknak az a né­zete, hogy a munkásosztály éppen a társadalmi fejlődés meggyorsítása és a szocializmusnak mielőbb való meg valósítása érdekében az elnyomod nemzetek jogaiért, a nemzeti sza­badságért kell', hogy mindenütt sík- raszálljon. „Az oroszországi marxisták pro­gramjának kilencedik pontja mondja Lenin —, amely a nemze­tek önrendelkezési jogáról szól. az opportunisták egész hadjáratál idézte elő.“ (Lenin Vál. Műv, I. k. 815. oldal.) Lenin, aki szerette nevén nevezni a gyermeket, „imperialista ökonom- izmusnak“ nevezte azt a nézetet, amely a nagy gazdasági és politikai egységek célszerűbb voltából kiin­dulva, elavullnak nyilvánította a>. elnyomott nemzetek felszabadítá- sáért folyó küzdelmet és ezeknek a küzdelmeknek a támogatását a mun­kásosztály részéről. Az ilyen nézetek hirdetőinek (Radek, Bucharin, Pjata- kov és mások) Lenin Szt felelte, hogy amit ők mondanak, az lénye­gében ugyanaz, mint amit II. Miklós cár, vagy II. Vilmos német császár hirdet. A munkásosztálynak ahhoz, hogy önmagát felszabadítsa, kérlelhetetlen harcot kell folytatnia mindenfajta nacionalizmus ellen, de ez nem je­lenthet közömbösséget a nemzeti kérdésben. „A nemzetiségi mozga­lom semmibevételétől Marx elmé­lete olyan messze van, mint ég a földtől“ — írta Lenin (Lenin: Marx- Engei's-Marxizmus 249. o.). „A nem­zetköziség nem jelent nemzetellenes, séget.“ (Lenin Összegyűjtött Mun­kái XXI. k. 245. o. oroszul), önálló nemzetek kialakulása szükséges lánc­szeme a történelmi fejlődésnek, el­kerülhetetlen feltétele az emberi­ség továbbhaladásának a szocializ­mushoz. Ezt a gondolatot a tudomá­nyos szocializmus nagy megteremtői és továbbfejlesztői nem egy ízben a leghatározottabban leszögezték. „A középkor végétől kezdve a történelem nagy nemzeti államok alkotásához vezet.. • az ilyen ál­lamok ... szükséges feltételei a pépek harmonikus, nemzetközi együttműködésének, amely nélkül a proletáriátus a munkásosztály uralma nem állhat fenn“ — írta Engels a múlt század végén. Ugyancsak ő mutatott rá arra, hogy nemzeti szabadság nélkül el­képzelhetetlen a szocialista munkás- mozgalom szabad kifjelődése és a proletár-nemzetköziség megszilárdu­lása : „Nemzetközi együttműködés csak egyenlők között lehetséges . . . A proletáriátus nemzetközi mozgalma egyáltalában csak önálló nemzetek­nél lehetséges.44 A haldokló kapitalizmus, az im­perializmus korszakában, amely „a szocializmus előestéje4*, tudjuk, még inkább megnőtt a fontossága annak, hogy az öntudatos munkásság a leg­hatékonyabban felkarolja mind az Európán kívüli, mind az európai nemzeti szabadságharcokat. A kér­dés most olyképpen áll, hogy nem­csak az elnyomott nemzetek, ame­lyek ma már száz és száz milliókat ölelnek fel, nem nyerhetik el füg­getlenségüket a munkásosztály tevé­keny segítsége nélkül, hanem for­dítva is : a munkásosztály sem tudja felszabadítani önmagát, ha nem tá­mogatják őt ebben a küzdelmében az elnyomott népek hatalmas töme­gei. Nyilvánvaló, hogy ennek a kér­désnek bármilyen címen való elha­nyagolása — azaz a kozmopolitizmus — egyenlő lett a szocializmus eláru­lásával és mint ilyen, halálos ellen­sége a munkásmozgalomnak. Erre Lenin ismételten a leghatározottab­ban rámutatott. De a nemzeti függetlenségre a munkásosztálynak nemcsak objekti­ven van szüksége olyan értelemben^ hogy ennek híján nem tudja szerve zeteit kiépíteni és szocialista tevé­kenységét kifejteni. Az öntudatos munkásság azért is harcol a nemzeti elnyomás ellen, mert csak így tudja magát felszabadítani a burzsoázia ideológiai befolyása alól, csak így tud megszabadulni a nacionalista önzéstől, korlátoltságtól, előítéletek­től, ami nélkül elképzelhetetlen a munkásosztály nemzetközi és szocia­lista szellemben való fejlődése. A munkásosztálynak ahhoz, hogy politikailag és morálisan éretté váljon a szocialista társadalom meg­teremtésére, meg kell tisztulnia a polgári nacionalizmus maradványai­tól. különben ezek menthetetlenül visszahúzzák a kapitalizmus mocsa­rába. De ugyanúgy vigyáznia keli arra is, hogy a polgári kozmopolitiz­mus rabjává ne váljék. A kozino. politizmus a maga cinizmusával a nagy népi és nemzeti hagyományok megvetésével a kapitalizmus világá­nak tipikus terméke és szervesen idegen a dolgozó osztályoktól, ame­lyek vérükkel és verejtékükkel tart­ják fenn az országot, ragaszkodnak annak értékeihez, amelyet ők és elődjeik saját munkájukkal terem­tettek meg. A kozmopoliűzmus ősz- szeférhetetlen a szocializmussal, amely „a szabadság birodalma44 és a nemzeti jelleg, kultúra, hagyomá­nyok szabad kifejlődését és kivirág­zását feltételezi a sokféleség, gaz­dagság színpompája fogja jellemezni és nem az elnyomorított népek egy­forma szürke tömege, amit az impe­rialista világuralom szükségképpen jelentene. Az emberiségnek új rabszolgasá­got „ígérő44 kozmopolitizmussal mi sem lehet élesebb ellentétben, mint a nemzetnek az az értékelése, ame­lyet a nagy Sztálin adott éppen a magyar kormánydelegációnak 1946- ban Moszkvában tett látogatása al­kalmával: „Minden nemzetnek, nagy­nak és kicsinynek van valami egyéni sajátossága, mindegyik hozzájárul a maga obulusaival az emberiség kö­zös kincstárának gyarapításához. Van mindegyikben valami, ami nin­csen meg ... más népben.44 Vcslomennyien ott leszünk Taggyűlésre készülnek a nyíregyházi Villanytelepen A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL

Next

/
Thumbnails
Contents