Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-07 / 105. szám
DOMBRáDiG HmÓZHUTO LESZ ß Tisza VT. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM ARA 60 FILLÉR Vasárnap délelőtt 11-kor Vas Zoltán és Darvas József miniszterek beszélnek Nyíregyházán SZOMBAT, 1949. MÁJUS 7. A szovjet békepolitika újabb győzelme (ks) A Németországot meg- *eálló hatalmak megszüntetik az övezetek között fennálló közlekedési, szállítási és kereskedelmi korlátozásokat, —- a német kénlés rendezésére összehívják a külügyminiszterek tanácsa: Ezt határozták el newyorki értekezletükön a Szovjetunió, F ranc.iaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányképviselői. Egy következetes, népbarát, 'békehírét politikának, a Szovjetnni ó külpolitikájának uj-rbb rikeri' jelenti ez a lépés, mert a nyugati hatalmak belátván por tikijuk csődjét, hajlandók visszacsinálni a nem egészen egy éve fennálló korlátozó intézkedéseket hajlandók újból tárgyalást kezdeni a neme* kérdésről, Németország sorsáról. Legutóbh 1947. novemberében és decemberében ülésezett a külügyminiszterek tanácsa Londonban. Az akkori külpolitikai légkör nem hozott megegyezést a. német kérdésben. Az amerikai há- borns «szitok óbban az időben kezdték meg hidegháborújukat a békeszerető népek ellen, valóságos rohamot intéztek a béke ellen. A Szovjetunió politikája, amely a nemzetközi egyezményeken, a többi hatalmaikkal kötött kölcsönös szerződéseken nyugodott, nem tudott érvényesülni. Az imperialista hatalmak semmibe sem vették a yaltai és potsdami megállapodásokat amelyek kimondták Németország hadiiparának leszerelését, nehogy ebből az alapból felépülhessen ismét a támadó Németország; az egyezmények amellett foglaltak állást, hogy Németországot békeszerető, demokratikus, egységes állammá kell tenni. Az imperialista országok meggátolták ezeknek az elveknek gyakorlati végrehajtását. Még 1946-ban egyoldalú lépéssel gazdaságilag egyesitették az amerikai és angol övezetet, tavaly tavasszal megegyeztek a nyugatnémet ál lám megteremtésében napirendre tűzték a nyugatnémet kormány megalakítását, külön pénzt vezettek be nyugaton. Amint a négyhatalmi megállapodásról kiadott rövid közlemény bizonyítja, az amerikaiak politikája csődöt mondott Németországban és 'meghátrálásra: kényszerültek n háborús uszítok. Miért voltak kénytelenek meghátrálni? A másfél éve megváltozott külpolitikai körülmények miatt. 1947. vége ét.a eseményekben, a népek győzelmeiben gazdag másfél ér telt el. Hatalmas mérték- hon megnövekedtek azóta a a kéke erői. Az egész világ békeszerető népei bizalommal tekintenek a Szovjetunióra^ a béke legyőzhetetlen bástyájára és a népi demokratikus országokra, amelyek egyre jobban erősödnek, egyre biztosabb ttámaszt jelentenek a világbéke erői számára. Amig néhány éve az imperialisták még saját vadászterületüknek nézték a népi demokráciákat, ma szilárdan állnak a béke frontján ezek az államok. A Szovjetunió békepolitikája következtében változott meg a népek helyzete a nyugati országokban és a gyarmatokon. Mind a gyarmati népek szabadságharca, mind a nyugati dolgozók megmozdulásai az imperializmust gyengítik. Kínában a béke kimeríthetetlen erőtartalék* bontakozott ki. * Az elszórt harcokból hatalmas .győztes, felszabadító hadjárat: lett, mert .a kínai nép felvette a Isarcot belső és amerikai ellenségeivel. Győzelemre viszi á szabadság zászlóját, Nan- Vng elfoglalása után Sanghajt támadja és Kanton ellen vonul. A francia, az olasz, az angol nép megmutatta, hogy kész szembefordulni u háborús uszitókkal, az Atlanti szerződést kötő uraival. A világ dolgozóinak harcos felvonulása volt elnyomóik ellen az idei május 1. Bevin hiába tiltotta meg a felvonulást, beleremegtek az angol kapitalizmus falai abba a harsány kiáltásba, -amellyel a dolgozók a- Trafalgar déren kiálltak a béke mellett. A béke hatalmas erői kényszer i/ejtték jobb belátásra a háborús uszitókat. Takaródét fújtak, mert saját népeik is követelik, hogy tartsák be a nemzetközi megállapodásokat, fogadják el .a Szovjetunió megegyezési ajánlatát. A népek nem tűrik, hogy uraik ellenséges politikát folytassanak nagy háborús szövetségesükkel, a Szovjetunióval szemben. A Szovjetunió nagy külpolitikai sikere a német kérdésben a béke minden harcosának sikere. Mi magyarok is büszkék lehetünk arra, hogy az a politika győz, amelyet mi is sziwel-lélekkel támogatunk, a béke megvédésének politikája. A német- kérdés számunkra sem közömbös, hiszen a német imperialisták már kétszer hoztak a nyakunkra- pusztító háborúit. Részünkre sem közömbös hát, hogy milyen körülmények között tárgyalnak a német béke rendezéséről, hogy elfogadják-e1 iá Szovjetunió javaslatát, amely egyszer s mindenkorra megszünteti a német fasizmus újjáéledését. A háborús uszítok súlyos kudarca a newyorki megállapodás A newyorki megállapodás híre mindenütt szerte a világon örömet keltett. A hír az egyszerű emberek győzelméről, a béketábor diadaláról beszél és a háborús uszítok súlyos kudarcát jelenti. A Szovjetunió által vezetett béketábor sorozatos győzelmei meghajlásra kényszerítette a háborús spekulálókat. Londonból azt jelentik, hogy az egyszerű emberek Angliában leplezetlen örömmel fogadták a megállapodást, amelytől az angol és szovjet népek baráti kötelékének megszilárdítását remélik. A Neues Deutschland a négyhatalmi egyezménnyel foglalkozva ezt írja: A most létrejött egyezmény a nyugati háborús uszítok veresége. Emlékezzünk csak arra, hogy milyen hangon írt hónapokon át a nyugati német sajtó Berlin viszonyáról és milyen reményeket fűzött a híres ,,légi hídhoz”. A ,,légiihíd” azonban ugyanazt a szerepet tölti be, mint annak idején a német hadijelentésekben a fogoly-számadatok. A nyugatberlini lakosoknak naponta azt mesélték, hogy a brit és amerikai repülőgépek sokezer tonna élelmiszert és más közszükségleti cikket szállítanak számukra. A valóságban azonban éheztek, fáztak, esténként sötétben ültek és az egyik üzem a másik után szüntette be a munkát. Mindemögött a nyugati imperialisták és nyugatnémet cinkostársaik mesterkedései húzódtak meg Németország kettészakítása érdekében. A népek békevágya azonban arra kényszerítette az imperialistákat, hogy a megegyezés útjára lépjenek. Most minden attól függ, hogy vájjon a nyugati hatalmakat a további tárgyalások során éppolyan őszinte és következetes békeszeretet vezeti-e, mint a Szovjeuniót. A Daily Worker a külügyminiszterek találkozásától a keleti országokkal való kereskedelmi kapcsolatok kimélyítését reméli. Ha ez sikerül, akkor meg fognak szűnni a korlátozások és ezt a helyzet feszültségének általános enyhülése fogja követni. ' fl magyar nép tudni Ingja a választáson, mit kíván tőle a jövője Vető Lajos evangélikus püspök hesséde A Zeneakadémia nagytermében tartott nagygyűlést a Függetlenségi Népfront nagy- budapesti bizottsága szerdán délután, amelyen Bognár József, Horváth Márton elvtárs, Kenneth Lesslie amerikai lelkész után dr. Vető Lajos evangélikus püspök emelkedett szólásra.- Az uj és fiatal magyar köztársaság — mondotta többek között Vető Lajos — máris megmutatta az egész ‘árgyilugosan gondolkodó világnak, milyen hatalmas konstruktiv erőt jelent ez az uj államforma, milyen előnyei vannak a nép, az egész nemzet számára. Elsősorban arra akaróik utalni, hogy embernek emberhez való viszonyában micsoda óriási haladást tett. előre a magyarság. Vető püspök ezután utalt arra a kasztrendszerre, amelyet a felszabadultáís előtti magyar társadalom jelentett s amelytől az értelmiség is szenvedett. A püspök keresztényellenesnek bélyegezte azt a rendszert, majd így folytatta: — Annyit minden ember már még is állapíthat a magyar nép történetének legutolsó időszakából, hogy megtörtént a radikális változás abban az irányban, amely egyedül méltó keresztyén emberekhez. Ma már senkinek sem kell hétrétgömyedve hajladoznia méltóságos és, kegyelmes urak előtt. Minden becsületes ember érezheti ma. hogy ember aki felett senki sem uralkod- hatik. Mi tulajdonképpen a kezdet kezdetén vagyunk.. De aki egy kis fáradságot vesz magának és elolvassa például Magyarország uj ötéves tervét, ' rögtön meggyőződhetik arról, hogy itt az uj Magyar- országon tervszerűen folyik minden. — A fontos csak az, hogy meglegyenek a megfelelő külső feltételek a munka folytatásához. A legfontosabb külső feltételek egyike a háborútól való mentesség. Ezért nagy öröm és belső megnyugvás számomra, hogy mint a nyolctagú miagyar delegáció tagja, szerény adottságommal magam is dolgozhattam egy uj világháború elkerülése érdekében. Azon leszek ,hogy ez a munka tovább follyék. Végzetes lehetne a magyar népre, ha eljátszana mostani nagy történelmi lehetőségeit. Amidőn most a magyar nép választások előtt áll, s lehetősége nyílik arra, hogy további sorsáról döntsön, bízom abban, hogy a dolgozók tömegei tudni fogják, mit kíván tőlük jövőjük — fejeztt be Vető Lajos püspök. A katolikus püspöki kar a Népfront választás mellett Grősz József kalocsai érsek levelet irt a Függetlenségi /Képfront választási bizottságához. Közöl'íe, hogy május 5-én a püspöki kar ülést tartott. Az 1949. évi május 15-re kitűzött országgyűlési választással kapcsolatban a püspöki Kar megismétli áz 1947- ben kiadott azon figyelmeztetést, hogy a katolikus hívek szavazati jogukkal éljenek és azt lelkiismereti felelősségük átérzésével gyakorolják. A püspöki kar szívesen támogatja azokat a törekvéseket, amelyek az ország igazi javát és a magyar népünk életszinvonalá- nak emelését szolgálják. Hivatalból kifolyóan azonban utalt az Üdvözítő szavaira, hogy- „nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével', amely az Isten szájából származik“. Ezzel kapcsolatban kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy népünk lelki igényeinek kielégítése és az egyház teljes szabadsága szerves részét képezi az ország építésének. Ugjfvncsiaík kifejezésre juttatja bizalmát, hogy az ország épitő lendületének fokozásával fokozódni fog a társadalmi igazságosság elvének érvényesülése is. * Iff ovodát állítanak fel Gulácson Olt Károly elvtárs, népjóléti miniszter előterjesztésére a miniszter, tanács 23 új óvoda létesítését rendelte el és 49 személy részére gondozási díj folyósítását engedélyezte. Értesülésünk szerint a 23 új óvodából egyet a beregmegyei Gulácson állítanak fel. Ortulay Gyula kultuszminiszter előterjesztésére a kormány rende/.t» az egyetemi és főiskolai tandíjakat és vizsgadíjakat. A rendelet a tanulmányi eredménytől függően teljes tandíjmentességben részesíti azokat a hallgatókat, akiknek szülője vagy eltartója munkás, szegényparaszi vagy alacsony jövedelmű értelmiségi. A tandíjkedvezményben részesíti- azokat, akiknek szülője vagy eltar-* tója középparaszt, értelmiségi vagy* alkalmazottat nem foglalkoztató kis-* iparos, kiskereskedő, ha ezt jőve - delmi viszonyuk indokolttá teszi.
