Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-10 / 107. szám

HOGYAN SZAVAZZUNK? Vas Zs3fán és Darvas József miniszterek beszédei VI. ÉVFOLYAM, 107. üíaM A ISA 69 FiLLUR KEDD, RM9. MÁJ'US 19. Az egész ország népe támogassa szavazatával a Népfrontot A megbízást az ötéves terv végrehajtásával és békéstk megvédésével viszonozzuk Kákosi Mátyás, Dobi István és Erdei Ferenc a celidömölki Népfront-gyűlésén A Mag} tar Függetlenségi Népfront celidömölki vá­lasztási nagygyűlésére öt vármegye dolgozói, Vas, Zala. Veszprém, Győr és Sopron fcüldötti-égei vonultak fel va­sárnap délelőtt, hogy meghall­gassák Rákosi Mátyás élvtárs­nak, a Népfront elnökének be­szédét, Dobi István miniszter­elnök és Erdei Ferenc állam- miniszter i-zavait. Vidám ének­szóvá], zászlók, táblák a'at! vonnlak fel a bányászok, m unka ok, ids- és középpa­rasztok, értelmiségiek, dolgozó kisemberek, a nők és az if' i úr-ág. 150.000 ember kcszön- tötte kitörő éljenzéssel! az emelvényre lépő államvezető­ket A dolgozik küldöttségei ajándékokat nyújtanak át a vendégeknek: kenyeret, kalá­csot, virágot, bort, fehér ga­lambokat, dísztárgyakat, dísze­sen hímezett térítőkét a kör­nyező gyárak legszebb termé­keit­fí.thí István a vallásssabadságrtil Először Dob: István minisz­terelnök emelkedik iszólásra.— Bevezetőjében rámutat arra:, nincs még eg.y országrész, amelynek lakossága annyira ér zte volna a múlt rendszer­ben a nagybirtok ránehezedő nyomását, mint a nyugati or­szágrész nép?-. Mégis akadtak, akik a Habsburgok után, a? Eszteribázyak után vágvakoz. tak és azoknak énetekébe o -szervezkedtek. — Semmiféle ilyen szervezkedést nem lehet fokra értékelni, mert Magyar- országon ma már sokkal ore­s'bb a dolgozó nép hatalma, semhogy az ilyen szervezke­déseket nie: tudná elintézni egyetlen kézmozdulatával. Itt ci-ak azért emlékezem meg a Mindszénty-űgyről — mondta —, hogy rámutassak: Aki a demokrácia ellen szer­vezkedni próbál, az rosszul jár. A nép ellenségeivel széni­ben nem ismerünk tréfát­A vallásszabadságról szólva leszögezte' Dobi Is tván : A ma­gyar demokrácia a felszabadu­lás óta számtalan bizonyítékát adta, hogy félreérthetetlenül a vállát - szabadság ál 1 áspon t j án van. Az ország .költségvetésé­ben nagy örszpgek szerepeltek az egyházak támogatásába. A Népfrontért minden becsületes magyar álljon munkába i-Lülöa szélek mindazokhoz, akik az eredmények láttára Barankoviosék és Pfeifferék szökése és árulása láttán ma már belátják, hogy 1947-ben nem jó helyre szavaztak, most tegyék jóvá a hitét; az ország, a dolgozó nép érdekében, saját A magyar népi demoiu'ao-a «aiát akaratából vállalta és biztosította a nép vallásszabad­ságát és helyezkedett az egy­házak anyagi támogatásának álláspontjára. Erre bennünket fém külföldi, seui belföldi ha­talmak nem köteleztek. A továbbiakban Dobi István népi demokráciánk hatalmas eredményeiről én az ötéves tervről szelt, amely — mint mondotta — további nagy fel- emelkedést és jólétet hoz az országnak és a dolgozó nép­nek egyaránt. Rákosi Mátyás beszéde Szűnni nem akaró taps é- éljenzés közepette emelkedett ■szálasra Rákosi Mátyás elv- ián*. — A választásra elsősorban azért van szükség — kezdte beszédét —; hogy megkérdez­zük a magyar népet: jóvá­hagyja-e azt az utat, amelyen az u'olsó két esztendőben jár­tunk. A hároméves tervet az idén hét hónapnál a kitűzött határidő előtt befejezzük és nekifogunk egy új, még ha­talmasabb munkának, az öt­érdekükben egy emberként álljanak a Népfront, a mun­kás-panaszt szövetség, a nem­zeti rrszefogás mellé és adják 'e szavazatukat a Népfrontra. A Népfront programjáért min­den becsületes, népét szerető magyar álljon munkáiba. éves tervnek. Ez a terv olyan óriási erőkifejtést követel a magyar dolgozó néptől, hogy megkérdezzük, helvesli-e ezt az ötéves tervet. A magyar demokrácia bel- és külpoliti­káját a béke megőrzésének célja vezette. Megkérdezzük választóinkat: támogatják-'' ezt. a1 békepobtikát. Felhatal­mazást akarunk kérni a ma­gyar munkásoktól, a dolgozó parasztoktól, az ér'elmiségiék­től arra, hogy folytassuk-e ed­digi politikánkat­a dolgozó nép az áliamhata- 1 ómban, majd a nők feli-.zabá­dul,ásóról beszélt. Ma már a kérdés eldőlt. Győ­zött a dolgozó nép. Rákosi elvtárs példákkal bi­zonyította, hogyan vesz részt A demokrácia megvalósította a nők egyenjogúságát A magyar demokrácia őleg mindenhova a múltban elnyomott dolgozó nép gyer­mekeit állítja és még külön súlyt helyezünk a nők egyen- jegúsítáiára. Nagyon tüszkék vagyunk arra, hogy a demo­krácia megvalósította a nők egyenjogúságát és mindig örü­lünk, ha ennek eredményeit a legkül önböz őbb területeken anyállapítliatjuk. Szólt Rákosi elvtárs Berki Mihályné zempléni főispánról, aki öt éve még zsellérasszon}1 volt, most pedig a Partei vi­lágkongresszusra őt is kiküld- tük i? a nyugati kapitalistaor­szágok újságírói nem akarták hinni, hogy hazánkban a pa­rasztság asszonyai is érvénye­sülhetnek. A népi demokrácia nemcsak a dolgozókat, de külön a nő­ket is feistzlajbtadítóttá. A fel­szabadult, tanuló, olvasó nők* családi munkát is jobban vég­zik, ugyanakkor pontosan meg­állják a helyüket a főispánt, a polgármesteri székben csak úgy, mint a traktor vagy a gyári gép mellett. A május elsejei ünnepség—- folytatta Rákosi elvtárs — felért egy népszavazással és nyugodtan elfogadhatjuk, minit a május lo-i választás előre­vetített képét. A május else­jei felvonulások a dólgozó nép bizalmi szavazatát jelen­tik a magyar demokrácia szá­mára. Gondunk lesz a tisztviselők és pedagógusok fizetésének megjavítására Eldőlt a hatalom kérdése A gazdaság': talpraállás é? újjáépítés mellett fontos a po­litikai újjáépítés, amit az el­múlt két esztendő alatt végez­tünk. Két éve még javában folyt a harc p hatalomért. — Még az össze esküvői Nagy Fe ­renc volt a miniszterelnök. — Még nem dőlt el a kérdés hogy az urak országa lesz-p hazánk, vagy a dolgozó népé Ezután a teendőinkre téri ói Rákosi elvtárs. — A niagrar dolgozók élet- saín vonala nem elmélkedett egyformán. Az állami tisztvi­selők bizonyos kategóriái, a ta­nárok, tanítók életszínvonala ’maradt az általános fejlődés mellett. Mi ezt számontartjnk ú? amint az új termés alapján számve'ést tarthatunk, napi­rendre tűzzük az állami tiszt­viselők és pedagógusok gazda­sági helyzetének rendezését. Vegyék ezt azzal tudomásul, hogy amit mi ígérünk, azt meg is szoktuk tartani. Egész dolgozó népünk életszínvonalú emelkedik Uj, haualmao munkának gyűrkőzünk neki — folytatta Rákosi Mátyás —, az ötéves tervnek. A terv eredménye­képpen az egész dolgozó nép ■1 tsz ín vonala emelkedik. Ez a hatalmas terv ötszázezer új ipari munkást, traktorvezetőt, mérnököt, gazdászt, tanárt, ta­nítóit és egyéb szakembert kö­vetel meg. Mindjárt liozzáte- hieitem, hogy a félmillió ^ új munkaerő meglehetősen óva­tos becslés. Az idén három hónap alatt 33.000-rel nőtt meg az iparban, bányászatban, közlekedésben dolgozók szá­ma- Ha ez a növekedés nem emelkedik, az ötéves terv' 60 hónapja 660.000 új dolgozót követelne meg egyedül az iparban, bányászatban, közle­kedődben. Reméljük, hogy' új munkám ódsz erek kidolgozásé - vei a félmillió is elég lesz. Teljesen megszűnik a munkanélküliség A szám maga azonban azt untatja, bogy ennek a terv­nek következtében nemcsak megszűnik az országban műi­den munkanélküliség, hanem komoly munkáshiány keletke­zik. Bevonjuk a termelésbe el- ßcsorban a- fal’1 felesleges munkaerejét. Levees.,":..: a ‘szülők válláról a gyermekeik tevőjét illető nehéz gondot és megnyitjuk minden munkás, mindén dolgozó paraszt előtt a felemelkedés útját. A termelőszövetkezetekről : ziílva Rákosi elvtárs megálla­pította: Óvakodunk attól, hogy a dolgozó parasztságot unszol­juk vagy éppen rászorítsuk a szövetkezésre. Meg vagyunk győződve róla, hogy a paraszt­ság, ha saját tapasztalataiból megismeri a szövetkezest, helyeselni fogja és rá fog tér­ni a termelésnek erre a mód­jára. Nem siettetjük a szöve‘- kezést, sőt megtiltottuk, hogy n' ‘akra-főre, megfelelő előké­szítés nélkül földműves-ter­mei őszövetkeze’ ek alakuljanak é: a földművelésügyi minisz­ter előzetes engedélyéhez, kö­töttünk minden szövetkezeti megalakítást. Az érdeklődés mmiriiaraHi: óriási ezek iránt sröv tkozetek iránt. Bár új szövetkezetei az aratás előtt a földmívelésügyi miniszter már nem engedélyez, eddig több, mint 300 olyan társulás jelentkezett, amely az ősszel több mint 5000 taggal új szö­vetkezetét akar kezdeni. Uj honvédségünk jelentősé­gét a magyar dolgozó nép fel­ismerte — folytatta Rákosi Mátyás — és megérti hogy nálunk a honvédség békénk megvédésének egvlk legfonto­sabb záloga. Megértette ezte1- rősorban a magyai ifjúság is, amely m.cst szívesen megy a dómokra t ikns h on v éd gőgbe, különösen mióta tudja, hogy ennek a honvédségnek tiszti- kai'?. egyrP' növekvő mérték­ben a munkások é» parasz- tok gyermekeiből keiül ki. A mi honvédségünk a dolgozó nép hadserege, ezért szeretik, ezért népszerű. Ezután a magyar-csebszlc- ák barátsági szerződésről be­szélt Rákosi Mátyás, majd a békéért vívott küzdelemről zc.lt. — Mindenütt ott voltunk, ahol a béke mellett kellett fellépni. A magyar népi de­mokrácia képviselői megjelen­tek Parisban, Prágában. Mi minden hírveréssel szemben •zilárdan hirdetjük, bogy a béke erői szaka da* kanul nőnek és hogy a teke erői ha össze­fognak, nagyobbak, mint a há­borús imperial!-tők erői. Ennek a mi békehitünknek és béketörekvésünknek is nagy győzelmét jelenti az & meg­egyezés, amelv néhány nappal ezelőtt a berlini kérdésben a négy nagyhatalom között lét­rejött és amelynek folyomá­nyaképpen május 25-án e négy nasrvhatalom külügyminiszte­rei Párisban ös-zej-emnek, hogy a vitás kérdésekben meg­egyezzenek. Ez a hatalmas uuipoiit'ítai esemeny a oeme- front nagy győzelmét és a há­borús uszítok, a reakció sú­lyos vereségét jelenti. Újra bebizonyult, hogy jó kezekben van a léke ügye 0 hatalmas Szovjetunió és bölcs vezéré­nek, a magyarság nagy barát­jának Sztálin generalisszimusz- nak erőis kezében. Ez a fordu­lat elsősorban a Szovjetunió és a népi demokráciák őszinte, szívós következetes és meg nem ingó békepolitikájának eredménye, de eredménye an­nak .a győzelmes szabadság- harcnak is, amelyet a Kína’ Kommunista Párt v°®e+éséve! a kínai nép most folvtat. Nemzetközi helyzótünkkel kapcsolatban beszélnem kell még egy országról, Jugoszlá­viáról. A nyugati imperialis­ták tartója nyíltan és félre­érthetetlenül, de ugyanakkor az árulónak kijáró gúnyos megvetéssel beszél Titóék . uiiaoi c ^ A béke erői hatalmasabbak 1 1 5 J. '1^ , *

Next

/
Thumbnails
Contents