Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-07 / 105. szám
1949. MÁJUS 7, SZOMBAT 3. oldal. NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP Két lány traktorra ül... Az ófehér tói traktoroslányok jól megállják helyüket Nagy a sürgés- forgás az ófehértói gépállomáson. Ég a mimkiai a traktoristák keze alatt. Befejezték a szántásokat. most aztán hozzáláttak a gépállomás uj helyiségének rendbehozásiáihoz, hogy a vasárnapi lavatóünnepélyen már az mi helyiségben láthassák vendégül Gyenge Károly elv- tánsat. Bodnár elvtárs a gépállomás fiatal vezetője fejebub- jára tolja fekete svájci sapkáját, úgy nézi a Majláth- feastélyt az urak régi bagoly fészkét. Vidám lárma veri fel a kastélyt, folyik az átalakítás, lakószobák, kultúrterem, gépszin építése. — Ez lesz a mi várunk — mondja vidám mosollyal Bodnár elvtlárs. Három hete telepedett' Öfehértónai a gépállomás. örültek neki a dolgozók, mert ezentúl nem kell iáivollalbbi fcözlslég gépállomásától! kérni 'segítséget. Csak éppen azt nézték kicsit gör- beszemmejT, hogy Bajkó Anna és Kecseti Aranka gondolkodás nélkül beálltak a gépállomásra,; felpattantak egy-egy traktorra és úgy hasi tötfák a barázdát, csak úgy füstölt. Hümmögtek az öregek: — Lám csiak, hát nem jánynak való mesterség ez... A legények csak hallgattak nagyokat, a lányok meg éppenséggel, mert kit az irigység, kit az öregek fej- csóválása befolyásolt. A két talpraesett lány nem sokat törődött a falu fejcsó- v állásúival. Bájtráln, merészen elindultak egy életpályán, azon a pályán, amelyet a munkások államia előttük is a traktort, hát nekünk kell ráülni. És hogy én leány vagyok? Ha főispánnak, meg jegyzőnek jók vagyunk, akkor traktoristáknák is jók vagyunk mi asszonyok és lányok. Mikor bejöttem Liget tanyáról, bent a falu száját kellőit befognom. .— Mia már büszkék ránk az ófehértói fiatalok. Büszkéit két traktorista lányukra az ófehértóiak. Szeretik és megbecsülik őket, mert látják, hogy nem kisiasszonykodnak, Szabolcsban zökkenőmentesen folynak a tavaszi mezőgazdasági munkák. Miközben megyénk dolgozó parasztsága május 15-re ké. szül, hogy egységesen, zárt sorokban tegyen hitet népi demokráciánk eredményei, célkitűzései és békepolitikája mellett, ugyanakkor jó, alapos tavaszi munkájával meg is koronázza hároméves tervünket az utolsó esztendő jó termésével és lerakja az új ötéves terv alapjait. A hároméves terv keretében tervbevették Mátészalkán a város számos utcájának kikövezését. A múlt rendszer várospolitikája, nem ártotta azt fontosnak, hogy a nyáron poros, egészségtelen, ősszel és tavasszal sáros utcákat rendbehozassa; a város régi vezetői nem törődtek sem a dolgozók egészségével, sem pedig a közlekedés megkönnyí. tésével. A tervgazdálkodás során hanem olyan becsülettel és derekasan dolgoznak a gépen, hogy akármelyik ófehértói legény megirigyelhetné. Azóta az ófehértói lányok véleménye is megváltozott. Medv gyesy Piroska és Bora Mária már jelentkeztek Bodnár elv- társnál: ők is szeretnének traktorra ülni. Nekik is sikerülni fog. Nemsokára uj gépek jönnek á gépáll omlá sra, amelyekre újabb fiuk és lányok kerülnek vezetőnek. Győztek az ófehértói traktorista lányok. . . Számos kimagasló sikert érnek el a községek dolgozói. így többek közt Teremi Károly deme- cseri kisbirtokos, aki május 3,-ára már az első kapálást is befejezte. Cukorrépája, burgonyája, napraforgója az első kapálást már megkapta. Mint ahogy a tavaszi munkák megkezdésekor 6 volt az első. aki Demecserben földbe akasztotta az ekét, a vetést is ő fejezte be elsőnek. azonban megkezdődik az utcák javí. tása, köv'ezése Mátészalkán is. lg" került sor a mátészalkai Eötvös- utca továbbkövezésére és így kéz dik meg a napokban a Kazinczy utcának a kövezését. Az utóblv utca helyreállítására a város vezetősége 55 ezer forintot kapott a? államtól, s így minden további rél- kül rövidesen hozzáláthatnak a munkálatokhoz. Májas 3-ra elvégezte az első kapálást Teremi Károly Továbbkövezik Mátészalkán az Eötvös-utcát kinyitott'. Hadd beszéljenek a többiek. Azzal sem törődtek, hogy egyik-másik barátnőjük elfordította a< fejéit és nem köszönt, ha találkoztak. — Nem haj — gondolták, majd köszöntök ti még. . . Gyermekkorom óta szeretem a gépet — meséli csillogó szemmel Bajkó Anna, amikor elmondja, hogyan került a gépállomásra, örökké a> koví csmühely körül lábat- lankodtam. Most aztán hogy idehozták, a gépállomást, én voltam az első, laki jelentkeztem traktoristának. Sokan le akartak beszélni, amikor ide- jötérni, voltak, takik nem köszöntek. — És most? — Mióta megláttak szán-*1 tani, megváltozott a véleményük. Boldog vagyok, hogy belátták tévedésüket és két hét múlva már újra a régi barátságban éltünk a fiukkal és lányokkal. Kecseti Arankának a gépállomás másik fiatal traiktorista lányának ács az édesapja', ö is olyan határozott leány, mint Bajkó Anna, — Engem még a szüleim is le akartak beszélni elhatározásomról. Valósággal har eolnom kellett velük, hogy megértessem: ma már nem ugv van mint régen, ma már nem szégyen, hanem megtisz.- trltetés a munkai. Nekünk, dolgozó parasztoknak adták Ösztöndíjat és ruhasegélyt kaptak a kisvárdai tanulók Népi demokráciánk közoktatási kormányzata lehetőséget iáid arra, hogy felsőbb iskolákba járnak a dolgozók gyermekei. A segitségnyujháiS minden területén megmutatja, hogy mennyire .szivén viseli államhatalmunk a dolgozó népről való gondoskodást'. A kisvárdiai gimnázium, a tanítóképző és iá kereskedelmi szakiskola tanulói — 16-ai — részesülnek a napokbar ösztöndíjban. Az MNDSZ lí fiút és 30 leányt! ajándékozod meg ruhanemüekkel. Népnevelőink munkája Jó munkát Tegeznek a nyíregyházi népnevelők a kisgyűlések előkészítésében A csoportjukba beosztott választókat kiértesítik és azok rendszerint valamennyien megjelennek a gyűlésen, sőt, a legtöbb esetben magukkal hívják a táro- labbi szomszédokat is, úgyhogy nem ritkán 80—100 főre emelkedik a résztvevők száma. Maguk a kisgyG- lések színvonalasabbak, mint az azelőttiek, érdekes viták indulnak és meggyőző eredménnyel végződnek. Lakatos Agnes ezeket írja: A Soltész Mihály-utcán olyap választókkal találkoztam, akik időszaki munkát végeznek és így évenként több hónapon munka nélkül vannak. Bizakodó a hangulat köztük, mert tudják, hogy az építkezések megindultak és a jövőben még többet fognak építeni. Bíznak a Népfront programjában. Egy másik helyen láttuk, hogy a gyermekek középiskolába járnak Megkérdeztük a isaládfőt (egy munkásember), hogy honnan van pénze az iskoláztatásra Örömmel mondta, hogy 80 forint ösztöndíjat kapott a fia a múlt h » nap végén. Sok kisgyűléselőadó és népnevelő találkozik a sertésvásárlás kérdésével. A hozzászólók rendszerint azt kifogásolják, hogy nem tudják megvásárolni a malacot. Medve József népnevelő figyelemreméltóan ír erről: Az egyik háznál krumplit főztek a sertésnek, amikor benyitottunk. Kérdésünkre elmondta a vasutas családfő, hogy négy évig nem tudtak ölni, most jutottak abba a helyzetbe, hogy sertést hizlalhatnak. Ez nem egyetlen, kirívó eset; az egész megyében, sőt az egész országban így van. Ezen a télen már olyanok is hizlaltak disznót, akik a felszabadulás előtt 4—5 évenként fehették meg ezt. Azért mutatkozik fokozott kereslet a hízónak való megvásárlásánál, mert a jövő télre még többen akarnak így gondoskodni zsírozóról. Független országban — szabadon választunk Illyés Gyula a kiváló író, aki évekkel ezelőtt megírta, hogyan élt az ország népe a Horthy-kor- szakban, milyen elnyomás és megaláztatás volt osztályrésze, legutóbb ismét felkereste a Hortobágyi-pusztát. Beszélgetés közben elmondták nelci az egyszerű parasztemberek, hogy most kezdik el építeni új lakásukat, már készülnek az új házak, hiszen „négy év óta laknak a régiben”, az ütött-kopott falu nyomorúságos kis viskókban. Négy éve — teszi hozzá Illyés Gyula — négyszáz éve laknak ezek a cselédek és őseik a viskókban, amelyeket most rombolnak le de ők életüket most már így számítják: négy éve. Igen, négy éve. Nemcsak a hortobágyi puszta volt béresei mondják ezt ezzel a hangsúllyal, hanem naj gyón sokan mások is, akikkel tulajdonképpen ez alatt a négy esztendő alatt történt, hogy kisemmizett kisemberekből egyenrangú polgárok lettek. Szabad emberek, akiknél természetes, hogy beleszólnak az ország sorsának intézésébe, véleményük van és a választáson szavazatuk komoly súly- lyal esik a latba. Azok a magyarok, akik külföldön járnak, akik a nyugati országokban fordulnak meg, tapasztal- iák, hogy milyen óriási nemzetközi tekintélye van Magyarországnak. Azok, akik a párisi békekon- 'eremcián Magyarországot képviselték, elmondták, hogy Lille-ben. a nagy francia ipari városban tartott nagygyűlésen a tömegek szinte itták a magyar szónokok szavait. A világ nagy tudósai ,és művészei pedig szenvedélyes érdeklődéssel kérdezgették a mi küldötteinket, hogyan érte el Magyarország ezeket az eredményeket, hogyan vált Hitler utolsó csatlósából a haladás útját járó, világi viszonylatban is tisztelt, nagyrabecsült országgá. És a' mi fiaink ilyenkor kihúzzák magukat és büszkén mesélnek arról a munkáról, ami idehaza folyik. És nyugaton rövid beszélgetés után mindenütt kiderül az, hogy az' eredményeknek lényegében az az alapja, hogy ki volt a felszabadító. Ahol a német imperialista fegyvereket, amerikai vagy angol fegyverek váltották fel, ott az egyet jelentett a nemzeti függetlenség megcsorbításával. Ahol a Szovjetunió volt a felszabadító, ott más utat jártak az) országok négy év alatt. Nálunk is a felszabadulás annyit jelentett, hogy függetlenekké váltunk: a németektől és mindazoktól, akik itt az idegen érdekeket képviselték, nagybirtokosoktól, grófoktól, nagytőkésektől. Végre a magyar tényleg magyar lehet saját hazájában. Magának épített, magának szőtte a terveket és a haszon is az övé lett a végrehajtásbél. Mi ’most nagy feladatok elvégzése után vagyunk és uj feladatokra készülünk. Rossz rágondolni mi lett volna, ha a magyar nép a kommunisták pártjának vezetésével nem védi meg függet'tnségét a nyugati üzletemberekkel szemben. Rossz rágondolni m: lett volna, ha ebben a harcban, amelyet függetlenségünk védelméért folytattunk, nem áll mellettünk a Szovjetunió hatalma, ereje, nagy tekintélye, a kis nemzetek függetlenségét védő elszánt akarata. Ma nem ötéves tervről, nem új utakról, új hidakról, iskolákról, lakásokról, flem félmillió rádióról és egymillió varrógépről beszélnénk, hanem a mi szánk is tele lenne panasszal és szemünk könnyel, mint nyugaton, a kizsákmányolás, az alacsony munkabérek miatt. És nem utolsó sorban amiatt, hogy saját hazájukban lenézett, megvetett, kisemmizett emberekké vá tak az idegen betolakodók előtt, (’)k, ha választanak, nem szabadon választanak. Ott a népek akaratát meg-, hamisítja a kapitalisták választási törvénye, meghamisítják az idegen urak, akiknek kényelmetlen a nép akaratának szabad érvényesítése. A választás ott annyit jelent, hogy szembe kell szállni a gumibotokkal. a rendőrattakkal, ott annyit jelent, hogy az anyákat börtönbe hurcolják, a férfiakat ke- rvértelenné teszik csak azért, mert szeretik hazájukat, függetlenségüket és saját hazájukban emberhez méltó életet akarnak maguknak és. gyermekeiknek. Nálunk persze mindez csak rossz álom. Nemcsak azért ,mert szorgalmas, dolgos nép vagyunk. Azért is, mert nem sikerült ránk rakni a béklyókat. Mi szabadon választunk, mi szabadon nyilvánítjuk ki akaratunkat, hogy rendet, nyugalmat, békét akarunk, hogy új, boldog országot akarunk, hogy független hazában akarunk élni a békeszerető nagy népek családjában. És aki május 15-én az urna elé áll, hogy szavazatával résztvegyen hazája sorsának kiformálásában, egy pillanatra gondoljon nyugat felé, ahol talán most is ott csattog a gumibot talán most is asszonyokat gázolnak a rendőrlovak, ahol talán most, ezen a vasárnapon is saját bőrükön érzik az emberek, mit jelent a XX. c7ár-i(jT,nr) rabszolgának lenni. MEGYESIERIE FOLYNAK az Anyák Napja előkészületei Szabad! gyermekek és szabad anyák ünnepe lesz az idei Anyák Napja, melynek előkészületei miár napok óta folynak Nyíregyházán és szerte a megyében. A nyíregyházi óvodák és napközi otthonok vasárnap délután három órakor, a>z úttörők és a diákifjuság vasárnap dél- irtán négy órakor tartják az Anyták Napja ünnepségeiket óvodáikban, napközi otthonaikban, illetve iskoláikban. A megye községeinek iskoláiban az úttörők és az Eposz ífjai közösen rendezik meg az Anyák Ünnepét. A város és megye ifjúsága színvonalas kultúrműsorral és ajándékokkal készíti #lő az ünnepet, ,. amelyen valamennyien édesanyjukat ünnepük. Azokat az édesanyáikat, akik egy táborban állnak a békét védelmezők oldalán, a békés építő munka, mellett gyermekeik jövője védelmében. Eltiporták a lovak Halálos baleset áldozata lett Barcsai Lajos csenge rí lakos. Lovai előtti állt, amikor a lovak megijedtek az előttük elszaladt sertésektől, felágaskodtak, maguk után rántották a szekeret és eltaposták Barcsai Lajost. Barcsait nem lehetett már megmenteni az életnek.
