Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-21 / 117. szám

Szombat, 1949. május 21. NYÍRSÉGI magyar nép 3. oldal. Győzelem a ~ ” ~ zöldhátú mocsarának milliónyi bé- j ___kája ezerféle torokhanggal fele­sel az első fiirdőzök lubickolásának. A töltés mellett tikkadt tehenek delelnek maguk alá húzott lábbal. Még a vadárvácska, meg gyermekláncfű csemegére I sem hederítenek. A zöld nádcsík fölött teljes hosszá­val nyujtóztatja napszítta tetőt a város, mereszt; esillogó tornyait a napsütésbe. A sűrű akácillatos me­legben rezegni látszik a kép itt a városperemen, ahol a földek dús, zöld vetéseinek a hengertelep és aa, Oncsa „egyesei**, „kettesei44 vonnak határt. Sokgyer­mekes robotosok laktak itt az egyesekben, meg a* ikerházakban. Emberek, akiknek a nyomorúságára új. piros fedelet húzott porhhitésül Horthyék „embersze. retete“. Emberek, akik gyalulatlan deszkadikón háltak az új falak között, akiknek tízfelé kellett vágni a ki­lós cipót, akiknek a porontyait a rongylabda és a bujtosi mocsár „nevelte'* srácoká, hogy évek múlva kikísérhessék őket sírva a szüleik, amikor „hálából a házért** meghalni vitték őket a kapitalizmus lobogója alatt. ” ” Pedig sok a gyér­Ma üres az atca mek itt az 0nc6,n Tíz is jut udvaronként. Alig vannak itthon. Iskolások. Meg óvodában, napközi otthonban vannak. A telepi iskolából kihallatszik az úttörők dalolása. Most öntu­datos, kemény emberek nevelkednek itt a telepen, ahová új kislakásokat, villanyfényt, kultúrházat, új napközit, kövesutat teremt majd az új terv. És az emberek? — A gyereket küldtük két fillérért ecetért, mert mi magunk szégyeltiink elmenni — mondja Virág periférián... József állványozósegéd. Ez az egy mondat világosa:- mondta el egy telepi munkás „békebeli életszínvona­lát*4. — Délre hét embernek fő az ebéd Virágék csikóspórján. Most nincs panasz a kosztra. És két gy«. rek nemrég új ruhát is kapott. Az egyik tavaly nya­ralni volt. Az idén másik megy az ötből, Sándor és Laci, amikor estefelé hazajönnek piros arccal, lobogc úttörő-nyakkendővel, apjuk szavaira figyelmeznek: ta. nuljatok fiúk. meglátjátok, még doktorok, mérnökök lehettek . . . I itt A pQn így változott meg az élet riférian Így változtatta meg az embereket. Vasárnap, amikor a körzetben a szavazólapot becsúsztatták a kék borítékba, amikor szavazatukat a kommunisták vezette Népfrontra adták, győzelmüket ünnepelték. Azokat a győzelmeket, amik itt is megváltoztatták a város peremén lakók életét. És azokat, akik szervezői voltak a győzelmeknek. A kommunistákat. — Hiszünk a munkások Pártjában. A Párt szervezte győzelmekéi újak követik majd, ha munkánkkal valóra váltjuk a programot, amit a kommunisták adtak a népnek —- így mondja lelkesen Virág József, aki egy esztendő múlva talán egy új gyár állványzatán irányítja többi munkatársát, vagy bérházak építésénél! állítják összv- a pallókat a kőműveseknek . . . Ezért volt lelkes » győzelem ünnepe a periférián, ezért szeretik itt a Pár. tot, amely a győzelmek szervezője, amely programjá­nak megvalósítására harcba vezeti a nemzeti egységbe forrt dolgozó népet. (P. J.) Az iskola ötéves tervéről és a parasztfiatalság jövendőjéről beszél a Kertészeti Középiskola tanára és diákja Az iskolaépület hátsó részén építkezés folyik. — Megnövekedett létszámunk miatt szükségessé vált az iskola bővítése — mondja Komlósi I.ász- ó, a Kertészeti Középiako'a igaz­gatója. De ez az építkezés átme­neti jellegű, az igazi építés most kezdődik majd meg, az ötéves terv keretében. Nyolctantermes iskolát kapunk kémiai, fizikai előadó teremmel, szöveti- ezeti, üzemtani, gyümölcster vesztési, aöldségtermesztési és kertészeti tanszékkel, kollégiummal. Növen­dékeink képességeiknek megfele­lően fogják látogatni a nekik leg­jobban tetsző tanszéket. így neve­lünk majd kiváló szakképesítésű mezőgazdászokat. Ilyen iskolákban nemcsak ta­nulni, de tanítani is öröm lesz. Elhisszük, hogy boldog az iskola igazgatója, amint az ötéves terv során feltáruló oktatás lehetősé­géről beszél, a könyvtárról, a mo­dern olvasóteremről, a korszerű tantermekről. Dolgozó parasztsá­gunk gyermekei emberi körülmé­nyek közt készülnek a dolgozó parasztság emberi életének kiala­kítására. Szabolcs-Szatmár 15.000 hold gyümölcsöséhez sok szakemberre lesz szükség. Petneházi Pista sze­reti a gyümölcstermesztést és az iskola módot ad számára, hogy kiváló szakemberré lehessen ezen a téren. Látástól vakulásig dolgoztam Bodnár Lajos tanulás köpben sem feledkezik meg arról az életről, amelyet maga mögött hagyott és azokról, akik ide küldték. — Hiába volt jó bizonyítványom a multbani hiába szerettem volna tovább tanulni, nem lehetett. — Édesapám szegényember volt, le­húzott a pénztelenség. Elképzelhe­ti örömömet, amikor megtudtarp. hogy a felszabadulás után meg­nyílt a kertészeti középiskola és én is beiratkozhatom. Most tanu­lok és alig várom, hogy végezhes­sek és visszamehessek tudásom­mal azokhoz, akik ide küldtek. Tanítani, oktatni, nevelni fogom őket, hogy könnyebbé tegyem munkájukat, vidámabbá életüket. Vége az óraközi szünetnek. — Dolgozó kis- és középparasztok fiai és leányai futva indulnak a tantermek felé. Részei lesznek a művelt emberfők sokaságának, akik népünk boldogabb, virágzóbb életét alakítják. Ők a mezőgazda­ság korszerűsítésén fáradoznak majd, hogy még teljesebbé tegyék ötéves tervünk mezőgazdasági si­kerét. Érdemes tanulni — egyetemre szeretnék menni Nemcsak az igazgató, a növen­dékek is vidáman, megelégedetten és reménykedéssel beszélnek lö­vőjükről. Óra után vidám zsibo’ngással özönlenek az iskola napfényes udvarára. Dolgozó kisparasztok és középparasztok gyermekei, akik itt ismerik fel igazán a régi gaz­dálkodási mód hátrányait és a tudományos gazdálkodás felbecsül­hetetlen előnyeit. — Mindig szerettem tanulni — Helytelenül gazdálkodtunk eddig Hét holdjuk van Dombrád'on Pet- neháziéknak. Fiuk a kertészeti kö­zépiskola növendéke. — Most látom, hogy milyen helytelenül gazdálkodtunk mi ed­dig. Amit itt tanultunk, minden parasztfiunak meg kellene tanulni. Engem különösen a gyümöcs nagy­üzemi termesztése érdekel, ezzel foglalkozom sokat és behatóan. módja Vadas Emma — de a múlt­ban csak 6 elemiig jutottam el. Most elvégeztem a még hátralévő két osztályt és beiratkoztam a kertészetibe. Most látom csak iga­zán, mennyire érdemes tanulni. — Mit csinál, ha elvégezte az iskolát? — Szeretnék tovább tanulni, egyetemre menni, hogy még ala­posabban felkészüljek azoknak a feladatoknak az elvégzéséhez, amik mezőgazdaságunk előtt állnak. Rajta szabolcsi élmunkásoh! A Szabad Nép néhány nap­pal ezelőtti számában a bő- vetkező cikk jelent. meg: „Megírtuk már, hogy a Hoff- herr-gyárban Manek Gyula esztergályos javaslatára bri­gádok alakultak, amelyekben a jobban képzett, nagyobb tel­jesítményt elérő szakmunka- kások tanítják munkástársaí- kat. A Hoffherr-gyár eszter- gamükelyében, traktorszerel- déjében és GLholt-mühelyé- ben már nyolc Manek-brigád alakult meg. Ezek a brigádok egy élmunkásból, egy „ta­nuló-szakmunkásból“ és egy jegyzőkönyvvezető műszaki ér telmiségből állanak. Az utób­bi figyelemmel kiséri a „ta­nuló szakmunkás“ szakmai fejlődését. Manek Gyula elv­társ a mozgalomról elmondom ta, hogy az a „felemeljük minden munkás teljesítményét az élmunkások színvonalára“ jelszóval indult meg. A kez­deményezésnek máris igen szép eredményei vannak. Hil! Antal horizontál-esztergán dolgozó munkás, akit Faust Rudolf tanított, a kezdeti 100 százalékos teljesítményről há­rom hét alatt 116 százalékot éri el. Máris csatlakoztak más gyárak is Manek kezdeménye­zéséhez: a WM gyárban pél­dául 17 élmunkás és kiváló munkás vállalkozott a tanitas utján történő tapasztalat át­adására.“ Biztosan _ olvasták már a szabolcsi üzemek élmunkásai is ezt a cikket a Szabad Nép­ben, sőt valószínűleg gondol- kaztak már azon is, hogy mi­ként lehetne üzemükben ha­sonló brigádokat megszervez­ni. Ez helyes, hogy Szabolcs­ban is megindítják a Manek- mozgalmat és helyénvaló az, hogy élmunkásaink azok, akik elsőnek ismerték fel a szocialista munkaverseny je­lentőségét, azt hogy a szoci­alista, rendszer azzal győzheti le teljesen a kapitalista ter­melési rendszert, hogy a munka magasabb termelé­kenységét éri el Az élmunká­sok azok, akik elsőnek ismer­ték fel azt, hogy az ócska és elavult normákat meg kell változtatni, mert azok gátol­ják a haladást és ezek az el­avult normák nem előbbre vi­szik a dolgozók, a szocializ­mus ügyét, hanem hátra. Az él munkások azok, akik élen járva mutatják azt, hogy mi­ként kell győzedelmesen meg­vívni a termelés csatáját, ho­gyan lehet az emberi munka­erő kímélésével magasabb, nagyobb termelékenységet el­érni újításokkal, ésszerűsíté­sekkel, uj gépek, uj munka­módszerek beállításával. Ök tehát azok az uj embe­rek, akik elsőnek ismerték fel, hogy ma már a munka nem keserves, megvetett ro­bot, hanem becsület és dicső­ség, hősisség és érdem dolga. Akik megértették a dolgozók­kal, hogy a „legkívánatosabb dolog, amely rászolgál a tár­sadalom elismerésére az, Jiogy a(z emberek a munka hőseivé lehetnek, a roham­munka hőseivé.“ Ezek az uj emberek most megindítják Szabolcsban is a Manek-mozgalmat. Nem félté­kenyek módszereikre, mert tudják azt, hogy ma a több- termelés nem tgy ember ügye, hanem az egész orszá­gé és tudják azt, hogy ha a má­sik szaktárs majd jobban dol­gozik abból minden dolgozó­nak, sajátmaganak is haszna lesz. Előttünk áll a hároméves terv utolsó esztendeje, ame- lyiket- győzedelmesen aka­runk befejezni, hogy biztos lendülettel foghassunk hozzá a szocialista hazát építő öt­éves terv megvalósításához. Ebben a nagy munkában minden emberre szükségünk van és elsősorban száiniha- tunk a terme'é: Lm élenjá­rókra, az élmunkásokra. Raj­ta szabolcsi élmunkások, in­dítsuk el ut;ára a Manek- mozgalmat. Iskolaszövetkezet alakult Fényeslitkén A falu egyre élémkebbé vá­ló szövetkezeti mozgalma if­júságunkat sem hagyja tétle­nül. Szabolcsban egyre-másra ■alakulnak az iskolaszövetke­zetek, amelyeknek általános is­kolások a tagjai és vezetői. Ezekben az iskolaszövetkeze­tekben megismerik a serdülő gyermekek a közösségi mun­ka módszereit, előnyeit. Legutóbb Fényeslitkén’ala­kult iskolaszövetkezet. Két- holdas területen táblás gaz­dálkodást folytatnak, szövet­kezeti boltjuk is van, amely­nek diákok a boltkezelői, di­ák az ügyvezető, az elnök, a könyvelő. K. Márta Lajos, a fényeslitkei szövetkezet ügy­vezetője nagy ügybuzgalom­mal végzi feladatát és biztos hogy mire elvégzi iskoláit, kiváló szövetkezeti szakem­berré válik. Az iskolaszövetkezet tagjait az .anyaszövetkezet, a litkei földmüvesszövetfcezet látja el áruval és útmutatásokkal Szabadtéri vasárnap N Hatalmas sikert arattak Nyíregyházán a dolgozók nagy győzelmének ünnepén. a máius 15-i választásokon a szabadtéri színpadon szereplő színjátszó, tánc- és énekcso­portok. A Magyar Dolgozók Pártja javaslatára ezeket a szabadtéri előadásokat megis­métlik majd a város kultur- gárdái. Ma este a szakszerve­zeti zenekar ad térzenét a Ivossuth-téren, majd vasárnap délelőtt 10 órakor ugyancsak térzenét, ad a vasutas-zenekar. előadások yiregyházán Vasárnap szabadtéri előadá­sok lesznek a Kossuth-téren és a Károlyi-téren felállított színpadokon. Az első előadá­sok délelőtt 11 órakor kez­dődnek — közben ökölvívó bemutató — utánna ismét tér­zene szórakoztatja a dolgozó­kat. Este 8 órakor újra megjelennek a szabadtéri színpadokon a város tánc-, ének-, színjátszó csoportjai és a kultúrműsor után reggelig tartó tánccal vigadnak a dol­gozók. ^ÁLTALÁNOS ISKOLAI IGAZGATÓK ÉRTEKEZLETE ^NYÍREGYHÁZÁN A szabolcsi pedagógusok kiváló munkát végeztek a vá­lasztások előkészítésében és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy május 15-e Szabolcs­ban is a Magyar Dolgozók Pártja vezette Népfront elsöp­rő győzelmének napja volt. Holnap, vasárnap délelőtt 9 órakor a vármegye általános iskolai igazgatói értekezletet tartanak, ezen kiértékelik ed­digi munkájukat és megbe­szélik a jövő feladatait. Az „Ifjú gárda sikere“ Nagy sikerrel mutatták be tegnapelőtt este Nyíregyhá­zán az Apolló és Uránia mo­zik Fagyejev regényének fiim változatát, az „Ifjú gárcla“-t. A hatalmas négyórás filmal­kotás nagy sikert aratott. A mozik közönsége vetítés alatt nem egyszer nyilvánította hangos tetszését. A közönsé­get magával ragadta a sze­replőik kitűnő alakításának lelkessége, amely hűen tük­rözte vissza a krasznodoni hős komszomolok, az Ifjú gárda harcát a fasiszta elnyo­mók ellen. A film vetítése iránt egyre nő az érdeklö'dés. A négyórás műsort a mozik a két órás műsorok helyárai­val játsszák. — A KISOSZ közgyűlése ■közbejött .akadályok miatt jiinius 1-én lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents